Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-01-26 / 8. szám
2 járó emberek életük kockáztatásával eddig is hősiesen kimentették; kiragadták őt a halál torkából, hogy. á szülőknek egy gyermeket, az államnak egy polgárt adhassanak vissza. De ha ugyanez a gyermek lopott, vagy más bűnt követett el, akkor mindazok, akik előbb életüket is kockáztatták megmentéséért, most ellene fordultak és ahelyett, hogy ismét megmentéséért és fentartásáért fáradoztak volna, most csak feljelentésre, büntetésre gondoltak és ' megfeledkeztek arról, hogy hiába mentik meg ennek a gyermeknek a fizikai életét, ha egyben lelkének megmentéséről nem gondoskodnak. A most életbeléptetett törvény a fiatalkorúak javítását, lelkének megmentését tűzte ki célul és ezért teljesen elválasztja, megkülönbözteti a gyermek bűnözőt a felnőtt bűnözőtől, törvénybe igtatván, hogy az állam ezentúl eltekint a fiatalkorúakkal szemben jogi hatalmától azért, hogy annak jövője érdekében nevelői, mentői szerepét betöltse, érvényesítse. : A törvénybe lefektetett ezt a nevelési, mentési, javítási munkát csak úgy lehet sikerrel végrehajtani, ha a társadalom nevelési érzékkel és lelkesüléssel viseltetik elhanyagolt tagjai iránt; ha akadnak melegen érző emberek, akik szivük szeretetét viszik bele ebbe az ügybe s teljes odaadással munkálkodnak az államhatalommal karöltve a bűnöző fiatalkorúak megmentése érdekében. A társadalomnak tehát minden erejét oda kell irányítani, . hogy a törvény eszméinek gyakorlati megvalósulása bekövet- kezhessék. És ha ezt közreműködésünkkel elősegítettük, akkor megnyugtatásunkra szolgál az a tudat, hogy részesei vagyunk ’ annak a nagy munkának, melynek célja : egy jobb, becsületesebb, törvény tisztelőbb nemzedéket nevelni édes hazánk számára. * Hogy tehát a most életbeléptetett törvény alapgondolata a gyakorlatban minél hathatósabban juthasson érvényre, a szek- . szárdi kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága felkéri Tolnavármegye társadalmának mindazon nő és férfi tagját, (a nő fiatalkorú részére pártfogóul csak nő rendelhető ki) különösen a népnevelésre hivatott lelkészeket, tanárokat, tanítónőket és tanítókat, akik a pártfogásra szoruló gyermekek és fiatalkorúak érdekében közbenjárni, a vázolt magasztos, nagy cél érdekében munkálkodni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat, jegyzékbe vétel céljából, a nevezett fiatalkorúak biróságá- val (a név, foglalkozás és lakhely feltüntetésével) közölni, vagy az illető község elöljáróságánál bejelenteni, amely azt illetékes helyre juttatja. A pártfogónak jelentései, beadványai bélyegmentesek, levelei — a fenti bejelentés is — portómentesek, ha „hivatalos felszólításra fiatalkorú ügyében portómentes“ záradékkal van ellátva. A pártfogói tennivaló ellátása anyagi áldozatot nem kíván, csak ügyszeretetei és meleg ■ szivet. Mirth László kir. trvsz. biró, a fiatalkorúak bírója. A múlt évi ut evélforgalom Tolnavármegyében. A kivándorlás egyre növekvő méreteit érdekesen és tanulságosan tünteti fel egy kimutatás, mely községenként és járásonként csoportosítva, ismerten a Tolnavármegyében az elmúlt 1913 ik évben kiadott útlevelek számát. E szerint kiadatott útlevél : Szrksrärd rend. tan. város 22. I. Dombóvári járás : Csíbrák 4, Dombé vár 8, Döbrököz 24, Gyűl aj 21, Kocsola 26, Kurd 27, Lápafő —, Mucsi 55. Nak 4, Szakos 15, Ujdombóvár 2, Váróiig 4. Összesen 190. II Duna földvári járás : BikácsoO, Bolcske G, Dunafüldvár 19, Dunakömlőd 2, Dunaszent györgy 4, Fadd 15, Gerjen 3 Györköny 38, Kajdacs 6, Kistápé —, Madoc-^a 13, Nagydorog 12, Nemeiké,’ 14, Paks 68. Összesen 230. Ili Központi járás: Alsónána 48, Alsónyék 6, Báta 6, Bátaszek 197, Decs 9, Gindli család 12, Harcz 1, Mözs —, Őcsény 7, Sár- pilis —, Sióagárd —, S monmajor 1, Szedres 4, Tolna 35, Várdomb 6. Összesen 332. IV. Simontonu/ai járás : Belecska 10, Diósberéi y 6, Duzs 9, Felsönána 18, Görbő —, Gyönk 45, Hőgyész 52, Kalaznó 9, Keszőhideg- kut 9, Kéty 2, Kisszékely 27, Kistormás 19, Kölesd 7, Medina 14, Miszla 16, Murga 15, Nagyszékely 57, Pálfa 5, Sárszentlőrinc ll,Simon- tornya 4, Szakadát 13, Szárazd 8, Tolnanémedi 10, Udvari 27, Uzdborjád 11, Varsád 33. Ösz- szesen 437. V. Tamási járás: Bedeg 7, Értény 21, Felsőireg 13, Felsőnyék 1, Fürgéd —, Kánya 7, Koppányszántó 10, Magyarkér —, Magyar- keszi 2, Majsamiklósvár 1, Nagykónyi 5, Nagy szokoly 6, Ozora 10, Pári 18, Pinczehely 31, Regöly 16, Szakály 14, Szemcséd 1, Tamási 31, Tengőd 1. Összesen 196. TOLNAVAKMKGYK á kDzfr. >ek VI. Völáyséfji járás: Apar 3, Bátaapáti 25, Belacz 5 Bonyhád 34, Bonyhád varasd 4, Börzsöny 2, Cztkó 18, Döryp^thn 7, Grábócz 4,. Győré 17, Hant 9, Izmény 26, Kakasd 11, Kis- dorog:26. Kismányok 16, Kisvejke 4, Kovácsi 2, Ladoinany —, Lengyel 2, Ma jós 20, Máza 22, Mórágy 29. Mőcsény 2, Muc.-fa 19, Nagymányok 7, Nagyvéjke 11, Palatincza 1, Szálka 38, Tabód 8, Tev.il 20, Váralja 15, Závod 12, Zomba 22. '^14 január 26 Összesen 441 Kiadatott tellát a völgységi járásban . . 441 _ „ tamási ,, . . 196, „ simontornyai „ . . 437, ,, központi . . 332, ,, dunaföldvári ,, . . 230, ,, dombóvári ,, . . 190, Szekszárd r. t. városban 22. Összesen . . 1848. Látjuk tehát, liogy az elmúlt évben a vármegye 121 községe közül csupán Lápafő, Kis- tápé, Mözs, Sárpilis, Sióagárd, Görbő, Fürgéd, Magyarkér és Ladomány volt útlevél-mentes, ami azonban még nem jelenti azt, bogy e községekből nem volt kivándorlás, mert hiszen a vármegye területéről útlevél nélkül is aránylag számosán mentek és mennek ki külföldre, a határ rendőrség szigorú ellenőrzése mellett is. Újabb időben, hogy az osztrák kormány is, főként a véderő szempontjából, nagyobb és szogeru ellenőrzést fejt ki a magyarországi kivándorlókkal szemben ts, e téren javulás várható és bizonyosra vehető, hogy megszűnik az az áldatlan állapot, hogy az osztrák hatóságok közönyösen nézték, sőt elősegítették azt, bogy a magyar honosok Ausztria tartományain át útlevél nélkül szökhessenek ki Némétországba és onnan Amerikába, aminek alapja csak az az önző számítás lehetett, hogy az utas forgalom hasznából Ausztriának is jusson egy kis rész. A kivándorlásban az elmúlt évben vezetett Bátaszék (197), Paks (68), Nagyszékely (57), Mucsi (55), Hőgyész (52), Alsónána (48), Gyönk (45), Györköny, Szálka (38—38), Tolna (35), Bonyhád (34), Varsád (33), Pinczehely, Tamási (31—31), Bikács (30) útlevéllel. Az ok mindenütt a jól díjazott munka keresése. Népünk tudja, hogy Németországban, de különösen Fszakamerikában sokkal jobban űzetik a. munkát, mint itthon. Ezenkívül itthon nem is igen kap munkát. A nagy uradalmak rendszeresen idegen aratókat hozatnak és ha a nép az aratási időszakban nem kap munkát, nem tudja téli szükségletét beszerezni és hogy ében ne haljon családjával, kénytelen kivándorolni. Fz a legfőbb oka a kivándorlásnak, no meg a sok példa, hogy egyesek külföldön rövid pár év alatt ezreket tud nak keresni és haza hozni, vagy haza küldeni, ami ellenállhatatlan csábitó. Mert a kivándorlók külföldről igen tetemes összegeket küldenek haza. Hogy mennyit, arra tényleges adatok nem állnak rendelkezésünkre, de hozzávetőleges számítás szerint következtetést vonhatunk abból a tényből, hogy Tolnavármegye területéről legkevesebb 25000 munkás vándorolt ki a 90-es évek óta, akiknek mint iparosköri elnök s a rövid magyar világban (1860—61.) ugyancsak beszél, cselekszik mint ellenzéki főkorifeus ! Közben aztán, szétnéz a környékben, tiogy szerezne magának segítő társat, már t. i. az asszonynép közül. Itt sem hagy táj el hagyományos szerencséje! A fiatal özveg> Bor- dácsné —- aki he? .komoly szándékának nyilvánítása végett i-gy alkalommal ellátogatott'— nem adott neki kosarat. ■ Egyh< keitek ! Az eredmény mutatkozott is csakhamar. Az eddigi földszintes épületre emelet került; a sütöde kibővült egy jó foíga'rau gabonaüzlettel, majd gőzmalom is alakult karcsú magas kéménnyel, mely folytonos füstölésével hirdette a munkát. így azután nein csoda, ha a tekintély is lépést tartva gyarapodott. Nemcsak az alsóbb rangú társadalom, de már a közigazgatási hivatal nők urak (jegyzők, szolgabirák) előtt is benfen- tessé vált és 'csak „Lipi bácsinak“ titulálták, részesülve nem egyszer vendégszerető magyaros asztalának kellemes szórakoztatásaiban; sőt olykor tanácsát, segítségét is kikérték egy vagy más hazafias közcél nyélbeütésénél ... Ö pedig szívesen segitett s mire a magyar alkotmányosság újra örülhetett az évtizedes homály után a kibékülés verőfényes tavaszának: Lipót ur mint Cserliget főgoudnoka és vármegyei virilista sütkérezhetett az osztatlan küzbecsülés és anyagi jólét lombos fájának üdítő árnyékában. Amikor pedig a koronázás alkalmából az ünnepélyes megyei díszközgyűlés egybehivattatott: ott láttak a nagyszámú küldöttség élén egy jól táplált, egészséges, piros arcú, körszakállas magyar úri embert, pürge kossuthkalappal, ezüst sarkan tyus kordován csizmában, kezében hatalmas nemzeti lobogót tartva — még a főispánné szeme is rajta veszett s hallhatták az utána’ kérdezősküdők, hogy az „Mesterházi Leopold“ nagyiparos, a nyakas kálvinista és dühös magyar ! Fs ez még nem minden! . . . Nemsokára kiderült ugyanis, hogy ő egy végképpen elszegényedett, de azért régi lovagi család ivadéka, melynek vagyona — miután protestáns volt -— kon- fiskáltatott; ezen körülmény hivatalosan is igazoltatván elősegítette azon kitüntetést, hogy közszolgálatainak és tevékenységének jutalmául megkapta a magyar nemességet is Cserligeti predikátummal ! Nosza, lett erre nagy mozgolódás fent és alant! . . . A kálvinistaság azonnal beültette az egyházmegye díszes főgondnoki székébe ; elnöke lett minden valamire való közművelődési társulatnak, sőt még felesége sem maradt megtiszteltetés nélkül, beválasztatván egyhangú lelkesedéssel a megyei nőegyletek központi elnökének ! Midőn végül az első képviselőválasztás ideje bekövetkezett, ő volt az, ki mint nagyhatalmú elnök, győzelemre juttaiá az egyik ellenzéki jelöltet! így lett a pajorból cserebogár ! . . . 1 A magyar főid, a magyar levegő és — tegyük hozzá — a magyar asszony igy fejlesztette ki az egykori cseh-morva Lipót öcsénket a szürke pókleénységből a magyar alkotmányos közélet oszlopos vezéralakjává 17 esztendő alatt ! Ilii Siroliri Koche biztos gyógyhatást nyújt JkőltcIFríIUSoKítÖl hörghurutnál,asthmanáí, influenza után. SÍrolÍn"RocheM kezdődő tüdőbetegséget Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá«. gyravaló kedvező befolyása megkönnyítik áSirolin"Roché-al való hosszabb kúrákat! a légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a SiroTin "RocheA al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Roche - t kérni.
