Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-06-30 / 52. szám

1913. juniiis 30. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 csakhogy az a tisztviselő ne legyen köztük. — Mbst jfiÄr látja, hogy azelőtt ő is mily igaztalanul Ítélte meg a városatyákat, pedig azok nem tehet­tek setömiről, mert azok se tudtak a dolgokról. Kimondhatja, hogy még a ,,bükk fagatyás parasztok“ idejében is másként, jobban mentek a város ügyei, mint most. Mikor arról volt szó, hogy a nagyközség átalakuljon rendezett tanácsú várossá, csak úgy hasból készítették és állították ki az aláírási iveket. Azt is mondották, hogy ha város leszünk, elengedik a fogyasztási adót és ime az — épen a kétszeresére emelkedett. Azzal hitegették a népet, hogy az adminisztráció csak évi 8000 koronával kerül többe és a pótadó fel - emelkedett 100 százalékra. Még a belügyminisz­tert is becsapták, mert a ininiszrer keveselte a nagyközség jövedelmeit. Mit csináltak tehát? Kimutattak annyi jövedelmet, hogy elég legyen. De a polgárság megelégelte a terhek folytonos emelését. Az adófizetők közül háromnegyed része a visszafejlesztés mellett van és nincs másra szük­ségünk, mint hogy az aláírók minden fóium előtt megmaradjanak ez elhatározásuk mellett, higgadtan, de állhatatosan. Ezután határozati javas­latot olvasott fel, mely szerint 100 tagú bizottság küldetik ki a visszafejlesztés érdekében végre­hajtandó munkálatok sürgős teljesítésére, mely határozat egyhangúlag elfogadtatott és ezzel a népgyülés rendben véget ért. A kereskedelmi szakoktatás. A mai gazdasági irányú fejlődésben mind fontosabb szerepet játszik a kereskedelmi szak oktatás, amely azonban ma még egyáltalában nem áll azon a nívón, amelyen állania kellene. Jónak vélnők a kereskedelmi gyakorlat egy­sége érdekében, ha a közoktatás szervezetében is közelebb hozatnék az alsófoku iskola a felső ke­reskedelmi iskolához, vagy viszont. A mai nagy ellentét és hézag, hogy az árukereskedelemre ne­velő alsófoku (tanonc) iskolák teljesen gyakorlati intézményével szemben a felső kereskedelmi is­kolák jobbára egyoldalú elméletet nyújtanak, ki­egyenlítendő, pótlandó, mig valami szervi kap­csolat jöhetne létre a két iskola között, olyképen lehetne használni az ügynek, hogy a felső keres­kedelmi iskolák mellé kellene helyezni a tanonc­iskolákat s a tanári karnak mindkét intézetben közösnek kellene lennie. A felső kereskedelmi iskola tanítási keretébe pedig a tanároknak több árukereskedelmi praktikát kellene bevinni. Ezt minden tantervi változás nélkül meg lehet tenni. Hogy a felső kereskedelmi iskola mai szer­vezete általános revizióra szorul, arról beszélni már fölösleges, mert ez irányban már folynak a tárgyalások. Az uj szervezettel azonban nem kell sietni. Annak előkészítése egy tekintetben vára­kozó álláspontra int. E tekintet a polgári iskolák vajúdó re­formja. Mert bizony a felső polgári tervezésnél, amikor ennek az uj fajtának látszó iskolának csak a cime tetszik újnak, de célja és tantervi extraktuma a felső kereskedelmi iskoláétól nagy részben nem tér el, indokolt fölvetni a kérdést, hogy szükség volna e továbbra is mind a 87 felső kereskedelmi iskolára, vagy ezek mellett kulturszükséglet kívánja e a felső polgári iskola felállítását ? E következtetéshez logikusan fűző­dik egy hasonló tény pl. Fogarason, melyből vi lágosan konstatálható, hogy kultuszszükségletből eredt e ott az állami gimn. fölállitása s ezzel egy virágzó polgári és kereskedelmi iskola megszün tetése, amelybe majdnem 70 százalék nemzeti­ségi (román) tanuló járt, vagy egészen más ter­mészetű okok hozták létre a gimnáziumot?! A felső polgári isk la mikénti megoldásától is függ a felső kereskedelmi iskola jövendő szer­vezése úgy külsőképen, mint belső tartalmában. A felső polgári iskola mellett a szakiskola abszolút szempontja is figyelembe veendő ; továbbá a cél­szerűségi szemponttal szintén számolni kell. A szakiskolának 4 évfolyam keretében kétségtelenül nagyobb tartalmat lehetne adni, de másrészt a képzés és minősítés követelményének 3 év is megfelelhet. Ehhez járul a közönség felfogása, amely jobbára csak hasznossági szemponthoz alkalmazkodik. Annak, ha a 7 vagy 8 évfolyamra terjedő iskolafaj között választani kell, amely tartalomra bár különböző értékű képzést nyújt, rendszerint azt választja, mely többféle, vagy leg­alább is egyenlő minősítést nyújt, de egy évvel előbb ér véget Jó tantervvel kerülhetjük el a túlterhelést. S itt főelvként a rokontárgyak csoportosítását kell hangsúlyozni. A könyvvitel, irodai munkának, levelezésnek és kereskedelmi számtaunak egy kéz ben, egy kombinált tanmenetben kell öszekötte tésben lenni. A jogi tárgyaknális a 2 órás külön kis tárgyak (pl. keresk. ismeret) beolvasztandók és igy tovább. Egyszerűsíteni kell az érettségi vizsgálat aprólékosságát is. Kevesebb tárgy le­gyen. Nagyobb szempont. Jogosultsága van a kompenzációnak is. A kereskedelmi akadémiáknak szép jövőjük lehet. Csak a gyakorlati szükséghez képest lehe­tőleg speciális irányra törekedjenek. Talán még „doctores commercii“ diplomákat fognak oszto­gatni. Ennél többet ér mindenesetre, ha széleskörű 8 intenzív képzéssel látják el a kereskedők elitjét. Végül még valamit a nők kereskedelmi is­koláiról. Szociális viszonyaink újabb átalakulásá­val a nők közéleti tevékenysége is számba veendő. Amennyire indokolt a természet rendjé­nek a családi és társadatmi élet érdekeinek meg­óvása céljából a nők hivatalnoki szereplésének tultengését korlátozni, annyira jogosult természe­tüknek és tehetségüknek megfelelő érvényesülé­sük. E tekintetben kereskedelmi szakképzésük is tisztességes megélhetésre nyit nekik teret. Mivel azonban a követelmények minden pályán növekednek s a nagy produkció is fokozza a versenyt, a szakpálya föltételei szintén súlyos­bodnak. Ezért a női kereskedelmi tanfolyamok egy éves kurzusa már meg van toldva egy tovább­képző tanfolyammal, amely ugyan még nem kö telező, de valószínűen azzá teszi a közel jövő. HÍ8z felmerül az idő haladtával az is, hogy a nők számára szintén nyittassák felső kereskedelmi iskola. — A szakoktatás ipari ágán is kell majd gondoskodni többfele női intézményről. A gyakorlati irányú képzés szükségessége, a közgazdasági törekvések terjedése mindinkább ilyen szellemet visz be minden kultúrintézmé­nyünkbe. 8 ez helyes is, h isznos is, mert köz- gazdasági műveltség és öntudat veti meg a nem­zet közvagyonosodását. Ez a szellem lépett elő­térbe negyven év óta, ez a szellem, ez a kor­szak biztató jelensége egy szebb jövőnek. Nyomdánk Ünnepe. Már közöltük, hogy a régi Uj falusi}, jelen­leg Molnár-féle r.-t. nyomda fennállásának 50 éves fordulóját, a jótékonyság jegyében, ünnepség keretében fogja megtartani — július hó 6-án. A nyomda alapitója Ujfalusy Lajos, ki városunknak egyik általánosan tisztelt és becsült polgára, ma is jó egészségnek örvend, 1863-ban alapította a nyomdát. — A kezdetlegesen, kézi­préssel berendezett nyomdát a szakavatott nyomda­tulajdonos rövid egynéhány év múlva már gyors sajtóval és gazdag betüanyaggal bővitette ki és fejlesztette évről-évre, olyannyira, hogy a 70 es években az Ujfalusy-nyomda a pozsonyi Anger - may er-nyomda után (ezen nyomda az ősszel éri el 150 éves fennállását) az egész Dunántúl a legnagyobb és legszebb munkát végző nyomda volt.— Ujfalusy Lajos, szép és gondos nyomdai kiállítás mellett ismeretes volt arról, hogy minden, az ő nyomdájából kikerülő nyomtatványt a leg­finomabb és legdrágább papiroson állított elő. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a nyomdá­nak abban az időben 8 —10 alkalmazottja volt. 1889-ben a munkában kifáradt Ujfalusy Lajos kitűnő hírnévnek örvendő nyomdáját Molnár Mór vette át, aki azt, elődjének nyomdokain haladva, körültekintés el és szaktudással fejlesz­tette tovább; mig ezen nyomda a Báltér-féle nyomdával egyesülve, hogy a fejlődéssel járó nagyobb igényeknek még jobban megfelelhessen, részvénytársasággá alakult át. Nyomdánkban még ma is működésben van egyik régi, angol gyártmányú, érdekes tipusu gyorssajtó, azonkivül ugyancsak szorgalmasan működik még ma is nyomdánkban Ujfalusy Lajos régi nyomdájának egy két alkalmazottja. A jubi­leumi ünnepségre a nyomda összes alkalmazottai által kibocsátott és úgy a nyomda, mint a könyvkö­tészet modern technikai berendezéséről tanúskodó, kiváló szaktudásra valló, ízléses meghívók már kiküldettek és meg vagyunk róla győződve, hogy a szép és ritka jubileumi ünnepségen, amelyen az ország első nyomdáinak tulajdonosai és lap­kiadói is képviselve lesznek, a nagyközönség minél nagyobb számban fog részt venui. Az ünnepély alkalmából a Szekszárd-Szálló nagytermében este fél 9 órakor megtartandó nagy­szabású hangverseny műsora a következő : 1. A szeretet himnusza. Goll Jánostól. Énekli a szekszárdi „Törekvés dalárda. fehér termébe, melynek ablakai a vizszinen lévén, vastag üvegén keresztül kémlelem én is a kör­nyéket, már amennyire azt a felcsapó hullámok megengedik. Valami borzongató izgatottság az. mi ilyenkor az embert a feszült várakozásban elfogja. Valamennyi tiszt fenn a hajó parancsnoki hfdján s annak különböző részein elosztva. Később teljesen elborul. Koromsötét éjszaka, a fekete vasszörnyek cirka 300 méter távolban egymástól, csatasorban állva, lassan szelik a mind­inkább magasabbra és magasabbra tornyosuló hullámokat, várva az őrhajók jeleit, az ellenséges hajók feltűnését illetőleg. Egyszerre éles kiáltás az árbockosárból: „Torpedobort Backbord“! — Rövid vezényszó a parancsnoki lódról, kigyulnak a projektorok, óriási fényszórókkal, 2—3 klmtr. távolságra el- világitva, mintegy hatalmas fény-kar kutatva- keresgélve, a beláthatatlan sötét vizen fellelik az ellenséges hajót, mely teljes gőzzel rohanva jön felénk, hogy támadjon bennünket. Észrevéve, éles lövés dördül el hajónkon, jelezve, hogy lőtávolba jött s ha nem menekül, vége azonnal. Mögötte feltűnik pár kim. távolságra, az egész ellenséges flotta csatahajó tömege, fedezve egymást a várható támadások ellen s már meg is kezdi reánk hatalmas ágyúiból a szakadatlan tüzelést, mit természetesen hajóink is viszonoznak s közben beszorítani igyekeznek bennünket a linai öböl felé, melynek meredek, sziklás föld­nyelvei saját torpedó hajóinak biztos és támadásra alkalmas helyül szolgána. Tervük nem sikerül, mivel mi nyilttengeri ütközetté engedjük fejlődni a harcot, mely sza­kadatlan ágyuszó mellett, a kora reggeli órákban ér véget. Délelőtt 10 óra felé pedig, már miut jó­barátok, Valegrandéban vetünk horgonyt, hogy pár napig ott maradva, kipihenjük a fáradalmakat. A többiek hamarosan ott hagytak bennün­ket, mi azonban még csak egy hét múlva indu lünk tova. Lassan jövünk felfelé, közben minden na­gyobb helyen megállunk, pár napot ott töltünk s a tengeri utat örökös gyakorlatokkal, lövő és torpedó támadásokkal fűszerezve. Már én is elhagyom az ágyat s be jőve Fasanaba, hol 2 hétig időzünk, mint gyengélkedőt felmentenek a gépházi szolgálat alól s azzal bíz­nak meg, hogy a hajóposta átvételénél Pólában és leadásánál a hajón közreműködjem. Ez a szolgálat sem volt kellemes, mivel a kis postahajó, melyen minden áldott nap utaznom kellett, nagyon is összeereszkedik az amúgy is nagyon csintalankodó hullámokkal játszani s a tengeri betegség biz nem ritka vendég lesz nálatn. De elmúlik ez is, visszahelyeznek előbbi szolgá­lati helyemre, de nem sokáig vagyok itt sem. Felsőbb parancsra, egy napon esti 6 órakor bemegyünk Pólába, hol halljuk, hogy divíziónk­nak le kell szerelni. Persze van öröm, mindenki a hazamenetelre gondol, pedig dehogy; áthajóznak bennünket egy kikötő őrhajóra, melyen már sokkal nyugodtab- ban élünk, dolgunk nincsen s mivel már benn vagyunk márciusban, egész nap élvezzük az édes semmittevést s heverészünk a napos délutánokon. Itt töltünk 3 hetet, midőn is nehányat kö­zülünk szabadságolnak s a nehány között vagyok én is. A többiektől búcsút veszünk, német bará­tomtól pedig alig tudok megválni, midőn már a gőzbárkába kellene szállnom, még mindig kezem szorongatva, mondja, hogy ama bizonyos állomá­son kinézzek ám. 0 biztosan ott lesz, megismerem, hiszen annyit beszélt már róla, mondjam, hogy jön ő is. Szárazra érve, az első vonattal elutazom, hogy még valahogyan vissza ne hívjanak. Az állomáson bizony nem várt senki kollé­gámra. Megírtam neki s még vigasztalásul azt is, hogy engem sem. Telefon 107, Telefon 107. MAUTNER GYULA fogtechnikus SZEKSZÁRD, Széchenyi-utca 169. szám. Kórház felé. Műfogak készítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegényeknek ingyen fog­húzás és tisztviselőknek kedvezményes árak.

Next

/
Thumbnails
Contents