Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-04-21 / 32. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 április 21. évre várható. De bármint . lesz is, a fődolog, hogy a revízió közmegnyugvást keltsen és első sorban az ipari népesség igazi szükségleteinek megfelelően vitessék végbe, Az ország lakosságának az ipái i népesség ez idő szerint csak egy csekély, alig 5 százalék része, de ez a csekély rész is évenként sok száz millió értéket termel, aránylag sokkal többet, mint a földművelés. Fejlesztenünk kell tehát iparunkat és pedig úgy a gyáripart, mint a kis- és középipart, mert ha a modern állami élet terheivel lépést tartani és megbirkózni akarunk, amit pedig akarnunk kell, akkor a nemzeti termelést nagy arányokban kell fokoznunk és ezt csak az iparfejlesztése által érhetjük el. De nemcsak fejlesztenünk kell a hazai ipart, hanem azt meg is kell védenünk a külföldi ipar versenye, termékeinek beözön- lése ellen. Ha ezt megtesszük: népünk szaporodása erősbödni fog, a munkaalkalmak szaporodása révén a munkáselemek nem fognak külföldre özönleni, hanem a hazai röghöz köttetnek, a földművelés termékei nagyobb és erősebb fogyasztásra találnak itthon, gazdáink nem lesznek kényszerülve feleslegeiket a külföldre irányítani, a hazai szükséglet és kínálat aranyosabban kiegyenlítődik, lendületet vesz a belföldi kereskedelem, szóval: az egészséges fejlődés biztos kilátásaival nézhetünk a jövő elé, mely erőinket megacélozza és önbizalmunkat visszaadja. A jelen vigasztalan politikai viszonyok között erre van a legnagyobb szükségünk. F. M. Az alkohollsmus Francziaorszásban. III. A korcsmák száma. Több francia képviselő a kamarában erős harcot indított a korcsmák számának korlátozása, illetőleg leszállítása érdekében. E harc vezetője Siegfried havrei képviselő, aki a kamara elé terjesztett bizottsági jelentésében alaposan megvilá gitja az egész kérdést. E jelentés szerint Franczia- országban az adó alá eső alkoholfogyasztás a fejen kénti 146 literről 60 év alatt fejenként 4 06 literre emelkedett, ami mintegy 13 liter szeszes italnak felel meg. Ámde ez az átlagos szám, vagyis a lakosság minden egyes tagjára megállapított mennyiség, ide értve a nőket és gyermekeket, akik nem igen isznak szeszes italt és az antialkoholistákat, akik egyáltalában nem isznak. Az árusító helyek száma az elfogyasztott alkohol meny- nyiségével arányosan emelkedett, vagyis Franczia- országban ma több mint 480,000 korcsma található, mig 1879-ben csak 355,000 korcsma volt. Némelyek azt állították, hogy az árusító helyek száma nem áll szükségképen összeköttetésben az alkohol fogyasztásával. „Ez — úgymond Siegfried — oly önkényes ál 1 itás, amelynek a tények ellenmondanak. Lyonban, miután a polgár- mester szigorúan alkalmazta az 1880 julius 27-iki törvényt, amely megengedi az iskolák, templomok, temetők szomszédságában, illetőleg körzetében, bizonyos távolságra a korcsmák eltiltását, ennek alapján több, mint 800 zal csökkentette a korcsmák számát s habár a lakosság 50,000 lélekkel szaporodott, az alkohol fogyasztása 1899 óta 20,000 hektoliterről 16,000 hektoliterre csökkent.“ A skandináv félszigeten, Svéd- és Norvégország ban, amelyekben 50 évvel ezelőtt a legnagyobb mértékben dühöngött az alkoholizmus, erélyes rendszabályok alkalmazásával sikerült a korcsmák számát fokozatosan leszállítani. Svédországban, ahol hajdan minden 100 emberre egy korcsma esett, ma csak 5000 emberre esik egy korcsma és a fogyasztás fejenkénti 28'56 literről, 1905 ben fejenkénti 3'53 literre szállott alá ; Norvégországban pedig, ahol 9000 lakosra akad egy korcsma, a fejenkénti alkoholfogyasztás L33 liter. A franczia parlamenti bizottság olyformán óhajtotta korlátozni a korcsmák számát, hogy minden 200 emberre legfölebb 1 korcsma essék ; természetesen úgy, hogy e korlátozás ne sértse a szerzett jogokat, vagyis nem zárná be az ezen mennyiségen túleső korcsmákat, hanem úgy véli, hogy halálozás, csőd stb. folytán a korcsmák száma rövid idő alatt erre az arányra fog leszál- lani. A bizottság eljárása eléggé enyhe, mert pl. az olasz szenátus által 1911 május 27-én megszavazott törvény csak 5000 lakosonkínt engedélyez jövőre korcsmát, illetőleg bor- vagy sörmérő helyiséget. A korcsmák számát a lakosok számához viszonyítva, ez idő szerint Francziaország jár első helyen, mert ott minden 82 lakosra esik 1 korcsma; Olaszországban 151 lakosra, Németországban 246 lakosra, az Egyesült-Államokban 360 lakosra, Angolországban 430 lakosra, Svédországban 5000 lakosra, Norvégországban 9000 lakosra esik egy korcsma, — a többi európai országokból hiányzik a statisztika. IV. Az alkohol és a bűnözés. A párisi szociológiai főiskola (Ecole des Hautes Etudes de sciences sociales) előadási* sorozatot nyitott a bűnről. Február 13 án Lafont, a Loire départementbeli Firminy város polgármestere — aki o thon régóta erős harcot folytat a város korcsmárosaival és borkereskedőivel* — tartott előadást ,,Az alkoholizmusról és a kriminalitásról“. „A kriminalitás (bűnözés) összeköttetésben áll az alkoholizmussal és az alkoholizmus előidézi a kriminalitást.“ E tétel bizonyítására vállalkozott az előadó. Az ilyen kérdésnél természetesen jelentékeny szerep jut a statisztdcának, de az előadó nem élt azzal vissza s maga figyelmeztette hallgatóságát, hogy az efféle munkálatoknak nem szabad korlátlan hitelt adni. ő a maga részérő^csak föltétlenül megbízható hivatalos adatokat sorol fel, amelyek mindazáltal különös ékesszólással beszélnek. A következő statisztikai adatok, amelyeket Ley és Charpenlier az elmeorvosok legutóbbi brüsszeli kongresszusa elé terjesztettek és amelyek az északi Dakotaállamban (Egyesült-Államok) eszközölt rendőri letartóztatásokra vonatkoznak, különösen meggyőző erejűek. Kilenc hónappal az alkohol-tilalom előtt a következő letartóztatások történtek: 6 kis városban, 7 nagy városban Részegségért..................... 319 1492 Verekedésért és zavargásért 223 535 Egyéb okból..................... 192 1545 összesen 734 3572 Kilenc hónappal az alkohol tilalom után: Részegségért ..................... 66 3 02 Verekedésért és zavargásért 60 435 Más okból.......................... 108 699 Összesen 234 1436 Még érdekesebbek Birmingham-állam adatai, ahol 1908-ban fogadták el az alkohol-tilalmat; itt letartóztattak az 1906—1908. években: Részegségért..................... 1277 1434 396 Becsületsértésért.... 1147 912 602 Verekedés és testi sértésért 792 738 463 Gyilkosságért .... 56 65 29 Koldulásért..................... 31 17 2 Lopásért ...... 653 618 537 Szerencsejátékért 479 441 271 Csavargásért .................... 36 1 398 267 Ellenben a tilalmi rendszabályek felfüggesz tése azonnal a bűnözés kiujulását idézi elő. így New Hampshire-államban, ahol egy darab ideig fennállott az alkohol tilalom, amelynek folyama alatt a javitó intézetek lakóinak száma 473 ra leszállóit, amint a tilalmat megszüntették, ugyané lakók száma már a következő évben 838 ra emelkedik s 4 évi szabadság után e szám összesen 2181-re szökött. ‘Firminy város polgármestere megtiltotta a bor- és pálinkaárusoknak, hogy kettős függöny mögére jtsék üzletük titkait. Firminyben minden 25 emberre esik 1 korcsma és csaknem minden korcsmában fiatal leányok szolgálnak ki, akik faluról jöttek be, hogy itt élelmüket megkeressék s itt gyakran becsületüket vesztik el. A korcsmárosok ellenállnak, ■a rendőri kihágások és büntetések ijesztően szaporodnak; a polgármester már a 2000-diket szabja ki. A lakosság erélyesen pártolja a polgármestert; támogatja egynéhány újság, köztük első helyen a Jaurés lapja, a »Humanité«. A város hölgyei 4000 aláírással ellátott feliratban fejezték ki elismerésüket a szocialista polgármester iránt. — Ez az egész ? Te bohó, bizonyosan Raynald bácsi volt. Akkoriban volt vége a hagyatéki tárgyalásnak és — — És nem Raynald bácsi volt. Uniformis volt rajta, pedig, anyám, mindketten jól tudjuk, hogy a mi rokonságunkban csak egy katona van, az is 15 éve Oránban sütteti tar fejét az algíri nap sugaraival és sohase nézett felénk. Az a tiszt — én tudom, ki volt az a tiszt. — Hát ki volt ? — Michel Péterin báró vérteskapitány. Mintha vipera marta volna meg, úgy ugrott föl az anya. Fejedelmi alakja kiegyenesedett, amint megállt a leánya előtt. — Germaine, kikérem magamnak, hogy anyád fölé bíróul told föl magadat. Amúgy sincs igazad, hisz Saint-Brieuxben sok ismerősünk volt, bizonnyal egyéb vendégeim is voltak. — Mama, ne pózolj. Azon este nem volt más vendég. — S ha nem volt ? Péterin kapitány úri ember volt, bármikor s bárhol szívesen látták. — Jól van, anyám, ha mindenáron rákény- szeritesz, hogy a szemedbe mondjam a valót, hát megmondom : Akkor még nem tudtam, csak sejtettem, de most már tudom, hogy ki mi volt . . . — Hallgass, hallgass !. Az anya leroskadt a padra és kezébe temette arcát. — - Eleget hallgattam egy évtizednél tovább, most már nem bírom. Akkor sem bírtam tovább. Elkezdtem keservesen sirni. Te berohantál hozzám, lefektettél s amint hitted, megnyugtattál, de megfogadtattad velem, hogy erről az esetről soha senkinek sem szólok. Főleg nagymamának ne. Nem is szóltam. De lelkem mélyén ott maradt ez emlék és ott is fog maradni, amig élek. — Lányom, édes Gerinamem, te is asszony vagy, fiatalabb, mint én akkor voltam, boldogabb, mint én valaha voltam. Én, a te anyád, esedezem, ne ítélj el, ne vess el magadtól! Kérd az Istent, hogy ne légy soha az élet hajótöröttje s bocsáss meg anyádnak, hogy a saját boldogságának néhány roncsával part felé iparkodott. — Anyám, ezért meg tudnék neked bocsátani, de . . . — De ? ! . . . — Ha szeretted volna azt a férfit a lelkeddel, úgy, ahogy csak a nő tud szeretni, akkor meg tudnám bocsátani, ha vétkeztél volna is, ahogy csak a nő tud vétkezni. A leányod akkor is elitélne, de az asszonytársad épp a szivedet, a lelkedet hozná föl mentségedre. De te, anyám, nem igy szeretted azt az embert, nem azzal a szenvedéllyel, mely a társadalmi konvenciók és a közéleti morál, meg a boldogság válaszutján az utóbbi felé rohan. — És hogy mered mondani, hogy azt az embert nem igy, nem a lelkemmel szerettem ? — Mert a leikével csak egyet szerethet igazán a nő. Te pedig . . . Anyám, ezt nem folytatom ! Mindkét nő sokáig hallgatott. Végre is az anya törte meg a kínzó, gyötrelmes csöndet. Még remélt. Még nem volt bizonyos abban, hogy mi mindent tud a leánya s azért még nem adta föl végleg a küzdelmet. Nem lesz többé nedves lakás! Nem lesz többé nedves pince! mert a „BIBER“ absolut vízhatlan szigetelő, lehetővé tesznmndennemii nedves és plzállásos Helyiségek tökéletes „BIBER“-rel bármely kömüvesvégezhet szakszerű szigetelést. „BIBER“ megoldja a beton és vasbeton vizhatlanitási kérdését is. Prospektust, használati utasítást és minden A „BIBER-MÜVEK“ egyedárusitója egyéb fel.ilágositást készséggel ad: RE|C|| ÁRMIN fORereSkedÖ SzekSZátá ÉS WÄLDER MIHÁLY »kereskedő Tamásiban.
