Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-04-09 / 29-30. szám
19'4 április 9. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK (India—Alexandria—Bősz íiái) forgalmat, amely mellett Tolnavármegye évekkel ezelőtt állást fog lalt és amely már építés alatt álI, mert ellenkező esetben ez az óriási forgalom elterelődik Magyar- országtól és Budapesttől egyrészt Olaszországon át Svájcnak, másrészt Bukovinán át Németországnak. Az a kérdés: várjunk e a bátaszék — pél - monostori vasúttal, mely a boszniai forgalmat a legrövidebb utón hozza Budapestre, addig, mig az állam megépítheti, vagy pedig egy kis áldó zattal már most biztosítsuk azt megyénkén át, ha mindjárt mint II. rendű vonalat is ? Szerinte az a fő, hogy a vonal meglegyen A személy- forgalom előtte mellékes, mert a személyforgalom elviszi a pénzt, inig a teherforgalom, az árufor galom pénzt hoz. A 10 éven át fizetendő 10.000 korona tényleg csak 60—70,000 koronának felel meg. — Még ha soha vissza nem térülne is ez az összeg, akkor sem volna sok. De nem igy áll a dolog. E vasút jövőjére vonatkozólag 2 eset lehetséges, vagy bevallja a mairyar állam, vagy pedig nem váltja be. Aki a Máv. jelenlegi forgalmi viszonyait ismeri, az tudja, hogy az államnak elsőrendű érdeke lesz e vasútvonal államosítása. Ugyanezt kívánja a hadsereg érdeke is. — De ettől eltekintve is : akár veszi át az állam, akár nem, az fényesen fog prosperálni: a mohácsi bánya, az eszéki cukorgyár, a sellyei cukorgyár, a barcsi vasúti forgalom mind ezt fogja alimen tálni és a törzsrészvények a befektetett összeg teljes értékét f.igják megérni. Ezenkívül van egy másik szempont. Ez az uj jövedelmes vasút azokat a törzsrészvényeket, amelyek most eiryes vonalmenti községek részéről a szekszárd—bátaszéki vasu'ban fekszenek, és lehet mondani csak fiktív értéket képviselnek, reális értékké teszi s e törzs- részvények értékét fokról fokra emelni fogja. E vasút létesítésével forgalmunk Budapest felé is megjavul, de a vármegye nyugati részé forgalmának is használni fog. Az áldozat, mit e vasútra fordítunk, relative csekély. Bátran meghoz hatjuk, mert az bőségesen meg fogja hozni a kamatokat. (Lelkes éljenzés és tetszés.) A 1/2°/o pótadó névszerinti szavazás után, 137 szóval 6 ellen, megszavaztatott. Az alispán idős aki jelentése tudomásul vé tetvén, Bartal Béla felszólalására elhatároztatott, hogy a bogyiszlói dunai átvágás az eliszapoltatás ellen védessék meg, mely célból felirat intéztetik a kormányhoz. Haypál Sándor dr. II. aljegyző I. osztályú aljegyzővé léptettetett elő a közgyűlés általános helyeslése és eljenzése között, mert nevezettnek ez előléptetéshez nemcsak eltöltött szolgálati ideje után volt meg a jogcime, hanem azt odaadó, buzgó szolgálatával meg is érdemelte. A megüresedett szolgabirói állás betöltése tárgyában a kijelölő bizottságba kineveztetett Simontsits Elemér, id. Bernrieder József, Fekete Ágoston, beválasztatott Sztankovánszky János, Orffy Lajos, Schell J ízsef báró. Rövid tanacsko zás után, mely időre a közgyűlés felfüggesztetett, a bizottság jelentette, hogy csak egyetlen pályázó jelentkezett: Eibach Ödön tb. szolgabiró, aki is egyhangúlag megválasztott szolgabirónak jelente tett ki Megüresedett helyére a főispán Madi Kovács Dénest nevezte ki. Az adófe.lszólamlási bizottságba beválaszta tott : Török Béla, Leopold Kornél dr. és Leicht Lajos. A miniszteri rendeletek tudomásul vétettek, a bizottsági előterjesztések elfogadtattak és pedig vita nélkül. A körleveleknél kü'ön ki kell emelnünk a vármegye határozatát Pestvármogyének a román „paktum“ tárgyában körútra indított, az ellenzéki lapok eszmekörében mozgó és a célon túllövő és Kolozsvár szab. kir. város közönségének ugyanezen tárgyban küldött, minden tisztességes gondolkozást és érzést fellázító, Tisza István politi káját elitélő, tiltakozást kérő megkeresése tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy „a román paktum tárgyában megindult kormány- elnöki eszmecserék miatt tiltakozni szükségesnek nem tartja, mert vármegyénk közönsége rendületlenül bízik a m. kir. kormány elnökének hazafiasságában s igy meg van győződve, hogy a magyar nemzeti érdekek sérelme nélkül a magyar állam román ajkú polgárainak a magyar nemzeti állameszméhez való hűséges ragaszkodása meg nyerésére irányuló hazafias actiója édes hazánk érdekében áll, miért is Pesf'Pilis-Snlt-Iviskunvár megye közönségének átiratát irattarba tenni rendeli". Kolozsvár sz kir. város közönségének nem az édes magyar haza jövő biztonsága meg tlapozasása irányuló, mint inkább a nemzet nagy fia elieni gyűlölet felkeltését célzó átiratát pedig megütközéssel fogadja, miért is felette napirendre tér. A nagyszámú körlevelek tárgyalásánál vita egyedül Szulimán György indítványánál volt, aki az uj választójogi törvény 8 ik § ának módosítása tárgyában kívánta, hogy a vármegye írjon fel a kormányhoz. Szulimán ugyanis azt szeretné, ha a gazdasági ismétlő iskola elvégzése épen úgy pótolná a 6 osztályú népiskolát, mint az iparostanonc skola elvégzése, amivel azt óhajtja elérni, hogy a földmives elem is részesüljön abban a kedvezményben, amelyben az ipari munkás osztály részesül Indítványa támogatására fel is szólalt, vitatkozva az állandó választmány javas latával, mely az indítvány mellőzését kérte leginkább azon az alapon, hogy a gazdasági ismétlő iskola nem egyenértékű az iparos tanonciskolával. Ezzel szemben ő hangoztatta, hogy ha a földmives nép gyermekeit kötelezik a gazdasági ismétlő iskola elvégzésére, tessék ezt az iskolát kellő színvonalra emelni, aminek elmulasztása nem lehet a földmives hibája és hátránya, amiben Szulimánnak tökéletes igazsága van, de sajnos, ennek eldöntése nem Tolnavárrnegye közgyűlésén fordul meg Hivatkozott az indítványozó Bartal Béla egy régebbi cikkére, melyben hibáztatta, hogy az 1514 iki országgyűlés, (mely a Dózsa lázadás megtorlásául tartatott,) a népet a jogokból kizárta, ami aztán a mohácsi vészhez vezetett. Hibáztatja Szent egek, minden boldogok hajléki! — kiáltott fel el nem titkolható csuddkozó örömmel az ifjú pár! Nosza, vigyük meg a váratlan meglepetés és szerencse hírét azonnal apáéknak ! Csaknem futva tartottak a kereskedés felé, akik látták őket, ugyancsak tűnődtek a felett: no, ezeknek is sürgős dolguk lehet ! Odaérve a csendesen pipázgató házi ur elé, lelkendezve mutatták a sokat mondó levelet, egyszerre kérve a tanácsot a pénz mikénti szállítására. Az öreg Szalontai is nagyot nézett, másfelől teljes nyugalmat ajánlott, ha már megcsípték a szerencsét, hát ne üssék dobra, mert az nem haszon se künn, se benn ! Rögtön kilincselnek a kölcsÖDkérők, sorra jönnek a különböző disztag- ságok, melyek megfelelő honoráriumra várnak ; a közvélemény megköveteli a jótékonycélu adakozás stb. Legajánlatosabb lesz, ha Fridolin ur személyesen veszi át Pesten a nyereményt, mert ez esetben az ügynöki provízió is megmarad ! Tehát csak lassan és csendesen ! Visszatérve családi fészkűkbe, a tervek száz féle alakban kerültek újra elő, nyugdíjba menés, emeletes ház, szőlő nyaralóval stb., alvásról szó s^m volt, az összekülönbözés azonban megtör tént, az önzés gonosz szelleme egészen hatalmába kerítette az addig kevés igényű lelkeket s mintha a szeretet sem lett volna a régi közöttük! Még egy nap is alig telt el, midőn az a fölött töprenkedő Fridolin ur — vájjon az első vagy második osztályon utazzék e — ismét kap egy másik, ugyanolyan külsejű levelet, mint az előbbi volt, ezt is odahaza bontotta fel. Olvassa, azaz, hogy olvassák, de minden sora tágabbra nyitja szemeiket, majd a végén összecsapják kezeiket s jajveszékelve kiáltanak : ,,Vége mindennek ! A szerencse nem hozzánk jött, elestünk a főnyereménytől !“ Igen, mert a bankház arról a sajnálatos tévedésről értesítette a nagyságos urat, miszerint a 40020 szám helyett a nyerő szám: 4020! Tehét egy „0“ kimarad, különben szives elnézést kér a téves értesítésért stb. Weisz et Comp.“ Fridolin ur és Tinka asszony előbb egymásra néztek, majd Fel, majd le, közben sóhajtottak egyet-egyet, de lassanként visszanyerték józan, komoly világnézetüket, összeölelkeztek s újra otthon érezték magukat a csendes kis fészekben boldogan ! Az utazást csókok kíséretében megtették ugyan úgy Cseh- mint Magyar országon a — térképen, az ármányos sorsjegyet is megőrizték emlékeztető és intő jeléül, de többet nem vettek soha még gyermekeiknek sem. az uj választójogi törvényt, mely a gazdasági cselédeknek jogot ad, az önálló kisgazdáktól pedig ha 6 osztályt nem végeztek, vagy a megszabott adónsl egy koronával kevesebbet fizetnek, a jogot elveszi. Inditványa megtételére az vitte, hogy Tolnavármegye, mely Bezerédj István szavára első volt a nepjogok támogatásában, karolja fel ezt az ügyet Simontsits Elemér, ha elfogadja is, hogy 1514 ásta meg a mohácsi sirt, utal arra, hogy mily óriási a különbség a magyar kisgazda közönség m ii és akkori helyzete között. Mindany- nyian örömmel látjuk kisgazdáink, kisgazda kö zönségünk fejlődését, szellemi és anyagi gyarapodását. Ez a néposztály a maga törekvésének, szorgalmának is sokat köszönhet, de a legtöbbet annak, hogy az összes többi társadalmi tényezők támogatják. Nincs a magyar közéletnek oly szerve, mely a legmelegebb érzésekkel ne gyámolitaná a kisgazdákat, ezert Szulimán összehasonlítása épen n“m mondható szerencsésnek. Nem járulhat Szulimán indítványához, mert nemcsak magyar és német kisgazdák vannak hazánkban, hanem más egyéb fajuak is, akiknél nem találjuk meg. sajnos, azt a hűséget a magyar állameszméhez, mely megnyugvásunkra szolgálhatna A jogkiterjesztés utján most túl menni azon fokon, melyet az uj és még életbe se lépett választójogi törvény felállított, nem volna tanácsos. Ez a törv -my senki jogit nem veszi el. Ellenkezőleg; kinyit egy kaput, melyen mindenki beléphet. Hí egyesekre talán sérelmes is a törvény valamelyik rendelkezése, ezen változtatni most könnyelműség lenne. Tűrjünk egy kissé, mert ne felejtsük, hogy ha egynéhmyan távol maradnak is az urnáktól közülünk, másrészt távol maradási’a k.ényszerittetnek sokan olyanok, akik a magyar állameszmének ellenségei. A nagy tetszéssel fogado’t, meggyőző erejű szép beszédre az indítványozó hosszasan válaszolt, kijelentve, hogy kész ö is a nemzetiségi bajokkal számolni és ez irányban áldozatokat hozni is hajlandó, de azért indítványát fentartja. A közgyűlés az állandó választmány javas latát fogadta el. Felszólalás volt még a gyulaji kisgazdák állattenyésztési szövetségének kérvényé tárgyában, amelv a vármegyétől segélyt kért. A gyű aji szónok azt hangoztatván, hogy e község alig élvezett még a vármegyétől valamit, Forster Zoltán alispán hangsúlyozta, hogy a vármegye soha se tett különbséget községei között, egyik se kedvesebb neki a másiknál és egyik «e mostohája A kérdés lényege az, hogy a gyulaji gazdák állatbiztosításra szövetkeztek és ezért nem leh t szó a segélyezésről és a közgyűlés ez értelemben határozott Az alispáni előterjesztések és a községi képviselőtestületi határozatok vita nélkül elfogadtattak és Eibach Ödön szolgabiró a hivatalos esküt letevén, a közgyűlés délután fél 2 órakor véget ért. Miklósi M. Ödön 0'aszországban. Van a vén Európn területén természeti szépségekkel megáldott néhány hely, falucska, város vagy tájék, amelyeknek természeti, tájképi szépségeire régóta közmondásos szólás: „Látni és meghalni“. Az olaszföldnek meleg éghajlata, vulkánikus és eruptiv talajviszonyai s majd az egész földet körü'övező, tengertől mosott, délszaki partvidékei, általában magát az egész f‘(szigetet a természeti szépségeknek minden bübájával felékesitik. — Egyes helyeire pedig egyenesen reá illik a köz mondás : „Látni, azután meghalni“. Nem csodálandó, hogy az ilyen megáldott föld emberlakóinak lelkivilága is ősidőktől fogva, a környezet hatása alatt állott és áll mai n ipig is. Arai az emberi lélekre felemelő, magasztos és gyönyörteljes, azt az olaszfáid népei hagyomány- szerüen művelték és művelik. Szobrászat, festőművészet, zene és dalművészet klasszikus őshazája Olaszország, hol az emberi elme és lélek remekművei vetélkednek az örök munkás ős- term ;szet remekműveivel, sőt egybekapcsolódnak, egybefonódnak, mint egymáshoz tartozó, egymás nélkül e! sem képzelhető, el sem választható I isteni alkotások. Ne kérjen kereskedőjénél egyszerűen „leves-kockát“, hanem mindig határozottan valódi Ügyeljünk! T MAGGI kockái, r Csak a MAGGI news! és a keresztcsillag védjeggyel valódi! darabja (kész húsleves) mert az elismerten a legjobb!
