Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-06-30 / 52. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 junius 30. 2 pártpolitikai szempont. Ma már bizony ott tartunk, hogy a legtöbb lap tudva ir valótlant, ha a pártérdek úgy diktálja. — Törekedjék tehát a sajtó a teljes objekti-. vitásra, magasabb emberi s hazafias szempontokból bírálja a közélet szereplőit és az eseményeket. A leglánglelkübb hírlapíró : Kossuth Lajos is irt politikai cikkeket, de tudva, készakarva sohasem irt valótlant. Saját belső lángolásával, meggyősődésének másokba átömlesztésével akart hatni s nem a gyanúsítás, a rágalom aljas fegyvereivel, A sajtónak vissza kell térni Deák Ferenc tisztes hagyományaihoz, hogy hazudni nem szabad. De nem csak keresni, hanem követnie is kell az igazságot, vagyis mindig csak azt Írni meg, ami feltétlenül igaz s nem hazudni még — pártérdekből sem . . . B. Fürdőt a népnek! Budapesten és a nagyobb folyók mentén több városban betiltották a szabadban fürdést. Megfosztották a szegény néposztályt az ő egyetlen fürdési alkalmuktól. A drága nyilvános fürdőket a megélhetéssel küzdők nagy tömegei nem használhatják. Budapest és a többi városok fényüzé- ses fürdőpalotái az ő számukra nem léteznek. Aki e néposztályok egészségügjmt ismeri és tudja azt a kapcsolatot, amely az ő egészségük és a többi osztályok egészsége között fennáll, aki ismeri a ragályos és fertőző betegségek ijesztően terjedő pusztítását, azt e hiradás méltán tölti el aggodalommal, A fürdés nem fényűzés. A ragályozó és kórokozó csirákat másként testünktől távoltartani, a fertőzések és ragályok elterjedését megakadályozni másként nem lehet. Az összes társadalmi osztályokat tehát egyaránt súlyosan érinti ez a tilalom, amely után csak közegészségi állapotaink vészes romlása következhetik. A szabadban fürdés betiltását nagy liord- ereje dacára, a társadalom legtöbb osztálya közömbösen fogadta. Egyedül az ,,Országos Magyar Népfürdő Egyesület“ emelte fel tiltakozó szavát. Ennek az állásfoglalásnak célja nem a szabadban fürdés föntartása volt. Kétségtelenül helyes volna a rendőrhatóságoknak amaz intézkedése, hogy a szabadban fürdők életbiztonsága mennél jobban megóvassék. De ennek nem az a módja, hogy néhány emberélet megmentése árán más ezreket és tízezreket fosszanak meg az ő anyagi viszonyaik mellett egyedül kínálkozó fürdési lehetőségtől és ezzel szabad utat nyissanak a fertőző betegségek terjedésének. Fonák intézkedés ez. A mai szociálpolitikai elvekkel határozottan ellenkezik. Nem megbüntetni kell a szabadban fürdőket, hanem a veszélyektől megóvni. Nem pénzbírsággal sújtani azokat, akik szegénységük folytán csak nyáron és akkor is csak a szabadban bírják testüket a szennytől megszabadítani, hanem szaporítani kell az alkalmakat, amelyek számukra a fürdést teljes biztonság mellett és ingyen lehetővé teszik. Örömmel látjuk ezért a budapesti munkásság határozott állásfoglalását, amely szintén a nép által könnyen megközelíthető fürdők létesítését követeli és sürgeti. Igazuk van. A köz egészségügye megköveteli, hogy a fürdők ügyét, az arra illetékesek felkarolják végre. Akiknek kötelessége a nép egészségügyét gondozni, a betegségeknek kor látót szabni, azokat megelőzni, haladéktalanul lássanak munkához, hogy az egészség legelső követelményének, a testi tisztálkodásnak a nép legszélesebb rétegei is eleget tehessenek. A tisztasági fürdés nem egyesek magánügye. Ugye az az egész társadalomnak. Az egész társadalom létérdeke fűződik aához és helyrehozhatatlan hibát követnek el azoli, akik ezt az ügyet elhanyagolják, holott azt gondozni elsőrangú feladatuk lenne. A legkisebb községnek is kötelessége ezen elsőrendű szükséglet fedezésére anyagi áldozatokat hozni. A folyók, tavak mellett fekvő községekben a nyári fürdő megoldása könnyű és igen kevés befektetést igényel. Ez a fürdésre alkalmas hely körűikéiütéséből és a talaj kiegyengetéséből áll. A tehetősebb községek feladata itt nem ér véget, azoknak ingyen uszodát kell felállitaniok. Az év három hónapján ezek a fürdők is megfelelnek. Az egészség gondozása nemcsak nyári feladat. Az, aki csak nyáron át gondoskodik testének rendszeres tisztántartásáról, aki csak nyáron fürdik, az az év háromnegyed részében a testére rakodő tisztátalanságokat, amelyekben bőven tenyésznek az ő szervezete ellen törő mikroorganizmusok milliói. A külföld művelt országai ezért nem elégedtek meg olcsó nyári fürdőkkel. Igen olcsó, télen is használható, zuhanyrendszerü népfürdőket létasitettek- Fürdőket a népnek, amelyeket 6—10 fillérnyi árért bármikor és bárki igénybe vehet. Van is ezeknek olyan látogatottságuk, amilyen előttünk mesébeillőnek látszik. Németországban nincs város ilyen népfürdő nélkül, de még valamire való község sem. Németország az ő hatalmas egészségügyi szervezetével, amelyben előkelő szerepe van a népfürdőintézménynek, el is érte azt, hogy a tüdővészes halálozások száma rohamosan csökkent. Némely évben 10000 rel. E példa elég meggyőző arra, hogy okuljunk belőle. Anyagi eszközökről gondoskodni nem is olyan nehéz. A ,,Népfürdő Egyesleüt“ díjtalanul készít minden község számára népfürdőtervet. A ,,Magyar Város és_ Községfejlesztési Részvény Társaság“ pedig feladatainak körébe vonta e fürdők felállításának elősegítését azzal, hogy ő maga építi fel és üzembehelyezve adja át a községeknek, amelyek azt hosszú lejáratú amortizációs kölcsön módjára fizethetik vissza. A községekre háruló teher tehát nem súlyos. Az ügy oly nagy fontosságú, hogy még sokkal nagyobb anyagi áldozatoktól sem szabadna visz- szariadni. Amely község vezetése alkalmas kezekben van, az nem is fog sokáig késlekedni. Szomorú közegészségügyi viszonyainknak égető szüksége van megértő harcosokra. Fel kell ragadni a kiadott jelszót, amit mindnyájunk érdekében hangoztatunk: Fürdőt a népnek! Vissza a nagyközséghez. Szekszárd r. t. városnak nagyközséggé leendő visszafejlesztése céljából a szekszárdi kisgazdák által megindított mozgalom egy nép- gyülést eredményezett, mely vasárnap délután 4 órakor tartatott meg a főgimnázium épülete mögött elterülő vásártéren. A népgyülést, melyen több száz polgár vett részt, csaknem kivétel nélkül a földműves és iparos osztályból, Főglein Márton, a kisgazdák elnöke nyitotta meg, aki a népgyülés vezetésére Steiner József Markvártot kérte fel. A jegyzőkönyv vezetésére Preymayer József kérotett fel, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Majsay György és Róth Sándor. A rendőrhatóság . képviseletében Molnár Lajos rendőrkapitány jelent meg. A népgyülés egyetlen szónoka Szuliman György volt, aki különben a visszafejlesztési mozgalmat megindította. Beszédébén sajnálatát fejezte ki, hogy nem nálánál hivatottabb egyén ismerteti a tárgyat. Erre a feladatra Boda Vilmos, a város hosszú időn át volt országgyűlési képviselője vállalkozott is, de ettől mégis elállt, mert a város vezetősége mindennemű felvilágositás ós adat közlését megtagadta tőle. O is homálybzn van sok részlet- kérdésben, csak egy biztos adata van, a nyomtatásban megjelent költségvetési előirányzat. — Bejelenti, hogy a városi adófizetők 70°/0-a a visszafejlesztés mellett nyilatkozott és ezt aláírásukkal támogatták. Megvan tehát a tábor, a sereg is, és most már a győzelem reményével lehet harcba indulni. Ismerteti a város pénzügyi gazdaságának nehéz helyzetét. A pótadó igen nagy, aminek egyik oka az is, hogy a tisztviselők nem fizetnek pótadót. Ez lehet helyes a tisztviselők szempontjából, de hátrányos a város többi adófizető polgáraira nézve. A város jelenlegi vezetői ellenzik a visszafejlesztést. Még azt se engedték meg, hogy a mai népgyülés kihirdettessék, pedig a hirdetési jogot kiváltották. Egyáltalán sok panasza volt a szónoknak a város mai vezetése ellen. így nem engednek betekintést az ügyekbe még a képviselő testület tagjainak se. A városi közgyűléseken megvonják a bizottsági tagoktól a szót, a nép választottadéi megtagadják a felvilágosításokat, ha egyik másik szónok valami terhelő adatot felhoz. Az ügyész elé állíttatják. Eg ;szséges tisztviselőt betegnek jelentenek ki és 9—10,000 korona végkielégítést sóznak a város nyakába, ajtók sűrű nyitogatása s az ügyeletes tiszt szigorú parancsaiból kiveszem. Úgy 2 óra felé azonban már csendes minden, az erős istriai bor elnyomja az ötét mértéktelenül élvezőket, csak az alvók erős horkolása s a hullámok moraja, melyeket a mindinkább erősödő szél vadul csapdos a hajó páncél fdlálioz, hogy onnét vissza esve újabbnak engedjenek helyet a durva jutókhoz ; zavarják az éjszaka csendjét. Másnap a nagy összevont gyakorlathoz megkezdődnek az előkészületek, mindent kijavítani mi rossz, a gépeket rendbe hozni, üzem-liztos állapotba helyezni. Ez a dolgunk mintegy 17 napig, mely elteltével már megfogyatkozott szénkészletünk kiegészítése végett Pólába jövünk szenelni. Ebben nekünk is részt kell vennünk, kissé kellemetlen, de mulatságos dolog hiszen zeneszóra megy, hogy nagyobb kedvvel csinálja a legénység | s még hozzá dupla porció bort kap mindenki. Január vége felé agyakorlatok megkezdődnek. Az első és második divízió fog a negyedikkel harcba bocsátkozni. Az első kettő Teodóból indul, hová állomáshely éről, Sebenicóból megy, mi pedig egyesülve a Rovignóból jövő harmadikkal, támadni fogjuk őket. Közben megbetegszem, az őrség váltáskor feljőve a 40—50 C° foknyi hőségbő1, csak úgy izzadtan lefekszem s másnap már nagy lázzal a hajó kórház lakója vagyok. Epen a gyakor átok idejét töltöm ágyban s igy megszabadulok sok és felelősség teljes szolgálat alól. Késő éjjeli órákban szedjük fel. a horgonyt s az éj leple alatt teljesen közel a partokhoz a szigetek között vonulunk le egészen Arbéig, hol az ellenség őrhajói észre vesznek bennünket már s tengeralatti nászadok támadást intéznek ellenünk. A kórház ablakából jól látón amint projektoraink egyszerre megvilágítják a felénk villámgyorsan rohanó kis torpedóhajókat, hogy torpedójukat kilőve ép oly gyorsan, mint jöttek ,ismét visszavonuljanak agyúink csöve elől. Támadásuk sikeres, kissé későn vesszük őket észre, vagyis ha a dolog komolyan megy, pír hajónk már a tenger fenekén van összes legénységével együtt. Az őrhajók megjelenéséi)'>1 köve.keztetve, már a rákövetkező nap éjjelén várjuk az egész hadosztállyal való találkozást. Mar esti 8 órakor harci riadót fújnak. Mindenkinek el kell - foglalni helyét, az ágyuknál, gépházakban, torpedó lövegeknél, árboc- kosárban és a projetoroknál. A hajókon minden fény, mi kívülről észrevehető, e'oltva, vak sötétség mindenfelé Csend, csak a tiszt vezény szavai, a gépek tompa zakatolása, a fel-alájáró őrök kopo- I gása a páncél fedélen hallatszanak le a kórház Énekesek, papok, tanítók véleménye a SIROLIN „Roche"-rőt: csm A léqzöszervek meqbsteqedéseiné!, BWWliWlflWMfflWIWPffl A légzőszervek megbetegedéseinél, K. S. udvari operaénekes. Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelőre Sirolin „R o c h e“-t használtam — A siker iényes volt. L. Sch. tanító, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégebajban szenvedtem. A Sirolin „Koche“ enyhített szeenvedése- met. A szernek étvágygerjesztő hatása is van. w R.Sp. plébános W-ben(Elszász). Tüdőhurutomat a S1 r o 1 in „Roche“ igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid idő alatt állott be. H. B. énekművész Z.-ben. A Sirolin „Roche“ több mint 1 év óta nagyszerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség ügyeimét a kitűnő szerre egy szaklapban lel logom hívni. Influenzánál, asthmánál, tüdőbajoknál a Sirolin ,,Roche“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erősitő a tüdőre és az egész szervezetre, A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van és különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin ,,Roche“-t minden .gyógyszertárban kapni. iiliiihiiiiii III | III, i| I lllllll ,i||!l| l|||ii||| || ||| |l, llllll |||h 11 111 llllli llllllk ■ír-
