Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-04-09 / 29-30. szám

1914 április 9. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 mért élteti, mint aki a kötelesség teljesítésében előttük mindenkor példakép lebegett. Simontsils Elemér nyug. főispán megköszönte Reich Oszkár bravúros visszavágását s ha már a kötelesség­tudás emlegetéséről van szó, kéri a fiatalságot, hogy a kötelességteljesitésben eszményképüket a múlt nagyjain kívül, a vármegye még most is élő és itt levő érdemes vezető fér'fiaiban talál ják fel. Az eltesebb megyei bizottsági tagok sorából Bernried"/• József mondott köszönetét s a szép felekezeti egyetértést hangsúlyozva, a fe­lekezetek jelenvult papjai közül Fekete Ágoston prépostot, Kűilui Endre ref. esperest es dr. Fent Ferenc apátot köszöntötte fel, a kik közül dr. Fent Ferenc kedélyesen domborítva ki, hogy ő mint Fekete Ágoston elöljárója szólal fel, ked­ves szavakkal válaszolt s a különféle felekezetek valamennyi papjának érdeméül rótta fel az itteni békés harmóniát s hangsúlyozta annak további szükségességét. Ezután a vendéglátó főispán asz­talt bonto't. — Felhívás. Dr. Eri Mártonná, mint a szek­szárdi oltáregylet elnöke, felhívást bocsátott ki az oltáregylet tagjai részére, amelyben kéri őket, hogy a föltámadási körmeneten minél számosab­ban jelenjenek meg s ott testületileg vegyenek részt. Gyülekezés 1/S órakor lesz a belvárosi elemi iskolában. — Jeremiádak. A nagyhét három napján, szerdán, csütörtökön és péntekéi, a belvárosi lóm. kath. templomban délután 3 órakor és az újvá­rosi róni. kath. templomban pedig este fél 6’ órakor Jeremiás próféta siralmait éneklik. A Jeremiádáknak dallama az egyházi zene egyik legértékesebb és legszebb része. — Sántha Károly uj verskötetei. Sántha Károlyiéi, a tőlünk elszakadt, korra öregebb, de érzésre, gondolatra üde, fiatal poétánktól két szép kőkeményt is közlünk lapunk mai számában. Az egyik ezek közül mutatvány a Protestáns Ifjúsági Népkönyvtárban Sántha Károlytól megjelent ,,Isten, Haza, Család“ cirnü két kötetből, amelyet Hegedűs és Sándor adott ki Debrecenben A gyönyörű verseket tartalmazó két kötetről a Prot. Egyházi, Iskolai Lap azt Írja, hogy „vallásos irodalmunk gyöngyeit foglalja magában.“ A leg­melegebben ajánljuk a költészet barátainak figyel mébe. Ezen kívül „Szeretet könyve“ cimmel uj kötetet is rendezett sajtó alá a jeles poéta s 175 éneke az uj ref. énekeskönyvben immár 8 ik ki adását éri. Derék költőnk tehát a nyugalom évei­ben sem pihen s úgy látjuk még sok derék mun kával fogja gazdagítani hazai irodalmunkat. — Változások a nyári vasúti menetrendben. A Máv nyári menetrendjében többfele változások lesznek, amelyek között a bennünket érdeklő változások a következők: A budapest—fiumei vonalon a gyorsvonatok menetrendje a következő- képen változik meg : a Budapestről jelen eg reg­gel 7 órakor induló és este 7 óra 45 perckor Fiúméba érkező 1002. számú vonat reggel 7 óra 10 perckor indul, este 7 óra 30 perckor érkezik, az 1001 számú ellenvonat Fiúméból délelőtt 8 óra helyett 8 óra 10 perckor indul és Budapestre este 9 óra 35 perc heiyett már 9 óra 05 perckor érkezik. A Budapestről este 6 óra 15 perckor induló 1004. számú gyors este 6 óra 45 perckor fog indulni és Fiúméba reggel 7 óra 15 perc helyett 7 óra 08 perckor ér. Az 1003. számú ellenvonat este 6 óra helyett 6 óra 15 perckor indul el Fiúméból, a budapesti érkezési ideje marad az eddigi reggel 7 óra. Jóval megrövidül a menetideje az 10ü6. számú gyorsnak, amely eddig este 7 óra 40 perckor indult Budapestről és reggel 8 óra 50 perckor érkezett Fiúméba ; ezután este 7 óra 50 perckor indul Budapestről és már reggel 7 óra 55 perckor Fiúméba ér. Hasonlóképen gyorsul meg az 1005. számú ellen­vonat is, amely most este 7 óra 56 perckor indul Fiúméból és délelőtt 9 óra 35 perckor van Buda­pesten ; az uj, későbbi indulási idő este 8 óra 40 perc, az érkezési idő enuek dacára már reg­geli 9 óra lesz. — A bajba jutott — Zakariás. Az országos ügyvéd szövetség kaposvári osztályának választ­mányi ülésén érdekes mozgalom indul meg — Zakariás János drt, a lintatartódobálásért súlyosan elitéit ügyvédet a kúria tudvalevőleg a súlyos szabadságvesztés büntetés mellett, egy évi hiva talvesztésre Ítélte, ami azzal jár, hogy az elitéit egy évig ügyvédi gyakorlatot sem folytathat. — Kétségtelen, hogy egy ügyvédi irodának egy évre való becsukása a nagy fáradsággal kiérdemelt klientela elvesztését jelenti, úgy, hogy az Ítélet­nek ez a része Zakariás ekszisztenciáját teszi tönkre. Bók Zalán Lajos dr. most indítványt nyújt be a választmányhoz, indítson az ügyvéd­szövetség kebelében országos mozgalmat, hogy az ügyvédi kar a büntetés e részének törlése iránt a királyhoz kegyelmi kérvényt adjon be. Az in­dítvány távol áll minden politikai tendenciától, amit azzal is kiván igazolni, hogy nem az egész büntetésnek, csak a hivatalvesztésnek megszün­tetése iránt óhajt kegyelemért folyamodni. — Kabaré-est a Kereskedelmi Kaszinóban. Kabai’éval egybekötöt táncmulatságot rendez a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó április 18-án, mely iránt már is igen nagy érdeklődés mutat­kozik. A rendezőség fáradságot és áldozatot nem kiméivé, igen ügyes programm összeállításán fára­dozik, mely — a legutóbbi sikeres kabaré-esthez hasonlóan — a közönség igényeit minden tekin­tetben ki fogja elégi teni. — Gyógyithatók-e a tüdöbajok ? Ezen fon­tos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben dr. med. G. Guttmann, a Finsen gyógyintézet fő orvosa. Egész uj módszer és ut tárult itt élénkbe e veszélyes betegségek leküzdéséhez. Hogy min­den tüdő-, torok- és gégebetegnek alkalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívá­natra teljesen ingyen és portómentesen küldjük azt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, .írjanak még ma egy levelezőlapot pontos címükkel a következő cégnek : Puhlmann & Co. Berlin 903. Müggel- strasse 25. A könyvecske teljesen ingyen és bér mentve megküídetik. — Botos Imre müasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — Állatbetegség. Nagyszokolyban és Pince­helyen a lóáilomanyban a hólyagos kiütés fel­lépett, Ozorán a lórühkór megállapittatott, Duna szentgyörgyön az ebzárlat elrendeltetett, Sióagár- don pedig feloldatott, Harcou a ragadós száj és körömfájás megszűnt — Triesti általános biztositó társulat (As- sicurazioni Generali) Budapest, V., Dorottya-u. 10. és 12. A „közgazdaság“ rovatában közöljük a ^Triesti általános biztositó társulat (Assicura zioui Generali), e. legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul, a legnagyobb készség­gel szolgál. Az intézet elfogad elet-, tűz , szállít­mány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá : jégbiztosításokat a Magyar jég és viszontbiztosító r.-t., baleset- és szavatossági biztosításokat az Első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadék biztosításokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen keze lés és sikkasztás elleni biztosításokat és verseny­lovak, telivérek és egyébb értékesebb tenyész­állatok biztosítását a „Minerva“ általános bizto­sitó részvénytársaság, valamint áru és utipodgyász biztosításokat az Európai áru- es podgyászhizto- sitó részvénytársaság számára. A társulat szek­szárdi főügynöke Sarkadi Andor. — Halálozás. Deményfalvi Mous József tolnai pénzügyőri biztos, életének 46-ik évében Tolnán hirtelen elhunyt. Halála hírére a pénz­ügyigazgatóság épületére kitűzték a gyászlobo­gót. Gyászbaborult családja a következő gyász jelentést adta ki : Alulírottak mély fájdalommal megtört szívvel tudatjuk a számos rokonság ne­vében is a felejthetetlen jó férjnek, gondos apá­nak testvér és rokonnak deményfalvi Moys Jó­zsef m. kir. pénzügyőri biztosnak f. évi április hó 6-án, délután 5 órakor hivatalos szolgálat köz­ben [életének 46 ik, boldog házasságának 20 ik évében, rövid szenvedés után bekövetkezett gyá­szos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó évi április hó 9-én fél 9 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a déli vonattal örök nyugalomra Pozsonyba szállíttatni. Tolna, 1914 évi április hó 7-én. Áldás és béke lengjen porai felett ! deményfalvi Moys Józsefné szül. Weissel Erzsébet, bánatos felesége; Bernáth Sándor és neje, gyermekei. Pista és Erzsiké, uno­kái. deményfalvi Moys István, testvére. Özvegy Weissel Alojza, mint anyós, demén\ falvi Moys Istvánná született Locher Hilda, Weissel Károly, Herbert Karolin, mint sógor és sógornői. — Egyenruhákat, libériákat es polgár ruhákat jutányos áron készítek, valamint anyagokból állan­dóan nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — A papa felesege. A kacagtatas két nagy szerű mestere, Heunequia és Biihau írtak szere­pet a nevettetés fejedelme, Pince Móric számára. Fájó rekeszizmokkal kell távozni a darab elő­adásáról, oly szellemes és oly ellenállhatatlanul kémikus a darab is és Móric szédítő humoru ala­kítása is. Szombaton és vasárnap, e hó 11 és 12-én mutatja be ezen kiváló bohózatot a Világ- mozgószinház egyéb jól összeválogatott műsor keretében. Hétfőn és kedden, e hó 13 és 14 én hozza a Világmozgó a legújabb világ eseménye­ket, jó humoros képeket Max Linderrel, azon­kívül egy érzelmes meseszövésü detektivfilm kerül bemutatásra, „Aljas bosszú“ címen, melynek min den egyes jelenete az érdeklődést leköti. Szerdán és csütörtökön lesz bemutatva az eddig legjob­ban sikerült történelmi műfűm : ,,A nilus király­nője“, mely mindenütt a legnagyobb szenzációt keltette. A csecsemő elválasztása gyakran igen sok nehézséggel jár és éppen ezért az anyának melegen ajánlh itó,- hogy kis gyermekének az elválasztás kezdetén szopóüvegbeu naponta egyszer, csakis vizzel felforralva, egy kis Nestlé-lisztet. nyújtson. Lassanként aztán két, három, sőt több ily étke zést is adh 11, mire az elválasztás minden nehézség nélkül megtörténik, a gyermek szépen fejlődik és gyönyörűen gyarapszik — Próbadobozokat d'j talanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I , Biber- strasse 171 P. — A leánykereskedö halójában. Két jobb családból származó fiatalkorú kaposvári leány összeveszett szüleikkel és megszöktek hazulról. Dombóváron összetalálkoztak Schulz Pál pécs- váradi éjjeli mulatóhely tulajdonossal, aki szoba­leányként alkalmazta őket és a pécsi rendőrségen akart részükre cselédkönyvet váltani. Itt azonban kitudódott a leánykereskedő turpissága. Kiderült, hogy a fiatal leányokat éjjeli mu atóhelyén akarta alkalmazni. A két leányt v,sszavitlék Kaposvárra, a leánykereskedő ellen pedig megindították a büntető eljárást. — Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben. — Munkássors Decsi József bátai illető ségü napszámos Blau Rezső hercegsz'abari kő­bányájában dolgozván, rászakadt a kőtörmelékes föld és mivel ezáltal súlyos külső sérüléseket szenvedett, a László-kórházb i szállították, ahol kihallgatták. Decsi a Gyurits György munka­vezető által kijelölt, aláaknázandó és földdel kevert kőtömeget csákányozta, nem gondolva arra, hogy a sziklafal oldalából kinyúló kőtömeg majd le talál szakadni, mert a felénél még nagyobb rész tartotta. Egyszerre észrevette, hogy a kőtömeg megindul; de ő a lapátját is elakarta onnan vinni, eközben azonban utólérte a kőtörmelék, feldön tötte s a derekáig elborította. Gyurics György munkavezetőt okozta a szerencsétlenségért, mert — noha küte'essége lett volna — nem mondotta meg, hogyan kell a bánya mélyebb részében dol­gozni, sőt ott sem volt. Á bíróság azonban- már nem tudta Decs it vallomására megesketni, mert mire az sorra került volna, Decsi meghalt. — Te a lovamat, en meg a fejedet Hétfőn játszódott le Szekszárdon a Széchenyi utcában a következő véres jelenet Rmtch Jakab kalaznói lakos ostorával rácsapott Szuntheimer Imre kis- . székelyi lakos lovára, mire ez oly méregbe jött, hogy botjával ütötte fejbe a lovát bántó kalaznói gazdát, aki véres fejjel tett jelentést a kapitány­ságon — A kisvejkei segedjegyzöi állásra jelölt kerestetik. 1400 korona fizetésen kívül 600 ko róna működési pótlék garantáltatik. A község ad természetbeni lakást, fűtést és világítást. Az .állás azonnal — egyelőre helyettesként — elfoglalható. — Érdekes vármegyei közgyűlés a régmúlt időből. Az 1730-as években országszerte dühöngött pestis, vagy mint köznyelven nevezték, döghalál Tolnavármegyét sem kímélte meg, nemcsak az egyes vármegyéket egymástól, hanem a vár­megyéknek egyes járásait, valamint községeit is, mint ahogy ez mai nap is hasonló esetekben tör­ténik, szoros zárvonallal különítették el, nehogy egymással érintkezhessenek s a ragályt egész­séges helyekre is elhurcolják. Ez az óvóintézkedés az 1739 november hó 16 án tartott megyei köz­gyűlés alkalmával érdekes helyzetet teremtett. Ugyanis a XVIII ik században a vármegyei köz gyűléseket különböző falukban vagy mezővárosok bau tartották. Alig van Tolnavármegyének néhány községe, ahol abban az időben közgyűlést ne tar­tottak volna. Azonban a fentebb jelzett évben és hónapban a ragályos betegség annyira dühöngött, hogy a simontornyai járás, amely abban az idő­ben a mai tamásii és dombóvári járást foglalta, magában, el volt különítve a vöigységi és duna- földvári járástól, mely utóbbi a mai központi já­rást is magában foglalta. A letárgyalandó ügyek pedig a simontornyai járásbeli nemes urakat is érdekelték. Ilyen körülmények közt aztán az ősi országgyü'ések mintájára kellett intézkedni. A fentebb jelzett közgyűlés jegyzőkönyvének fejeze­tén szórói szóra latinból magyarra forditva a kö­vetkezők vannak feljegyezve: „Ezen Közgyűlés a veszedelmes idő, jelesen a varmegyeszerte el terjedt epidémia miatt és ennek következtében ennélfogva a Földvári járás, valamint a Vöigységi járás a Bio és Kapos folyó által el lévén választva, a simontornyai járástól, — a szabad ég alatt a pincehelyi hídnál tartatott meg, a vármegyebeliek egyik része az egyik oldalon, másik része a másik oldalon állván.“ — így tanácskoztak a hidlábak nál folyón innen, folyón túl, tekintetes nemes nemzetes és vitézlő uraimék anno 1739 november hó 16-áu. Közír: — eh —r.

Next

/
Thumbnails
Contents