Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-11-16 / 92. szám
XXIV. X. évfolyam 92. szám Szekszárdi 1914 november 16 Előfizetési ár : Egész évre ..................16 korona Fé l évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . . 16 fill ér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Nesielenik hetenkinl kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőse^: BezerédJ István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összet közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések id. küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A magyar hadíKölcsön. November hó 23-án jár le az a nagy terminus, amely a magyar nemzet anyagi erőpróbájának is bátran nevezhető —- amikor a számok intenzív vakító fényénél okvetlenül ki fog. derülni, hogy igazán életképes e ez a nemzet s csakugyan rászolgált-e a várva-várt szebb jövőre? A m. kir. kormány erre a napra tűzte ki a magyar nép, hogy úgy mondjuk, érettségi vizsgájának határidejét. Precíz feleletet vár minden egyes embertől: tud-e hevülni, lelkesedni, s feltétlenül bízni, mert voltaképpen csak ezen a három dolgon fordul meg, hogy a legteljesebb siker koronázza azt a nagy körültekintéssel előkészíteti pénzügyi műveletet, amely a szent háborúnk folytatásához szükséges összeget a nemzet megtakarított filléreinek kölcsön kérésével, de úgy akarja előteremteni, hogy abból a lehetőleg nagyobb anyagi haszna legyen minden embernek. Az állam 6.6°/0 kamatrészt kínál a ládák fenekén penészedé improduktív tőkének. Emelő rudjává akarja tenni ezeket a most cél nélkül heverő milliókat annak a nagy expanzív erőnek, amellyel éppen most feszegetjük a nemzet útját elzáró hatalmas kősziklákat. Mi feltétlenül bízunk a sikerben. A magyar hadikölcsön jegyzése gyönyörű eredményekkel kecsegtet. Ellenségeink bizonyára álméikodássaí, megpukkadásig menő bosszankodásssal fogják majd tapasztalni, hogy nemcsak kiomló vérrel tud áldozni ez a nemzet, de verejtékes élete megtakarított javait is okosan fel tudja használni, amikor arra szükség van. — A hadi kölcsön jegyzése még a kitűzött határidő előtt megindult a mi vármegyénkben is. Hazafias pénzintézeteink azonnal akcióba léptek, s minden lehetőt megtesznek, hogy minél fényesebb legyen az eredmény. A közönség irányítására, a mozgalom szélesítésére s általában a célszerű egyöntetű eljárás létrehozására főispánunk, Kovács Sebestény Endre lelkes kezdeményező munkásságot fejt ki. így a múlt péntekre a vármegyei s állami tisztviselők főnökeit hívta össze tanácskozásra s még mielőtt a kormány ily irányban lépéseket tett volna, már is elhatározták a szép nemzeti cél hazafias előmozdítását. (Lásd lapunk más helyén.) Szombatra pedig a vármegye összes pénzintézeteit hívta meg értekezletre a főispán. Megjelentek a következők: A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank részéről: dr. Leopold Kornél vezérigazgató, dr. Mártin József, Bodnár István igazgatók, gróf Széchenyi Domonkos felügy. biz. elnök — úgyis mint a Gazdasági Egylet elnöke. A Szekszárdi Takarékpénztár képviseletében: Leicht Lajos elnök igazgató, Szondy István igazgató. A Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet részéről: Kátai Endre, Takács Gyula. A Bonyhádi Segélyegylet részéről: Stern Miksa elnök. A Tamásit Kölcsönös Segélyző Intézet részéről: dr. Frühwirth Jenő. A Tamási Takarékpénztár részéről: dr. Hirsch Sándor, a Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet (az Orsz. H. Sz. kötelékében) dr. Grünfeld Elek. A Faddi Takarékpénztártól: Jagicza Vince, a Bátaszéki Kér. Takarékpénztár részéről: Schwarc József, a Bonyhádi Takarékpénztár részéről: Honig Albert alelnök, a Gyönki Takarék- pénztár részéről: Ováry Ferenc, a Szekszárdi Népbank részéről : Schneider János, dr. Horvái Jenő, a Bonyhádi Gazd. Bank részéről: Fleischmann Lipót vezérigazgató, a Bonyhádi Gazda szövetségi Bank részéről: Eibach Kornél, a Bátaszék-— Sárközi Takarékpénztár részéről: Weidinger Lipót vezér- igazgató, a Kölesdi Hitelszövetkezet részéről: Baranyi József, a Sár szentlőrinci Hitel- szövetkezet részéről: Mendöl Ede, a Gerjeni Hitelszövetkezet részéről: Babay Géza, a Tolnavidéki Takarékpénztártól: Abrahám Gyula, a Simontornyai Takarékpénztár részéről: Löwy Jakab, a Tolnai Polgári Takarékpénztár részéről : Budai János és Veszprémi Győző. Kovács Sebestény Endre főispán melegen üdvözli a nagy számmal megjelenteket. Őszintén bevallja, hogy ez a mai értekezlet talán idejét is múlta, amennyiben, amint örömmel hallja, az intézetek vezetői a maguk jószántából is a legnagyobb lelkesedéssel karolták fel ezt a szent hazafias ügyet s nem csak saját intézeteik jegyzésével vesznek részt, de a nép szélesebb rétegeinél is hazafias irányitó munkát végeznek. Szerinte csakugyan az a legfőbb cél, hogy a népnek minél nagyobb tömege vonassák be. Tudja nagyon jól, hogy mily nehéz dolog ez, de talán kialakul olyan mód, hogy az érdeklődés a kisgazdák körében is teljes lesz. Nagyon sok pénz hever gyümölcsözetlenül, hasznavehetlenül a ládafiában. Ez is egyik okozója az üzleti és gazdasági vérszegénységnek, a pénz szűkének és drágaságának. Az legyen tehát mindnyájunk együttes célja, hogy a hazafiasság jelszavának hangoztatása mellett megmozgassuk a nép elrejtett pénzét is a haza javára. Vármegyénk egyes hitelszövetkezetei már is s zép eredményeket értek el e téren, de egyesült erővel, egyöntetű eljárással még szebb lesz az eredmény. Felkéri a megjelenteket, hogy ily irányú módozataikat, illetőleg észrevételeiket adják elő. Legelsőnek dr. Leopold Kornél a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója szólalt fel. Tömör vonásokban ismerteti a hadi kölcsön minden fázisát, a kölcsön kézzelfogható előnyeit, a teendőket, az egész kérdésnek politikai, gazdasági és pénzügyi jelentőségét. Fejtegetésének lényege a következő volt : Meggyőződése szerint a tolnamegyei pénzintézetek vezetői teljes tudatában vannak azoknak a feladatoknak és kötelességeknek, amelyek a mostani rendkívüli időkben reájuk várnak s kétségtelen, hogy ezen kötelességeket hűségesen és odaadással fogják teljesíteni és hogy ők magukat sem hazafiságban, sem áldozatkészségben túlszárnyalni nem engedik. A háborúhoz tengernyi sok pénz kell és a harci vitézség mellett a megfelelő anyagi eszközökről gondoskodni életbevágó érdeke a magyar nemzetnek. Most nem fordulhatunk, mint a múltban tettük, a külföldhöz, mellyel harcban állunk, hitelért. Németországnak és Ausztriának pedig a saját háborús szükségleteire kell minden fillér. Midőn tehát a magyar állam a magyar honpolgárokhoz fordul hitelért, csak mi is lehetünk iránta annyi bizalommal, mint a külföld volt, mely mindenkor készségesen bocsátotta rendekezésére a milliókat. Kell-e, képzelhető-e jobb adós, mint maga a magyar állam ? Ezt a jegyzést, ezt a kölcsönt tulajdonképpen önmagunknak adjuk, mert a háború győzedelmes befejezése a haza minden fiának életérdeke. Elismeri, hogy a pénzintézetek vezetői nem indulhatnak ki csupán érzelmi motívumokból és hogy főleg a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a iegfokozottabb körültekintésre és óvatosságra van szükség. Ámde rideg üzleti szempontból is a legnagyobb előnyöket nyújtja a jegyzés. A járadékkötvények jövedelmezősége csaknem 63/4 n/0. Az OMB azokra a ráta mellett 75 százalék erejéig nyújt hitelt. Az intézetek a maguk mobilitása érdekében is, amire most különösen nagy szükség van, igen jói teszik, ha értékpapír állományukat gyarapítják. A törvényhozás legközelebb teendői közé fog tartozni, amit a szakkörök már régóta sürgetnek, hogy az intézeteknek a betétek elfogadására vonatkozó jogait intézményesen korlátolja és pedig első sorban a betétek arányában álló állampapíroknak beszerzésével. A hazafias és üzleti szempontok egyaránt a legnagyobb mértékben indokolják, hogy az intézetek maguk is kivétel nélkül anyagi erejükhöz mérten, — a mi megyei intézeteinknél átlagosan legalább az alaptőke 10 százaléka mondható a helyes mértéknek — jegyezzenek a já- radékkölcsönből. De másik igen fontos feladata az infpvpfol/npl” hncnr ^ 'tpex'vr'pc pcva/iapjpf nronflgálják, hogy a betétek elvonását meg ne nehezítsék, hogy a közérdeknek a saját érdekeiket alárendeljék. Természetesen a tömeges nagy arányú betét elvonás, főleg a nagyobb betéteknek egészben való elvonása, ugyancsak közérdekből nem kívánatos és maga a kormány is súlyt helvez reá, hogy az intézetek az aránytalan betételvonásokkal kárt ne szenvedjenek és bajba ne jussanak. Azonban igen bőséges alkalom kínálkozik ezen keretekben is az intésetek vezetőinek, hogy a jegyzés sikerét minden irányban előmozdítsák. A ládafiában parlagon heverő készpénzek mozgósítása érdekében a pénzintézetek, igaz, nem sokat tehetnek, mert ha tudtak volna ezen segíteni, akkor ma nem heverne odahaza az úgynevezett kis embereknél annyi készHátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi b e küldésé re.~3pj
