Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-05-04 / 36. szám

Előfizetési ár: Egész évre.................16 korona Fel évre..........................8 » Negyed évre .... 4 * Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 í. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Hesíelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezcréd] István-utca 5. azim. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám . Az előfizetési pénzek és hirdetések idt küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkeszt«: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. I A szőlőpermetezés uj módja. Dr. Herczegh Gyula főorvos találmánya. Dr. Herczegh Gyula, a szekszárdi Ferenc- kórház főorvosa, érdekei, újfajta permdtezőgép- fejet talált ki, amely a szőlő kultúra terén minden nagyítás nélkül a legnagyobb jelentőségűnek mondható; a permetezés kérdését teljesen uj alapra fekteti, * ezt amint a kísérletek bizonyít­ják, a tökéletesség eddig nem észlelt magas fokára emeli, E találmány egyfelől megszünteti a perme­tezőgépek eddigi fogyatékosságát s e mellett úgy­szólván felére redukálja a szükséges permetező anyagot. A peronospóra biológiáját a tudomány még egészen fel nem tárta. Eltérők a vélemények ki­telelésére s fertőzésének mikéntjére nézve is. Régebben a szakértők a felülről való permetezés mellett törtek lándzsát. Emlékszünk reá, hogy az első permetezések divatba jötte idején az volt a tudósok vélekedése, hogy a szőlő bekötözése, illetve aggatása után várni kell egynéhány napot, hogy a levelek ismét visszaforduljanak eredeti állásukba, mert azt hitték, hogy az iníektió csakis felülről történik, tehát a levél felső részére kell jutni az orvosszernek is. Az ujabbi kutatók azonban egynéhány éve a levelek inficiálását alnlról történőnek sejditik és a levelek alsó részé­nek permetezését hirdetik hasznosnak. Majdnem bizonyos, hogy ezeknek van igazuk, amit leg­inkább az is bizonyit, bogy a felülről jövő per­metezésnek azonnal csirájában el kellene fojtani minden fertőzést, megölni az infektió tovább fej­lődő spóráit s mégis szt látjuk, hogy a megtáma­dott levél a permetezés után sok helyen átiyukad, vagyis a peronospóra előbb átrágja a sejteket, s csakis akkor vész el, amikor a felül ráperme­tezett oldat ölő listása megsemmisíti. Utóbb kezd­tek tehát már áttérni a levelek alulról történő permetezésére, mely gyorsabb és intenzivebb hatásúnak Ígérkezik. A nehézség azonban abban rejlik, hogy nagyon nehéz a permetező anyaggal a levelek alsó részéhez hozzáférkőzni. Használtak már eddig is erre a célra bizonyos alulról felfelé hajlított permetező csöveket, amelyek azonban a kérdést csak részben oldották meg. Dr. Herczegh Gyula egyszerű, de ötletes és elmés találmánya azt hisszük, nagyot lendit az ezen baj és nehézség eloszlatására irányuló igye­kezetben. Az ő készüléke kettős célú. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy mennél kevesebb permetező anyagot fogyasszunk el. E célból az ő általa kitalált szerkezettel a működésben levő gép per metezését egy kézmozdulattal nyomban meg­szüntethetjük, ami különösen az első, második permetezésnél a fontos, amikor a lombozat még gyér, igy az eddigi permetező gépek folyton lövellő folyadékának java része a tőidre megy, vagyis a pazarlás elkerülhetetlen. Dr. Herczegh készüléke egy rugóra járó emeltyű lenyomása által működésben tartja a gépet, de ha az emel­tyűt — mely gyönge nyomással kezelhető — eleresztjük, már megtörtént az elzárás s igy vi­hetjük tovább a gépet a másik tőkéhez, anélkül, hogy az feleslegesen a földre szórná a permetet. Eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy igy a védekező anyagnak legatafbb a fele megtakarítható, vagyis első permetezésre elég 1000—1200 ölre 1 kiló rézgálic. Szerintünk azonban a gép hasznavehetősege leginkább a még bevezetésre váró, moly ellen való védekezésre lesz fontos, amikor a gép könnyebben irányítható s egészen olcsóvá teszi például a tanatonnal való fecsken- dezést. De a találmánynak elmésebb s praktiku­sabb része a másik készülék, amely az előbb leírt permetező fejjel bármely használatban levő gépre rászerelhető. Ez egy villaszerű szerkezet, amelynek az a fontos feladata van, hogy mielőtt a permetező anyag szétszórása megkezdődik, előbb felemeli a leveleket, hogy azok alulról kaphassák a ható folyadékot. Ha nem is abszolút tökéllyel vihető keresz­tül az, hogy minden levél kapjon igy per­metet, azt azonban majdnem preciz pontosság­gal elérhetjük, hogy a fürtökhöz hozzáfér­hessünk, pedig, hogy ez mit jelent, ezt a leg­utóbbi években szerzett fürt perenoszpórás ta­pasztalataink igazolják a legfényesebben. Ha még tekintetbe vesszük, hogy a készülék a kónporo- záshoz is kitünően alkalmazható, a fürt perenosz- póra ellen valój sikeres védekezést majdnem tel­jesen megoldottnak tekinthetjük. Mindenesetre nagyon praktikus, életbevágó találmánynyal van tehát dolgunk. Primitiv alak­jában kipróbálta ezt már az orsz. ampelológiai intézet is, de a feltaláló azóta még jobban töké­letesítette kettős készülékét, amelyet magunk is megszemléltünk s nagy jövőt ígérő találmány­nak minősíthetünk. A készülék most van a szabadalmi biróság előtt, ahol kétségtelen, hogy a szabadalmat meg­kapja. Nagy baj van azonban amiatt, hogy a gyártásához szükséges rézhez hozzájutni manap­ság nagyon bajos. Kívánatos volna tehát, hogy a hadvezetőség most, amikor a gazdák rézgálic- készlethez alig-alig juthatnak s a takarékosság valóságos országos érdek, a megfelelő mennyi­ségű rezet mihamarább rendelkezésére bocsássa a feltalálónak, hogy igy mennél több gazda élvez­hesse a találmány praktikus hasznát, amely hogy nem lesz csekély, a mi vélekedésünk szerint a jövő kétségtelenül igazolni fogja. Addig is a legmelegebben üdvözöljük az elmés gép Kitalálóját. B­Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, május 3. Orosz hadszíntér : Karancetől keletre egy magyar és osztrák harci repülő lelőtt egy ellen­séges repülőgépet. Egyéb jelentős esemény nem történt. TÁRCA. E$y tábori lelkész naplójából. Kaszinómegnyitás. Leesett a hó. Közel és távol fehér minden. De megváltoztál te is, p . . . . i erdő! Eltűnt fáid koronájának őszi tarkasága. Nem zörög tal­punk alatt a száraz avar. Mindent eltakart a tél. A hó. S milyen csodálatos! Mennyi szépséget talál a szem a havon is! Itt kék, amott lilás, ismét távolabb, amint ráesik a napsugár, olyan, mint a halvány piros rózsa szine. A fák ágaihoz pedig szinte aggódva nyúlok. Félek, hogy meg­égetem az ujjamat. Olyanok, mint a parázs. Szinte a vibráló lángocskákat is látni lehet. És a sokféle szin egybeolvad, összefolyik, egy vég­telen fehérségbe. Ahol nem érintette emberi nyom, tiszta, ragyogó. Mint a gyermeklélek álma! Egy helyütt sajátságos kúpokat takar a téli takaró. Ha távolról nézzük, megdöbbenünk. Mintha az óvilág valami rég kipusztult, óriás vakond családjának a fészke volna ott. De ha közelebb megyünk, látjuk, hogy mindenik kúp tetejéről, vagy oldalából olyan hívogató, kék füst emelkedik fölfelé. Itt emberek vannak. Csakha­mar szembe tűnik a messzelátszó vérvörös pa­roli. Tehát a tartalékban lévő 37-esek laknak itt. Biharország fiai. Innen járnak szerte, hogy megosszák a munkát a „vonalon“ lévő testvé­rekkel. Földbe ásott fain ez. Itt van a község­háza a főnt mellett. Gyönyörű, nagy fedezék. Homlokán : Rgskmmdo I. R. 37. Előtte mesteri kezekre valló fenyő liget. Innét indul ki és itt folyik össze a falu minden tevékenysége. A má­sik részen egy hosszúkás széles kúp. Itt van a templom. Fenn a dombtetőn egy egészen friss épület. Ezt a hó még nem is födte el. Ez az úri kaszinó. Ép ma lesz a kaszinó megnyitása. Meg­hívnak engem is. Hogyne mennék ! Magyar úri kaszinó megnyitása Wolhyniában ! Nem minden­napi mulatság ez! Este 8 órakor nyitunk be az épületbe. Földbe van ásva ez is. Belül szépen kifiragott oszlopsor. Ezen nyugszik a tetőzet. A falak vé­kony nyirfalécekkel kipárnázva. Gyalult fenyő­deszkákból asztalok. Fenyőből apró zsámolyok. Amint M. ezredessel belépünk, felhangzik a zon­gora muzsikája. Zongora az erdőben! Milyen földöntúli látvány. Majd csend. V. százados üd­vözli a derék ezredest, aki minden katonájáról az édesapa szeretetével gondoskodik és mindnyá­junk lelkes éljenzése közt kiván szerencsét nem­rég történt előléptetéséhez. M. ezredes megkö­szöni az ünneplést. Pár meleg szóval felavatja az épületet, átadja rendeltetésének és köszönetét mond mindnyájunk nevében S. századosnak az épület tervezéséért és építéséért. A hivatalos ün­nepség véget ért. Kezdődik a fesztelen nem hi­vatalos rész. Asztalhoz ülünk. A szolgák sörös­poharakkal szaladgálnak. Mindenik tiszt a maga járandóságát kapja ugyan, de mégis jobb igy, ha pohárszámra hozzák sürgő forgó legények, így sokkal bolonditébb. Még a szalvétát is oda­képzeljük a zsebekbe. Azt a fehéret, lobogót! S ott vagyunk Budapesten a Nevyorkban. A zongora elhallgat. Következik a tercet. K. zász­lós egy mély hegedű és egy harmonika kísére­tében rázendíti a Steinrieglermarsot, majd Hoff­mann meséinek „Barcarólá“-ját. A tapsot érde­kes mulatságos szám követi. G. aspirant, egy gyorseszü bécsi fiú, egyszerű dallamra kedvesen kifigurázza az összes tiszteket. P. zászlós száma következik eztán. A magyar fin a legtökéletesebb cseh-német kiejtéssel karikirozza a cseh népfel­kelők kiképzését. Most G. és H. főhadnagyok bemutatnak egy sajátságos népszokást. Dalolva gúnyolják egymást. Különösen Tirolban járja ez ! így évődnek az eladó lány körül a vetélytársak. Szép dolog ez, míg a szellemesség tart! De ha forrásomnak hinni lehet, gyakran megtörténik, hogy a szellemi formában elfáradt partner bottal helyettesíti a benne rekedt rigmust. Rögtönzés ez is az egész, de egyik vers szellemesebb a másiknál. A csattanóknál kitör a kacaj. A jókedv emelkedik. Szinte fenn vibrál már az épület menyezeténél. A fink mulatnak. Nem látszik rajtuk a kora reggeltől késő estig tartó fokozott munkának fáradalma. A fink mulatnak. Bátran tehetik. Hisz egy kilométerrel előbb a hatvan­nyolcasok és harmincnyolcasok vannak az árok­ban. Az alföld fiai. pasztához szokott sasszemek biztos tekintettel őrzik késő éjszakán is a vona­lat. Itt nincs meglepetés. Az alföldnek nemcsak a búzája acélos. A fiuk mulatnak. Kipirult arcuk, égő szemük az élet szépségéről, gazdagságáról beszél, kiált. Ennek a számnak is vége. Még meg sem szűnik az orkánszerii tetszészaj, ismét megszólal a hegedű. Egy kis Gefreiternek ajakáról felzen- dül a nóta. Férfias bariton hangon : Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents