Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-04-09 / 29-30. szám

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

1914. április 9.

Az örökszépnek hazájába utazott el tőlünk — amint már ezt lapunknak egyik nemrégi számában közöltök — Mutschenbacher Ödön szekszárdi fakereskedő fia, az ugyanitt született és nevelkedett Miklósi Mutschenbacher Ödön festő művész is, a múlt év tavaszán. Immár egy évet töltött az olaszföldön s egy jóbarátjához intézett leveléből tudjuk meg bővebben, hogy merre járt s mit művelt művészi kőrútjában. — Ennek a levélnek nyomán írhatjuk most már meg azoknak a helyeknek teljes sorozatát, amelyeket tanúimé nyozás végett beutazott s a hol dolgozott is.

Triesztből indult ki s aztán sorba vette: Pirano Portorose, Miramar, Grado Muggia, Venezia, Chioggia, Róma városokat és vidékeket. — Rómában különösen sokat dolgozott a „Monte Pincio“-n, ahol tudvalevőleg a magyar képző művészeknek egy kis állandó telepe van. Innen Nápolyba utazott, majd Capri szigetét, Sorrentót, Pozzuolit, Pisát, Palermói, Livornót és Firenzét látogatta meg, mindenütt tanuva és dolgozva. Járt Pompei és Herculanum romjai közt s úgy e romokról, valamint a Vezuvról festett érdekes képeket.

Az előbb emlitett levelét Nápolyból keltezte s ennek a müvészlelket megragadó szépségeit írja le a következő, saját szavaival : ,,A holdfény a tengeren ! A holdfény, a luua! Ilyen csodát még nem láttál. — Itt a Santa Lucián (Nápoly egyik városrésze) hol a parton egész Posilippóig vonul végig a gyönyörörü sétány, itt van még egy kevés a régi, a megálmodott Nápolyból. — Nem a rongyot értem, nem a piszkot, de a nótákat, a szép olasz nótákat. Itt énekelnek estén- kint, szép időben a nyugalmas tószerü öbölben. Ring a csónak, locsog, beszél a hab és peng a mandolin. Fekete hajú és szemű olasz lányok éneklik a „Santa Luciát“: ,,Sul mar’e illucida disco d'argento“ és hátterük a hold s a tenger.

Nedves lesz a szemem és vágy fog el, melynek méhe a lélek és nem tudom mi történik velem, csak azt, hogy nem látom a holdat, nem senkit, nem hallok semmit, de megyek föl-föl s mintha fent a magasban lebegnék és keresem a vásznat, magát a nagy eget, hogy befessem a csodás, nagy, emésztő érzések alatt, gomolygó alakok tömegével, hogy egy szinorgiába adhassam azt a névtelen, belülről kitörő valamit, amely robbanni készül, utat keres, hogy kitörjön ... az én érzéseimet, saját énem kifejeződését, ha utána a megsemmisülés következne is. De óh jaj ! Száz szór is jaj! Egy lazaroni oldalba lök, hogy nem vészek-e narancsot? -Mily gyorsan szálltam vissza a mennyei világokból a földre, gyorsabban mint a képzelet, mint a fény. De azért a nóta szól, szépen, lágyan. Ott születik most valahol a szerelem a ringó vizeken Csókokat pazar d két reszkető ajak . Mi történik? Aminek történnie kell, aminek meg kell történnie: itt a tavasz...!“

Ezt irta Miklósi, a festőművész, akiről e sorokból kitetszőleg megtudjuk, hogy költői lélek is egy személyben. De hát vájjon mit is fog hozni a haza földjére ez a nemsokára hazatérő költői lelkületű ideális gondolkozásu, fiatal festőművész, akit még legszűkebb hazájában, Szekszárdon sem ismérnek igazan, hogy mi lakik benne ? Mit rakott számunkra úti podgyászábá ? Megmondja ő maga ezekkel a szavaival: „Egy hosszú é3ztendő telt el a keserves csavargásban, idegen földön, idegen emberek közt. Kaptam tőlük sokat, nem szerététet, 'nem meleget, de egyebet. Ha hazatérek, otthon az "őszre bemutatom a 'képeimet Szekszárdim;“

Tehát kapunk' tőle egy —- előreláthatólag — szivet-lelket gyönyörködtető képkiállitást, melyen művészi másolatokban ' szemlélhetjük azt a földet, melynek sok-sok remek vidékére reáillik a közmondás „látni és meghalni“. Azt hisszük, szive,s örömmel fogja közönségünk* fogadni a hazatérőd művészt, aki elsősorban is szülőföldjén óhajtja bemutatni azokat az alkotásokat, miket az Olaszföld gyönyörűségeitől rpegihletett ecsetjével, saját művészi és költői lelkületének ecsetjével vetett vásznaira.

HÍREK.

— Munkatársainknak, előfizetőinknek és lapunk olvasóinak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk.

.— Személyi hir. Kovács Sebestéül/ Endre főispán, ki a vármegyei közgyűlés s a közigazgatási bizottság alkalmából pár napot itt töltött, a ma reggeli vonattal elutazott Szekszárdról.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Nagy László p. ü. számvizsgáló, főnökhelyettest és Fodor Gyula számvizsgálót számtanácsosokká, Weiland Károly p. ü. számtiszt, járási számvevőt pedig számellenőrré nevezte ki.

— Előléptetés. A pécsi posta- és távirda- igazgatóság Dőrg Katalin pusztakovácsii helyet tes pestamesternőt postamesterré léptett elő.

— Névmagyarosítás. Nikitics Imre szék szárdi lakos a saját, valamint fiai István, Imre, Béla és László nevét Nádor-ra magyarosította.

— Bírósági kinevezés Az igazságügymi- niszer Axemann Sándor kassai kir. főügyészségi dijnokot a szekszárdi kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki.

— Egyleti ügyek. A dunaföldvári „Szőlősgazdák Védekező Egyesülete“ alapszabályait módo- sitva, jóváhagyás végett felterjesztette. Egyleti elnök Dezső Endre, jegyző Jéhn Győző. — A tamásii izr. nőegylet elavult alapszabályait átdolgozta és jóváhagyás végett felterjesztette. Egyleti elnök dr. Gottlieb Salamon ügyvéd, jegyző, Abelesz Adolf.

— A Pári Kath. Gazdakör építési költségeihez a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 800, herceg Eszterházg Miklós pedig 100 koronával járult hozzá.

— Államsegély ártézi kútra. A belügyminiszter Báta községnek ártézi kút fúrásának költségeire 2850 kor. államsegélyt utalványozott.

— Adótiszti vizsga. Such Gusztáv bonyhádi adóhivatali gyakornok Szekszárdon f. hó 6-án Gallér János pénzügyigazgató helyettes, Ángyéi György számvevőségi főnök és Marosi Lipót adó - tárnokból álló bizottság előtt az adótiszti vizsgát jó sikerrel letette.

— A nagybőjii szertartások sorrendje. Ma,

csütörtökön 9 órakor volt a nagymise, amely alatt Glóriakor megszólaltak a harangok és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Az ünnepélyes szent mise után az oltárt megfosztották ékességeitől, óhajtván az egyház ezen külső jel által is kifejezni elhagyatottságát, melyet az Udvözitő közelgő elvesztése okoz. Holnap, nagypénteken 9 órakor kezdődik az Istentisztelet, a csonka mise után az oltári szentség a szent sirra, imá- dásra kitétetik. Ezután szentbeszéd lesz. Nagypénteken délután 3 órakor indul kedvező idő esetén a körmenet a remete kápolnai kálváriához, hol szentbeszéd fog mondatni. Kedvezőtlen idő esetén a szentoeszéd és keresztutjárás a templomban tartatik meg. Nagyszombaton 8 órakor kezdődik az Istentisztelet. Tűz- és vizszentelés, utána a szentmise. Délután 6 óra tájban tartják a feltámadási körmenetet. Husvét vasárnap az ünnepélyes szentmise d. e. 10 órakor lesz, melyet Fent Ferenc dr, apátplébános végez papi segédlettel, utána az ünnepi szentbeszédet is ugyanő fogja mondani. Husvét vasárnap az ételek meg- áldása reggel,, a 7 órai mise után lesz, kedvező idői esetén a Szentháromság szobránál, kedvezőt len idő esetén pedig a templomban.

— A dunántúli ref, püspök székhelye Az

újonnan megválasztott dunántúli ref. püspök székhelyének ügye még mindig nincsen elintézve. A kocgáromi ref. egyház március 25-iki közgyűlése ugyanis 31 szótöbbséggel elvetette a presbitérium ama határozatát, mellyel Németh István püspököt a komáromi lelkészi állásra meghívta A közgyűlés határozatát azonban a komáromi egyházmegye elnöksége megsemmisítette, mert a közgyűlés», illetve a szavazást, a templomban tartották még, holott a ref. kollégiumban kellett volna megtartani. Az újabb szavazás határidejét április

8-ra tűzték ki. Hir szerint az uj püspök és Vargha Sándor hitoktató pártja között kompromisszum jött létre, melynek értelmében a Vargha-párt nem akadályozza meg Németh István püspöknek komáromi lelkésszé való megválasztását, viszont a püspök pártja elő fogja mozdítani, hogy az egyház egy rendes második lelkészi állást szervezzen s arra Vargha Sándort hivják meg. Ezek után tehát a püspöknek komáromi lelkésszé való megválasztása most már bizonyosra vehető.

— Huszár Aladár — egyházmegyei gondnok.

A belsősomogyi ref. egyházmegye megüresedett gondnoki tisztére a szavazások már megtörténtek. A szavazatokat majdnem kivétel nélkül Huszár Aladár kaposvári törvényszéki elnökre adták le és igy ő lesz az egyházmegyei gondnok. A szavazatokat különben folyó hó 9-én, csütörtökön bontják fel.

— A közigazgatási bizottság ülése. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta április havi ülését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak : Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Kiss Ernő dr. tiszti főügyész, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Major László kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Fekete Ágoston, Őrffy Lajos, Török Béla, Sass László, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Puly Iván kir. gazdasági felügyelő, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Simon Rudolf kir. ügyész, Sigora Lajos törvényhatósági főállatorvos. Elmaradásukat igazolták : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, báró Schell József, id. Bernrieder József, Bernrieder János, Simontsits Elemér.

— Föispáni ebéd. Kovács-Sebestény Endre főispán kedden, a vármegyei közgyűlés napján ebédet adott, amelyen helyből és vidéki vármegyei bizottsági tagok sorából 67-en vettek részt. A kedélyes lakomán mindvégig fesztelen jókedv uralkodott s természetesen sikerült felköszöntőkben sem volt hiány. Elsőnek Kovács-Sebestény Endre főispán szólalt fel, megemlékezve a vármegye nobilis közszelleméről, vezető elemeiről, a fehér asztalnál is üdvözölte a vármegyei törvény- hatósági bizottság tagjait, majd Forster Zoltán alispánt éltette, aki a föispáni beiktatáson betegsége miatt részt nem vehetett. A főispán örömmel konstatálta az alispán egészségének teljes helyreállását s hosszú, sikeres működést kívánt neki. Forster Zoltán felszólalásában hangsúlyozta, hogy hagyományos szokást teljesít, amikor a mai napon megválasztott fiatal tisztviselőt, Eibach Ödön szolgabirót és a főispán által gyakornokká kinevezett Kovács Dénest élteti. Aposztrofálta szavait Simontsits Béla egykori alispánnak, ki 22 évvel ezelőtt, mikor a megválasztott tisztviselőket — akik között volt Simontsits Elemér most már nyug. főispán és képviselő is — felköszöntötte, a vármegye kimagasló alakjait: Bezerédj Istvánt, Csapó Dánielt, Sztankovánszky Imrét, a Perczele két, Széchenyi Sándort, stb. állította elébük köve tendő példákul — a most megválasztottaktól ő is csak azt kéri; hogy ezek szellemét követve, a legnagyobb kötelességtudást vigyék be uj állásaikba. Dr. Kiss Ernő megemlékezve arról az úttörő munkásságról, melyet a körünkből távozott volt főispán, a közegészségügyi alap megteremtésével nemcsak az országra, de talán az egész világra példát. statuálva kifejtett —- Simontsits Elemért élteti. Simontsits Elemér visszahárítván az elismerést a más vármegyék közönsége által példakép emlegetett Tolnavármegyére, a legmelegebb hangú elismeréssel Reich Oszkár tb. főszolgabírót éltette, . kit a: kötelességteljesités határait jóval túllépő szorgalmáért s lelkes szolgálataiért a királyi kegy, a Ferenc József-rend lovagkeresztjével ékesített fel. Reich Oszkár, elhárít naagáról minden érdemet. Kitüntetését nem a kötelességtudáson túlmenő szolgálatainak,- de á vél,etlenségnek tudja be, mert a valóságos bábomban is — bár mások is értékes szolgálatokat teljesítenek — csak a sors által exponáltabb helyekre juttatottak kapnak kitüntetést,, az ő helyén az ő tiszttársai sem tettek volna mást, mint amit ő tett —- visszahárítja tehát az elismertetés fényét őreájuk s különösen Simontsits EleU Sirolin "Roche" biztos

== gyógyhatást nyújt kei tarrhu soknál f^ hörghurutnál, asthmanál, influenza után. EEEr Sirolin"Rdche" kezdődő tüdőbetegséget :F= Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá= === gyravaló kedvező befolyása megkönnyítik rz::r: a Sirolin “Roché-al való hosszabb kúrákat!

A légzési szervek §§

meghűléseit legbiztosabban Sirolin "Roche'L al kezelik. Ezért FFF nélkülözhetetlen ezen elismert 'és FF^1 bevált szer minden háztartásban.

Szíveskedjék a gyógytárakban FFF határozottan Sirolin“Rodie-t kérni