Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-12-23 / 102. szám
XXV. (XI.) évfolfam 102. szám Szekszárd, 1915 december 24, TOUIAVARNEGIÍE EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fe l évre..........................6 * Ne gyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók. ha az előfizetést egész évre előre beküldik. 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. 25 esztendő. Rohanva vágtatnak a világesemények. Mindenki lázasan figyel :' mit hoz a — holnap, a - jövő. A múltból legfeljebb a tegnap érdekli a közönséget, a tegnapelőtt már — régmúlt. Igazán nagy bátorság kell tehát hozzá, hogy valaki a múltról, de legkivált a saját múltjáról beszéljen, amikor ma nem az egyes emberek, de az egész nemzettest összeforrt érdekéről, fényes nemzeti jövőjéről illik csak szólani. Lapunk e hó 25-én fejezi be 25 éves pályafutását. Néha úgy tetszik, mintha csak ma lett volna az a tegnap, amikor az első, nyomdafestéktől nedves számot lestük, izgatottan, fiatalos ambícióval, szemüveg nélkül, azaz, hogy inkább rózsás szemüvegen. Ha azonban eszünkbe jut a hosszú évek nehéz küzdelme; himbáló kis papir- csolnakunk az élet-vizen, a nagy társadalmi s politikai evolúció tarajos habjain, ha a visszatekintés nagy periszkópja megmutatja nekünk sok-sok eszményünk pusztulását, szétfoszlott délibábját, akkor ez a tegnap, ez a 25 év, egy letűnt — örökélet. De van vigasztalásunk is. Nem minden elvetett mag esett kősziklára, utszéli földre. Sok elhintett eszménkből lett, ha nem is ég- benvuló fa, de ma is élő, virágzó bokor. Ne csodálja tehát senki, ha a letűnt 25 évet megbecsüljük s évfordulónapját nem engedjük nyomtalanul letűnni. Elhatároztuk, hogy a most Karácsony első napjára megjelenő lapszámunkban találkozóra hívjuk fel lapunk munkatársait, jóbarátait. Legyenek együtt mindazok, akik lapunk bölcsőjénél állva — fürge tollúk kiirt tintacseppjeit adták az első kereszt víznek, vagy akik bennünket megértve, később- csatlakoztak hozzánk. De meghívtuk azokat is, akik talán ellentétes elvi alapon állanak, de mindég megbecsülték az őszinte szót s a legélesebb toliharcban is nem láttak egyebet, mint a közügyekért, bár más fegyverekkel folyó, de az övékkel ugyanazonos, önzetlen küzdelmet. Szóljanak, beszéljenek tehát Ők, mi- helyettünk ! Nekünk ma nem lehet más szavunk. mint a forró köszönet azoknak, akik meghívásunkra eljöttek, ide sereglettek s a hála előtörő mély érzése az igazán türelmes olvasó közönség számára, amely elnézve gyöngeségünket, fogyatkozásainkat, évek múltával is hűen kitart mellettünk. A letűnt 25 esztendő visszasugárzó minden fénye szálljon tehát reájuk, de hintse be sugárral sírjukat az oldalunk mellől kidőlt derék munkatársaknak is. A mai nap verőfényétől aranyos legyen még a rozsdája is a kezükből kihullt fürge tolinak, amely rést törni segített nekünk a nagy közönség szivéhez. .. Huszonöt esztendő! légy nekik a kegyelet mécse, nekünk pedig a tovább vezérlő fény azon a kis utón, ami a földi életből még hátra van ... Bodnár István. A „Tolnavármegye és a Közérdek" tíszielt Szer kesziőségének. Fogadják őszinte szívből jövő üdvkivánataímat a 25 éves jubileumhoz. Békeidőben országos, megyei, városi érdekeket szolgált becses lapjuk, mindig a tisztesség, önzetlenség alapján; férfias nyíltsággal vallotta saját meggyőződését, méltányosan bírálva másoldalu nézetet is. Világháborúnk idején lelkes kitartással buzdított, bátorított, nem kételkedve soha végleges győzelmünk biztosságában. Az itthonmaradtakat kioktatva hazafias kötelességükre, a jótékonyságot felkarolva, támogatva is. Isten éltesse továbbra? APPONYI GÉZA GRÓF. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ 25 éves jubileuma jelentős mozzanat, sőt bátran mondhatom: esemény, nemcsak társadalmi, hanem közéleti szempontból is. R befutott pálya fényesen bizonyítja, hogy e lap életrevaló alapítás volt, működése pedig, adott programmjához hiven, épen úgy szolgálta Tolnavármegyét, mint a közérdeket. Ennek a működésnek kezdettől fogva közel szemlélője ér, bár jóakaratu, de azért elfogulatlan mérlegelője voltam. Mint Tolnavármegye közigazgatásának ez idő szerint első választott tisztviselője örömmel állapítom meg, hogy a „Tolnavármegye és a Közérdek“ minden egyéb közéleti vonatkozástól eltekintve, pályafutása alatt a vármegyei közigazgatásnak sok hasznos és jó szolgálatot tett, melyért bár jól tudom, hogy e lap szerkesztőségét elfoglalt magasabb ethikai álláspontján sem az elismerés, sem a gáncs nem befolyásolja sajtóbeli hivatása és tiszte önzetlen és lelkiismeretes teljesítésében, legbensőbb köszönetemet fejezem ki azzal az óhajtással, hogy a „Tolnavármegye és a Közérdek“ következő jubileuma alkalmával, melyhez a szerkesztőség tagjainak erőt, kitartást és szerencsét kivánok, leendő hivatali utódom is abban a helyzetben legyen, hogy e lap közhasznú működéséért elismerését nyilváníthassa. Szekszárd, 1915 december 18. Forster Zoltán. között, csak «közügy»-nek kellett lenni s & egyforma hűséggel szolgálta. Nemes gárdájának még sok tagja él, nevelődtek utódok is. .1: a közszellem sem vészéit ki. — Ezért a nemes szellemért szerettem és szeretem Tolnuvármegyét s azt kívánom neki, hogy ha a Tolnavármegye és a Közérdek 50 éves jubileumát üli: akkor is e: a szellem, — a haza és vármegye köztlyyei iránti nemes, önzetlen, komoly, lelkes és áldozatkész szeretet és érdeklődés legye virágzóvá közéletét! SZIEASSY ALADÁR. Szenzáció, átkozódás, indiszkréció hozza az előfizetőket tömegben! Ezen véleménnyel indul útnak, — sajnos, kevés kivétellel, - a sajtó nagy része. Ezen dicséretes kivételek sorábary, őrömmel üdvözlőm a mai évforduló ünnepének alkalmából a „Tolnavármegye és a Közérdekűét - megállapítván, hogy kezdettől fogva címét tűzvén ki céljául, azt hűségesen, önzetlenül szolgálta. Kajdacs, 1915 december. Tátrafüreden, 1915 december 15. Mióta Tolnavármegyével, — házasságom révén, — összeköttetésben állok, a tisztelet s rokonszenv iránta egy percre sem szüld meg. Eleitől fogva megkapott az a nemes érdek lődés, az a komoly szolyálatkészség, melyet e vármegye vezető elemei minden alkalommal a köziigyek iránt tanúsítottak. Sem vallanu jóizlésre élők neveit felsorolni, habár — hál Istennek — ez sem volna nehéz feladat. De szabad felemlítenem typásként gró/Széchenyi I Sándort, a kitűnők közt a legkitűnőbbet, aki elölt nem volt külömbség nagy- és kisagy Sztankovánszky János. Tisztelt Szerkesztő Ur! Nem szoktam a nyilvánosságnak irni, mint most is csak privatim írom e sorokat és kívánom, hogy hírlapjuk a hazaszeretet szabadság és egyenlőség érdekében továbbra is meg számos éveken át működhessen. Őszinte tisztelője: Bernrieder József. Én tudom, hogy egy hírlap szerkesztése mennyi tanulmányt, türelmet, körültekintést és tapintatot igényel, azért a »Tolnavármegye és a Közérdek“ fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmával meleg szívvel kivánok sok szerencsét. Boda Vilmos, A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztője.
