Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-12 / 55. szám
Előfizetési ár: Egész évre . - . . . . 16 korona Fé! évre ....... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küklemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hlrdetéseklids küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Kard és kasza. Az aratás megkezdődött. A termés- becslések összeállittattak. A szép remények, melyeket a magyar íöld tápláló erejébe vetettünk, valóra váltak. Közel 20 millió métermázsával több kenyérmagvat fogunk az idén betakarítani, mint az előző évben. Nem adhatunk eléggé hálát az isteni Gondviselésnek, mely bőségesen ontotta reánk áldását. Földanyánk megmutatta, hogy éltető emlői nem kiaszottak és hogy két kézzel nyújtja életforrásait magyar fiainak, kik e földet nem csak véren megszerezni tudták, de véres verejtékkd munkálni, termővé tenni is szeretik. Az idei aratás fényes eredménye felér egy nyertes hadjárattal és e hadjárat sikere annál lélekemelőbb, mert e hadjárat- I ban csak győző van. Győzött a magyar munka és szorgalom és e győzelem annál jelentősebb, mert eredményei nem csak magunknak, hanem vitéz szövetségeseinknek is hasznunkra fog válni és a világháború heroikus küzdelmeihez biztosítja számunkra a tápláló és erőt adó kenyeret, mely nélkül meddő és céltalan a kitartás, az elszánt bátorság, a hősi önfeláldozás. Az aratás biztosításában fáradozó munkáskezek milliói méltán sorakoznak a megsokasodott ellenséggel szemben véröket bőségesen hullató vitéz katonáinkhoz, kik halált megvető elszántsággal győzelmet győzelemre halmozva immár egy éve járják a csatatereket, dicsőséget szerezve maguknak és nemzetüknek; ők a harctéren dolgoznak és dolgoztak érettünk, itthon maradt munkásaink pedig a termő íöld áldott göröngyein dolgoztak és dolgoznak a hadseregért és édes mindnyájunkért. A hadsereg a nemzetért! A a nemzet hadseregért ! Mily gyönyörű, lélekemelő összhang! Mily magasztos kép, melyben millió acélos kar és millió megacélozott szív egy szent célért dolgozik: a haza javáért és dicsőségéért * E lélekemelő összhangnak szép tünete az a lelkes ünneplés, melyben Szek- szárd lakossága ma részesítette hadseregünknek közzénk érkezett tagjait. A nemzetet tápláló kasza meghajolt a nemzetet védő kard előtt, mit annál könnyebben megtehetett, mert e haza vérrel itatott téréin sokszor kovácsoltak már kardot a kaszából. Vitéz hadseregünké az érdem, hogy a kasza megmaradhatott hivatása és rendeltetése mellett. Elismerés az érettünk véröket hullató hadseregnek, mely legfőbb javainkat oroszlánbátorsággal védi. Mentői teljesebb mértékben nyilvánítjuk ez elismerésünket, annál ,biztosabban várhatjuk a hadsereg elismerését az érette dolgozó nemzet iránt. És ez az összhang a reánk szakadt rettenetes világháborúnak egyik legértékesebb gyümölcse ! F. NI. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz : Singer Bálint főfelügyelő N.-mányok K 20'— A szekszárdi postahiv. személyzete „ 18'— Összesen : K 28'— Eddigi győjtés: K 1984.52 Összesen: K 2022.52 Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Hölfer jelentése. A helyzet zatlau. Budapest, julius 11. az összes hadszíntereken váltóHöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A németek sikeres harcai. Berlin, julius 11. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér : Yperntől északra az angolok tegnap megismételték julius 6-iki kisérleteiket, hogy a csatorna melletti állásunkat birtokukba keritsék. A támadások az ellenség jelentékeny veszteségei mellett meghiúsultak. Közvetlenül a souchez—al- laini-u ttől északra a franciák este támadást kíséreltek meg, amely a németek egy előretörésével találkozott. A harc még nem fejeződött be. A francia tüzelésnek az utóbbi napokban 14 lie- vini lakos esett áldozatul, akik közül 10 meghalt. Egy elszigetelt francia előretörést Fricourt ellen, Alberttól keletre, könnyű szerrel elutasítottunk. A Beau Sejour-Fermetől északnyugatra az ellenségtől tegnap éjjel elragadott árkot kora reggel ismét elvesztettük, de ma éjjel mégis újból rohammal elfoglaltuk és öt támadással szemben megtartottuk. — Ailly és Apremont közt a franciák kézi gránátokkal sikertelenül támadtak. A Bois de Pretreben az ellenség súlyos veszteségei mellett közvetlenül uj állásaink előtt omlott össze. A franciáknak egy heves ágyutüzelés- sel előkészített támadását, a Soudernachtól keletre és délkeletre, Münstertől délnyugatra levő német állás ellen visszavertük. Repülőink megtámadták a gerardmeri vasúti telepeket. Keleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Délkeleti hadszíntér: Az utolsó napokban a Krasznosztovtól délre levő vidéken helyi harcok voltak, amelyek mindenütt ránk nézve kedvezően folytak le. Egyébként a német csapatoknál semmi sem történt. A visszacserélt hajszál. Irta: V. Fejes György. A Kőrös vizétől körülvett Gyula vára sohasem volt megvetendő erősség; valamint hogy a város se volt éppen kicsiny. Az előbbi ugyan ma már nagyobbrészt romokban hever s a hatalmas méretű torony vércse és kányafészkek tanyája ; de még most is tiszteletet ébreszt a múltakon merengő előtt: az utóbbi pedig a lakosság tekintetében megötszörösödött! Á Hedzsira 960 ik esztendejében (1582) a szultán egyik vitéz alattvalója Rizlán bég volt a mindenható, aki teljhatalommal rendelkezett az egész környéken. — Elénk forgalom fejlődött a székhelyen; népes vásárjaira messze vidékről sereglettek s maga a bég is fényes udvart tartván : a- törökség is meglehetős számmal szerepelt. A nevezett év „Sábán“ havi (julius) vásárjáig az alig egy óra járásnyira fekvő „Gyulavári“ nemesei közül jött be forró nyári napon „Márói Bence“ ifjú atyánkfia, aki kiváló külső szépsége, fiatalkori erőteljessége és vagyonosabb volta miatt is állandó dicsekedés tárgya lett nemcsak az éltesebb közbirtokosok, hanem a mindkét nembeli fiatalabb nemzedék előtt is. Néhány társával épen befelé tart a városba, hogy megszemlélve a „beresztán“ {(bazár) változatos cikkeit, elszórakozzék minden komolyabb vásárlási szándék nélkül. — Deli termetén megfeszül a ruha; napbarnított arcán mély tüzü fekete szemei — mint a sasé élénken megfigyelnek mindent; rézveretes kardja meg-megcsördül csengő sarkantyúin ; hollószin furteit kissé hátranyomva, üli meg a sötétvörös kócsagforgós kal- pag; olykor-olykor pödörint egyet nyalka bajuszán, mint a ki teljes tudatában van annak, hogy nem eppen utolsó a sok között ! .. . Talán éppen ez szolgált okul arra nézve, hogy megakadt a szeme sok — szerecsikával kifestett arcú, tarka katrincás— oláh leánynak, sőt jiárta- viselő ingvállas, prusziikos magyar szépségeknek is! ... Bencze urfi azonban mindezekkel nem törődött, vásári portékáknak számítván őket is!?.. De ime nagyobb zaj hallatszik a vár felől 1 Egy csomó török katona kíséretében egy gyalog- hintó közeledik. A csauszok ugyancsak iparkod nak szabad utat rendezni a vásári tömeg között, félrelökdösvén a fel s alá ődöngő s teli torokkal kiabáló vándor kereskedőket. —■ Bencze úrfi is helyet keres magának egy édességeket áruló ismerős görög sátora alatt. — A gyaloghintóbán egy feredzsés nőalak ül; a kiséret előkelő voltára vall. — A kereskedő is készenlétbe helyezi magát s kiállva sátora elé, alázatos főhajtással üdvözli a közeledőt. A kényelemmel berendezett utazási eszközt a szolgák leteszik s az addig bennt ülő alak kiszáll s egyenesen a sátorba tart. — Arcából csak szemei látszanak, de azok nagyon sokat mondanak ; a belenézők azt hinnék örvénybe kerültek, a melyből nincs menekvés! A fátyol oly lenge, hogy keresztül piroslik rajt még az ajk is, a mely szégyenbe hozna bármilyen érett cseresznyét; hangja üde, nőies, lágy csengésű, a köpeny alól fehér musszelin bő nadrág látszik, mely parányi lábacskákat takaró világos sárga szattyán cipőcskékben végződik s megjelenésével az egész sátort valami édesen kábító rózsaviz illata tölti el!... Bencze ur ámulva, megbűvölten tekint reá. A nőalak, az édességek válogatása közben szintén mintha kelleténél jobban észrevette volna a deli ismeretlen ifjút s a „szalenralejkum“ részére is szólott volna! ... A nő távozása után legott meg is kérdi a kereskedőt, aki becsületes macedón lévén, magyarul is értett: — „Hallja-e Ávrám — ki volt ez a kis tündér ? . . . — Súgva válaszó! a megszólított, mintha valami félelmetes titkot közölne : „Ez — kedves kis falat volua, de nagyon drága; nem más lévén ő mint Lailla, Rizlán bég legkisebbik leánya, — különben rendes vevőm, akinek én legalázatosabb szolgája vagyok“ !... Bencze ur erre a válaszra úgy érezte magát, mint a ki venni akar ugyan valamit, de nagyon magas árra tartják: azonban gyulavári i nyakas nemes lévén, némi dac mégis felébredt benne, a mi azt mondatta vele : „csak azért is“ ! Mavrokisz uram éles szeme szintén kitalálta a gondolatot s újabb kérdezés nélkül is sopánkodva fejezé ki véleményét: „Hát bizony öreg bajjal lehet valamit kezdeni! A vén Rizlán nem egyhamar adja be derekát, ha csak valami furfangosság nem esik meg vele ! Aztán meg Lailla ára sem bárom tevebőr ám s kérdés, hogy ő vállalkozna e magyar menyecskévé átváltozni!?... No, de akit Allah egyszer kegyelmébe vesz, az abból nem tud menekülni, még erőszakkal sem“ ! A Kizmet mindig Kizmet marad ; mindazonáltal kegyelmed érdekében ón is gyújtok egypár viaszgyertyát Szt. Gergely képe elé odahaza, ha adna valamelyes bölcs tanácsot!... Márói bajtársunk nagy gonddal szivében indult hazafelé. — Még alig pihené ki magát, egy szurtos vén asszony állít be hozzá, félig török, félig magyar öltözékben; előbb elhálálkodik egy darabig s azután elokotorász kosara fenekéről egy hímos tojást s odanyujtja Benczének, szólván imigyen: „Nagy dolog ez iQu Uram; kegyelmed
