Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-11-16 / 92. szám
át* TOLNAVARMEGYE és a KÖZERgEK Ti* 14 november 16 pénz, hanem e téren a közigazgatási hatóságok összes szervei, továbbá a lelkészek, a tanító fi és a községekben a népszerűbb vezető férfiak -belevonásával keilend széles körű mozgalmat indítani. A lelkész urak a szószékről világosítsák fel a népet es hassanak annak leikületére. Ami népünk . most nagy rokonszenvet érez a német nemzet iránt. Meg kell magyarázni, hogy ezen a téren is méltóknak kell lennünk a mi vitéz szövetségeseinkhez és hogy Németországban nem kevesebb, mint Ü00.000 egyén jegyzett 2000 márkán aluli összeget Ez biztosította a német jegyzés fényes sikerét. Tegye meg mindenki kivétel nélkül a kötelességét — ezt kívánja a haza szent érdeke, ezt követeli a haza minden polgárának az érdeke. — Bejelenti végül, hogy a Tolna megyei Takarék és Hitelbank igazgatósága az intézet nevében 200.000 koronát jegyez a hadi kölcsönből. Kovács Sebeslény Endre főispán a maga ' részéről is megállapítani kívánja, hogy a kormánynak egyáltalában nem az a szándéka, hogy a nagyobb betételvonásokkal az egyes gyengébb intézeteket talán zavarba hozza, első sorban az improduktív tőkék minél inkább való összegyűjtése a cél, nem kell tehát aggályt táplálni, a miniszter egyenesen felhívta őt, hogy az intézetek s ezzel a hitelre szorultak érdekei mindenkor szem ejőtt •tartandók. Dr. Grünwald Elek a községeket az alispán és a főispán utján felhivandóknak tartja, hogy felesleges pénzeiket 75°/0 erejéig hadikölcsön-kötvényekbe fektessék. Ovary Ferenc szerint a polgárság inkább zárolt kötvények jegyzésével fog részt venni. Ha valaki jegyezni akar, ne akadályozzuk. Forszírozni kell azonban, főleg a községek elöljáróságai utján, hogy a heverő tőkék — a takaréktárakból elvont tőkék pótlására — az intézeteknél helyeztessenek el. A jegyzésnél az intézetek ne csináljanak egymásnak konkunenciát. Mindenki a maga járása területén jegyezzen, ahol illetékes. Leicht Lajos szerint ez keresztülvihe- tetlen. A miniszter kimondja, hogy a pénzintézetek a nyilvános aláírási helyekre utalják át a pénzeket. Löwi J. fele részben zárolt, fele részben szabad papírok jegyzését javasolja. A népre kell hatni minél szélesebb arányban, mert a polgárság egyátalán nem ért az e fajta hitelműveletekhez. Az elvont tőke improduktív voltát kell vele megértetni, s hogy az, ily módon 14 év múlva megduplázódik. Fel sem tehető, hogy nem győzünk, de ha ez bekövetkezik, úgy is elveszett minden. Az erőforrást, a pénzt rendelkezésére kell tehát bocsátani az államnak, mert győzni csak úgy lehet, ha pénzünk van. Schneider János szerint a hazafias lelkesedés biztos sikert ígér. A biztos sikert abban látja, ha a ládafiába elrejtett összegeket meg tudjuk mozgatni. E fontos szerep a hitelszövetkezeteké. Két dolgot jelent be. Először, hogy a Dunántúli Hitelszövetkezetek köteléke az ily irányú kötvényjegyzések iránt minden lehetőt megtett. Kérte tagjait, hogy a kis emberekre hassanak. Az igazgatóságokat, a fiókokat is felhívták. A kötvények lombardirozásaban is részt vesznek, így a Szekszárdi Népbanknál a kis emberek 40—60—80 filléres befizeiések’kel is részt vehetnek a jegyzésben. Mivel a hitelszövetkezetek nem foglalkoznak betétekkel, igen fontos, hogy a nagyobb intézetek ne zárkózzanak el a’betétek ily célra való áttételétől. A főispán szerint ezen átutalással könnyű segíteni. Honig Albert szerint senkinek sem csinálnak nehézségeket. Mindenki ott jegyez, ahol akar. A nagy betételvonásoktól sem kell félni. Eddigi tapasztalatai szerint a jegyzések fele készpénzzel történik. Ováry Ferenc szerint sokkal nagyobb lesz a betételvonás. Megismétli, hogy .mindenki a saját járásában jegyezzen. Dr. Horvál Jenő fontosnak tartja, hogy a pénzűizetek a részletes nyugtákat is lom- bardirozzák. Eibach Kornél rövid időnek tartja a jegyzésre kitűzött napot. A községek vezetői karöltve a pénzintézetekkel — népgyülések formájában propagálhatnák az ügyet. Fleischmann lapot a polgárság bevonására helyez igen nagy súlyt, 5 —10,000 koronás jegyzés a kisgazdáknál nem ritka jelenség. A főszolgabirák utján a községi jegyzők volnának bevonandók, ők tudják legjobban, hogy hol a pénz. Mendol Ede utal a kis hitelszövetkezetek tőke hiányára. A Tolnamegyei nagyobb pénzintézetekhez fordul, hogy méltányosan segítsék őket. Dr. I^eopold Kornél biztosítja a felszólalót a felől, hogy intézete a legméltánvosabb föltételek mellett bocsátja rendelkezésükre a jegyzés céljaira szükséges összeget. Gróf Széchényi Domonkos, mint a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke lelkes propagandát igér. Felszólítja az összes tagokat. Figyelmezteti az előnyökre, hogy a gazdák, minél tömegesebben siessenek a haza segítségére. A főispán ezután összegezi az értekezlet tanácskozásának eredményét. Főleg hangsúlyozza, hogy a lelkészek, tanítók, elöljáróságok mellett nagyon kívánatosnak tartaná, hogyha az értelmes polgárság, kisgazdák részéről is mennél számosabban vennének részt a hazafias czél propagálásában. Ennek volna a legtöbb praktikus eredménye. Végül megállapítja, hogy az intézetek alaptőkéjük legalább 10°/0-nak jegyzését kívánatosnak és helyesnek tartják. Miután tudomásra hozza még, hogy a meghívottak közül: Fried Vilmos, Günsz Béla, Stauber Sándor, Bévárdy Lajos, Tal- lós János, Döme Géza, Oravszky László magukat kimentették, megköszöni a megjelenést s örömének ad kifejezést a felett, hogy alaposan megtárgyalhatta ezt a fontos hazafias kérdést azokkal a férfiakkal, akik itt a pénzintézetek ügyeit irányítják s igy lényeges tényezői a vármegye s ezzel hazánk közgazdasági viszonyainak. Végül kéri az intézeteket, hogy a náluk történt jegyzések eredményét vele tudassák. Az értekezlet a hazafias ügyben oly lelkesen buzgolkodó főispán éltetésével ért véget. — A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van, küldje e címre: Hadsegélyző Hivatal Budapest Váci-utca 38VA posta ingyen szállítja. Tisztviselők jegyzése. Vái^megyénk főispánja módot és alkalmat kívánván nyújtani arra nézve, hojíy a tisztviselők Tolnavarnmgyében szintén részt vehessenek a nemzeti kölcsön jegyzésében. <* hó 13 dikára értekezletet hivott egybe, am-dvén hivatalosak voltak az állami és vármegyei h ilanságok fejei, a községi jegyzői egyesületek képviselői és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója. Megjelentek: Forster Zoltán alispán, Házslmszjcy Géza törvsz. elnök, KurzVilfnos árvaszéki elnök, Major Lajos kir. pénzügy igazgató,' űr. Kiss Ernő, főügyész, Wigand János főgimn. igazgató, líolub János polg. isk igazgató, Kozacsek József kir. ügyész, Pest hu Pál járásin ró, Szent táráig i Mihály polgár- mester, Bújó Pál, Nagy István, dr. Perczel Béla főszolgabirák, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Horváth Antal postafelügyelő, Perczel Dezső főispáni titkár, Purth Adolf, a megvei községi jegyzők egyesületének elnöke, Virányi Károly tolnai, Czéh Ferenc ujdombóvári, Cholnoky Lajos ozorai községi főjegyzők és dr Leopold Kornél vezérigazg:1 tó Kor ács Sebestéiig Endre főispán üdvözölvén a megjelenteket, a hatlikölcsön jegyzések fontosságát, hazafias jelentőségét fejtegette. Tudja, hogy a tisztviselői kar tagjai szívesen ragadják meg az alkalmat, hogy anyagi erejükhöz képest részlet- fizetési kedvezmény igénybevételével kivegyék észüket a jegyzésből, ami a nagy nemzeti cél mellett hasznos beruházást jelent. A főispán élénk tetszéssel fogadott szavai után Leopold Kornél dr. vezérigazgató ismertette a járadékkölcsönnek részletfizetés utján való beszerzésére vonatkozó javaslatot, ineiyet a Tolna- megyei Takarék és Hitelbank az ez irányban megnyilatkozó óhajnak készséggel engedve készített el azon célból, hogy a vármegye területén levő összes állami, törvény hatósági és községi alkalmazottak részére a járadékkölcsön jegyzését lehetővé tegye, illetve előmozdítsa. Ezek szerint minden 100 koronás kötvény után a jegyzés alkalmával készpénzben fizetendő 10°/0, vagyis 10 korona, a maradvány 1915. évi január hó 1-én kezdődő 12 hónapon át minden hónap 1-én fizetendő, havi 7 kor. 35 fillér résziéitől törleszthető. Ezek szerint a Í00 koronás n. é. kötvény, melynek kibocsájtási árfolyama 97 K 50 f, illetve 98 korona, a részletfizetések igénybevétele esetén összesen 98 kor. 20 fillérbe kerül. Ebben benne van a pénzintézetnek járó kamat és kezelési költség is. Az utolsó részlet kifizetése után, vagyis legkésőbb 1915. évi dec. hó 15 én a jegyzett kötvények kiadatnak az 191G. évi május hó 1-én esedékes kezdő szelvénnyel. A havi részletek a kir. adóhivatalok, illetve az illető hivatalfőnök urak utján, minden hó 5 ik napjáig terjesztendők be a pénzintézethez. Havi részletek után kamat nem jár, 100 koronánál kisebb kötvény nem kapható. Az előterjesztést számos felszólalás után, kis módosítással, az értekezlet elfogadta és elhatározta, hogy a Tolnavármegye területén levő állami, törvényhatósági és községi tisztviselőknek a járadékkötvényeknek ily módon való jegyzését ajánlani fogja. Elnöklő főispán kijelentette, hogy a hivatalok főnökeihez a jegyzés érdekében fói- hivást fog intézni. Ezután még élénk eszmecsere indult meg arra nézve, hogy a jegyzések érdekében mily módon lesz legcélszerűbb minél szélesebb körökben sikeres propagandát kifejteni. Erre nézve az értekezlet elfogadta dr. Perczel B.éla főszolgalvró indítványát, mely szerint minden járási székhelyen, lehetőleg az összes községek elöljáróinak, lelkészeinek, tanitóinak bevonásával,- mihamarabb értekezlet tartassák, hogy különösen azt a társadalmi réteget, amely nevetséges bizalmatlanságból és tudatlanságból készpénzét ma is otthon, a ládafiában tartogatja, kellőképen fölvilágosítsák és a jegyzésnek úgy hazafias, mint hasznos voltáról meggyőzzék. Ezzel az értekezlet, amelyen úgyszólván a jelenlevők minden tagja fölszólalt, az elnök éltetésével véget ért. * A királyi kormány is lehetővé akarván tenni, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak részletfizetések utján jegyezhessék ajjkötvényeket, Teleszky János pénzügyminiszter a tegnapi napon rendeletet bocsátott ki, amely részletesen és burhonyok, szőrme gallérok és karmantyúk, ruhaszövetek, diszgombok és mindennemO úri és HSlgydívatcikk újdonságok dús választékban beérkeztek Pirnitzer József és Fiai áruházába Szekszárdim. Lichtman-féle, elsőrendű kézimunka hölgy-, úri- és gyermekcipők Tolnamegye kizárólagos raktára.
