Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-01 / 26-27. szám
6 1915. április 1. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK — A Sió-zsilip kezelősége utasittatott, hogy április 1-ig a vizeresztést minden második napon 15—15 centiméterrel mérsékelje, április 1 -tői pedig további intézkedésig O'75 méter vizet bocsásson le. — A paksi artézi kutak. Paks község a község belterületén két artézi kút létesítését tervezi. A kulturmérnökség a tervet véleményezte, azzal a feltétellel, hogy a község köteles legyen oly berendezést létesíteni, mely megakadályozza, hogy az artézi kutból Dyert víztömeg a szükségletet túlhaladja. A földalatti víztartó medencék kitűnő ivóvizet szolgáltatnak s ez a viz, valamint annak felnyomó ereje közvagyont képez és annak oktalan elpazarlása, vagyis a vizitek szükségen felüli mértékben felszínre hozatala a közérdeket károsítja. > — Vetési szabadság a katonáknál. A katonaságtól egymásután érkeznek haza a még harctéren nem lévők közül egyesek a gazdasági munkák elvégzésére. Rendszerint 14 napi szabadságot kapnak az ilyenek. Természetes, hogy ily körülmények között százával, sőt ezrével adatnak be a hatóságokhoz a folyamodványok. Erre vonatkozólag a földmivelési miniszter táviratilag adta a rendeletét, hogy se a legénység, se a hozzátartozóik részéről ne fogadtassanak el Írásbeli beadványok, hanem a vetési szabadságért kizárólag a legénységhez tartozó egyén, kihallgatáson katonai parancsnokságánál jelentkezzék — Katonai fuvarlevelek használata polgári áruküldeményekhez. Kereskedők, iparo- sok és szállítók mindenfelé fordulnak azzal a kéréssel, hogy szállításaikhoz úgynevezett katonai fuvarlevelek bocsáttassanak rendelkezésre. Az illetők törekvéseinek az az állítólagos célja, hogy a katonai fuvarlevelek használatával oly állomásokra is szállíthassanak küldeményeket, ahova a fennálló korlátozások miatt polgári áruk egyébként szállithatók nem lennének. A polgári szállító felek, akiknek egyáltalában nincs joguk arra, hogy áruik szállításához katonai fuvarleveleket használjanak, mert az ilyen fuvarlevelek csakis a katonai igazgatás küldeményeinek szállításához használhatók, azonkívül, hogy a bélyegilleték csonkításával az állami bevételeket károsítják s a vasutaknak is károkat akoznak, saját magukat is kellemetlenségeknek teszik ki, mert az áruk kiszolgáltatásánál, úgyszintén az esetleges utánvétel kifizetésénél nehézségeik támadnak. A katonai fuvarlevelek jogosulatlan használói ugyanis, mint a fuvarozási szerződésen kívül álló személyek, még ha igazolni tudják is, hogy az illető áruknak ők a tulajdonképeni tulajdonosai, a vasúti fuvarozási jogszabályok értelmében a vasúttal szemben semmiféle jogot nem gyakorolhatnak s a vasúttal szemben semmiféle igéDynyel fel nem léphetnek. Helyzetük a yasuttal szemben már azért is nehezebbé válik, mert a vasutak az olyan felekkel szemben, akik jogosulatlan előnyöket igyekeztek maguknak szerezni, a legnagyobb óvatosságra vannak kényszerítve. A pécsi kereskedelmi és iparkamara a kerületébe tartozó érdekelteket ennélfogva figyelmezteti, hogy a katonai fuvarlevelek megszerzésére irányuló törekvésükkel hagyjanak fel, mert amennyiben meg nein engedett utón katonai fuvarleveleket szereznek és használnak, az általuk vélt előnyük elérése helyett magukat csak kellemetlenségeknek és káros következményeknek is kiteszik, amelyekért csakis magukat okolhatják. Egyébként a szállító felek nincsenek is arra utalva, hogy meg nem engedett módon járjanak el, mert a vasúti igazgatóságok minden lehetőt elkövetnek annak érdekében, hogy a katonai szállításokra erősebben igénybevett vonalakon is szállítsák a polgári árukat, s amennyiben a szállító felek kívánságokkal hozzájuk fordulnak, a jogos igényeket a legmesszebbmenőleg kielégíteni igyekeznek. — A vak katonáknak. A háborúban megvakult katonák Országos Segélyalapja javára Uzdborjád községben a gyűjtés befejeztetett. — Befolyt összesen 241 K 30 fillér, mely összeget a szekszárdi adóhivatal pénztárába egyidejűleg beszállítottam. Az adományokat a nyilvánosság előtt nyugtázni óhajtván, kérem Szerkesztő urat, méltóztassék b. lapja legközelebbi számában a benti kimutatást szószerint közzétenni. A nemes- szivü adakozóknak adományaikért ezúton is hálás köszönetét mondok. Uzdborjád, 1915 március 24. Horváth János, községi jegyző. — Adakoztak : Özv. Pesthy Mórné 5 koronát, özv. Fördős Vil- mosné 10, Kontsits Elemérék 6, N. X. —‘60, Fördős Dezső 10, Dobrovszky Gyula 4, özvegy Kontsits Jánosné 5, Pesthy Endre 5, Pesthy József 5, Horváth János jegyző 5, Bordács József 5, Sass László 20, Gerhardt Tóbiás 20. Hackborn Henrik 20, László Domokos 5, Bogáncs és Csősz elöljárók gyűjtése 50T0, Schneiker Konrád elöljáró gyűjtése 28 80, Bencze és Far- -kas elöljárók gyűjtése 17T0,- Hanzi és Tóth elöljárók gyűjtése 970, Uzdborjád község pénz tárából 10 korona. Összesen 241 korona 30 fillér. — Vasúti kocsik polgári áruküldőmé- nyfkkez. Az utóbbi időben gyakran ismétlődik, hogy a szállító felek a hatóságok vagy a kereskedelmi és iparkamarák utján vagy közvetlenül is a cs. és kir. központi szállítás vezetőségéhez fordulnak avégből, hogy a polgári áruküldeményeik elszállításához szükséges vasúti kocsikat bocsássa rendelkezésre. — Miután a polgári áru- kü'demények elszállítása körüli intézkedések megtétele nem tartozik a cs. és kir. központi szállítás- vezetőség hatáskörébe, a csász. és kir. hadügyminiszter megkeres se alapján a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter a pécsi kereskedelmi és iparkamara utján figyelmezteti az érdekelt szállító feleket, hogy a polgári áruküldemények elszállításához szükséges vasati kocsik megrendelése körül ez idő szerint is ugyanazt az eljárást kell követni, mint békében. Nevezetesen a küldemények részére a kocsikat az illető feladási állomáson kell megrendelni s amennyiben a megrendelés az állomás által figyelembe nem vétetnék, vagy más akadály merülne fel, az intézkedések tételéért nem a katonai igazgatás valamelyik szervéhez, hanem a feladási állomás felettes igazgatóságához kell fordulni. — Yizimunkálat. A Dunakömlőd község által tervezett mederszabályozási vizimunkálatok engedélyezését a kultúrmérnöki hivatal véleményezte. A munkálatok a Gerő és König mérnöki iroda tervei szerint végeztetnek és a kömlődi (vörösmalmi) vízfolyás medrének áthelyezéséből és a Heisler-féle malomhoz tartozó vizmüvek átalakításából állanak. — Megszűnt ebzárlat. Ocsényben az eb zárlat megszűnt. PATKÁNY-EGÉR HÖRCSÖG esÜRGE ÍRTÓ PnosPEKnjs ínovín R ATI N LABORATORIUM 0UOAPEST.VII ROTTENSIUER-UTCn 50 Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül logaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. Kérelem az előfizetőkhöz. Az évnegyed közeledtével tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Aki előfizetése lejáratával nem volna tisztában, forduljon kiadóhivatalunkhoz, (Szekszárd, Béri Balogh Ádám-utca 42. sz.) ahol készséggel megkapja a pontos értesítést. Kedvezményes előfizetőinket figyelmeztetjük, hogy a kedvezmény előfeltétele az, hogy az egész évi előfizetési dij egyszerre beküldessék, amely feltétel teljesítéséhez ragaszkodnunk kell. Lappéldány elmaradása esetén kérjük a reklamációkat azonnal és a postahivatal utján megtenni. Esetleges lakhelyváltozásokat kérünk a kiadóhivatalba bejelenteni. Az uj előfizetőket kérjük teljes cimök, lakhelyűk és az utolsó posta feltüntetésére. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ kiadóhivatala. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta- bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. CSARNOK. Kis fiam születésekor. Most lett fiam, angyal az égi seregből, Körülted, előtted a földi világ, Jó édes anyád keze védjen a vésztől, Míg én követem vakon ágyú zaját. Kék a szemed? Ajkad anyádra nevet már? Fáradt vagy-e? Utadon ért e veszély? Ah ! Küldj híreket! Hol a posta galambpár, Mi felkeres engem a harc mezején ?!«... És dördül az ágyú, a föld remeg, omlik, S én fekszem a mélyben, a szikla lenyom. »Mi volt ez az égre?! Mi zúg, robog, hullik? llr lett a pokol, s birodalma e rom?! Ki az, ki elém köd alakba lebegtél?! Rózsim! Te vagy?! Éviket Pistike! Itt?!«... »Feszítsd meg a térded a szikla tövénél, Hárman segítünk s a ma leli negyedik/« »Most lett fiam, angyal az égi seregből, Kél kis kezed óvta meg édes apád. Jó kedves anyád keze védjen a vésztől, Mig én követem vakon ágyú zaját!« b. BÉVÁRDY GYULA. János vitéz. Irta: Jenő. — Azt a bét je' uzeus mivoltát annak a vibáncoló párátoknak, azt mondom, befogjátok azt a cserregős szátokat, mert ha föl talál miattatok ébredni az uraság, hát akkor lesz ám filiszterus-tánc. Ezt a fenyegető kijelentést pediglen az öreg János hajdú tette, a vén, dörmögő házi bútor, aki Pinterhegyi Vendet nemesi kúriáján több mint egy emberöltő óta teljesít hűséges szolgálatot. A figyelmeztetés meg a konyhabeli cselédségnek szólt, akik fiatalos jó kedvükben nem egyszer tréfálták meg az öreg Jánost. — Hát aztán, milyen az a filiszterus tánc — János bácsi ? — kíváncsiskodik a pufók képű Büske. — Csak éppen hogy olyan. Majd megtudod, ha eljáratom veled. — Ej, de jó lesz ! Taláncsak János bácsilesz a filiszterus, aztán megpörget itt a konyhában bennünket. Az idén úgysem táncoltunk a farsangon. — Táncolsz ám a seprőnyolóvel, nem én- velem — te ördögmotolla. Régen kinőttem én már a táncból. — Mondja csak János bácsi, volt magának felesége ? Nem volt bizony. Pedig lehetett volna, tiz is minden ujjamra. De nem akartam. Jobban mondva eleinte akarni akartam' volna, de mig fiatal voltam, nem értem rá. Később meg minek akasztottam volna kölöncöt a nyakamba. — És miért nem ért rá fiatal korában megházasodni ? •— Ejnye, már no ! De kiváncsi vagy. Hát egyszerűen azért, mert tizenkét esztendeig ettem a császár kenyerét. — Az ám, a 8zoknyaregementbe. — Mit e ? Tán csak el sem hiszed ? — Hiszi aki látta. Messziről jött ember könnyen beszél. — Semmi messziről jött. Együtt szolgáltam az uraságommal. O volt a hadnagyom a hetes huszároknál. Fájin egy ember volt, — azt mondhatom. — János bácsi épen u$y beszél, mintha talán csak valami hőstettet is hajtott volna végre. — Mit értesz te ahhoz ? Bizony ott voltunk Szolferiönál is, meg Königrécnél is. Az előbbi helyen sok talián koponyát bezúzott a kardom. De ott fönt, azok a burkusok csúfosan elbántak velünk. Pedig akkor már üreg gyerekek voltunk. — És mégsem lett semmi baja ? — Nem ám ! Hát ez kutya ? ! Most is itt van a tizennyolc centis vágás helye a fejemen. Egy ulánus kapitány vágott fejbe. Azt gondoltam, hogy a ménkű vágott belém. Egyszerre sötét lett előttem a világ. De hiszen, csak előbb vettem volna észre, majd megmutattam volna neki, hogy ki a magyar huszár. — Aztán fájt a vágás ? — Fájni nem fájt. De egyszerre olyan nehéz lett a fejem, mint egy akóshordó. Arról már nem is tudok, hogyan fordultam le a lóról. — Hát aztán hogyaln került mégis haza ? — Hogyan-e? Annak is nagy sora van.
