Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-10-30 / 87. szám
XXIII. IX. évfolyam. Szekszárdi 1913 október 30 87. szám. Előfizetési ár: Egész évre . . . . .16 korona Fél évre ....................8 » Ne gyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18^11. Sierkesztöseg: Bczerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Khdóhiva’.v : Béri Balog A.dám utca 42. szani. Az előfizetés: pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. SzeKszórd város adósságai. Lapunk előző számában foglalkoztunk a magyar városok adósságaival. A kimutatás eléggé tanulságos volt és annak nyomán önkéntelenül felmerült a kérdés, hogy hogyan áll Szekszárd rt. város adósságainak ügye. Ma, amidőn oly sokat vitatják városi gazdálkodásunk mikéntjét és az anyagi tönköt oly közel lévőnek állítják, hogy szinte hallani véljük már, amint megütik városunk feje fölött a dobot, nem lesz érdektelen pár adattal rávilágítani erre a kérdésre. Szekszárd város összes kölcsön adóssága ez idő szerint 775.000 korona. És pedig: 1. a villanytelep létesítésére és a „Szekszárd Szálló“ felépítésére felvétetett 200.000 korona kölcsön. — Ez a kölcsön évek hosszú során át fedezetlennek volt mondható, mert a villanyvillágitásból a város haszonrészesedéshez nem jutott és a Szekszárd Szálló is aránylag kevés bér- jövedelmet hozott. Újabb időben azonban, hogy a villanytelep megváltatott és a Szekszárd Szálló bérösszege felemeltetett, ez a kölcsöntétel fedezettnek tekinthető, eltekintve attól, hogy közvilágítási célokra a pótadó évi 10.000 koronával van igénybe véve. 2. A villanytelep kibővítésére felvétetett újabb 200.000 korona kölcsön. Ezt a tartozást fedezi maga a villanyüzem, sőt még tetemes évi többletet is ad. Ez a kölcsön tehát igazi hasznos beruházás volt. E mellett a közvilágítás is sokkal jobb, mint az előtt volt és nem kerül egy fillérrel se többe, ami talán nem is egészen „De profundis...“ Irta RaUSZ Alajos, plébános. Halottak estéjének bánatos emlékei töltik be szivemet. A sohasem múló gyász szomorúsága, az emlék édes-bus hangulata küzd lelkemben. • Ez a nap a halottaké !. . . Az ő dicsőült szellemüket hivja a kápolna harangja ; az ö feledhetetlen emléküket ragyogják be a siri mécsek ! értük omló könyeink ragyognak a gyászkoszoruk virágkelyhein ; az ima, az ének, az ő lelkűk üdvösségét, az ő siri álmuk csendes, békés nyugalmát esdi a jó Istentől. Az elmúlás törvényét érzi lelkünk. Minden elmúlik, semmi sem virul tovább a sirok koszorújánál ; minden egyszerre lobog el a sirok mécseivel, ami önző, ami pusztán emberi volt. . . * Künn jártam a temetőn. Hullanak már a levelek. Az égnek hideg, acélkék a fénye ; a nap mosolyog, de nem melegít ; a fák közt fujdogál a szél s szállong a fehér köd, mint mérhetetlen, könnyű fátyol ... És a levelek hullanak egymás után ; zöldek, sárgák, vörösek. Szép színes takaró készül belőlük lenn a földön. Két fiatal teremtés sétál a fák között, a zörgő avaron. Egymáshoz simultak, hogy ne érezzék annyira a hervadás hideg leheletét. A hideg szél a halálról sirt fájdalmas éneket ; a zörgő levelek, amelyek a földre hullanak, a hervadásnak bánatos jelképei ; a hideg napfény pedig azt mondja, hogy a legforróbb, legizzóbb láng is kihűl, hideg fénnyé válik, gyászos mara dókául az emberi hévnek. Vájjon a szerelem is csak olyan láng, melynek tüze kialszik... • igazságos dolog. Kívánatosnak tartjuk, hogy célszerű intézkedésekkel az áramfogyasztás fokoztassék, legcélszerűbben az áramárak leszállításával, amit a tömeges fogyasztás emelkedése busásan behozna. 3. 50.000 korona kölcsönből létesült a városi jéggyár, ezt a kölcsönt is fedezi teljesen a jéggyári üzem bevétele. 4. 142.000 korona kölcsön vétetett föl a polgári leányiskolára, amely célra az állam évi 4000 korona segélyt ad. Az állam e hozzájárulásával tehát ez a kölcsön is nagyrészt fedezettnek tekintendő. Kívánatos volna e tétel teljes fedezetét biztosítani, ami szerintünk úgy volna elérhető, ha a tandíj tételek mérsékelten emeltetnek. 5. E tételhez csatlakozik a polgári iskola felszerelésére fordított 25.000 korona kölcsön, ami tisztán pótadóval fedeztetik, 6. 80.000 korona kölcsönből létesitte- tett a két városi óvóiskola, ami szintén pótadóból fedeztetik. Ez a három tétel igen nagy terhe a pótadónak és felette kívánatossá teszik nemcsak azt, hogy a tandíjbevételek az eddiginél jobban és gazdálko- dóbban kezeltessenek, hanem azt is, hogy a népoktatási intézetek külön költségvetéssel kezeltessenek és azok fedezésére egyrészt iskolai adó vettessék ki, másrészt államsegély kéressék. 7. 40.000 korona kölcsön vétetett fel a Séd-patak szabályozására és parti biztosítására, ami szintén pótadóból fedeztetik. Ennél a tételnél a város nagylelkűen mentesítette a költségektől a parti érdekeltséget, amit utólag már hiába helytelenítenénk, a jövőre azonban elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az esetleges terhekben az érFekete posztóval vonták be a szobát. Középen volt a ravatal. Sápadt arca ott pihent a párnán. Szeme lecsukódva. Kezében feszület. Körülötte minden nyugodt, csendes. Csak egy-egy előtörő fohász, csak a gyertya élénkebb lobogása árulta el, hogy nincs egyedül . .. Koporsója előtt, imazsámolyon ott térdelt a vigasztalhatatlan, fiatal férj. Mellette fájdalomtól sujtottan a picinyke árva. Hü feleséget, gondos anyát sirattak. Körülöttük a rokonok, barátok, ismerősök. Szomorúan kondult meg a harang s vitte tovább a szellő szárnyain a gyászhirt. Kongása meginditott minden szivet. Fölkeltette a leg őszintébb részvétet, melyet csak érezni lehetett. Temetnek . .. Lassú léptekkel halad a gyászmenet. Utolsó útjára kisérik őt, kiben a hű felek mindent vesztettek. Szomorú volt mindenki, olyan szomorú, mint a bánatos, katholikus temetési ének szövege, — mint a fájdalmas : „De profundis“. En temettem a szegényt s mikor annál a hideg sirüregnél is úgy fölhallatszott a szivettépő melódia, úgy hangzott lelkemben minden hangja, mintha valami távoli földrengés morajlanék fel a mélységből. Valami ismeretlen hang, szokatlan zajgás, ama millió és millió szenvedő szavának zagyva zsivaja ; azok, akiket eddig hangtalanoki nak gondolt a világ, azok jelentkeznek ime a a homályból és a sir küszöbén várták uj társukat, kinek lelke már rég hozzájuk költözött. Az özvegy férj, az én jó barátom, zavartan lapozgatta az imakönyvét, midőn az aláhulló sirgöröngyök tompa moraja hallatszott. Előttem állott. Megláttam a szép, nőies imakönyvében azt a vadrózsát, melyet lapjai rejtettek. Olvastam mellette a sárguló papíron e szavakat: „Ha dekeltség is részesedjék. Tekintettel azonban a Séd-patak állandó és veszedelmes jellegű rombolásaira, melyek meggátlására és kiküszöbölésére a város anyagilag képtelen, szükséges volna a Séd-patak szabályozására államsegélyt eszközölni ki. 8. 30.000 korona kölcsönből építtetett meg a városház homlokzata, ami pótadóból fedeztetik. A városház udvari szárny- épületére felvett 40.000 korona kölcsön már túlnyomó részt törlesztetett úgy, hogy már csak az utolsó részlet van hátra, 1914. január elsejei esedékességgel, melynek fedezete megvan és a pótadót nem terheli. 9. Végre utolsó tételül említjük az ártézi kútra felvett 8000 korona kölcsönt, melynek kamatait a kút vizének hasznosításából befolyó jövedelmek busásan fedezik. A közel jövőben létesítésre vár váró-, sunkban a vágóhíd, melynek céljaira 160.000 korona kölcsön fog igénybevétetni, melynek költségeit azonban a vágóhíd bevételei fedezni fogják, ezek tehát a pótadót nem terhelik, továbbá építenie kell a városnak egy uj óvóiskolát 80.000 korona költséggel ugyancsak kölcsönből. Reméljük azonban, hogy a város tanácsa módot fog keresni és találni arra, hogy ez újabb kölcsön már pótadón kívül kapjon megfelelő fedezetet. Az előadottak alapján úgy látjuk, hogy Szekszárd város kölcsön-terhei tetemesek ugyan, de nem kétségbeejtők és általában helyes gazdálkodásra való törekvés jeleit mutatják, amely törekvésért Szentkirályi Mihály dr. polgármestertől az elismerést emlékéből ki akar törölni, ha mást akar boldogítani szerelmével, tépje szét ez emléket és felejtsen el engem örökre!“ Midőn a kürülállók tekintete ráesett, magasabbra emelte a könyvet és a vadrózsa fonnyadt szirmaira könyázottan csókot lehelt. Az asszonykát szomorú fűz árnyába temették, mintha tudta volna a sírásó, hogy ez a fa lesz a szegény nő egyetlen vigasza . . . Szétszéledt a halotti közönség, minden csendes lett a friss hant körül . . . Csak a szomorú fűz suttogott még .. . Csak az Ígért igazán örök barátságot! . . , * Halottak napjának hajnala volt. A szegény asszony alig várta azt a napot, kérte a szomorú füzet, engedje az emberek közé, hadd lássa még egyszer azokat, kik szomorú ravatalát két év előtt állották körül. A szomorú fűz megrázta koronáját és kérlelően szólott: „Ne menj ! Megbánod, ha nem hallgatsz reám ! . ..“ Elősző** a baráti köröket, a rokonokat látogatta meg, —a szomorú fűz engedelméből, — de mindenütt kihűlt keblekre talált. Elment azután oda, hol szive felét hagyta : férjéhez és gyermekéhez, noha titkos előérzet fogta el szivét s néma borzongással vonult végig a korán érzett csalódás a lelkén, de szorongó balsejtelmét elfojtotta és betért hozzá. Tiszta, czinos, egyszerű szobában ültek. A férti ölében kedves kis csecsemő játszadozott. A kis árva leány, most már mostoha gyermek, ott a sarokban könyvei fölé hajtotta fejét, hogy ne lássa senki könnyűit, ne hallja senki fohászát: „Bárcsak visszajönne közénk újra a jó mamácska! Akkor jobb volt nekem, most a kis mostoha testvéremet szereti apus is.“
