Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-14 / 56. szám
XXIII. IX. évfolyam 56. szám Szekszárdi 1913 Julius 14. Liu;ii^vivíM ttF • Egész évre . ..' . . .16 korona Fél évre ....... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- ér: garmon d soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádáin-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A masúntiszfviselöR törvénye. Magyarországon a magánalkalmazottak szociális helyzetét két körülmény teszi különösen nehézzé. Az egyik dolog az, hogy semmiféle tételes törvény nem tesz különbséget a különféle magánalkalmazottak között, például a minden szakképzettség nélküli magántisztviselő egyforma elbánás alá esik az olyannal, aki esztendőkön át tartó hosszas és költséges tanulással és az azt bizonyító diplomával szerzett jogot arra, hogy bizonyos tekintetben megkülönböztetésben részesüljön. A másik dolog, ami a magántisztviselőkre nézve sérelmes, az, hogy aggkori ellátásukkal, nyugdíj ügyükkel senki a világon nem törődik. A magántisztviselő dolgozzék, töltsön el évtizedeket egy munkaadó szolgálatában és a mi fő, takarékoskodjék, mert ha elkövetkeznek az öregség napjai egész bátran kezébe veheti a koldusbotot. Csakis ha takarékoskodott, csakis ha maga-magának biztosította jövőjét számíthat arra, hogy az öregkor napjait, amikor a munkáskézből már kiesik a toll, nyugalomban fogja tölteni. Nálunk a magántisztviselő elhunytá- val a hátramaradottak csakis akkor számíthatnak özvegyi nyugdíjra és neveltetési járulékra, hogy ha erről az illető magán- tisztviselő saját maga gondoskodott. A kormány most úgy látszik teljes erővel hozzálát a Hieronymi által kezdeményezett magántisztviselői törvény megalkotásához. Legalább erre vall, hogy az országos iparegyesületi törvényelőkészítő bizottság már is elkészítette a magántisztTÁRCA. Rezonville 1870. augusztus 16. Epizód az 1870—71-iki porosz-francia háborúból. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ eredeti tárcája. Irta: Szalay László. II. Á váratlan lovas .támadás a franciákat nagy zavarba hozta, a Murát féle dragonyos brigádon olyan rémület vett erőt, hogy nagyrésze a szélrózsa minden irányában elszaladt, lóra kapott kisebb része pedig vad vágtatásban a saját gyalogságán és tüzérségén gázolt át. Az általános rémületből a gyalogság tért mégis leghamarabb magához és a Chassepot fegyverek gyilkos gyorstüzelése visszavonulásra kényszeritette a porosz lovasságot, melynek harcvonalai mögött azonban ekkor már kezdtek kifejlődni az V ik porosz gyaloghadosztálynak a harctérre érkező csapatai is. Reggel 10 óra volt, a Rezonville faluban egybegyült francia hadvezetőség, élén Bazainne raarsallal a legnagyobb aggodalommal volt eltelve egyrészről a kora reggeli órákban a verd un i országúton elutazott Napoleon császár sorsa, másfelől a francia hadsereg előtt ily hirtelen felbukkant jelentékeny ellenséges erők miatt is. Még javában tanácskoztak, hogy folytassák-e a’hadseregnek Verdun felé való elvonulását, mi dőn a Flavigny falu felől mind erősebben hallatszó fegyvei'tüzelés kétségtelenné tette, hogy ez az elvonulás most már csak komolyabb összeütközések közt Jesz lehetséges. viselők jogviszonyait szabályozó törvény tervezetét. A tervezetnek, mely az ősszel kerül az országos ipartanács elő, főbb rendelkezései a következők : A szerződés szabadsága, a törvény korlátái között, ezután is meg fog maradni, de a szolgálati viszonynak Írásbeli szerződés lesz az alapja, amelynek a föltételeit csak újabb írásos kötéssel lehet megváltoztatni. Ha betegség vagy baleset szolgálata teljesítésében akadályozza az alkalmazottat, hat héten át megkapja teljes járandóságát, figyelem nélkül arra a szempontra, hogy ugyanakkor „táppénzt“ is kap a be- tegsegitő pénztártól. A kaució-szédelgések megszüntetésére vagy ellensúlyozására kimondja a javaslat, hogy a munkaadó a biztosítékot, amelyet kap, vagy időről-időre levon, mindenkor 8 napon belül köteles hatósági letétbe helyezni. Az évi szabadságidő ezután rendszeresen kijár az alkalmazottaknak, még pedig 7 nap évenkint egy évi, 15 nap ötévi, 21 nap tízévi és 28 nuf 15 évi szolgálat után. A jogviszonyok szabályozásának keretében kiegészítik a boltzárás törvényét akként, hogy megállapítják az egyfolytában való éjjeli 11 órás munkaszünetet; és akként, hogy Budapesten délben legalább másfél órai, a vidéken legalább egy órai munkaszünetet tesznek kötelezővé. E rendelkezések során a bolti alkalmazottak maximális munkaideje a mostani boltzárási törvény 14 órája helyett 11 és félóra lesz, És csakugyan ekkor már Vionville és Flavigny falvak között elkeseredett küzdelem folyt, melyben a porosz csapatok nagy vitézséggel tartottak ki a túlnyomó erő ellen. Zászlóval a kezükben egymás után hullottak el az ezredek parancsnokai és törzstisztjei. Már már válságosra kezdett fordulni a porosz csapatok helyzete, midőn a déli órákban lovasságuknak egy merész, bár nagy veszteségekkel járt támadása lehetővé tette, hogy ütegeik kedvezőbb helyzetet foglalhassanak el. A hatásosabb porosz ágyutüzelésnek már a déli órákban meg lett az eredménye. A teljesen összelőtt Flavigny falu porosz kézre került s ettől az időtől kezdve ez lett a porosz jobb szárny ellenállásának támpontjává. Alig múlt el azonban itt a veszedelem, midőn a harmadik hadtest csapataiból alkotott gyenge porosz balszárny került veszedelembe. Négy francia gyalog és lovashadosztály indult támadásra az itt elhelyezett alig 8 —10.000 emberből álló csapatok ellen. A hadtestparancsnok a St. Marie melletti dombról jól látta ezeknek a nagy francia had- erőknek összevonását s látta azt is, hogy itt csak a gyors segiíség használhat. Miután gyalogsági segély erő már nem volt, nem maradt más hátra, mint a lovassági tartalékot tüzbe vinni. Késedelem és habozás nélkül sietett is ezt a hadtest- parancsnok megtenni, jóllehet tudta, hogy a teljesen nyílt síkon előnyomuló lovasságot a teljes megsemmisülés veszélye fenyegeti. — Hol késik tábornok ur, holott már félórával előbb Kapta a parancsot, hogy támadnia kell, e szókkal fordult a tajtékzó paripán érkező Caprivi ezredes (későbbi kancellár), a III. hadtest vezérkari főnöke Bredov grófhoz, a nehéz lovasdandár parancsnokához, aki egy mély útban az irodai alkalmazottak munkaidejét pedig a készülő törvény akként kontemplálja, hogy naponkint 10, szombaton és az ünnepeket megelőző napokon napi 8 óránál több nem lehel. Az olyan kereskedelmi — vagy ipari — üzemben vagy boltban, amelynek legalább 10 alkalmazottja (üzleti vagy irodai alkalmazottja) van, munkarendet kell készíteni, avagy szolgálati szabályt, amely azután föltünteti az alkalmazottak jogait és kötelességeit. A munkaadó a munkarend vagy a szolgálati szabályok egy példányát az iparhatóságnál tartozik letenni, a hol az alkalmazottak bármikor megtekinthetik. A fölmondás idejét a mostani kereskedelmi, meg ipartörvény akként állapítja meg, hogy — egyéb kikötés híján — hatheti, a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak pedig három hónapi a felmondási idejük. A készülő törvény az alkalmazottakat a fölmondás idejének szempontjából két nagy kategóriába osztja, a szerint, hogy az évi fizetésük a 2400 koronán innen, avagy túl van-e. A kiknek 2400 koronáig terjed a fizetésük, öt évet meg nem haladó szolgálat esetén 4 heti, öttől tiz évig terjedő szolgálat esetére 6 heti, tiz éven túl 3 hónapi lesz a fölmon- dási idejük. A kiknek 2400 koronánál nagyobb az évi fizetésük, tiz évi szolgálatig 3 hónap, tiz évtől tizenöt évig 6 hónap és tizenöt évnél hosszabb szolgálati idő esetén 1 év lesz a fölmondási idejük. — Kisebb határidőket a munkaadó még akkor sem köthet ki, ha hozzá is járulna az ilyen kikötéshez az alkalmazott. a tüzelés ellen fedezetet keresendő, tartózkodott lovasságával. A dandárparancsuok erre kiadta a parancsot a két ezrednek a támadásra, jóllehet meg volt győződve, hogy ez a két lovasezred teljes feláldozására vezet. A lovas brigád felvonult, fehér kürassirok, zöld uldáúusok mentek bátran szembe nézni a biztos halállal. Előbb lassú ügetésben, majd sebes vágtatásban hatolnak be abba a tűz- és vasesőbe, mellyel a római ut két oldalán működő francia ütegek és azok fedezetére felállított gyalogság valósággal elárasztotta őket. Hiaba azonban minden akadály, keresztül nyargalnak az ágyukon, lekaszabolják a tüzéreket, teljesen keresztül törik az első gyalogsági harc sort és már a másodikra vetik magukat, midőn egyszerre minden oldalról nagy lovastömegek támadják meg őket. A középkor iovagjait megszégyenítő vitézséggel tör azonban a maroknyi kimerült lovas- csapat az ellenségen keresztül utat s körülbelül mintegy fele a küzdelemben részt vett lova. soknak gyűl össze a trombita szóra, a küzdelemből becsülettel megmentett, összelőtt véres zászlóik körül. A római ut azonban úgy nézett ki, mintha nyár közepén hó esett volna,, fehér egyenruhájukban ott feküdtek az elesett Bismarck-kürassirok, mintegy megtestesítői annak a germán vasakaratnak, amely ezredtulajdonosuk nevében, mint egy fogalomban jutott kifejezésre s amely egy elválaszthatatlan egészszé forrasztotta össze vérrel és vassal azt a Németországot, amely évszázadokon át egymással folytonosan viszáiykodó apró német fejedelemségek és kényuraságok, kifelé teljesen erőtlen szövetsége volt. Csodálattal és elismeréssel hajolt meg az ellenség is a Bismarck kürassirok vitézsége előtt,
