Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-01-26 / 8. szám
3 minimális évi keresete (fejenként 1800 koronával számítva) 45 millió korona, mely nagy • összegnek legalább is egyharmad része megtakarittatik. Tolnavármegye lakosságának szaporodási arányszáma azért oly rossz és azért nem javul, mert a folytonos kivándorlás a szaporodást fel emészti. Népünk ez idő szerint túlnyomóan Ame inkának és Németországnak szaporít, ami igazán észbontó állapot és sajnos, nincs ellene segitség, ba c-ak a mozgóvá lett népelemeket okos telepi téssel meg nem kötjük, munka alkalmak nyuj tásával keresethez nem juttatjuk és a külföldről haza nem csalogatjuk De bármint legyen is, az bizonyos, hogy Tolnamegyéből legalább is 25.000 főnyi dolgos munkás elem van külföldön. Vagyis annyi, mint Dunafnldvár és Paks lakossága együttvéve. Ez a 25.000 főnyi, java munkaerejében levő nép elem igazán az Isten kegyelmére van hagyva. Nekünk úgy tetszik, hogy ezt a 25.000 főnyi tömeget a vármegyének a védőszárnyai alá kel lene vennie. Ha a vármegye szegény, meg kell tenni a lépéseket, hogy erre a célra rendelkezzék anyagi eszközökkel. Fel kell kerestetnünk ezt a 25.000 főnyi népet, számba venni, szervezni, érintkezésbe kell velük lépnünk, hisz megyénk lakosságának egy tized részét képezik. Megér detnlik, hogy érettük áldozzunk és visszanyerésük útját egyengessük, mig késő nem lesz. Fül. 19*4 január 26. A szekszárdi kaszinó közgyűlése. A szekszárdi kaszinó rendes évi közgyűlése f. hó 25 én cl. e. 11 órakor folyt le a nagyszámban megjelent tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés elnökévé közfelkiáltással Kurz Vilmos kir. tanácsos választatott meg, ki is a bizalmat szép szavakban megköszönvén s az ülést megnyitván, dr. Kramolin Gyula intéző igazgató kimerítő évi jelentését a következőkben terjesztette elő: „Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az a szellemi és erkölcsi tőke, melyet városunk és megyénk társadalma hetvenhárom év óta a mi kaszinónk viliaredzett, biztos falai közé tömörít s amelyet tagjaink összesége képvisel, a lefolyt évben sem mutat valamely lenyeges, számbeli változást. Mint olyan vízmedence, meiy társadalmunk egyformán csörgedező erőforrásaiból táplálkozik, nyugodt állandósággal tartotta be a megszokott taglétszám színvonalát és tükrén csak az élet természetes hullámzásával járó, csekély ingadozás volt észlel hető. A kaszinónak ugyanis 1013. január lén 285 tagja volt. Az év folyamán eltávozott, kilépett, illetőleg meghalt 25. viszont belépett 24 s igy tagjaink névsora 1914 január 1-én 284 főből áll, ami egg főnyi apadást jelent. A halálnak ezen évben is dús aratása volt körünkben: Beöthy Károly, Fónagy József, László Lajos, Molnár Lajos, Pe*'czel Dezső és gróf Széchenyi Sándor dőltek ki sorainkból. Szinte alig tudjuk elhinni, hogy Beöthy Károly közszeretetnek örvendett, örökké derűs, meleg egyéniségét — amelyben a vármegyei ügyvédszövetség érdemes elnökét, kaszinónk pedig egy régi vélasztmáuyi tagját veszté el — nem láthatjuk többé körünkben; Fónagy Józsefben nem csak kaszinónk veszített egy szívesen közöttünk időző, rokonszenves vidéki tagot, akinek közismert, humoros ötletessége és vendégszeretete sohasem fog elhalványulni barátai emlékezetében, hanem alapvető és úttörő munkássága, valamint szak rod Imi tevékenysége révén nagy űr marad utána a vadászat nemes ügyének berkeiben is; László Lajosra gondolva, őszinte sajnálattal látjuk mindjobban ritkulni az igazi, puritan egyszerűség tiszteletreméltó sorait,' régi embereink azon derék gárdáját, .mely a szerénység polgári köpenyét minden ragyogásnál szentebbnek tartja s amelynek e szürke köpenyét mégis a legdusabb aranyzsinór — polgártársainak osztatlan tisztelete — díszíti; megilletődést kell kiváltania be lőlünk Mo Inár Lajos emlékeitek is, akinek az élettel — mindenkivel — s véjíül önmagával is meghasonlott, szerencsétlen kedelve joggal tart hat igényt em éri részvétünkre ; de, — kaszinónk is a közelet erőinek lévén egy szerényke gyűjtőhelye — hatásaiban legsúlyosabb veszteséget je lent két íllustris tagunknak Perczel Dezső és gróf Széchenyi Sándornak a kidőlese, mert hiszen ő bennük nemcsak a kaszinó veszítette két kimagasló diszét és büszkeségét, nem csupán a vármegye közönsége siratja két kipróbált vezér alakját, hanem az országos közéletnek is leom lőtt bennők olyan két hatalmas oszlopa, amelynek jelentőségét részletesebben és kellőképen méltatni más fórumok elé tartozik ; mi minden tagunkban nem a társadalmi állást, nem a rangot, hanem csuk az emberi nézvén és csak az, embert becsülvén, csak az ő distinyvátt emberi egyéniség k emlékének a varázsa alatt állunk, m.clőn a lefolyt év eseményeiről beszámolva, az iiáutuk érzett őszinte kegyelet adóját lerójuk ! TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Legyen szabad tehát azt indítványoznom, hogy mindezen elhalt tagtársnink emléke jegyzőkönyvileg is megöröki! tessék ! ‘ Az igazgatói jelentésnek a. kaszinó anyagi ügyeit ismertető további részéből kiemeljük, hogy a vagyonmérleg 244 800 korona 05 fillér cse lekvö és 189.945 korona 45 fii'ér szenvedő vagyon mellett 54 354 korona 60 fillér tiszta vagyont tüntet lel 6909 korona 35 fillér lefolyt évi emelkedéssel. A hazalappénztár 1577 korona 35 fillér pénztári maradványt, a házi kezelés 865 korona 51 fillér többletet, a villany világítási előirányzat 148 korona 23 fillér megtakarítást mutat. A kaszinó kezelésében levő alapok is örvendetes gyarapodásban vannak : a „Beze- rédj-szoborulap“ 1385 korona 25 fillér gyarapodással immár 33 635 korona 16 fillérre, a „Váradg-alap11 7 korona 08 fillér gyarapodás sál 182 korona 69 fillérre, a „Siniontsits tudományos könyvtár-alap ‘ pedig 53 korona 08 fillér gyarapodással 1706 korona 38 fillérre emelkedett. A házalap állaga 8 004 borona 13 fillérre, a színház alap 311 korona 50 fillérre, a zongora alap 614 korona 52 fillérre rug A házipénztár és a házalappénztár különválasztása óta kitűnik, hogy „bármennyire kedvező és szerencsés vállalkoras volt is a házvétel és bazár építés és bármilyen vagyont és a kaszinó életére is kiható anyagi erőt jelent is az majd a távo lobbi jövőben : a kaszinót a legközvetlenebbül érintő jelenben még úgy all a dulog, hogy az egyesület belső éietéuek előmozdítására nem kap a háztól és a házból a kaszinó, ezidőszerint még semmit, ellenben a ház, illetőleg ház-alap jelen tékeny összeget kap évenie a tagdjakból, miért is az igények kielégítésében lehetőleg takarékoskodni kell s az igényeket nem lehet szaha dón szárnyaikra bocsájtfini, mert ez a pénzügyi egyensúlyt meginga hxtná “ Az 1914 évre szóló költségvetés a házipénztárra nézve 9393 korona 56 fillér bevételt és ugyanannyi kiadást, a házaluppénztáiTa nézve pedig 22 916 korona 08 fillér bevételt, 21 528 korona 30 fillér kiadást és 1.387 korona 78 fillér pénztári maradványt irányoz elő „Majdnem válságos lett ezen év a kaszinóra, nevezetesen annak anyagi helyzetére! Azon veszedelemben forogtunk, hogy fennálló kölcsön tartozásaink kifizetése chj tból uj hitelforrás után kelljen néznünk (ami a pénzpiac helyzete mellett igen súlyos es neh -zen megoldható kérdés lett volna) vagy pedig, hogy pries útra lépve, igyekezzünk megvédeni érdekeinket és jogainkat A Szekszárdi Takarékpénztár ugyan s (miután abbeli, nem kellő formában hozzánk juttatott üzenetének, hogy másutt elhelyezett pénzalapjainkat ő hozzá helyezzük át, rövid ulo’> eleget nem tettünk) egyik fizetési terminusnak pár napos elmulasztására támaszkodva, összes kölcsö neinket, • az amortizaciósakat is — fe'mondotta. A kaszinó sérelmesnek találván e felmondást, saját jól felfogott érdekében azt tudom isul vermi hajlandó nem volt és már-mar azon a ponton állott, h >gy álláspontját p errel is tnegvedelmezze, Simontsils Elemer tagtársunk közbenjárására azonban a Szekszárdi Takarékpénztár engedett merevségéből és nehogy azon előny Jcet, melyek bez a kaszinót annak idején coulans kő Csön- nyujtásával hozzáseyite'Ae, most ngorositásával lerontsa és a kaszinót véilsáqba sodorja — a felmondást utóbb feltétlenül visszavonta és pénzeink bovabelyezését a v daszlmáng iaazság- érzetéve és méltányosságára bízta. Ezek után a választmány sem zárkózhatott el azon felfogás elől, hogy az u óbbi évek viszonyai között bizonyos terhet és áldozatot jelentő kölcsönöket nyújtó intézettel szemben méltányos, ha a betéteink segélyével elérhető haszon is ezen intézet nek jut es igy elhatározta, hogy 1914 január hó 1-vel betéteinket (alapjainkat) a hitelnyújtó intézethez helyezi at s azok a jelzett időtől fogva, mar ott is nyertek elhelyezést. Ezzel ezen ügy békésen eüntéztetett! Elismeréssel kel azonban kiemelnem a Tolnameggei Takarék és Hitelbank ezen ügy ben is tanúsított előzékeny és önzetlen mutja- torlásáit, mely intézet is, a részére kikötött fe inondéisi időhöz nem ragaszkodva, mintegy 36,000 koronára rugó alapjainkat értesítésünkre azonnal folyósította és kifizette, ezzel is liü maradván azon szelleméhez, melynek alapjaink rendszeres növelésében mindenkor tekintélyes része volt !*‘ Bejelenti tte az igazgató ezután, bogy a ,,Simontsits Béla tudományos könyvtár‘ a múlt évben is mintegy száz kötettel gazdagodott és néhány nap leforgása alatt a használatnak tényleg át lesz adva s hogy a régebbi, szépiro dalmi könyvtár allaga — mely 159 kötettel gyarapodott — jelenleg 2986 műből áll, 3971 kötetben. Az olvasóteremben 43 lnrLp és folyó irat all a tagok rendelkezésére. Majd a kaszinói életről számolt be a jeieutés, melynek fokozatos fellendülését örömmel konstatálja s az év folya mán felmerült tánepstélyek, bankettek stb. részletes felsorolása és hű jellemzése után e szavakkal végzi : „Mint látni méltóztatnak teleit, kaszinónk becsülettel igyekszik betölteni azon köteles égéit, melyek társadalmi vezetőszerepéből kifolyólag reá háramlanak és őszinte elégtétellel tölthet el bennünket, hogy a minden széthúzó áramlaton felülemelkedő, művelt és tör hitetlenül szabadelvű demokráciának azon jels~ayai, 'melyeket lisztes zászlaján loboylat, tagtársainknál is osztatlan visszhangra tálalnak s őket mind sűrűbb csoportokban vonzzák ide, hogy a kaszinói életből tényleg is kivegyék megillető részüket !lí Köszönetét mondott még Tóth Henriknek a Kaszinónak nyújtott mü-zaki tanácsokért, valamint Cservény Lukács, Mutzon Kalman és Reicht Sándor uraknak a számvizsgálás eszközléséért s ezután — tiszttársai . és a választmány nevében is — lemoudott. A Kaszinó az igazgatói jelentést és az abban foglalt javaslatokat egyhangúlag tudomásul vette, illetőleg elfogadta és Molnár József tolmácsolta a Kaszinó elismerését az igazgató kimerítő és tartalmas jelentése felett. A pénztáros Rác~ József által előterjesztett és részletesen ismertetett záiszámadások, vaguoti- mérlea és költségelőirányzat észrevétel nélkül, jóváhagyólag tudomásul vétetett és elfogadtatott, épugy a számvizsgálók jelentése is. A választmány által javasolt ulapszabály- módositás Kovács Károly, Wächter Károly, Joób Imre, Molnár József, Aldor Ödön és az intéző igazgató tárgyilagos hozzászólásai után némi módosítással egyhangúkig elfogadtatván, ezzel kimondatott, hogy téngleges állományú katonatisztek is tagjai lehetnek a Kaszinónak, ha a tisztikar — mint ilyen — testületileg belép és a belépők számának megfelelő, rendes tagdíjat egg összegben, tagdíj általány ként fizeti. Az iqg belépő tisztekre az alaps~abálgok 8., 9., 27. és 30 § ai nem vomilko~nak mindaddig, mig a tisztikar testiiletilea tag marad s az illető a tisztikar tényleges állományából ki nem válik. A megye terű elén állomásozó csapati-stek tisztikara —vidéki tagul — testületileg ugyanígy beléphet. Ezután a tisztujilás következett, melyben is a régi tisztikar és választmány (egg választmányi tag kivételével) újra megválasztatott. Ax üresedésben levő választmányi helyre — mint uj tagok Leicht Lajos, S’eghy Nándor és a Kaszinó ifjúságának képviseletében dr. Czobor Miklós választattak mej;. HÍREK. _______ — Uj jogtudor. Cservény Gyula ügyvéd- jelöltet, Cservény Lukács hitelbanki főkönyvelő fiat, szombaton avatták jogtudorrá a kolozsvári egyetemen —* Ünnepi szónok. A szekszárdi polgári Olvasókör szokásos március 15-iki halvacsorá- jara ünnepi szónoknak a választmány egyhangú h tározata foiytan dr. Késrnárky István pécsi jogakademiat igazgató, varosunk szülődé kéretett fel. — Lemondás. Tenzlinger István, a Tolnavidéki Takuiékpénztár igazgatója, ezen minőségben viselt állásáról lemondott. — Egyleti ügyek. A sz'ekszárdvidéki méhészegylet módosított alapszabályait a foldmivelesi miniszter a bemutatási záradékkal ellátta. — Uj tanárnő. A paksi magán polgári leányiskolánál üresedésben levő tanárnői állásra Grübler Irén okleveles tanárnő alkalmaztatott. — Az állami mértékbitelesitők státusrendezése. Az allami mértékhitelesítők kérvényt adtak be Harkányi . ános báró kereskedelemügyi miniszterhez, melyben statusuk rendezését óhajtják és sürgetik. Az állami mértekhitelesitők utalnak a tólük megkívánt nagyobb kvalifiiká- ciora es az eddig teljesített nehez és íelelősseg- teljes munkára, melynek ellenérteke fejeben valóságos mostoha sorsban részesülnek s kimutatják hogy a statusrendezes alig 5U000 koronával növelne a személyi járandóságokat. A memorandumot az ország összes mertékhitelesitő- hivatalának valamennyi tisztviselője aláírta. — Köszönetnyilvánítás A Szekszárdi Nép bank tiz koronát volt szives juttatni hozzám iskolai célra, amely nemes adományért ezúton is hála» köszönetét mondok. Szekszárd, 1914 január 2f>. Dr. Rubinstein Mátyás egyh isksz. elnök. — FiU az anyja ellen A csendőrseg Báta- széken letartoztatott egy ottani kere kedösegé- det es átadta a szekszárdi kir. ügyészségnek, mivei ez édesanyját úgy megverte, hogy a szegény asszony 20 napon túl gyógyuló serülést szenvedett. Az anya vallomása szerint a halát lan fiú meg akarta fojtani anyját, de szándékát végre nem hajtotta.
