Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-02-09 / 12. szám
8 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1914. február 9. H VILÁG 55 mozgókép-színház, Szekszárd. A budapesti Uránia magyar tudományos színház flókintézete Ma hétfőn, február hó 9=én Csak egy nap. Csak egy nap. Gtoldemar PHILANDER felléptével a »Nordiskjilms Co.« legújabb filmszenzációja. Letört karrier. Szinmíi 3 felvonásban. A közős barát. Humoros jelenet. A bohóc ót a primadonna. Lago Maggiore. Megható történet. Term. felv. A túlbuzgó Dömötör. Kacagtató. Előadások ideje: Hétköznapokon este V26 és 7*9 Vasárnap ésl ünnepnapokon d. u. 4, 6 és este 729 A színház fűtve van! EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A dunaföldvári Kereskedelmi és Ipari alkalmazottak Köre f. hó 1-én tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlését, mely szerint a tisztikar és választmány kialakulása a következő: Elnök: László Mihály, alelnök': Nemes István, titkár: Adler Nándor, jegyző: Weisz István, pénztárnok : Klein Fülöp, ellenőr : Mittiner Imre, könyvtáros; Kertész Mihály, háznagy: Csilléry Gyula, ügyész: Dr. Zlinszky Vidor. Választmány: Goldstein Dezső, Zsarnay Pál, Török János, Buncsik Ferenc, Krausz Vilmos, Stauber Pál, Somorjay Gyula, Külicz László', Schwartz István, Dani Gábor. A közgyűlés hol két dolog különö sen felemlítendő. Nevezett kulturális egyesület 200 koronát szavazott meg könyvtára kibővité sére s kereskedelmi tanfolyamot nyit (keresk. levelezés, könyvvitel és keresk. számtan) Kron- heger Ignátz tanító vezetésével. A tanfolyamon bárki részt vehet. Felvilágosítást nyújt ez ügyben az elnök v. a titkár. — A rabsegélyzö közgyűlése. A Szekszárd Tolnamegyei Rabsegélyző-Egylet tegnap t délelőtt 11 órakor tartottta meg rendes évi közgyűlését Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök elnök lésével. A tartalmas, kerekded elnöki megnyitó után a közgyűlés tudomásul vette a számvizsgálók jelentését, valamint elfogadta az 1914. évi költségelőirányzatot és helyeslőleg vette tudomásul a választmány működéséről szerkesztett évi jelen tést. Ezután egyhangú lelkesedéssel kimondatott, hogy az egyesület „Patronage és Rabsegélyzö Egylet“-té átalakittatik és alapszabályait átdolgozzák. Éljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés Rickl Gyula államtitkár, az „Orsz. Patronage Egylet“ elnökének üdvözlő- táviratát. Végül a tisztikar és választmány a következőkép alakult meg. Hazslinszky Géza elnökké, dr. Fent Ferenc és Padányi Andor alelnökökké, Wächter Károly titkárrá, Vitkovics József pénztárossá választattak meg. Választmányi tagok lettek : Áldor j,Ödön, Forster Zoltán, Hoffmann Sándor, Holub János, Kálmán Károly, Kövessy Ödön, dr. Kramolin Gyula, dr. Májer Gyula, Salamon Iván, dr. Steiner Lajos, dr. Szentkirályi Mihály és Török Béla, póttagok : Joób Imre, dr. Végess Ferenc és Wagner Andor. J Számvizsgálók : dr. Török Ottó, Mosgai Sándor és Tóth Henrik. Kútfúrás garancia mellett. Sikertelenség esetén díjazásra igényt nem tartok. Soés Sámuel Ő cs. és kir. fensége József főherceg udvari kútfúró mestere Paks Tolnamegye. Érdeklődések gyorsan elintéztetnek. Felmerült költségek megtérítése ellenében kívánatra helyszíni szemlét tartok és rész-, letes információval szolgálok. LAMPIIK A. ÉS FIA építészek tervező' és vállalati irodájukat Kaposvárra, Zárda-utca I. sz. a!á helyezték át. — Telefon: 382. Sürgönyeim: Lamping. Terveznek: Vállalnak: lakó-, köz-, gazda sági- és gyárépületeket, stylszerü lakberendezéseket és iparmüvé- szeti tárgyakat. : mindennemű építkezést és lakberendezést. HIRDETÉSEK. 1081. B. 1913. szám. Ő Felsége a Király nevében ! A szekszárdi kir. törvényszék, mint büntető bíróság-Kövessy Ödön kir. ítélőtáblái biró elnöklete alatt Salamon Iván és dr. Végess Ferenc kir. törvényszéki birák, valamint dr. Gózony Aladár kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett, a kir. ügyészségnek 1912. évi 2495. sz. alatt kelt vádiratában dr. Obláth Adolf gyakorló orvos ellen rágalmazás vétsége miatt foglalt vád fölött a kir. törvényszéknek 1913. évi 485. oz. alatt kelt végzése folytán Czobor Miklós kir. ügyész, mint közvádlónak, dr. Marxreiter Alajos ügyvéd, mint sértett képviselőjének vádlottnak, dr. Müller Ferenc ügyvéd, mint védőnek jelenlétében. 1913. évi január hó 25-ik napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt : Dr. Obláth Adolf vádlottat, aki Baján 1847. évi május hó 6-án született, bonyhádi lakos, izraelita vallásu gyakorló orvos, nős, két gyermek atyja, vagyonos; bűnösnek mondja ki a btk. 258. §-ába ütköző, a Btk. 270. § 2. pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétségében, melyet elkövetett az által, hogy Bony- hádon a kaszinó kerti helyiségében 1911. évi augusztus hó 14-én többek jelenlétében azt állította dr. Kapp Viktor zombai lakos, körorvosról, hogy kötelesség mulasztást követett el, amikor a koleragyanus megbetegedésről a felettes közigazgatási hatóságnak későn tett jelentést és hogy a Zombán a koleragyanus tünetek közt megbetegedett özv. Schöck Józsefné azért halt meg, mert dr. Kapp Viktor hanyagsága és mulasztása okozta annak a halálát. Ezért vádlottat a Btk 258. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett, az 1892. évi 27. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap, végrehajtás terhe alatt befizetendő, behajthatatlanság esetén a Btk. 53. § a alapján (3) három napi fogházzal helyettesítendő (50) ötven korona fő- és (1) egy napi fogházzal helyettesítendő (20) húsz korona mellékpénzbüntetésre Ítéli. A Bp. 48J. és 489. §-ai alapján kötelezi vádlottat, hogy az eddig felmerült 205 korona 34 fillér és az Ítélet végrehajtásával felmerülendő eljárási költséget az államkincstárnak a fennálló rendeletek értelmében és alapján megtérítse és dr. Kapp Viktor sértettnek 142 korona utánjá- rási és képviseleti költséget 15 nap, végrehajtás terhe alatt megfizessen. A Btk. 277. §-a alapján elrendeli, hogy ezen Ítélet jogerőre emelkedése után és a vádlott költségére a „Tolnavármegye és a Közérdek“ cimü lapban egész terjedelmében közzé tétessék. Indokok: Közvádló a Btk. 258. §-ába ütköző a Btk. 270. § 2. pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt azért emelt vádat a vádlott ellen, mert ez 1911. évi augusztus hó 14-én Bonyhádon a kaszinó nyári helyiségében többek jelenlétében azt állította dr. Kapp Viktor zombai körorvosról, hogy özv. Schöck Józsefné súlyos beteg azért halt meg, mert hivás dacára 8 órán keresztül segély nélkül hagyta s így a nevezett asszony orvosi mulasztás következtében halt meg. Vádlott dr. Obláth Adolf bonyhádi gyakorló orvos tagadta, hogy a vádbeli kijelentést tette volna. Védelmére vádlott azt adta elő, hogy a bonyhádi kaszinóban egyik lapban azt olvasta, hogy az illető asszony koleragyanus tünetek közt megbetegedett, azonban a hatóság részéről rögtön történt intézkedés; minthogy közvetlen tanuk részéről ellenkező értesülést kapott, felháborodott és az ott jelen volt Szentiványi Miklós főbíróhoz fordulva ilyen kijelentést tett: „Tudtommal, illetékes helyen törvényes emberek előtt oly nyilatkozat történt, hogy az illető orvos nem rendesen járt el, mert szombaton reggel kétszer is hívták a beteghez, Ígérte is, hogy megy, e helyett azonban elment Kakasdra, és csak délután 2 órakor ment a beteghez, továbbá azt is mondta, hogy az elhaltnak egy hozzátartozója a csendőrök előtt olykép nyilatkozott, hogy ha az orvos hivásra odament volna, a nővére meggyógyult volna. Közérdekből felháborodásában azt is mondta, hogy nem tétettek meg a kellő intézkedések, a miniszteri rendelet ellenére a koleregyanus eset azonnal nem lett jelentve a hatóságnak, a körorvos kötelesség- mulasztást követett el, amikor a koleragyanus megbetegedésről a felettes közigazgatási hatóságnak későn tett jelentést.“
