Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-09-11 / 72-73. szám
TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK Mégsem teljesítené kötelességét és nem töltené be hivatását az olyan főispán, ki egyedül az állam kormány szolgálatát tartaná szem előtt; világosan bizonyiija ezt azon körülmény, hogy esküjét nem a kormány kezébe, hanem itt, a tekintetes törvényhatóság színe előtt teszi le. A főispán kötelessége tehát tekintetes tör vényhatósági bizottság, a mellett, hogy a törvények végrehajtását ellenőrzi, legfőképpen abban áll, hogy annak a vármegyének, melynek élére állíttatott, érdekeit minden erejével, minden lia- ta mával elősegítse, annak javára és boldogulására munkálkodjék. Ebből a szempontból végtelenül fontos reánk nézve, hogy a főispáni széket olyan férfiú töltse be, ki ismeri törekvéseinket, céljainkat, ismeri azt, aminek már birtokában vagyunk, tudja mire vágyunk és tudja főleg mire vau szükségünk, hogy az elődök nyomdokain előre haladhassunk. Teljes megnyugvással fogadhatjuk tehát Kovács Sebestény Endre főispáni kinevezését, mert ő mindig velünk ér zett, velünk dolgozott, velünk fáradozott A múltban is alig volt olyan fontos közügy, melynek szervezésében, sikeres megalkotásában, előbbre vitelében, mint e vármegye törvényhatóságának és számos más bizottságának tagja, tévé kény részt ne vett volna. Mennyivel inkább remélhetjük tehát most, midőn a küzdő harcosok sorából vezérségre hivatott, midőn már rendelkezni fog eszközökkel és hatalommal s minden erejével azon lesz, hogy általánosan ismert munkaszeretetével és kitűnő tehetségével vármegyénk javát előmozdítsa. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Mit szóljak azon feladatokról, melyeknek teljesítése vármegyénk legfőbb érdekeit képezik. Annyiszor és oly kiváló emberek ajkairól hangzottak el e teremben azon vezérszavak, a melyek szerint vármegyénknek haladnia kell, hogy nekem alig van mit hozzátennem. Nagyszabású, vármegyénk határai fölött messze kimagasló kulturális és közhasznú intézményeink, melyeknek létesítésében Tolnavármegye mindig előljárt, most is igénylik a céltudatos vezetést és a kor szükségleteinek megfelelő fejlesztést. Az anyagi boldogulás eszközeinek előteremtése és a meglevőknek hasznos értékesítése, most is alapföltételét képezik létünknek. S talán még sohasem volt oly nagy szükség erős és biztos vezetésre, mint a jelen nehéz időkben, midőn csaknem minden téren a széthúzás és a gyűlölet lesz úrrá s politikai közállapotainknak és a közerkölcsöknek olyan elfajulását látjuk hazánkban, hogy ezen tapasztalatok méltán a legnagyobb aggodalommal töltik el mindnyájunk szivét. Tolnavármegye a múltban is mindenkor megőrizte magas kulturális fejlettségéhez méltó nyugalmát és ezen dicső múlttal telitett teremben soha nem esett csorba méltóságán. A mindenkori kitűnő vezetők kiváló tapintata és energiája meg tudta őrizni a tanácskozás szellemének hagyományos előkelőségét és egyesíteni minden értékes erőt a vármegye javának előmozdítására. Abban a reményben és tudatban, hegy Öméltósága Kovács Sebestény Endre e kitűnő tradicionális szellemben fogja vezetni vármegyénk ügyeit, áldást és szerencsét kívánok az ő működésére és a közgyűlést ezennel megnyitom. Dr. Eri Márton főjegyzőnek mondhatni ez volt az első nagyobb szónoki szereplése. Jó lélekkel írhatjuk meg róla, hogy úgy a beszéd belső tartalmassága, mint szép előadása örvendetes meglepetést keltett mindenfelé. A főjegyző ci kornya nélküli egyszerűséggel nem mondott többet, mint amennyit kellett s amit mondott az méltán válthatta ki a közönség általános tetszését. A szép beszédet gyakorta szakította félbe a lelkes éljenzés, a gyűlés végeztével pedig min denfelől melegen gratuláltak a szónoknak. A megnyitó beszéd . elhangzása után Szé vald Oszkár másodjegyző a belügyminiszter rendeletét olvasta fel, mely lapidaris rövidséggel tudatta, hogy Király Ófelsége Kovács Sebestény Eudrét Tolnavármegye főispánjává nevezte ki, amit a közgyűlés percekig tartó éljenzéssel és zugó helyesléssel vett tudomásul. KI3 szeptember 11. Ezután a közgyűlés az elnöklő főjegyző indítványára Simontsits Ek-mér országgyűlési képviselő vezetése alatt küldöttséget menesztett a főispánért. A küldöttség tagjai voltak : Apponyi Sándor gróf tárnokmester, Apponyi Géza gróf, Bezerédj Pál vbt. tanácsosok, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, Bernrieder József, dr. Fent Ferenc apátplébános, Kátai Endre esperes, Őrffy Lajos, Leopold Kornél dr , Purth Ado'f, Thész Lőrinc és Gyenis István bizotts. tagok. A küldöttség élén megjelenő főispánt a közgyűlés riadó és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta, Éri Márton dr. alispán helyettes főjegyző pedig felszólította, hogy tegye le az esküt. Az uj főispán erre letette a Szévald Oszkár másod főjegyző által előtte felolvasott esküt, mi megtörténvén, az elnöki széket elfoglaló főispánt az ősi szokáshoz hiven, négy főszolgabíró, Szévald Móric, Nagy István, Rassovszky Julián, Perczel Béla dr., székében kétszer fölemelte, a vármegye közönségének zugó éljenzése és tapsai között. Mielőtt a közgyűlést tovább folytatták volna, Kovács Sebestény Endre főispán felszólította a bizottsági tagokat, hogy a régi, szép és tiszteletreméltó hagyományoknak megfelelve, vonuljanak le vele együtt az Isten házába, hogy ott kikérjék Isten segedelmét jövendő munkásságukra. A közgyűlés tagjai erre hosszú menetben a r. katli. templomba vonultak. * Mise után, mely d. e. 11 óráig tartott s amelyet Fent Ferenc apátplébános fényes segédlettel celebrált, a főispán a folytatólagos közgyűlést megnyitva, a következő székfoglaló beszédet mondotta : Tekintetes Törvényhatóság Bizottság! A közgyűlést folytatólagosan megnyitom. Amikor mint Tolnavármegyének, hazánk törvényes rendelkezései szerint immár beiktatott főispánja, először van alkalmam az elnöki székből Önökhöz szólani, ezen első szavam legyen a hála és a köszönet kifejezése mindazokkal szemben, akik mai közgyűlésünkön való megjelenésükkel, egyrészt vármegyénk közügyei iránti érdeklődésüknek adták tanujelét, másrészt a főispáni beiktatás tényének jelentőségét emelve, ezen magas közjogi állás fényének további fenntartásához hozzájárulni szivesek voltak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ha egészen őszinte akarok lenni, úgy be kell vallanom, hogy e percben a legnagyobb fokú elfogultsággal küzdők, a melynek egyik természetszerű oka, kétségtelenül a reám nézve teljesen uj és szokatlan helyzet, amelyet csak sulyosbit a szónoklás terén való járatlanságom ; de a másik és talán még nehezebben leküzdhető oka a visszaemlékezés, nekem felejt- hetlenül kedves idők emlékein át, a tompa fájdalom és gyász forrására, a folyó év tavaszán minket ért halálesetekre, melyek sokunkat két igaz baráttól, vármegyénk és hazánk közéletét pedig általánosan tisztelt és szeretett két kiváló oszlopos tagjától fosztották meg. Ezen két érzés okozta lelki- állapotomra hivatkozva kérem a tekintetes Törvényhatósági Bizottság jóindulatú elnézését, ha igénytelen beköszöntő szavaim és különösen azoknak előadási formája, még csak megközelíteni sem fogja azt a mértéket, amelyhez közvetlen elődöm fényes tehetsége és szónoki készsége hozzászoktatta volt. Politikai pártállásom tekintetében voltaképpen úgy érzem, felesleges is lenne nyilatkoznom; mert hiszen maga az a tény, hogy a főispáni állást, mely a közfelfogás, de a dolog természete szerint is teljesen bizalmi állás, — vállal3 tarn, kellőleg jelzi azt, de ettől eltekintve úgy hiszem legalább is itt a vármegye termében nincsen senki sem, aki ez iránt kétségben lehetne, mert amióta Tolnavármegye közéletében, mint annak egyik szerény munkása résztvehetni szerencsém volt, mindig azon igyekeztem, hogy azt nyíltan és minden félreértést kizárva kifejezésre juttassam. Ennek dacára, a tekintetes Törvény- hatósági Bizottság iránt érzett tiszteletemből eredőleg is kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy amióta önállóan gondolkozom, mindig és változatlanul Deák Ferenc nagy alkotásának, a 67-iki kiegyezésnek voltam és vagyok hive. Mint ilyen a régi szabadelvű pártnak voltam és most, megalakulása óta a nemzeti munkapártnak vagyok tagja. Ösmerve a mai kormány elnökének, Tisza István grófnak hazaszeretetét, igaz magyarságát, alkotmányunkhoz és alkotmányos intézményeinkhez való törhetlen ragaszkodását, nagy tudását és széles látókörét, őszinte, egyenes jeliemét, minden kicsinyes személyi gyűlölködéstől való mentességét, teljes megnyugvással látom őt, a mai áldatlan pártpolitikai viszonyok között fokozottan nehéz és felelősségteljes, magas állásában. Éppen azért azonosítva magamat kormányzati tényei- vel, minden hátsó gondotat és fenntartás nélkül támogatom őt és a vezetése alatti kormányt, hazánk javára irányuló munkásságában. De ezen határozott politikai álláspontom éppen nem zárja ki, sőt meggyőződésem szerint annak természetes következménye, hogy az enyémmel ellenkező minden politikai véleményt tisztelek és annak tárgyilagos megnyilatkozását is mindenkor tiszteletben tartom, amennyiben az a magyar állam és a magyar nemzeti egység ellen nem irányul. Hogy ezt nemcsak mondom, de a közéletben érvényesíteni is igyekezem, annak úgy hiszem már nem egyszer tanúbizonyságát is adtam. Ez az elv lesz irányadóm közgyűlési tárgyalásaink vezetésében is. Elnöki jogaimat és kötelességeimet felejthetlen nagy főispánunk, gróf Széchenyi Sándor példáját követve, a szólásszabadság magasztos elvének tiszteletben tartásával, a lehető legszabadelvübb formában szándékozom gyakorolni és teljesíteni, kijelentem azonban, hogy tárgyalásaink nyugodtságának és annak a feltétlen ildomos és tárgyilagos modornak fenntartására, — mely ennek a nemes vármegyének tárgyalásait eddig jellemezte, amelyre méltán büszkék voltunk és vagyunk, — minden rendelkezésemre álló eszközzel törekedni fogok. Hiszem és remélem, hogy ebben a törekvésemben az igen tisztelt Törvényhatósági Bizottság minden egyes tagjának támogatására számíthatok. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság. Én a mai napot szivem szerint a béke és az egymást megértés ünnepének tekintem és éppen azért tudatosan kerülni akarok mindent, ami minket kedélyileg elválaszthatna, tehát, mint ilyet, elsősorban a párt- politika kérdéseit. Ennek dacára úgy érzem, mint igaz magyar ember hibát és mulasztást követnék el, ha a legmesszebbmenő tárgyilagosság szem előtt tartásával nem Főzzön ma karfiol-levest (5 személy részére) a következőképen: Szépen megtisztított karfiolt P/a liter gyengén sózott vízben majdnem puhára főzünk. Azután ritka rántást készítünk, melyet a leszűrt karfiollével felöntünk, 3 Maggűféle kockát adunk hozzá és felforraljuk. Végül a karfiolrózsákat belerakjuk és a levesbe esetleg még egy tojást habarunk. it eg fog róla győződni, hogy a feresncsi//^ H R ffl (gSS lg -féle Mlllflírl Mrnr'Tsrnnm darabja előállított húsleves a hamis leveseknek koczKiiliíl, erőteljes, jő 1st a,d.. I kocka Vé liter húsleves számára.
