Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-07 / 54. szám
XXIII. IX. évfolyam. _____________ 04. szám. Szekszárdi, 1913 julius 7. Liunz-v icöi nr í Egész évre . .... 16 korona Fél évre ...... 8 » Negyed évre . ^ . 4 » Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- ér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heienkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: ÍS-IS. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nyomdánk ünnepén. A gondolatnak a betű, ez a millió meg millió apró kis ólommadár a szárnya. Az emberi haladás lomha túzok volt, fövénybe dugott csőrrel, mig a gondolatterjesztés alkalmatosabb eszközét ki nem találták. A durva rovás az egyszerű pásztor- botokőrff a pala, vagy bronzvessző finom karcolása az első diptichonon, a lágy viaszlapon, vagy a kőbe vésett betűk, hieroglifek, a papirusz és pergamen ákum- bákumjai, mind, de mind a haladást jelző mértföldmutatók az emberi művelődés nagy történetében, vagy még inkább utat nyitó baltacsapások a tudatlanság irdatlan őserdejében. Az a középkori barát, mint az emberi lélek repülésének első pilótája, már a magasabb műveltséget képviseli, de még ő is jóformán magának, vagy legfeljebb egy pár társának másol, vagy rögzíti pergamenre a gondolatait. 8—10 codex, ha hatalmas könyvtár is már akkor, de nem mindenki által hozzáférhető közkincse az emberiségnek. Az emberi agy nagy kincses bányájához, Gutenberg János — ki egyébként a Gensfleisch pátricius családból származott — vágja az első tárnát, a hozzávezető folyosót. A könyvnyomás mesterségének — vagy ma már művészetének első nyomai ugyan egész Khináig elvezetnek. Egy Picking nevű kovács állítólag ott készítette először agyagból a Kr. utáni 620—907 közt az első mozgatható képeket, amelyeket a mai kefelenyomat módjára, a papír egyik felére vontak le, de a mai könyvnyomtatás feltalálója, bár dicsőségére mások is pályáztak, mégis csak az előbb említett Gutenberg, ki zseniális találmányával szárnyat ad a léleknek s szállni, repülni tanítja a gondolatot, Fust, vagy Fauszt János aranyművessel társulva, 1450-ben nyomta ő első müvét, a latin bibliát. Ez a könyv a mindenkori nyomtatványok fejedelmi őse s büszke törzsatyja a világot átformáló nyomatott betűnek. Pár esztendő alatt óriási változáson megy át az egész föld, az egész emberiség. Átalakul a hit, a lelki élet, a gondolat szabadság lerázza békóit, a tudomány, művészet uj ösvényt keres és talál, meg- ifjodik az egész emberiség, kiszélesednek a határok, ledőlnek a nemzetek közti kínai falak,' a világ egyetemének közös kincsévé lesz, amit kieszel a terveid emberi agy. A könyvnyomtató műhelyek tenyésztő melegágyai lesznek a műveltségnek, az emberiséget előre vivő nemes eszméknek. Az egész világot megszállja a kultura- szomj. S más nemzetek példájára mi sem maradtunk el a könyvnyomtató műhelyek felállításában. Az első magyar nyomdát a Velencéből behívott Hess András állítja fel Budán, Mátyás király tudós alkancel- lárja: Geréb László 2000 forint költségén. 1473-ban jelent meg itt a két első magyar ős nyomtatvány — latin nyelven. Ezek egyike az ismert budai krónika. A nyomda ugyan pár évre nyomtalanul megszűnik a hazai kultúra számára, úgy, hogy az első magyar nyelvű nyomtatvány is, a legrégibbnek ismert, Szent István jobb kezéről szóló 1484-ben Nürnbergben jelent meg s Komjáthy Benedeknek Szent Pál levelei is Krakóban látnak 1533-ban napvilágot. Az Vágy .. . Nagy templom harangja, Eszembe juttatja Elhaggalotlságom. Bugó hangja mellett, Arra száll a felleg, A merre én vágnom. Haza minden áron, Át bokron és árkon. Ölelő karodba . . . Ha nem látlak Téged Virágokat tépek És gyűjtöm halomra. Őket nézem némán S Téged látlak drágám A virágok közölt . . . A mint szerelmünket, Virágos kertünket, Köngekkel öntözöd. DÖRNYEI ÖDÖN. Az utazásról. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ eredeti tárcája. Irta: Gyulay Károly. Az utazás részint szórakoztatni és üditeni, részint pedig gyógyítani is hivatott. Mindenkép tehát jelentős egészségügyi rendeltetése van ; már amennyiben nem hivatalos, üzleti vagy családi természetű utazásokról van szó. Akárminő formája, rendeltetése és célja legyen is valamely utazásnak, az utas bizonyos egészségügyi szempontokat minden esetben mérlegelni tartozik ; bár akár megroppant egészségének helyreállításáról, akárpedig meglevő egészségi állapotának óvásáról és fen- tartásáról legyen is szó. Egészséges, csupán szórakozni vágyó emberek egész sora szokott utazások alkalmával megbetegedni ; üdülni, gyógyulni kénytelen utasoknak pedig ugyancsak tetemes százaléka lesz az utazás folytán gyengébbé, betegebbé, egyszerűen azon okból, mivel az utazás hygienajavel számolni nem tudott, vagy nem volt képes. A Baedecker, a Meyer és egyéb világszerte közismert utazási könyvek a legapróbb részletekig tájékoztatják, sőt kioktatják az utazó nagyközönséget, minden, az utazásra vonatkozó tudnivalók felől, csupán az utazás egészségügyi követelményeire nem terjeszkednek ki azok sehol sem. Az utazás meg nem hozza akárhány esetben a tőle várt üdülést, gyógyulást, pihenést, sőt a szórakozást sem. Ennek okát mindenesetre az utazással kapcsolatos s azzal elválaszthatatlan összeköttetésben álló egyes egészségügyi tudnivalók, követelmények részleges vagy teljes negligálásában kell elsősorban keresnünk. Az utasok tetemes része, úgyszólván, még a modern utasok sorában is nem egy akad, aki az utazás fáradalmaihoz fűzött fizikai és pszihikai erő teljesítő képességével nem tud számolni s igy azokat az utazás megkezdésekor sem pedig az utazásai közben mérlegelni nem képes vagy ezt a mérlegelést talán fölöslegesnek is tartja. Az ismere teit, impressziót gyarapítani kivánó utasok sorában, akárhány olyannal találkozunk, aki egy havi időtartam rövid keretében, valósággal tanulmány tárgyává teszi Velencét, Firenzét, Rómát, Nápolyi, a Rivériát, Párist és Svájcot. Tagadhatatlanul a legszebb körutazási projektumok egyike ! Csakelső hazai földön készült magyar nyelvű nyomtatványt, Erdősy Szilveszter János magyar nyelvtanát 1539-ben Sárvárt, Győr- szigeten nyomták Nádasdi Tamás és neje Kanizsay Orsolya költségén, de 1543-ban ez a nyomda is megszűnt s csak a kis Erdély hordozta tovább is a világosság fáklyáját. Szebenben már 1529-ben, Brassóban 1535-ben volt nyomda s Kolozsvárott Heltai Gáspár ref. prédikátor nyomdája 1550—1601-ig működött. Ettől kezdve aztán a nyomdák vándorútra kelnek s városról városra viszik a világosság mécsét, hogy a kulturaszomj növekedtével itt is, ott is állandó otthonra leljenek. A XVI. században, nem számítva Erdélyt, 23, a XVIII. században 43 nyomda működött Álagyarországon. De egyre szélesedik a művelődés zónája, a XIX. század végén már közel 500 nyomda terjeszti a fényt, a világosságot s ma nem igen van kisebb város, jelentősebb hely, ahol nyomda ne volna. A mi nyomdánk most üli 50-ik alapítási évét, de voltaképen jóval idősebb, mert már az 50-es évek elején is volt nyomda Szekszárdon, a Perger Sándor-fále, amelyet aztán Ujfalusy Lajos vett át, fejlesztett s alakított áfa kor igényeihez képest ; tulajdonképen tehát ez a nyomda az ősanyja a mi nyomdai intézetünknek. Illik ezért, ha csak egy percre is megállapodni és elmélyedni ezen a jubiláns szép napon. Mikor a nyomdákról szólunk, egyúttal a kultúráról beszélünk s hogy ez a mi nyomdánk is nem utolsó eszköze volt az általános, de legfőkép a magyar nemzeti kultúra terjesztésének már a multhogy a rövid pár hétre szorított impressziók tömege, az úgyszólván éjjel-nappal utazónak fizikailag is tulerősen igénybevett szervezetét, agyr- és idegrendszerében fogja pszihíkailag is valósággal megtámadni. Szól ez legkivált azokra az utasokra, akik teljes fogékonysággal csakugyan tanulni is vágynak ; az impressziókat tehát magukba fogadják s azokat szellemileg föl is dolgozni s igy a maguk szellemi tőkéje javára, hasznositani igyekeznek. Az utasok egy másik csoportja üdülés, idegmegnyugtatás céljából neves fürdőhelyekre vonul, hogy ott a kínálkozó'szórakozások egyidejű kiaknázásával, bálokban, hangversenyekben, versenypályákon, játéktermekben izgassa a nyugalomra ugyancsak ráutalt idegrendszert. A helytelenül utazók kategóriájának csoportját kiegészítik az olyan fürdőzők, akik ideges mivoltuk és környezetük otthonából, üdülőhelyekre menekülnek, hogy ott fiirteléssel, esetleg flirtelésnél is jóval továbbmenő idegrombolással rontsanak szervezetükön, amely talán épen a flirtügyek révén leginkább rászorulna az elutazás által remélt pihenés jótéteményeire. Az utasoknak korántsem jelentéktelen száma igyekszik félreeső csöndes, olyan üdülőhelyekre vonul n, ahol a zaklatott idegrendszerét helyrehozhatja avégből pedig az abszolnt magányt keresi oly messzemenő végletekben, amely mellett teljes elhagyatottságában valósággal buskomorrá válik. A vendéglők, szállodák, éttermek, kávé- házak hygiénaja kivált hazánkban, de a kultur- külföld legtöbb helyein is, legjobb és legkedvezőbb esetekben is csak megközeliti ma még a fontosabb egészségügyi követelményeket. A gyökeres reform és szanálás e téren, a jövő hygiénikus törekvéseinek minden bizonnyal egyik főfeladatá
