Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-09-16 / 74. szám
Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre..................... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkini kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: IS—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes • küldemények. * Kiadóhivatal: Bér! Balog Adám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Koma, kukorica. Furcsa vezércikk tárgy, szerintünk azonban megérdemli ez a kérdés, hogy a lap élére kerüljön. Kormányunk okulva a múlt esztendő tapasztalatain, még nagyobb körültekintéssel gondoskodik a közélelmezés kérdésének megoldása felől. Idejekorán megszabta a gabonane- müek makszimális árát, részt vett a H. T. R. megalakításában, közben megszületett a korpa központ. A vármegyék, városok, községek kellő utasítással láttattak el, hogy gondoskodjanak a lakosság kenyérszükségletéről. Itt minálunk nincsen is e tekintetben semmi kívánni való. Vármegyénk előrelátó vezetősége idejekorán intézkedett róla, hogy a nagyközönség a tavalyi kukoricakenyér helyett — kalácsnak is beillő, foszlós kenyérhez jusson. Van azonban nemcsak minálunk, de egész országszerte némi kis panasz, mert a dolog úgy áll, hogy az miben táplálkozás kérdése meg van oldva, az állatok táplálását illetőleg azonban nagy az aggodalom. A múlt esztendőben tudvalevőleg rekvirálva volt a búza, gabona, árpa,. zab mellett az összes kukoricakészlet. Nagyon helyesen, csakis igy tudtunk megbirkózni a rossz termés s a korai spekulációból származó kivitellel előidézett nehéz helyzettel. Főleg a lefoglalt kukorica idézett elő sok bajt, aminek azonban akkor sem a kormány, hanem inkább a gazdaközönség volt az oka. Sok volt az eltitkolt búzakészlet, igy nem lehetett előre tudni, hogy nem szorul-e még nagyobb mértékben az ország népe a kukoricakenyérre? Ezért biz nem igen lehetett a zár alól feloldani a lefoglalt kukoricát, aminek legfőbbkép az állat, íőleg a disznó s apró marhatenyésztés adta meg az árát. Sok kukoricakészlet úgy romlott el a magtárakban s éhezett a kis ember malackája, apró marhája, mert a kinek nem volt, az ugyan még drága pénzéért sem kaphatott egy szem kukoricát sem. Az idén tehát vigyáznunk kell e tekintetben is. Máris horribilis árra szökött fel a disznózsír, tojás, baromfi s egyre égetőbb lesz éppen a korpa miatt a tejkérdés. Szerintünk tehát egy korpaközpont nem lesz elég az állati élelemszükséglet kiszolgálására, a kis embernek nincsen arra pénze, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű korpát szerezzen be s nem is igen tudja a módját. Az állati táplálás e főkellékét tehát a kereskedések utján kell hozzáférhetővé tenni, vagy e tekintetben is felhatalmazni a vármegyéket, városokat és községeket hogy ne csak az emberi táplálkozáshoz szükséges búzakészletet, de az állatok eltartásához szükséges korpa és kukorika mennyiséget is jó eleve biztosítsák. Nem csak a szegény ember téli zsi- rozója, de a drágasággal amúgy is agyon zaklatott egész középosztály megélhetése dől el azon a kérdésen, hogy van-e és lesz-é elég korpája és kukoricája az állat- tenyésztő gazdának, éppen ezért itt a legfőbb ideje, hogy a korpa és kukorica ne csak vezércikk tárgy — de' mindnyájunk általános gondoskodása tárgya legyen. B. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Magyar zászlóaljak győzelme. Budapest, szeptember 15. A besszarábiai határon csapataink egy orosz támadást utasitottak vissza. A Dnjeszter mellett és a Bucactél keletre fék vő k mállásainkon csend uralkodott. Galiciai és volhyniai harcvonalunk összes többi részein újra nehéz, az ellenség számára eredménytelen harcok fejlődtek ki. Dubnó tói északkeletre az ellenség egy sikertelen ellentámadásnál sok halotton kiviil foglyokban 6 tisztet és 800 főnyi legénységet veszített. Ebben a harcban 3 gépfegyvert is zsákmányoltunk. Itt magyar közöshadssregbeli, valamint honvéd zászlóaljak és az ottocaci 79-es számú gyalogezred elszánt, parancsnokaiknak önálló gondolkodástól irányított vezetése mellett a háborúban bevált katonai kiválóságuk újabb bizonyítékait szolgáltatták. A Styr és a Pripiatj erdős mocsárövezetében lovasságunk az utóbbi napokban számos ellenséges lovascsapatot vert vissza Litvániában küzdő császári és királyi csapatok szövetségeseinkkel együtt elérték a Szcarát. Elfoglaltuk az olaszok hadállásait. Budapest, szeptember 15. A tiroli határvidéken a szokásos tüzérségi harc tegnap is tartott. A karinthiai határon a Miért ? Téboly űzte rípők kézből Kiröppent egy gyilkos golyó — Felhorkant az egész világ S megeredt a nagy vérfolyó! Vad örömben a gyehenna: Felvirradt a nagy haragnap Dögszagú lett minden rózsa S a bárányok is harapnak. Áradás van, a hullámok Egyre nőnek, egyre jönnek, Rázúdulnak minden házra: Férfi vér és női könnyek! Minden ország egy hatalmas, Vértől nyirkos hadikórház, Minden család mérhetetlen Bánattengeren vitorláz: Végig az egész világon Győztes és levert seregnek Temetés a pihenője, Dobjai mind gyászt peregnek. Győzedelmes népeket is Milliónyi rém ijesztget, Minden egyes síró anya Az olajág után reszket. Minden izmos férfi öklöt Fel az egek felé ráznak S mégis, mégis valamennyi Ölni készen ront egymásnak!? —r.— (Ikralna. A Fekete-tengernek északi partvidékein, a Dnyeszter, Dnyeper és a Don folyam vidékén elterülő termékeny síkság, amelyet a hun-magyar monda szerint Hunor és Magyar letelepedésre annyira alkalmasnak talált, évszázadokon át sok vándornépnek volt kivánatos és véglegesnek terI vezett, valójában azonban csak ideiglenes hazája. I A természeti kincsekben kiválóau gazdag földre I mindig újabb törzsek nyomultak északról és keletről és kiszorították régi lakóit. Tartós államalakulást Kiew szláv fejedelmei hoztak létre a 9. századtól kezdve. A kietvi állam a 10. század végén fölveszi a bizánci kereszténységet és határait fokozatosan kiterjeszti. A 12. században már Ukraina néven virágzik ez a délszláv tartomány a Szán folyótól mintegy a Volgáig. A tatárjárás alapjában megingatta a kiewi államot. A tartomány északnyugati része a tatárjárás lezajlása után lengyel és magyar uralom alá kerül. Északról pedig a mindinkább megizmosodó moszkvai fejedelemség nagy-orosz törekvései fenyegetik az ukrajnaiakat. A folyton ismétlődő tatár betörések leküzdésére és a nyu- gatr 1 és észak felől fenyegető veszedelem elhárítására Ukraina keleti részében egy nemzeti hadsereg alakul: a kozákok vagy szaporégek serege. A kozákság idők folytán a politikai hatalmat is kezébe veszi és az ukrainai állameszme képviselője lesz. A lengyel hatalom elnyomó törekvései és a kozákságnak a testvérek fölszabadítására irányuló mozgalmai több összeütközéshez vezettek, végül 1648-ban az egész ukrainai nép sikeres felkelését eredményezték. Chmelnicky Bogdán, a felkelés szervezője rövid habozás után, vájjon a szomszédos törökség támogatásával vagy a moszkvai nagy-orosz szövetséggel biztositsa-e. — Ukraina fönnállását, az orosszal való szövetkezésre határozta magát. Az 1654-ben létrejött szerződés a kozákoknak a szabad fejedelem ill. hetman választás jogát és az ország függetlenségét biztosítja ugyan, valójában azonban a mosz- koviták a szövetséges állam önállóságának megszüntetését kezdték meg. A csalódott ukrainai vezetők uj szövetségben kerestek erőt az orosz befolyás leküzdésére, de hasztalanul. Miután Oroszország és Lengyelország 1667 ben Ukraina fölosztásában megegyezett, Dorosenko hetman a törökökkel egyesülve visszahódítja a lengyel uralom alatt álló területeket, de a török hatalom hanyatlásával a frigy fólbomlik és a poltavai csata után Ukraina ismét az orosz birtokvágy zsákmánya lesz. Nagy Péter cár erélyes rendszabályokat hozott Ukrainába. Az eddig független egyházat a moszkvai patriarchának alárendeli. A hetman működését ellenőrző közegekkel szemmel tartja és ukrainai területre orosz hadsereget helyez el. Katalin cárnő uralkodása alatt az ukrainai autonómia maradványai is elvesznek. Raszumovszky, az utolsó hetman lemondani kénytelen, egyidejűleg a régi kozáksági intézmény is megszűnik. (A mai kozák katonaság nem azonos az ukrainai- val.) A mindenkori orosz kormány az eloroszosi- tást minden téren kíméletlenül keresztül viszi. A kormányzat, az egyház és iskola nyelve kizárólag orosz lesz, a sajtó a legszigorúbb cenzúra alá kerül, titkos kémrendszer, fogházbüntetés és száműzés a nemzeti törekvések uyilvánulását csirájukban elfojtja. Az orosz felfogás szerint egyáltalában nincsen Ukraina. Lehetne talán beszélni valami ukrainai sajátos irodalomról és költészetről, de annak nyelve nem egyéb orosz tájszólásnál, mondja a bürokratikus Oroszország. Az orosz tudományos akadémiának feladata lett volna ezt tudományosan is megállapítani, azonban — ki hitte volna — az elfogulatlan orosz tudós társaság nyiltan ki merte mondám, hogy igenis van az orosszal nem azonoä ukrainai nyelv, amelyet kis orosznak és ruthénnek is neveznek. Maguk az ukrajnaiak 36 millióra F ésülik azoknak a számát, akik ezt a nyelvet beszélik. Ez a nagyszámú nép nagy területen szétszórtan Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
