Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-07 / 54. szám
2 1913 Julius 7, TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZE RGEK ban is s hogy jelenleg is valóságos kultur- tényező, mindezt lapunk más helyén mondjuk el. Itt ez alkalommal csak örülni akarunk s megrázni a kezét annak a tisztes, öreg embernek, Ujfalusy Lajosnak, ki mindenkor a jóizlést követte s a kor igényeinek megfelelő magaslaton tartotta nyomdáját s fiatal társának, Molnár Mórnak, aki minden tudását, testi és lelki erejét adta a nagy munkához, hogy az átvett örökséget ne csak a tisztes színvonalon tartsa, de fejlessze, emelje, s országszerte elismertté tegye. Meg kell szorítanunk azonban annak a száznál több munkásembernek kérges kezét is, akik ott izzadnak, ott fáradnak a zakatoló gépek körül,, szívják naponta az ólomnak testet ölő mérgét, gyilkos páráját. Isten éltesse őket is, akik nélkül nincs munka, nincs áldás, nincs dicsőség s nem volna, nem is lehetne: egyre erősödő nemzeti kultúra ... B. * A nyomdában. Á jubileumi előkészületek már a reggeli órákban élénk sürgés forgást idéztek elő a nyomdaépület helyiségeiben. A közel 150 munkás személyzet ünneplőben gyülekezett és kedélyes hangulatban szemlélték a sörös hordók és egyéb jók fel vonultatását, mert a nyomdai részvénytársaság igazgatósága bőkezűségéből az ünnepség után villásreggeli várt a munkásokra. Pontban délelőtt 10 órakor vette kezdetét az ünnepség, melyen résztvett a nyomdai részvénytársaság részéről : Leopold Kornél dr., a társaság elnöke, a felügyelő-bizottság részéről: Bajó Pál főszolgabíró, felügy. biz. elnök, Schneider János igazgatósági tag, Cservémji Lukács hitelbanki főkönyvelő, Andre István ipartestületi elnök vezetésével az ipartestület küldöttsége, Földvári Mihály vármegyei főlevéltáros, hírlapíró, Erdei Lajos a Tolnamegyei Közlöny belmunka- társa, Somló Manó dunaföldvári nyomdatulajdonos stb. Molnár Mór, a vállalat műszaki igazgatója meleg szavakkal üdvözölve a jubiláló közönséget, elismeréssel adózott a vállalat alkalmazottjai iránt, akiknek lankadatlan munkásságának köszönhető elsősorban, hogy az Ujfalusy-féle nyomda 50 év alatt ily nagyarányú műintézetté fejlődhetett. — A munkásságnak ez a ragaszkodása, a nyomda vezetőséggel való együttműködése iránt való elismerés lebegett az igazgatóság előtt, midőn elhatározta, hogy a jubileum alkalmából munkás segélypénztárt létesít, hogy azok a munkások, akik arra rászorulnak támogatásban legyenek részesíthetők. Ezt a segélypénztár alapot az igazgatóság a mostani adományon kivül évről-évre elérendő üzleti nyereségből gyarapitani szándékozik. Kéri az alkalmazottakat, hogy a jövőre is odaadó szeretettel végezzék kiszabott munkájukat és a maguk részéről is kövessenek el mindent, hogy az igazgatóság célzatainak megfelelőleg, együtt működve, a vállalatot fejlődésében még előbbre vigyék. A munkásság nevében Kaufmann Mátyás művezető köszönetét fejezte ki az igazgatóságnak a segélypénztár létesítéséért és az igazgatóság és a munkások közötti egymást megértő együttműködés szükségességét fejtegetve, kérte az igazgatóságjóakaratát a munkások részére a jövőben is. A sajtó nevében Földvári Mihály meleg elismeréssel szólt a nyomdászokról, akik nem egyebek, mint teknikai munkásai a hírlapoknak és mint ilyenek fontos tényezők a hírlapirodalom fejlődésében. Majd a nyomdavállalat és a sajtó egymásra való kölcsönös hatását fejtegette, bizonyítva, hogy a nyomdaipar fejlettsége üdvös hatással lehet a hírlapirodalom fejlődésére, de viszont a sajtó is igen sokat tehet a nyomdaipar előbbre- vitelében. Utal arra a köztudomású tényre, hogy a magyar nyomdaipar évtizedek óta várja a reformot, a törvényes intézkedéseket, melyek sérelmeit orvosolják, követelményeit kielégítik. — Óhajtja, vogy a magyar nyomdaiparnak sikerüljön a sajtó céltudatos támogatásával jogos kívánalmait mentői előbb megvalósitani. Ezzel az ünnepség tulajdonképpeni része véget ért. Borgida Ede toto művészünk az ünnepségen résztvettekről több sikerült csoport fénykép felvételt eszközölt és ezután következett a villásreggeli, mely közei délig tartott természetesen a legjobb hangulatban. Banket. Délután 1 órakor a Kaszinó nyári helyiségében szükebb körű társasebéd volt, melyen Forster Zoltán alispán, Major Lajos kir. tanácsos pénzügyigazgató, Bajó Pál főszolgabiró, dr. Kramolin Gyula kaszinó-igazgató, Hoffmann Sándor és Kereszlesy István debreczeni, Somló Manó dunaföldvári nyomdatulajdonosok, továbbá a nyomdai részvénytársaság igazgatója és művezető személyzete, Leopold Kornél dr. vezérigazgató, Bodnár István lapszerkesztő, Szeghy Sándor, Leopold Lajos hitelbanki igazgatósági tagok stb. vettek részt. Az első pohárköszöntőt Molnár Mór nyomda- igazgató mondotta a vendégekre. Förster Zoltán alispán igen szép pohárköszöntőben méltatta a nyomdaipar kulturális hivatását. Eltette a nyomdavállalatok jelenlevő képviselőit és a nyomdász munkásságot, mely oly kiváló helyet foglal el az ország iparüző lakossága között. Majd megemlékezett a nyomdaiparral szoros irányban lévő sajtóról, melynek kilia tása a közélet egész terére oly nagy jelentőségű. Hibáztatva a féktelen túlzásokba menő sajtó magatartását, hangoztatja, hogy a sajtónak nem szabad letérni az igazmondás útjáról, mert ezen megmaradva működéséből az országra üdv fakad, erről letérve pedig valóságos Isten ostora az országon. Élteti a sajtó jelenlevő képviselőit. A nagy tetszéssel fogadott felköszöntő után Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató sziporkázó ötletekkel és találó igazságokkal ékes szavakkal szintén a sajtóval foglalkozott, kivánva, hogy a magyar sajtó mindig erkölcsi alapon állva teljesítse hazafias feladatát. Utána Leopold Kornél dr. a sajtóról mondott igazságokra reflektálva hibáztatja, hogy a magyar társadalom még mindig tartózkodó magatartást tanúsít az ipari munka és az ipari munkásság iránt. A nagy kulturállamokban azt látjuk, hogy a legelőkelőbb családok legfőbb törekvése arra irányul, hogy ipari vállalatukat nemzedékről nemzedékre adják át, mennél régibb, ősibb a cég, amelyet az utódok fenntartanak és fejlesztenek, annál nagyobb a család büszkesége, ez a család nemesi patinája; nálunk, sajnos, az iparos fia cserben hagyja apja mesterségét és hivatalba vágyik, vagy a polgári öntudat a nemesi címer hajszolásában kulminál. Csak az az ország lehet erős, független, hatalmás, csak az a társadalom lehet „gerinces“, csak abban lehet erő, amely anyagilag erős és független és ezt első sorban az ipari termeléssel érni el. Mikor a Molnár-féle nyomdai részvénytársaságot megalakították, örömmel adták meg az eszközöket és alkalmat arra, hogy egy kiváló iparos munkás hivatásának élve, eszméit megvalósíthassa és munkakörét bővítve, a maga képességének szabadabb érvényesülést szerezhessen. A vállalkozás sikerült; a társaság ma 100 nál több munkást foglalkoztat és gyártmányai a külföldön is tömeges és állandó keresletnek örvendenek. Az érdem elsősorban a műszaki igazgatóé, Mohiár Móré, akinek kiváló szakismereteit és páratlan ambícióját az ország leghivatottabb szakkörei is elismerik, őt élteti. Egyúttal melegen emlékezik meg a Molnár-féle nyomda jogelődjéről: Ujfalusy Lajosról, a puritán magyar iparos tipikus alakjáról, aki teljes tiszteletünkre méltó és akit családi körülményei akadályoznak abban, hogy körünkben részt vegyen. Poharát Ujfalusy Lajos egészségére üríti. Hoffmann Sándor debreceni nyomdatulajdonos a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége nevében köszönti Molnár Mórt és meleg szavakban ismertetve azt a sok oldalú vezető tevékenységet és nagy érdemeket, melyeket Molnár a magyar nyomdaipar fejlesztése és szervezése terén évek hosszú sora óta kifejt és akiben a magyarországi Vidéki Nyomdatulajdono- sok Országos Szövetsége, melynek több, mint ezer tagja van, alapitóját és alelnökét tiszteli. Őt élteti. Major Lajos pénzügyigazgató, kir. tanácsos humoros és lendületes beszédben Forster Zoltán alispánt köszöntötte fel, Schneider János népbanki igazgató Kramolin Gyula drt, mint társadalmi életünkben a kultúra lelkes szóvivőjét. Molnár Mór a vállalat sikeréről szólva, annak érdemét abban látja, hogy az igazgatóság mindenkor lelkesen támogatta őt, különösen pedig Leopold Kornél dr. ; kívánja, hogy az Isten őt kedves családja körében sokáig boldogan éltesse. fogja képezni. A legtökéletesebbnek tudott kényelemmel berendezett szállodában is az utas úgyszólván kivétel nélkül azt a szobát kapja, amelyet a vendéglős avagy a szobapincér, az érkező utas külsejének mérlegelése után, az utasnak kijelölni jónak lát. Hogy az utasnak saját pénzéért magának volna joga az üresen álló szobák közül a hygiéne szempontjából neki legalkalmasabbnak látszót kiválasztani, attól a mai szállodarendszer, minden tökéletességei mellett is, ma még vajmi távol áll. Ideális állapot mindenesetre az volna, ha a szállodák valamennyi szobája, elhelyezésében és berendezésében az egészségügy minden egyes követelményének kivétel nélkül és messzemenően megfelelne. No ettől a dicséretes állapottól London, Páris, Berlin legelsőrangu szállodái is, általánosságban csak oly távol állanak, mint kisebb fürdőhelyeink szimpla vidéki vendéglői. A különbség a kettő közt csakis a külső fény, pompa és a mesztelen valóságban nyilvánul. Az üdülésre, pihenésre utalt utasok idegeivel, egészségével a szállodások ma nem törődnek. Egyik külföldi ismerősöm keservesen panaszkodott nemrégiben is, hogy legutóbbi budapesti üdülése alkalmával (az itteni hőforrásokat használta), egyik elsőrangú körúti szállodánkban olyan szobát kapott, amely a bál és hangversenyterem közelében feküdt. Tehát éj idején pihenni sem tudott a zenétől és zajtól. A menetjegy-irodák tevékenysége nálunk s még inkább a külföldön vajmi sokat lenditett ma már az utazás és az utazni kívánó üdülő közönség helyzetének javítása érdekében. E tekintetben a mai állapotok hasonlíthatatlanul jobbak, kedvezőbbek a pár évtized előttieknél, még inkább pedig nagyapáink koráénál. A menetjegykiszolgáltató stb. egyéb utazási irodák közvetítései, utbaigazitásai sok üdvösét és hasznosat nyújtanak az üdülni vágyó utasnak is, mindamellett egészségügyi tekintetben alig tartalmaznak azok olyasmit, amiből az utas megtudhatná azt, hogy egész- ségügyi szempontokból hol részesülhet a legtisztább, a leggondosabb ellátásban. Nemzetközi szervezeti és szövetkezeti alapokon lehetne talán az utasok, utazási irodák, vendéglősök stb. közös hozzájárulásával az utazó irodák utján kérdőiveket tartani, amelyeken feltüntetve volna az, hogy az utas mit kíván egészségügyi szempontokból. Az egyes városok és fürdőhelyek szállodásai pedig a valóságnak megfelelően mit képesek nyújtani e tekintetben az utasnak, egyben pedig mennyiért is nyújtják azt számára. Egyes hírnevesebb turistaegyesületek mai szervezete e tekintetben sok figyelemreméltó és hasznos útbaigazítást nyújt ma már tagjainak. Ezek az útbaigazítások eléggé messaemenően ki I terjeszkednek a turistaegyesületek tagjainak egész- ségügyi követelményeire, szükségleteire is. Mindenkép követendő például állíthatók tehát oda ezek az egyesületek az utazóközönség s a szállodások között közvetíteni hivatott utazási irodák elé is. Mindezek a hasznos útbaigazítások önként érthetően nem tartalmazhatnak utasításokat az olyan utasok részére, akik mint betegek utaznak gyógyulást keresni. Ezek számára kizárólag a kezelő orvos hivatott az irányadó utasításokat megadni, megszabni. Amiről itt légióként, szólani akartunk, az inkább csak az egészséges állapotban utrakelő és utazó egyéb hygiénéjére vonatkoztatható elsősorban. Az -utazásnak, bárminő célja legyen is, annak nem az a rendeltetése, hogy abból kimerültén, sőt betegen, hanem inkább fölfrissülten és megerősödötten térjünk vissza otthonunkba. E tekintetben az utas aztán maga is bizonyos elővigyázati óvrendszabályok betartását múlhatatlanul tartsa szem előtt s igy útközben csak úgy, mint utjának megállapított közbeeső állomásainál és megállapított végpontjainál egyaránt azokat a közlekedési eszközöket, jármüveket, továbbá azokat a szállodákat és éttermeket vegye csak igénybe, ahol a tisztaság szembeötlő s a hol a kiszolgálás és ellátás hygienikus követelmények szempontjából is mindenkép kielégitő- I nek és megbízhatónak látszik. NIAUTNF'R GYULA technikus SZEKSZARD, ImIMA# ■ IVIaVl VI ■ Széchenyi-utca 169. szám. Kórház felé Műfogak készítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegényeknek ingyen foghúzás és tisztviselőknek kedvezményes árak. Telefon 107, Telefon 107.
