Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-05 / 36. szám

2 magyar vért feliszik, de ha élni akarunk s szabad, független országot óhajtunk hagyni fiainknak örökségül, ennek a nagy leszámolásnak meg kell történnie s jobb ma, mint holnap. Imádkozzunk tehát fegyvereink győ­zelméért s bocsássuk meg még a német vezényszót is, amikor felhangzik, hogy „direkción : Albánia . . B. Húsz év múlva . . . Az angol nemzetgazdáknak csavargós eszük van, nem olyan sima, egyenes utón járó, mint a miénk, magyaroké, ők a jelen mellett mindig a messze jövőbe is néznek s mindent inkább pesz- szimisztikusan Ítélnek meg, nemhogy rózsaszínben látnák a jövőt. Ők voltak azok, akik kiderítették, hogy 4000 év múlva kifogy az emberiség fűtő­anyaga s — megfagyunk. Persze erre mi magyar miskásan azt mondjuk, hogy mit fájjon a fejünk ma azért, hogy mi lesz 4000 év múlva s hogy mivel fognak fűteni azok az eszkimók, kik az „Ember Tragédiája“ szerint az Egyenlítő jégme­zőin fognak fókahiány miatt meggémberedni ? Nézzék azt majd a 4000 év múlva születendő, eszkimóba ojtott angolok, de hagyjanak vele a mai nyomorúságok által eléggé sújtott magyarok­nak békét. Azonban most előáll Thompson Silvanus nevű angol ur, aki nem kalandoz ezer évekre előre, hanem azt mondja, hogy 1932-ben, tehát rövi d 19 év múlva az egész emberiség éhínség­nek néz majd elébe, mert nem terem a föld ke­rekségén annyi gabona, amennyi éhes, tátott száj lesz hozzá. S miután embertársainkat csak úgy „sans phrase“ agyon nem verhetjük, hogy ne egyenek velünk, az éhínség kikerülhetetlen, ha csak nem változtatunk mai gazdasági rendszerün­kön s át nem térünk a nagyobb produktivitást biztositó belterjes gazdálkodásra s a rendelkezésre álló szántóföldet uj területek hódításával meg nem növeljük, a már meglevőt pedig okosabban ki nem zsákmányoljuk. Thompson mester igy okoskodik : Az egész föld búzatermésre használható te- rületete 240 millió acre (egy acre a kataszteri holdnak héttized része), e terület jelenlegi termő- képessége szerint három milliárd bushol termést hozhat. (Egy bushel 36 liter.) A jelenlegi fogyasz­tás mértéke szerint egy-egy buzaevő ember éven- kint ötödfél bushel gabonát fogyaszt, úgy, hogy a három milliárd bushel gabona 660 millió ember táplálására elegendő. A jelenlegi buzafogyasztó népség, azaz a fehér faj s a vele érintkezésben lévő és szokásaikat fölvett másszinü fajok száma 585 millió főre becsülhető. A mai szaporodási viszonyokat tekintve, Crookes Vilmos angol sta­tisztikus számitása szerint ez a szám 1921-ben 641 millióra fog növekedni s újabb busz év múlva 819 millió lesz a gabonaevő emberek száma, de a termelhető gabonamennyiség csak 660 miilónak lévén elég, 159 milló ember jut ínségbe. E TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK szám azonban hovatovább még évről-évre emel­kedni fog. Már most, ha Thompson mesternek van igaza, amit inkább elhiszünk, mint nem, a dolog igen komoly kérdés lesz 30—40 esztendő múlva. Mert egy éhes ember is nagy kravallt tud csinálni, hát még 150.000,000 éhes, kenyeret követelő ember. S ezeknek nem lehet néhai jó királynőnk, Mária Terézia naiv bölcsességével felelnünk, hogy „nincs a szegény embereknek kenyerük, hát mért nem esznek akkor kalácsot ?“ Mert viccekkel az éhes ember nem lakik jól, az éhség pedig igen rossz tanácsadó. Hamar nyúl a rombolás könnyen hoz­záférhető eszközeihez (hiszen egyetlen szál gyufá­val milliós kárt lehet okozni) s a bebörtönözés nem lesz elrettentő, de sőt inkább csábitó, mert hisz ott kaphat az elzárt rendes táplálékot, ami­ben különben nem volna része. Vigasztaltuk magunkat azzal, hogy belter jesebb gazdálkodással lehet a szántóföldek termé­kenységét fokoznunk. Thompson mester ez álma­ink egéből is kegyetlenül le akar bennünket rán- cigálni, amidőn azt mondja, hogy az intenzív gaz­dálkodás csak az úgynevezett műtrágya segélyé­vel lehetséges, amit jelenleg a Chile államból szállított nitrátokkal lehet eszközölni, azonban a chilei nitrát-készlet még mindössze csak 40—48 évig tart és számbavehető pótlékot helyette még nem találtak. Az emberiség tehát csak nagy vígan és gond­talanul szaporodik — mondják az angol nemzet­gazdák — de nem gondol arra, hogy a születendő nemzedéknek ennivalója is legyen. A tulszaporo- dás miatt már 1798 ban nagyon fájt Malthus Róbert angol nemzetgazdász feje, kiről nekünk a XIX. század derekán dr. Kautz Gyula tanárunk annyi szép mesét mondott, óva bennünket, a másodéves jogászokat a— tulszaporodástól. Óvása azonban kiáltó szó volt a pusztában, mert negyed­éves korunban úgy elszaporodtunk, hogy néhai dr. Lechner tanárunknak kétfelé kellett osztania minden kurzusát, hogy beférjen a legnagyobb tan­terembe a sok jogász hallgatója. Amint nekünk hiába beszélt K utz Gyula tanárunk Malthus nyomán, úgy hiába beszélt a jó Malthus az ő honfitársainak a XVIII. század végén. A jó angolok csak szaporodtak, de szeren­csére Anglia tud segíteni magán: annyi gyarma­tot foglal el az öt világrészben maga számára, amennyin mégannyi népességet is elhelyezhet. Canadába most is ingyen földdel csalogatja a magyarokat s akik kimentek, fájdalom ott is ra­gadnak. HÍREK. — Előléptetés. A máv. igazgatósága Hol- ládi Péter József bonyhádi állomásfőnököt, máv. ellenőrt, főellenőrré léptette elő. — Hivatalátvétel. Danz Ferenc, az ujonan kinevezett szekszárdi anyakönyvvezető, folyó hó 1-én átvette hivatalát Szűcs Ferenc nyilvántartó, helyettes anyakönyvvezetőtől. — Csendőrség köréből. Havranek János csendőrfőhadnagy szakaszparancsnoki minőségben Rimaszombatból Szekszárdra helyeztetett.- A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Mányoky Gyula volt gyönki ügyvédet, az ügyvédségről való lemondása folytán, saját kérelmére az ügy­védek lajstromából törölte. — Uj doktor. Kussinszky József paksi ügy­védjelölt a budapesti tudományegyetemen állam- tudományi doktorrá lett felavatva. — Körállatorvos választások. A faddi kör- állatorvosi állásra Kréth István és a nagy dorogi körállatorvosi állásra Brück M. Marcel lett meg­választva. — Hivatalvizsgálat. Dr. Felber Arthur pécsi kir. főügyész a múlt héten megvizsgálta a szek­szárdi kir. ügyészség ügymenetét. — Jóváhagyott alapszabályok A belügy­miniszter a koppányszántói önkéntes tüzoltótestü- let alapszabályait jóváhagyta. — Tantestületi képviselők. A szekszárdi róm. kath. tantestület a hitközségi és iskolaszéki tanácsba szombaton tartott ülésében választotta meg dr. Fent Ferenc apát plébános elnöklete alatt három évi időtartamra a tantestületi képviselőket. A titkos szavazással megejtett választáson Hor­váth Ignác igazgató és Egri Béla tanító, lapunk belső munkatársa küldetett képviselőnek az iskola­székbe. — Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolnavár­megye közigazgatási bizottsága rendes havi ülé­sét f. hó 14-én tartja meg. — Választás. Tevel községben a megürese­dett segédjegyzői állásra Markovits Márton választatott meg. — Elbocsátás. Pollák Hermann Ausztriába való kivándorlás céljából a magyar állam kötelé­kéből elbocsátatotl. — Lelkész választás. Dávid Pál alsónyéki származású, alamori ref. lelkészt a Szabolcsmegyé- ben fekvő tornyospálcai népes református egyház- község 19 pályázó közül egyhangúlag lelkésszé választotta. — Adakozás a népkonyhára. A szekszárdi népkonyhára adakozott Udvarhelyi József Szék- szárd 10 korona, mely kegyes adományért számos szegényeink nevében ezúton is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj Pál. — Május 7. A kitűnőnek ígérkező május 7-iki műsoros táncestély iránt mind szélesebb körű érdeklődést tanúsít városunk és környékének intelligens társadalma. A pécsi jogász dalárda napok óta összpróbát tart s precíz, összevágó énekszámai bizonyára igen élvezetes előadásban fognak érvényesülni. M. Makroy Erzsi opera­énekesnő újabb sikereiről naponkint hízelgő nyi­latkozatokat olvasunk a fővárosi ’lapokban. Leg­utóbb a Népoperában és Rákosszentmihályon aratott kiváló tehetsége méltán megérdemelt sike­reket. A 32 tagú jogászdalárda szerdán este 8 órakor, a hangverseny előtt, dr. Fent Ferenc, apátplebánosnak az estély rendezőjének szerená­dot ad. A tévedésből valaki meghívót nem kapott, forduljon bizalommal a rendezőséghez. 1913 május 5. dolkozásmódjával s nem a szerelemtől végkép megittasult leány agyával, hanem a komoly, fel­nőtt, meggondolt, megfontolt nő észjárásával. S a hosszas töprengés végeredményeként minő konkrét álláspontra jutottam ? Arra, hogy barátságunk egén egyáltalán nem tornyosulnak olyan egetverő akadályok, melyeket szeretettel párosult kitartással le ne lehetne küzdeni. Csak ketté ne törjön a harmonikus szerelem főerős­sége : a szivek kapcsolata. Teljes mértékben elismerem ugyan a szü­leivel és testvéreivel szemben fennálló kötelezett­ségeket, de ebből kifolyólag ama nézetemnek is kifejezést kell adni, hogy most — az akadályok leküzdhetetlennek látszó sokaságától visszariadva — túlságos sötét szemüvegen keresztül vizsgálja a jövőt. Pesti együtt időzésünk alkalmával, — mi­dőn beszélgetésünk keretébe komolyabb hangok is vegyültek — váltig hangoztatta, hogy édes apja csak 49 éves, még teljesen munkaképes, életerős ember. Tehát túlfeszített pesszimizmus kell ahhoz, hogy még alig néhány héttel előbb hangoztatott nézeteivel homlokegyenest ellenkezve, egy élete teljében lévő férfit pár röpke év lefor­gása alatt elparentálhatónak tekint. — Hisz az átlag emberi kor is 60 évet számlál, de édes apja az Úristen különös adományaképen jóllehet, hogy sokkal, de sokkal tovább fogja élvezni a földi lét küzdelmeivel vegyes örömeit. Tegyük fel a nagyon is valószínű eshetőséget, hogy idő­közben munkaképtelenné válik : igen ám, de ad digra nőnek, erősödnek a fiatal hajtások, öccsei lassanként szintén a kenyérkeresők sorába lép­nek. Közben telnek-mulnak az «vek s nővérei­nek egyike-másika — természetes a maga anyagi hozzájárulásával — tisztességes otthont alapit. Családját még akkor is teljes erejéből támogat­hatja, reárn egy fillérjét sem kell pazarolnia. — Eztán a gondok egy része lassan lekerülvén — elismerem nem tulerős vállairól — saját magá­val is kezdhet törődni. Az önfeláldozásnak is meg kell, hogy legyen a maga határa. És ha majd együtt tapossuk az Élet utait, akkor sem feltét­len szükséges az anyagi támogatást végkép meg­vonni. Elvégre nekem is van szivem és fel tudom fogni, hogy jó szüleivel szemben csak fiúi adós­ságát rója le. Mindezek — ime'l — elhárítható akadá­lyok, ne engedje magát emiatt befolyásoltatni „ellenzéke“ által, hanem saját belátása szerint cselekedjék. Ha én, mint nő, önállóan merem kormányozni sorsom hajóját, annál inkább teheti maga ezt, — férfi létére ! „Roche“-ról A légzőszervek K. S. udvari operaénekes. B.Sp. plébános W-ben(Elszász). Tüdőliurgtomat a S i r o 1 in „Roche“ Igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid idő alatt állott be. H. B. énekművész Z.-ben. A Sirolin „Roche“ több mint 1 év óta nagy­szerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség figyelmét a kitűnő szerre egy szaklapban lel logom hívni. Influenzánál, asthmánál, tüdőbajoknál a Sirolin „Roclie“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erősitő a tüdőre és az egész szervezetre, A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van és különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin ,,Roche“-t minden gyógyszertárban kapni. illllllllllhlí 111 llllll i: 11111 lllli i ill 1II llli.l 111 i Ilii lullilll llllhil I Hlltlu 111IIIII lt. 111 111 ll 11, .til 1111 hi. if IIII j 111 i| 111111 jl I ||l|ll 1 Illill Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelőre Sirolin „R ooh e“-t használtam — A siker fényes >*olt= L. Sell, tanító, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégebajban szenvedtem. A. Sirolin „Roche“ enyhített szeenvedése- inet. A szernek étvágygerjesztő hatása is van.

Next

/
Thumbnails
Contents