Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-06-15 / 48. szám
XXIV. X. évfolyam. 48. szám Szekszárd, 1914 junius 15 Előfizetési ár: Egész évre ....................16 korona Fé l évre......................8 » Ne gyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze« közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előíizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az uj vármegye. —lk. Sándor János belügyminiszter, a magyar közigazgatás egyik legkitűnőbb ismerője és legrégibb munkása, a képviselőház elé terjesztette a vármegyei közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslatokat. Az államosítás már régóta kisért. Már évtizedek óta foglalkoztatja ezen kérdés a politikai köröket és a közvéleményt. — Sennyey Pál és Grünwald Béla már több mint 30 év előtt sürgették az államosítást. Az első nagyobb obstrukció, amely a magyar parlamentben lefolyt, az államosítást célzó törvényjavaslatok ellen viharzott le. Ezt a reformot a szabadelvüpárt idejében Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter 1891-ben terjesztette a képviselőház elé és Perczel Dezső a későbbi belügyminiszter volt a javaslatok előadója, úgy a bizottságokban, mint a Házban. A közben lezajlott politikai események, köztük a darabont korszak és az úgynevezett nemzeti ellentállás, úgyszólván állandóan napirenden tartották az állami közigazgatás problémáját. Nem bir tehát jogosultsággal az ellenzéknek az a panasza és szemrehányása, hogy a reform váratlanul és előkészületlenül éri a politikai pártokat és hogy bővebb eszmecserére, tanulmányozásra, a szakkörök meghallgatására kellett volna több időt hagyni. Nem szerencsés ellenvetés az sem, hogy a nyári nagy munkaidő visszatartja a képviselőket a parlamenti munkától, hisz tudvalevő, hogy az ellenzék a többi évszakban is keresett és talált bőséges jogcímet TARCA. _____ Eg y tolnamegyei körorvos 25 éves naplójából. Igaz történet az életből. Ötödik év. (Folytatás és vége.) — En nem tudom, fogy N. gazdával mi történt . . . Nem tudom, hogy . . . merre van!. . . És merre is lehet ? . . . Miért tartanak engem fogva ? mikor ... a legjobb barátságban váltam el N. gazdától ! ? . . . — Látja János ! — szólok én most hozzá — vigasztalva öt. Ne essék ez oly rosszul magának, ha a törvényes nyomozó vizsgálat magát kénytelen keresni, mert hiszen az öreg N. gazda eltűnt! . . . Nem tudja senki, hogy hová lett? . . . Magukkal volt utóljára, sok pénz is volt nála, tehát meg kell kérdezni magától is, hogy tudja e mi történt vele ? — De mikor százszor is megesküszöm arra, hogy ez igy van, amint én mondom ! — Lássa János, maga hiába esküszik, a bizonyitékok ebben az ügyben döntenek ! Majd kitudódik minden, legyen csak nyugodtan és viselje sprsát férfiias türelemmel! — Hiszen, azért kérettem a tekintetes urat, hogy mindig jó emberem volt, meg aztán én is nagyon szeretem és szeretni is fogom mindig, mives olyan áldott jó ember, ha lehet segitene rajtam valamit, legalább, hogy ne bánjanak velem olyan rosszul! Olyannyira hatottak rám a fogolynak esés alkalmat a parlament megkerülésére, másrészt pedig nem ismerjük el, hogy a képviselő urak akár legfontosabb és legszorgosabb magánügyei is az ország dolgát és sorsát intéző törvényhozói munka fölé volnának helyezhetők, annál kevésbbé, mert egész éven át legalább öt hónapi szünet áll a képviselő urak rendelkezésére és munkaidőben is az uj rend szerint hetenkint legfeljebb csak 4 napot kell szorosabban vett törvényhozási hivatásuknak szentelniük. A haladás és modern jogrend minden barátja csak örömmel üdvözölheti az államosítást, amely egyrészt a közigazgatás egységesítését biztosítja, másrészt pedig uj vérkeringést visz a mai kor igényeit ki nem elégítő közigazgatási gépezetbe és azt számos elavult formától és fölösleges sallangtól szabadítja meg. A javaslat az önkormányzat lényegét nem veszélyezteti, sőt azt kiterjeszteni iparkodik. A közgyűlés hatásköre a kormányhatalommal szemben nem szenved csorbát és politikai kérdésekben teljes épségben marad a közgyűlés fölirati joga, a közigazgatási bírósághoz való panaszjoga pedig intézményes biztosítást nyer. Az autonómia kiterjesztését jelenti továbbá a közigazgatási bizottság hatáskörének kiterjesztése és úgy ezen, mint a járási bizottságban a választott tagoknak túlnyomó többsége. Ezentúl a közgyűlés nem fog aprólékos ügyekkel bíbelődni, viszont fontosabb ügyekben is, mint utolsó fórum fog dönteni, ami a közigazgatást egyszerűsíteni és a gyakorlati életigényekkel szorosabb kapcsolatba fogja hozni. deklő szavai, hogy egy pillanatnyi gondolatom ennek a szegény embernek esetleges ártatlanságára vezetett rá; hátha mégis igaz az, hogy ártatlanul szenved ! Merészen kérdeztem tőle — látván azt, hogy bizalommal van hozzám : — Nézze János! nekem itt négyszemközt igaz lélekre megmondhatná, hogy csakugyan nem részes N. gazda eltűnésében. — Istenemre mondom, hogy itt sülyedjek el mindjárt, ha csak sejtelmem is van arról, hogy hova lehetett ? Még merészebben próbálok lelkére hatni, igy szólván hozzá: — Nem úgy János! ne magára szedje az átkot, ha a — Mariska életére esküszik meg, hogy nem tud a dologról! — Nohát a Mariskával együtt sülyedjek el rögtön a pokol legmélységesebb fenekére, ha valamit is tudok felőle ! Szemei újból könnybe lábadtak. Érzi, hogy a legérzékenyebb pontján támadtam meg. Beszólitom az őrmestert, búcsút veszek a fogolytól s kijelentem az őrmesternek, hogy tekintettel a fogoly legnagyobb fokú kimerültségére, hogy több éjjelen át nem aludt, valamint, hogy még ma éjjel sem fog aludni, tehát — ezeknél fogva — nem véleményezhetem azt, hogy gyalogosan kísértessék át a járásbírósághoz, hanem kocsin szállíttassák. Egyben kértem az őrzőt, hogy lehetőleg kíméletesen bánjanak a szegény emberrel, mert a kiállott izgalmaknál és érzékeny természeténél fogva, könnyen szivszélhüdés érheti. Megindult a legszélesebb körű nyomozás. Az öreg tiszta ősz S. vizsgáló járásbiró, a régi gárdából való, a pandurvilágban volt szolgabiró, majd az elkülönítés után járásbiró, nagy krirniAz önkormányzati jog eddigelé a tisztviselők választásában csúcsosodott ki. A választás azonban a legtöbb esetben nem az önkormányzati eszmének állott szolgálatában, hanem a személyek és pártok, sokszor pedig egyes családok érdekharcát jelentette. Az élethossziglan való kinevezés elsősorban a tisztviselők függetlenségét biztosítja és mentesiti őket a politikai és egyéb hatalmi befolyások alól és megkíméli őket a hat évről hat évre megújuló választási izgalmaktól és méltatlan esélyektől. Másrészt az áthelyezés módot és lehetőséget nyújt a megfelelő előléptetésre, a tehetség és szorgalmas munka megjutalmazására. A tisztviselő előmenetele nem marad egy vármegye szűk határai között gúzsba kötve, hanem az igazi érdem igazi megbecsülésére és a tudás és tehetség szabad érvényesülésére nyújt bő alkalmat. Igen helyes és üdvös intézkedése továbbá a reformnak, hogy a központi kormányhatóságok tisztviselőinek alkalmat nyújt a külső közigazgatási gyakorlat elsajátítására. és hogy viszont a külső köz- igazgatási tisztviselőket központi szolgálatra is alkalmazza. A vármegyék alkotmány-védelmi hivatását semmivel sem csorbítja a javaslat, sőt az autonom föladatok megoldását kiszélesíti és a gyakorlati élettel bensőbb összhangzásba hozza. Nem tartjuk azonban szerencsés inspirációnak a megyei „táblabiró“ választását, amit a javaslat kontemplál. A javaslat ezzel ugyan a vármegyék alkotmányvédő hivatását és önkormánynálista, jeles ember volt és teljes ambícióval feküdt neki, hogy a fennforogni látszó súlyos bűnügyet legapróbb részleteiben napfényre deritse. Bűnjelek teljes hiányával, a vizsgálat szálai kezdetben csak az öreg N. gazdát hazakisérő és vele együtt mulatozó társakig nyúltak. De a vizsgálóbiró többszörös kiszállása után — a helyszínére —- végre mégis olyan sikerrel járt, hogy egyes vércseppeket követve a Dunához jutottak, ahol a Dunaparton a vércseppekből már több és több volt található. Ezeket a vizsgálóbiró lehetőleg földdel együtt fölszedetvén, vizsgálat végett elküldötte. A vizsgálat kétségtelenül állapította meg, hogy a beküldött vércseppek górcsövi vizsgálatánál emberi vérsejtek észlelhetők. Tehát biztos adat arra, hogy gyilkosság történt; valamint bizonyossá lett most már az is, hogy a meggyilkolt hullája a tanyáról a Dunához vitetett és valószinüleg a Dunába dobatott. Nagy aparátussal mentek a legügyesebb halászok neki a kutatásnak, a vizsgálóbiró azon szigorú parancsával, hogy addig meg ne jöjjenek, mig eredménnyel nem járnak. Másfél napi szorgalmas kereséssel végre megkerült a füzbozótban fennakadt hullája N. gazdának; nyakára nehezéknek egy nagy malachit kődarab volt kötéllel ráerősitve. A vizsgálóbiró boldog és megelégedett volt. Vidáman dör- zsölgette kezeit és elrendelte a hulla boncolását. Másnap reggel érkezik meg hozzám a törvényszéki boncolásra kiküldött véleményező orvos kollága a vizsgálóbíróval együtt, hogy engemet, mint boncoló orvost magukkal vigyenek ki a 6 km. távol eső hely szinére. Egy kis hagyományos villásreggeli fogyasztása közben tárgyalni kezdjük a bűneset lehető-
