Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-03 / 10. szám
XXIII. IX. évfolyam 10. szám Szekszárdi. 1913 február 3i Előfizetési ár: Egész évre . , . 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára , . 16 fillér. ■lefizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiviil elfogad a Woinár-fóls könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztésé felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 13 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 13 és ii. Szerkesztőség : Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összár közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések id. küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre t e küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Fői.iunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A vöröskereszt egyesület. Az események rácáfolnak még a legkörmönfontabb diplomatákra is s hogy tudhatnék mi, az események távoli szemlélői, hogy holnap mire virradunk ? A háború réme bizony még mindég kisért. Lehet, hogy amikor ezek a sorok napvilágot látnak, már ismét töltik a fegyvert és géppuskákat Csataldzsánál, vagy _ az ágyukat Drinápolynál. A felmondott fegyverszünet ma este 7 órakor jár le. Hirek szerint a nagyhatalmasságok ugyan minden lehetőt elkövetnek a vérontás lokalizálására s békeszerető agg uralkodónk még sajátkezű levélben is igyekszik a minden oroszok cárját engedékenyebb politikára bírni, de azért nem tudhatni, hogy nem borul-e lángba az egész Európa. Mindezért emberbaráti szempontból a legmelegebb szimpáthiával támogatandó az a nemes mozgalom, amelyet az Országos Vöröskereszt egyesület indított meg országszerte. Ez az igazi emberszeretettől fogantatok egylet számítva minden eshetőségre, arra törekszik, hogy ha csakugyan elkerülhetetlen a háború, minél kevesebb legyen az áldozatok száma. Ezért lelkes mozgalmat indított országszerte. ,,Á közelmúltban lefolyt orosz-japán, valamint a ma is folyamatban levő Balkán háborúnak a humanitás szempontjából figyelembe veendő tanulságai ugyanis ékesen |beigazolták, mily elsőrendű fontos szerepe van háború esetén a helyesen ellátott egészségügyi szolgálatnak. Beigazolták, hogy magán a harctéren működő egészségügyi csapatok és katonaorvosok a legnagyobb igyekezettel sem képesek az egyes ütközetek után tömegesen jelentkező és összeszedett sebesülteket az első segélyen kívül szakszerű ápolásban részesíteni, annál kevésbé gyógykezelhetek szakszerűen a hadjárattal kivétel nélkül együtt járó ragályos betegségben szenvedők. Ha már az elkerülhetetlen háború tengernyi véráldozatát megkímélni senkinek módjában nem is áll, — legelső emberbaráti kötelességünk a sebesültek és betegek segélyére sietnünk, hogy közülök azokat, kik az életnek és ezáltal a hazának megtarthatók, a kellő és szakszerű ápolás által megmentsük, — a menthetetlenek szenvedéseit pedig a lehetőségig enyhítsük. Ezen magasztos cél szolgálatában áll a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete, s ennek országszerte szervezett számos fiókegylete, melynek hivatásuk szerint háború esetén az ország minden részében ideiglenes kórházakat állítanak, ahhoz szakképzett orvosokat és ápolókat alkalmaznak, gondoskodnak annak gyógyszerekkel és kötszerekkel leendő felszereléséről, továbbá a szükséghez mérten biztosítják a köny- nyebb sebesültek és lábbadozó betegek elhelyezését az irgalmas lelkű emberbarátok hajlékaiban, betegeik ápolásánál önfeláldozóan közreműködnek, közvetítik a magával tehetetlen beteg és családtagjai közti érintkezést és igyekeznek azok lelkét szeretetteljes gondoskodással és vigasz nyújtással a kétségbeeséstől megmenteni. Tevékenységük azonban ezzel nem merül ki, hanem állítanak önkéntes egészségügyi osztagokat, melyek rendeltetése a harcvonalat követve, az egészségügyi szolgálatot ellátó katonai szervezet által segélyben részesítetteket átvenni, azok további szakszerű ápolását végezni és a háborútól megkímélt nyugodt, biztos helyre szállításánál közreműködni“. Az itt ismertetett hazafias feladat megoldására vállalkozott az Országos Vörös- kereszt egylet szekszárdi fiókja is. De mert a fióknak jelenleg 32 tagja s mindössze csak 1910 koronát kitevő vagyona van — nem is lehetett arra gondolni, hogy egy egész egészségügyi osztályt állítsanak fel, azért a múlt hó 23-án, az özv. Sass Istvánná és Forster Zoltán alispán elnöklésével tartott közgyűlés azt határozta el, hogy a szekszárdi selyemgyár helyiségében 50 ágyas kórházat létesit, 120 üdülőt magán házaknál helyez el s már most a béke idején megteremti azt a szervezetet, mely az ápolást, a gondozást ellátja s azokat az anyagi eszközöket, amelyek a kívánatos kivitelt biztosítják. A közgyűlés elé dr. Drágíts Imre, vármegyei főorvos tüzetes jelentést terjesztett a kivitel módozataira nézve. Hogy mindenki tisztában legyen a helyzettel, a vármegye főorvosának nagy gonddal kidolgozott jelentéséből adjuk a következőket: „Az 50 beteg számára felállítandó ideiglenes kórház valamelyik iskolaépületben, ha pedig az a tanítás miatt kivihető nem vovua, á helybeli selyemgyár egyes nélkülözhető helyiségeiben lenne berendezendő.A kórház számára az ágyak, ágynemüek és egyéb bútorzat, nemkülönben a konyha berendezés, a lakosságtól kölcsön kérendők, lehetőleg a fehérnemüek és egyéb ápolási cikkek is. Azon cikkek, amelyek a lakosságtól kikölcsönzés utján nem lennének beszerezhetők, az egylet tőkéjéből szerzendők be. Az ápoló személyzet és cselédség szintén a fiókegylet által lenne felfogadandó és fizetendő. Az 50 sebesült számára felállítandó ideig lenes kórháshoz szükséges legalább 3—4 terem- szerű szoba, 1 külön szoba az ápolók és 1 külön szoba az ápolónők számára, 1 orvosi rendelő helyiség és 1 műtőszoba, továbbá 1 gazdasági iroda, mely az ügyeletes hölgybizottsági tag helyiségéül is szolgálna. Továbbá 1 konyha, 1 éléskamra, faraktár és 1 raktár különböző felszerelési kellékek számára, melyeknek lehetőleg egy épületben vagy legalább 1 udvarban kell lenni. Az 50 ágy felszereléséhez szükséges ugyanannyi szalmazsák és takaró vagy pakróc, 100 vánkos, legalább 200 huzattal és legalább 150 lepedő és ugyanannyi férfiing és lábra való és törölközőkendő, melyek ha kikölcsönzés utján — egészben vagy legalább részben be nem szerezhetők, az egylet pénzén szerzendők be. A konyha berendezéshez egy nagy takarék- tűzhely, 2 nagy főzőüst és a felszerelési lajstromban felsorolt cikkek majdnem mind szükségesek, kivéve a 300 ételcsészét, a 200 szeméi) re való evő- és ivóeszközt, melyekből az ott megjelelt mennyiség egynegyed része is elegendő. Az ételcsészék tányérok által is helyettesíthetők, — ami ezen cikkek közül kikölcsönzés utján nem lenne beszerezhető, szintén az egylet pénzén lenne vásárlandó. Szükséges még megfelelő mennyiségű mosdó eszköz, 10—15 mosdótál (lavoár), 1 fürdőkád, továbbá mosó készülékek, szapulló, teknő stb. Ápoló személyzet kell legalább 3—4 férfi és 5—6 nő ápoló, minden két szobára kettő, hogy egymást felválthassák. — Szükséges továbbá egy szakácsné és 2—3 erős konyhaleány, kik a főzésen és mosogatáson kívül, a ruhamosást is elvégezhessék. — Mindezek fizetése a teljes ellátáson kívül, tekintve a nehéz szolgálatot, szemé- lyenkint havi 30 koronánál kevesebbre nem tehető. A cseléd- és ápolószemélyzet számára szükséges bútorzat és ágynemű, ha nem lenne kikölcsönzés által beszerezhető, szintén a fiók egyesület pénzén lenne beszerzendő.“ Több tag hozzászólása után elhatározta a közgyűlés, hogy a javaslatot magáévá téve, önkéntes egészségügyi osztagot vagy csonka osztagot nem állít, hanem a javaslathoz mérten egy háború esetén felállítandó 50 ágyas ideiglenes kórházat létesit. Elhatározta továbbá, hogy a kórház bútor, ágynemű, fehérnemű, konyha és egyáltalán azon felszerelését, melyek a lakosságtól kölcsön utján szerezhetők be, első sorban ez utón szerzi be, —- a kölcsön utján be nem szerezhető szükségletet, valamint a készpénzzel fedezendő ösz- szes kiadásokat már meglevő alapvagyoná- ból, széleskörű taggyüjtés eredményeként mutatkozó tagdíj jövedelméből, — végső esetben közadakozásból, valamint az országos központból és a cs. és kir. hadügyminisztériumtól nyerendő segélyből fedezi. Elhatározta végül, hogy a tagok gyűjtését nyomban megkezdi s annak kivitelére özv. dr. Sass Istvánná elnöklésével hölgy- bizottságot küld ki. A kiküldött bizottság már meg is kezdte áldásos működését, még pedig két irányban. 1. Tagokat gyűjt 2 korona évi tagdíj kötelezettséggel. 2-szor összeírja azokat a nemes adományokat, amelyeket jótékony lelkek csak az esetre ajánlanak fel, ha esetleg a háború kitörne. Ha tehát megjelennek a Vöröskereszt egylet imént említett kiküldöttei, mi a magunk részéről is kérve kérjük a város minden osztályú lakosságát, hogy fogadják őket a legnagyobb előzékenységgel. Gondoljon mindenki arra, hogy az a szeretet, amelyet tanusitunk, bőven kamatozik, mert más vidékeken is folyik a szervezkedés, igy a mi nemes emberszeretet gyakorolnunk, talán idegen vidékek megsebesült katonáival, másutt is azt fogják gyakorolni a mi sziveinkhez közelebb állókkal. VÁRMEGYE. Föispáni kinevezés. Simontsils Elemér főispán Schultheisz Rezső Béla jogszigorlót, lapunk kiváló munkatársát, ki „Közigazgatásunk reformja“ cimü, most nyomtatásban is megjelent müvével a Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete 1910. évi irodalmi pályázatán 1000 koronás pályadijat nyert, a vármegyei árvaszéknél dijas joggyakornokká nevezte ki. — A vármegye a kinevezettben szorgalmas és kiválóan képzett munkaerőt nyert. Lesz-e megyei közgyűlés? A közönségjköré- ben sokan érdeklődnek az iránt, hogy lesz-e mostanában és mikor vármegyei közgyűlés. A hozzánk intézett tudakozódásokra csak annyit közölhetünk, hogy február i ónapban megyei közgyűlés tartása nincs tervbe véve és hogy a tavaszi rendes közgyűlés minden valószínűség szerint már- ius folyamán lesz. — Hivatalvizsgálat. Knrcz Vilmos kir. tanácsos,, Tolnamegye árvaszékének elnöke múlt hó 29 én a gyámügyi ügykezelést vizsgálta a dombóvári jegyzői hivatalban s azt rendben találta. Bezárt iskola. Fdsőnóna községben az iskolák vörlieny miatt bezárattak.
