Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-03-02 / 18. szám
2 a jegyzővel, tanítóval, szolgabiróval, képviselővel magyarul tud beszélni ! Ennek ellenében azonban feltétlenül kívánatos a miniszterelnök azon fel fogásának érvényesülése, bogy a tisztviselők az illető nemzetiség anyanyelvét értsék és szükség cselén használják a szóbeli érintkezésnél. Eis megvan nálunk. Mi az oka tehát annak, hogy a németek mégis Betnárra hallgatnak és nem hivatott vezetőikre? Szerintem ez: Belnár foglalkozik a néppel, mi pedig nem foglalkozunk eléggé vele. Es mi lesz ennek orvossága ? Az, hogy foglalkozva a néppel, nyerjük meg bizalmát minden irányú szükségletének islápolása által. IIol és milyen módon ? Ezen kérdésre megint ép a napokban kap'uk meg a helyes választ a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülésén, amennyiben az felvette munkaprogrammjába a gazdakörök létesítését. Igen, alakítsunk minden községben gazdakört ! Néhai gróf Károlyi Sándor alapítása a Magyar Gazdaszövetség és ennek helyi képviselői, a falusi gazdakörök. Magyarországnak — mint agrárállamnak — létérdeke, hogy független, erkölcsös, egészséges, felvilágosodott és jólétnek örvendő falusi népe legyen Az erre való törekvés képezze a nép hivatott vezetőinek szociális munkaprogrammj it. — Ezt a szellemi örökséget hagyta ránk gróf Károlyi Sándor, a nagy gazdavezér, ez a liplyes agrárszociálizmus programra ja. És ezt a gazdakörök révén valósíthatjuk meg. Mi tehát a gazdakör? Elsősorban olvasókörnek felel meg ; de sokkal több ennél. A Magyar Gazdaszövetséggel való állandó és szerves összeköttetése folytán a tagoknak sok szellemi és anyagi hasznot szerezhet. Első és főfontossága abban áll, hogy tömöríti a népet, hogy hozzá lehessen férni, s igy a hely- zetjavitás eszközeit, módjait megbeszélni és igénybe venni. Nem akarom a gazdakör céljait részletesen fejtegetni. Az alapszabályok (melyeket a Magyar Gazdaszövetségtől [Budapest, Köztelek] minden érdeklődő megfelelő számban egj-éb nyomtatványokkal és útmutatásokkal ingyen kaphat), az elérendő célokat, valamint e célok elérésére szol gáló eszközöket és munkát részletesen kifejtik. A gazdakört a Magyar Gazdaszövetség, valamint a varmegyei gazdasági egyesület mindenben támogatja A földmivelésügyi minisztérium elsősorban gazdaköröknek ad népkönyvtárakat s a Magyar Gazdaszövetségnek joga van minden évben 15 gazdakört eziránt javaslatba hozni, kik a könyvtárt megkapják. Továbbá jó tenyészállatokat, vetőmagvakat stb. kaphat jutányosán. Pl. a diósberényiek a gazdakör révén kitűnő földhöz jutottak. A parii gazdakörnek néhány havi műkő dése után adományozott a földmivelésügyi minisz- terium népkönyvtárt, házépítési célra pedig államsegélyt helyezett kilátásba. A minisztériumban ki jelentették, hogy műtrágyák vásárlásánál díjtalanul küldenek ki valakit, ki megteszi a szükséges lépéseket a műtrágyák összetételének megvizsgálása céljából. Gazdasági előadások tartására a Gazdaszövetség díjtalanul küld előadókat. A gazdakört meg lehet és meg kellene alaki tani ott is, hol a fö dmivelő népnek inár van olvasóköre. Es pedig vagy uzy, hogy az olvasókör egy alapszabály változtató gyűlésen egyszerű n a gazdakör alapszabályait fogadja el, vagy — ahol több olvasókör van és azokat a gazdakörbe összeolvasztani nem lehet, vagy nem célszerű, — úgy, hogy ezek meghagyása mellett alakítjuk meg a gazdakört s kisebb tagsági d j mellett az olvasóköri tagokat is megnyerjük. A gazdakörben bő alkalom nyílik megismertetni a fogyasztási - és értékesítő , hitel-, földbérlő és állatbiztosító szövetkeze ekét s minthogy a népben a gazdakör már kifejlesztette az összetartást, azokat meg is alakíthatjuk. És itt aztán elejét vehetjük a Bauernbund féle féktelenkedéseknek, esetlegesen hisznos anyagi, gazdasági működését pedig fölöslegessé tesszük. Mert a gazdakör 20 koronás részesjegyek nélkül is könnyen és jobban ellátja a füldmivelő népet gazdasági eszkö-zökkel, gépekkel, műtrágyákkal, póttakarmányokkal stb. A Bauernbund gazdasági 'tanácsaira sem fog szó rolni a nép, mert a gazdasági egyesülettől, Gazda- szövetségtől okosabb tan ácsokat kap Mindez azonban csak úgy, ha foglalkozunk a néppel Első a bizalom. És Tolnavármegye p ipjai, tanítói, jegyzői s más, a népp -1 törődő emberei nem nyerhetnék meg inkább a nép bizalmát, mint Betnár? Mikor ők ezt nem megélhetés céljából teszik* hanem önzetlen hazaszeretetből?! Es nem népszerüséghajhászásbó1, mert akit ez a szempot vezet, az még nagyon fiatal, ha mindjárt deresedik is már a haja. A köszönetét, a hálát ne várja senki a néptől, hanem lelkiismeretétől és azon tudattól, hogy nemzeti egységünk, erősödésünk épülő várához szerény tehetségétől kitelhető szol gálattal hozzájárult. Brunner András. TOLNÁVÁ KMEGYE és* KÖZÉRDEK Simontsits Elemér orsz. képviselő beszéded Elmondotta a képviselőház 1914. évi február hó 18 án tartott ülésében, Tiszteli Képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Az országgyűlési képviselőválasztólterüíetek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvény- javaslat tegnapi vitájában Mezőssy Béla t. kép viselő ur azzal kezdie beszédét, hogy ha neki csak egy kis reménye is lenne arra, hogy a több séget ezen javaslat körül elfoglalt álláspontjának helytelenségéről és téves voltáról meggyőzze, akkor minden erejét összeszedné, hogy ezt a célját elérje. Én ezzel szemben igénytelen felszólalásomat azzal kezdem, hogy ha a parlamenti felszólalások nak kizárólag és egyedül csak a meggyőzés lehetne a célja, akkor én a tárgyilagos önbirálat szavára hallgatva, elállnék a szótól és ennek a ■valóban nagy és méltó feladatnák megoldását magamnál képesebb és arra hivatottabb parlamenti tényezőknek engedném át. (Hódijuk.! Hűljük!) Annál inkább igy járnék el, mennél jobban meg lennék róla győződve, hogy a meggyőzésnek lehetősége fenforog, mert óvakodnám a magam erőinek fogyatékosságával egy ilyen nagy célnak a megvalósulását kockára tenni. De teljesen ki kell küszöbű nőm felszóla lásom céljai közül a meggyőzést, különösen akkor, ha a tegnapi vita megfigyeléséből meritett impresz- szióimra hallgatok, (Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) mert ezen impresszióim szerint a t túloldalnál teljesen hiányzik a meggyőzés lehetőségének lélektani feltétele. (Úgy van ! jobbfolől.) Rálh Endre: Talán kölcsönösen! (Zaj.) ^imontsits Elemér: Ahol egy olyan komoly, statisztikai adatokkal gazdagon támogatott és illusztrált tanulmányt . . . Rakovszky István : Statisztikus! Simontils Elemér: . . . mint amilyennek neveznem kell Issekutz Győző t. képviselőtársam tegnapi felszólalását, még csak figyelmes meghall gatásra sem méltattak, (Igaz ! Úgy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon ) hanem elejétől végig tréfál kodó, kedélyeskedő megjegyzésekkel zavarnak, melyek közt— ne méltóztassék nekem rossz néven venni — még csak olyan sem akadt, amely legalább szellemességével kiengesztelt volna azért a zavarért, mely-t előidézett, (Zaj bal félő I) ott azt hiszem megallapiih uó, hogy hiányzik az ellenérvek meg- sziv.elésére irányuló készség és haji rndos.ág, ami pedig szerény felfogásom szerint a meggyőzés lélektani előfeltételét kei 1 hogy képezze. (Zaj balfelől.) De sokkal szerényebbek is az én vágyaim. T. H íz ! Felszólalásom egvedilH és kizárólagos célja az, hogy a választókéiul etek beosztásáról szóló törvényjavaslat mellett állást foglaljak és ez<m állásfoglalásom segélyével ellensúlyozni iparkodjam, amennyire tudom, azon mesterségesen * A bonyhádi járásból jövő óhajnak engedve, szó- szerint való szövegében közöljük Simontsiis Elemér ország- gyűlési nagyobbszabásu beszédét, amelyet a fővárosi lapok amugy is értelméből kiforgatva közöltek annak idején. 1 y 14 március 2, kelt'eg't ;tt és ébresztett, de amennyire látom, nem nagyon ébredező közhiedelemnek az elterjedését, mintha ez a törvényjavaslat a magyaf nemzeti szupremáciának, a magyar nemzeti állam eszmének a pártérdek önzése által megásott sírja kívánná lenni. (Igaz ! Ugv van i jobbfelöl.) Mielőtt azonban ezt tenném, méltóztassanak nekem megengedő , hogy egy egészen rövid visz szapillantást vethessek a t. túloldal részéről tegnap elhangzott felszólalásokra és azoknak néhány olyan passzusára, melyeket, mint e pártnak tagja, való ban nem tekintek elhallgatliatónak, megtehessem reflexióimat. (Haljuk! H dijuk ! jobbfelől) Bakonyi Samu t. képviselő ur tegnapi beszédében, melyről készséggel elismerem, hogy úgy most, mint máskor is a kérdéssel való beható komoly foglalkozásnak érzését keltette bennem, olyan részletesen foglalkozott a törvényjavaslat nak amaz intézkedéseivel, amelyek a választó kerületeknek a törvényhatóságok között való megosztását tárgyazzák, hogy beszédének e i’észével, amely pedig annak túlnyomó része volt, már csak azért sem fuglalkozhatom ezúttal, mert hiszen tegnap este óta valóban sem időm, sem módom nem lehetett arra, hogy azokat az adatokat, amelyeket ő végkonkluziójának megtámoga- tására itt sorakoztatott s amelyek nagyobbrészt számbeli adatok voltak, vizsgálat tárgyává tehettem és ellenőrizhettem volna. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy az a végkonkluzió, amelyre ő jutott, hogy tudniillik e javaslat intézkedése követkoztében a magyarság tekintélyes számú kerületet vészit, viszont a nemzetiségi vidékek tekintélyes számú kerületeket nyernek, az ő adataival együtt meg fogj i kapni erről az oldal ról, még pedig autentikus helyről, az alapos és kétségtelen cáfolatot. Meg vagyok erről győződve azért, mert hiszen a javaslat indokolásához fűzött adatok tanu'mányozásából is világosan áll előttem az, hogy ép megfordítva van a dolog, nagy d>ff:ren ciák ugyan nem fognak előállani, de a magyar vidékek egynéhány kerületet nyernek, a nemze tiségi vidékek pedig valamelyest veszítenek ; nem mintha ez a nemzetiségekkel szemben bizonyos ártó tendenciának lenne következménye, hanem egyszerűen ama tényezők honorálása következ- ményeképen, amely tényezők közül az egyiknek, a kulturállapotnak mint értékmérőnek szerepeltetését Bakonyi Samu t képviselő ur is tegnapi felszólalásában helyesnek és elfogadhatónak minősítette. A t. képviselő ur beszéde további folyamán egyik szavával azt állította, hogy ez a javaslat a nemzetiségek favorizálásával a magyar nemzeti szupremácziát végromlásba viszi, azután erélyesen tiltakozván az ellen, mintha a függetlenségi párt részéről valaha is terveztetett volna o'yan kerületi beosztás, amely az általános választói jog esetleges hátrányainak ellensúlyozására lett volna hivatva, ^— holott, h i emlékezetem nem csal, ez épen előkelő függetlenségi politikus által lett több Ízben hangoztatva, — mondom, ez ellen tiltakozva, egy másik szavával lekicsinyelte bizonyos vonatkozásában a nemzetiségi kérdést, amennyiben azt mondotta, hogy hiszen ez a román kérdés nem is oly nagy dolog, azt az igazságosság és az emberszeretet irányelvei mellett igen könnyű megoldani és nyomban módot is ajánlott arra, hogy hogyan lehet ezt a kérdést simán, könnten megoldásra juttatni. A t. képviselő ur receptért visszaszólít a klasszikus világba és a román kérdéssel kapcsolat ban ugyan, de félre nem érthető célzatossággal azt ajánlotta a kormánynak és az őt támogató pártnak, amelyhez tartozni szerencsém van, hogy ,,honesté vivere, neminem hindere, suum cuique tribuere“. A klasszikus világ-üzeneteinek megvan az a sajátsága, hogy azok, mint a nap, mindenki nek egyformán világítanak (Úgy van! jobbfelől.) és ezért engedje meg nekem a t. képviselő ur, hogy én ezt a szives jótanácsot most visszakinál- hassam neki és annak a pártnak, melynek nevében beszélt. (Igaz ! Úgy van ! a jobboldalon.) Tehát honeste vivere, vagyis a választások idejében a ujnBavos,Arosa.Meran, Arcs síb.bena mini rég bevált szer állandóan van használatban.! Izlefes.éfvégyger jesztő és különös Aránylag rövid idő albft enyhíti és megszünteti jó hatást gyakorol a közérzésre. a légzőszervek betegségeit- Credefl csomog0/^sban i+rKocéri kapható minden gyógyszertárban.
