Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-02-03 / 10. szám

2

1913 február 3.

TOLNA'VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

IC

Kezdetleges épületek Tolnauármegyében.

Épületek a falun kívül a határban.

A legkezdetlegesebb alakú és szerkezetű épületeket, igazabban tán csak még alkotmányokat, a falukon kívül, a külső területeken, a falu határában találhatjuk. Azok az épületek, melyek a falubau, a lakóházak között kezdetleges szerkezetükkel, mint gazdasági épületek használtatnak, az előbbieknél előrehaladottabb szerkezetről tanúskodnak s nyilván a kültelkeken felállított alkotmányokból alakultak ki s ez utóbbiakból maguk a lakóházak.

Már e miatt is igen fontosak a mezőn, legelőn, szántóföldön, szőlőföldeken található kunyhó félék. De fontosak még azért is, mert a népek kezdetleges műveltségi fokán, éppen az ilyen kültelki kezdetleges alkotmányok szolgáltak emberi lakásul is, sőt sok esetben mai nap is még egynémely fajtáját ideig óráig való tartózkodásul, egynémely fajtáját pedig állandó lakásul is használják.

Ezek a legkezdetlegesebb épületek vagy alkotmányok, használatukhoz képest liá rom csoportra oszthatók Tolnavármegyében.'

1. Azok, melyek emberi lakásul sem szolgálnak, ezek az úgynevezett fészerek.

2. Azok, melyek emberi tartózkodó helyek a napnak vagy évnek bizonyos részében, szakában ; ilyenek a gunyhók és csőszgunyhók.

3. Azok, melyek állandó emberi lakások; ilyenek a pásztorgunyhók,halászguny- hók, a kiveszett földházak, a tekenővájó oláhok gúnyból és végül a löszdombokba vájt partlakások.

1. A fészer.

Ez az alkotmány a Du nántul különlegessége ezen a néven. Erről az alkotmányról tudtommal még

senki sem közölt bővebb adatokat; a tudományos világban is csak annyit tudnak felőle, hogy a faluban gazdasági épületrész és a dunántúli tájszólás szerint fészer, más tájszólás szerint meg szin, kocsiszín, vagyis a szin és fészer egyugyanazon gyermek volna kétfélekép elnevezve. A nyelvtudósok sem igen tudnak a név származása és értelmezése felől, csupán csak annyit, hogy a Dunántúl a szint, fészernek hivják.

Pedig a fészer egészen más valami s csak akkor lett szin-né, igazabban akkor lett a kocsik, szekerek, szántalpak, egyéb gazdasági eszközök raktárhelyiségévé, a mikor a faluba, az udvartérre bevonult. A fészer, a maga eredeti, ősi mivoltában sohasem volt kocsiszín, gazdasági eszközök raktározó helye.

A szekszárdi szántóföldeken sajátságos, egyedül magukban álló alkotmányok láthatók, főkép a dülőutak közelében. Négy faragatlan, oszlop- szerű ágasfa tetején egy nagy boglya szalmatető van, az oszlopok közei, hol egy, hol két, hol pedig három oldalon , álló sövénnyel vannak elzárva; egynémelyik alkotmánynak hol északi, hol nyugoti, hol. pedig mind a két oldalához ha talmas szalmakazlak dűlnek. Az ilyen alkotmányokat fészernek nevezik.

Ennek a fészernek a szerkezete ez : négy faragatlan, mintegy 2—2 5 méter hosszú ágasfát, egy négyszögü térnek négy sarkába a földbe erősítenek. A tér lehet négyzetalaku, mintegy 2 méter oldalhosszal vagy hossznégyszögalaku, a midőn a két keskenyebb oldal 1—T5 méter. Ezek a kisebb fajtájú fészerek méretei. A földbe lyukat ásnak s az ágas fát alsó végével bele- állitva, körültömködik. Felül pedig a villás ágakon át vastag suhángokat, vékonyabb fatörzset fektetnek hosszában és széltében és igy a villás ágvégeket fent oldalt ezekkel a suhángokkal kapcsolják össze. Ezekre a suhángokra azután ágfát, lombot, kukoricaszárt raknak, hogy a tulajdon- képeni tetőt, a szalmaboglyát, egy-egy kisebb kazalt fenntarthassák.

Oldalt az ágasfák közeit, állított sövénynyel zárják el, még pedig vagy a nyugoti és északi oldalon, vagy e kettőhöz esetleg még a keleti oldalt avagy a délit és ezen sövényzárás szerint a fészernek vagy két oldala : a déli és keleti, vagy pedig csak az egyik, akár a déli, akár a keleti oldala nyito/t. A sövény nád vagy kukoricaszárból készül, az eredeti, ősi azonban a nádsövény. A fészerek igy állanak tavasztól őszig, illetőleg aratás és csépíés utánig. Ekkor azután nemcsak a tetőre kerül a kazal, hanem az oldalakba is, még pedig a nyugoti és északi oldalakhoz rakva. A szekszárdi fészerekhez rendszerint árpa- és zabszalma kazlakat, néha széna- kazalt is raknak ; a tetőn is ugyanefféle szalma van. Tehát takarmányszalma Be a fészerbe pedig az árpa- és zabszalmának a törekje és polyvája kerül, melyet szecska gyanánt használnak fel ; tehát ismét a takarmány van belül a fedél alatt.

Itt bemutatok négy fészert a szekszárdi határból. 1. ábra. Csak egy oldala sövényes, három nyitott ; a sövényes oldal a nyugoti, e mellett hátul az északi oldal van ; mindkét oldalról elfogyott a takarmány. Az uj szalmakazlakat rendesen csaptatófákkal nyomatják le, hogy a szél meg ne bolygassa. 2. ábra: Déli oldala egészen nyitott, keleti oldala félig sövényes és ajtónydásos, északi és nyugoti oldala sövényes. 3 ik ábra: Keleti oldalról nézve ez az oldal sövényes, a tetőn levő kazal összeér hátul a nyugoti oldalon még az előző évekről megmaradt szalmakazallal, fent egy csaptatófa szarva látszik. 4-ik ábra: Déli és

1. ábra. Fészer a szekszárdi határból.

keleti oldala nyitott, a nyugoti oldalon a fel nem használt előző évekből való takarmányszalmakazal, az északi oldala sövényes, innen már elfogyott a takarmány. Bent a tető alatt még látható némi törekmaradvány.

Nyáron át, mikor a ^takarmány elfogyott a fészerből és annak oldalából, más célra is szolgál a fészer, t. i. a gazdasági eszközöket is alája helyezik, különösen az esetben, ha a földmunkát több napon át folytatni kell s a gazdasági eszközöket, boronát, hengert nem akarják mindennap hazavontatni. Egy fészert találtam, melynek három oldala be volt sövénnyel keritve s ebben a vetőgép meg egy henger volt elhelyezve.

A fészernek ezen utóbbi célra való felhasználása, hogy tudniillik, ha a szükség úgy kívánja, ideig-óráig gazdasági eszközöket helyeznek alája, már ujabbi szokás. Ez a szokás azonban, mint átmenet, már a fészernek szekérszinné, gazdasági eszközraktárrá történt átváltozására mutat bent a faluban.

A fészernek azonban, a fentebb elmondottakon kívül, hogy tudniillik takarmánygyüjtőhely, egy másik, sokkalta ősibb rendeltetése volt és még ma is van egy-két szálláson a tolnamegyei Sárközben. Egy kettőt mondok, mert jóllehet a sárközi határ rengeteg nagy, keleti határa sorba van rakva szállásokkal,- de sajnos, hogy a régi legősibb használatú fészerekből alig akad, azt is bizony maholnap elpusztítják, rendes, fódeles is- tállófélet építenek helyébe. Én már jóformán a hírmondót mentettem meg a magyar néprajz számára. Ugyanis a szekszárdi fészerek keltették fel bennem azt a gondolatot, hogy tovább keressem őket a közeli tolnamegyoi Sárközben is, hátha ott még eredetibb, ősibb használatára bukkanhaiok.

A sárközi határt jártomban egy Ízben egy magánosán, kint a szántóföldön állott fészerbe tekintettem be s nagy meglepetésemre nem gazdasági eszközöket, hanem két jászolt találtam benne. Ez a lelet teljesen fel költötte a figyelmemet a továbbkutatás iránt és nem vetem el a sulykot, ha azt állítom, hOgy rendkivül fontos néprajzi adatok birtokába jutottam.

Hogy ezt az ősi rendeltetésű fészert a maga igaz, eredeti, ősi mivoltában leírhassa*), a múlton kell kezdenem, még pedig az öreg 86 éves Ferencz József őcsényi lakos elmondása és útmutatása nyomán. Nálánál csak egyetlen öregebb van Őcsényben — az félévvel idősebb. — Egy másik van még Decsen, a ki kilencvenen felül van, de ezt nem ismerem.

HÍREK.

— Személyi hirek. Vármegyénk főispánja, Simontsits Elemér múlt hó 28 án Dőry József látogatására Dombóvár községbe érkezett, amely alkalommal a Dombóvár fejlesztésére alakult végrehajtó bizottsíg tisztelgett nála és a község részére támogatását kérte, amit a főispán készséggel meg is ígért.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Békeffy György szombathelyi kataszteri biztost, a X. fiz. osztályba serozott pénzügyi fogalmazóvá és földnyilvántartási biztossá nevezte ki a szekszárdi pénzügy igazgatósághoz.

A földmivelésügyi miniszter Nemes Győző szekszárdi nyug. tanítót, aki régóta lelkes hive és munkása a méhészetnek, a sepsiszentgyörgyi kerület méhészeti tanitójává nevezte ki.

Simontsits Elemér főispán Fanczler János okleveles tanítót varsádi — és Kreutzer Gyula segédjegyzőt tolnanémedii helyettes anyakönyvvezetőkké kinevezte.

— Lemondás. Resell Ádám gyönki bíró és Mlllh Henrik ugyanottani községi pénztárnok állásukról lemondtak és lemondásukat a képviselő- testület el is fogadta.

— Áthelyezés. Polgar Géza ujgradiskai osztálymérnök a dombóvári osztálymérnökség vezetését január hó 20-án átvette.

NeiJ Béla zágrábi fütőházi mérnök a távozó Rovó Aladár dombóvári fütőházi mérnök helyébe Dombóvárra helyeztetett át.

— Címadományozás. A kereskedelemügyi miniszter előtei'jesztésére, a király Sebők Géza pécsi posta- és távirdaigazgatói címmel felruházott posta- és távirdafőtanácsosnak, végleges nyugalomba vonulása alkalmával, a posta- és távirdai főigazgatói címet adományozta.

— Föispáni ebéd. Simontsits Elemér főispán tegnap adta második farsangi ebédjét amelyre jobbára a hivatalok vezetői voltak hivatalosak, így jelen voltak a következők : Förster Zoltán alispán, Mosgai Sándor plébános, Edvi Illés Béla csendőrszázados, Szentkirályi Mihály polgármester, Simon Rudolf kir. ügyész, Gallér János p. ü. igazgató he'yettes, Tóth Henrik müsz. tanácsos, Parlaky József máv. osztályvezető főmérnök, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Hoffmann Sándor közalap, erdőtanácsos, Halász Géza erdőfőmérnök, Csiszár Zzigmond szol. és bor. felügyelő, Puly Iván gazd. felügyelő, Prehál Antal selyemgyári .főfelügyelő, Horváth Antal posta- és táv. felügyelő, Holub János polg. isk. igazgató, Szalay László dr, főisp. titkár és dr. Tanárky Árpád Ferenc-köz- kórházi igazgató-főorvos.

— Fizetésemelés. Dombóvár község képviselő testületé — tekintettel a nagy drágaságra — Illés Gyula községi főjegyző fizetését 4800 koronára emelte fel.

— Tiszti kinevezések. Lövik Kálmán bonyhádi főgimnáziumi tanár és Loos Károly bonyhádi közs. aljegyző tartalékos cs. és kir. zászlósokká neveztettek ki.

— Segédjegyző választás Bátaszék község

képviselőtestülete az üresedésben volt segédjegyzői állásra Herczeg Dezsőt választotta meg.

— Községi Ügyek. Paks község a községi vágóhíd átalakítására 4000 korona kamatmentes kölcsön felvételét elhatározta. — Gindlicsalád község a községi írnok részére 200 korona drágasági pótlékot szavazott meg, továbbá a rendőr- kisbiró fizetését 200 koronára felemelte.

— Városi adóhivatal. Ne tessék megijedni, nem jár külön fizetéssel és személyszaporitással. Egyszerűen az adóügyi jegyző, Matzon Béla ki ezen minőségben kifejtett évtizedes buzgó tevékenységével nagy tapasztalatokra tett szert, főnöksége alatt a nyilvántartó hivatalt és pénztárt ezután városi adóhivatalnak nevezik. Ez különben más városokban már régóta igy van, csakhogy rendszeresített állásban levő adótanácsos áll a hivatal élén.

— Népszövetségi gyűlés. A szekszárdi kath. népszövetség vasárnap délután Vs5 órakor tartja meg évi közgyűlését a kath. Olvasókörben dr. Fent Ferenc apátplebános elnöklése mellett. A közgyűlésen töltik be a S~abó Géza szászvári plébános távozásával megürült elnöki állást. A közgyűlés előadói lesznek Horváth Ignác ig. tanító és Megér Lajos hittanár.

Uj egylet. Dombóvár községben „Dombóvári iparosok önképző olvasóköre“ cimen uj egylet alakult. Elnöke Tímár Antal, jegyzője Tessényi Ede, kik az alapszabályokat felsőbb jóvánagyásra felterjesztették.

— Szolgai állás betöltése. A szekszárdi pénzügyigazgató a tamási-i adóhivatalnál üresedésben volt hivatalszolgai állásra Szentpáll Márton szekszárdi vármegyei szolgát nevezte ki.

Folyt. köv.