Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-04-21 / 32. szám

3

19)3. április 21.

___ __________________TOLNA VAUMEGYE és a KÖZÉRDEK

Mi

után ezeket az adatokat hallgatóságával közölte, Latente kifejtette, hogy miért nem nyújthatnak a statisztikai adatok csak halványan meg közelitő fogalmat az alkoholizmus pusztításairól. Például emlitette Gironde- departeraent-t, amelyre nézve a statisztika fejenként és évenkint 3 liter tiszta alkoholt mutat ki (a kincstárt egyedül ez érdekli), holott, ha a boralkoholt is számba vesz- szűk, az alkohol fogyasztás fejenkint 10-szer többre, vagyis 30 literre emelkedik. Hasonló pél dákat lehetne felhozni a részegség okozta bűnözésekre néz^e; az efféle delictumok »lágyrésze Francziaországban csaknem kikerülhetetlenül átalakul lázadássá, a rendőri közegek bántalmazásává, éjjeli csendzavarássá. Ezért a józanész és a nyilt gondolkozás utján még jobban megítélhetjük, mint a statisztika vizsgálatával, az alkoholizmus szünteleni előhaladását.

,,Es — tévé hozzá — nemcsak az az egyén alkoholikus, aki az utcán tántorog és a pocsolyában hever. Háromféle alkoholikus van: azok, akikről emlékeztem s akiknek sülyedését mindenki észreveszi 5 azok, akiknek mindig sikerül némi külszínt, tisztességet megőrizni s végül azok, akik alkoholfogyasztók tudtuk és akaratuk nélkül Ez utóbbiak, akik leg zámosabban vannak, ,,az udvariasság és barátság“ alkoholistái, áldozatai. Ezek azt tartják, hogy nem szabad kosarat adniok, ha egy barátjuk őket egy pohár itallal megkínálja s nem találkozhatnak egy jó pajtással az utcán anélkül, hogy ne engedjenek meghívásának s a legközelebbi korcsmába be ne menjenek.“

Ezek után azokról az eszközökről beszélt, amelyeket az alkoholizmus szenvedélyének elfojtására célszerűeknek tart. Szerényen érintve azt a küzdelmet, amelyet Firminy-ben eszméi érdekében folytat, kimutatja, hogy az első rendszabály, amely itt célra vezethet, a korcsmák számának apasztása.

*

Hazánkból a fenti kérdésekre vonatkozó statisztikai adatok nem állanak rendelkezésünkre. Lekötelezne lapunk valamelyik statisztikus olvasója, ha azokat velünk közölni szíveskednék. De e nélkül is úgy gondoljuk, hogy a francziaországi adatok raagukbanvéve is rendkívül tanulságosak.

dr. Rácz Lajos.

(Vége.)

VÁROSI ÜGYEK.

— Városi közgyűlés. Szekszárd rt. város képviselő testülete folyó hó 19-én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Kamarás Béla és dr. Zsigmond Ferenc képviselő-testületi tagoknak jegyzőkönyv hitelesitőkül történt felkérése után a következő határozatokat hozták : 1. Az esküdtképes egyének összeíró bizottságába dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor küldettek ki. 2. A szénkénegraktár építésével 4193 korona 57 fillér költséggel Stann István, a csörgetói utón emelendő hidak építésével Müller József bátaszéki épitő mester bízatott meg. 3. A város házi- és gyámpénztárának negyedévi megvizsgálásáról szóló

jelentés tudomásul vétetett. 4. Szántó József tar- tásdijáhól csak az illetőség megállapitása utáni időre járó összeg utalványoztatok. 5. Molnár Lajos rendőrkapitánynak adott szabadságról szóló jelentés tudomásul vétetett. 6. Dómján Emilia illetőségét megtagadták. 7. Grüner Pálnak 100 korona segélyt, adtak. 8. Auth Menyhért, özv. Ágoston Istvánné, Fülöp Lajos és Elkán Ármin boritaladó leírás iránti kérvényét teljesítették, Falusy Fe- rencuéét elutasították. 9. Szulimán György interpellációjára a polgármester máskor fog felelni.

HÍREK.

Tükördarabok- ÁPRILIS. —

Hej, Tél apó,

Rut, vén csaló,

Gazember vagy!

Havas bocskoroddal Belénk rúgtál,

S amit tudtál,

S amit értél,

Jeges pallosoddal Lemetéltél . . .

A kárunk nagy!

A kárunk tenger!

S biz minden ember Lelógó orral jár,

Biztos egészen :

Kevesebb lészen Sok lityi borral. Kár! Csordul a könnyem,

Pedig egykönnyen Nem fakadok sirva,

Jaj, de hát nem lesz Se megy, se egres,

Se dió, se szilva;

Mind, mind lerázta,

S mind megzabálta A bolond Április:

Bor nélkül marad Szekszárd és Arad,

Tokaj és Sárpllis.

Zúg-búg a vihar:

(— Mint égő szivar, Reményem egyre fogy, —) Szórja a havat s Nagy súlya alatt Sok fa majd összerogy. Nézem és — morgok,

S jól összehordok Számos derék szentet, Haj! de csak havaz !

Ez hát a tavasz,

Melyre fogad fented ? !

Mi lesz most vélem ? ! Megfagy a vérem

S lapos-guta kisért . .. Nagy ég, Teremtő,

Segíts ! Rettentő ! Fagykár engem is ért, Akinek pedig Hetvenhetedik Őse sem szilvafás :

Földje soh'sem volt,

Sem száz öl, sem hold, Sem ős, sem árendás.

De Nord hegedül S meg nem menekül Egyetlen ember sem : Szenvedek nagyot É11 is : befagyott Szép — tavaszi versem !

Haj! pedig, kérem,

Már egész télen Folyton ezt csináltam : Szókat haraptam,

Rímet faragtam, Reszeltem-riszáltam.

És mostan — vége! Nyomdafestékre Megszűnt minden ürügy: Április tréfált S feketévé vált Minden virág, fü, rügy.

Tavaszi versem Miatt keservem Iszonyú, dermesztő!

Csak egy vigasztal S ez a vigasz-dal:

Sok zöldség termesztő Derék barátom (Vakon is látom)

Velem sírja baját,

S lépteit lépi,

S szorgosan tépi Hosszú sörény-haját.

KESZEÖKUTHY R. B.

— Doktorrá avatás. BÚS Lajos szekszárdi ügyvédjelöltet, Bús Lajos decsi ref. lelkész fiát, a múlt héten avatták a budapesti Tudomány Egyetemen jogtudományi doktorrá.

— Szabadságon. Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitány, egy havi szabadságra ment. He lyettese B'cz József alkapitány.

— Névváltozás. Bagó Gyula paksi születésit, budapesti lakos családi nevét „Budai“ -ra változtatta.

— Germaine, ki beszélt neked annyi rosz- szat a te anyádról ?

— Sokan, nagyon sokan.

— S te hitelt adtál nekik a te anyád ellenében ?

— Olyanok mondták, akik ritkán hazudnak : gyermektársaim. Emlékszel-b, mikor beadtál a quimperi zárdába, azt mondtad, te is oda költözöl Quimperbe, hogy. közelebb lehess ... én hozzám. Pedig nem az én kedvemért jöttél. Ne szakits félbe. Honnan tudom ? A bérmálásom napján tudtam meg. Ebéd után a kertben játszadoztunk, mikor odajött a soeur Pétronelle és egy arany medaillont hozott nekem. ,,A kapitány ur küldte“ — mondotta. E szóra elfojtott kacaj hallatszott pajtásaim körében.

— Mi az ? — kérdezte az apáca.

A növendékek között volt egy bejáró tanuló, La Tamine ezredes leánya. Az tudta, ki és mi az a kapitány. Egy másik kapitány volt, anyám.

A márkiné szótlanul sirdogált. Csak akkor vetette föl szemeit reménykedve, mikor a lánya folytatta :

— De még ezt is meg tudnám bocsátani. Hanem . . .

— Hanem ? Még tovább akarsz kinzani ?

— Nem azért mondom, hogy kinozzalak. Hidd el, nekem jobban fájnak ezek a visszaemlékezések, mint neked. Mert én a lelkemmel nézem őket, neked meg, engedd kimondanom, legföljebb azért fájnak, mert már csak emlékek.

— Csak ostorozz, ha van szived hozzá.

— Hadd fejezzem be. Egy éve múlt, Léon- nal Vichyben voltunk. A fürdő környékén keretgyakorlatokat tartott az aurillac i és le puy i katonaság. A végét mi is megnéztük. Lefuvás

után a tisztikar egy kis mulatságot rendezett Vichyben. A legénység is mulatott, énekelt, iddo- gált. Az egyik csoport különösen hangos volt. Egy káplár tartotta őket saját szerzeményű bolondos nótáival, kissé fűszeres kupiéival. Az egyik nóta a brizac i márkiné viselt dolgairól szólt. Az a káplár azelőtt kocsisunk volt, megismertem a vörös hajáról és a pösze beszédéről, mely még komikusabbá tette mókáit. A szégyentől el szerettem volna sülyedni. Anyám, anyám, ha te tudnád, mit jelent az, ha a leánynak szégyenkeznie kell az anyja miatt! Fájhat a szülőknek, ha ki kell tagadniuk gyermeküket, de fáj a gyermeknek is, ha ki kell vetnie szüleit a szivéből.

— És te kivetsz ?

— Nem magamért. Nem is a világért. De magam is anya leszek s azt akarom, hogy az én gyermekeim soha ne tudják a te viselt dolgaidat. Ehhez meg legjobb, ha elválunk békességben.

— Utolsó szavad ez ?

— Nem az én szavam csupán. Ott jön Léon, ő is ezen a véleményen van.

— Germaine férje odaért és jókedvűen köszöntötte a hölgyeket.

— Léon, mama panaszkodik, hogy nem való neki a tengeri kiima. Inkább visszamegy Aix les Bainsbe.

— Ahogy parancsolja.

A kis társaság felkerekedett és visszatért a hotelba. Ott a márkiné szobájába vonult és keservesen sirt. Siratta egész elhibázott életét. A sze relem ideje eljárt fölötte s a szeretetből kitagadták. Ő is érezte, hogy e napon kezdődött a bün- hődése, a keserű vezeklése, melynek nyomasztó súlyát növelte az a tudat, hogy megérdemelte.

Reggel búcsúszó nélkül hagyta el családját.

— Bíróság köréből. A hivatalos lap szombati száma tömeges bírói kinevezést közöl, köztük ismerőseink közül ott találjuk dr. Mikouich Lajos budapesti büntető törvényszéki bírónak tábla- biróvá s a szekszárdi származású Kelemen Imre budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki bírónak a VII. fizetési osztályba sorozott bíróvá történt kinevezését.

— Elöljáró választás. Gindlicsalád községben az elöljárói állásról lemondott Till János helyébe Schilling Péter kistengelici lakos választatott meg.

— Köszönet. Török Ferenc és társai szekszárdi bartina-utcai lakosok nyilatkozatot küldtek be lapunkhoz, melyben a f. hó 3 iki tűzvész alkalmából liácz József rendőralkapitány és Szabó János városi mérnök uraknak, kik a legnagyobb odaadással fáradoztak a leégett gazdák holmijának megmentésében, továbbá a f. hó 14 én tartott helyszíni szemle megtartásáért járó 66 kor. dijaikat elengedték, leghálásabb köszönetüket fejezik ki, amit mi szívesen közlünk.

— A jegyzőkhöz. Vettük a következő sorokat : Tolnavármegye községi kör- és segédjegyzőivel időnyerés szempontjából ez utón tudatom, hogy még e hó folyamán egyleti, választmányi és rendkívüli közgyűlést szándékozom összehívni abból a célból, hogy kartársaimat az Orsz. közp. Jegyzői Egylet választmányának f. hó 19-én Budapesten megtartott ülésének lefolyásáról tájékoztassam, továbbá, hogy módot és alkalmat nyutsak egyleti tagtársaimnak arra, hogy a jegyzői karban forrongó kérdésekben állást foglalhassanak. Purth Adolf mint a Tolnavármegyei Községi és Körjegyzők Egyletének elnöke.

— FÖUrí esküvő. Fényes esküvő folyt le szombat d. e. az erzsébetvárosi plébánia templomban. Eörményesi és karánsebesi Fiáth Miklós báró fia, Miklós szombaton vezette oltárhoz eörményesi és karánsebesi Fiáth Pál báró cs. kir. kamarás, vbt. tanácsos és neje pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán Ilda csillagkeresztes hölgy leányát, Ilona bárónőt. Féltizenkét órakor vonult be a templomba a nászmenet Esterházy Béla gróf násznagy vezetésével, követve a nyoszolyó leányoktól és a vőfélyektől. Az es- ketést Dedek Jenő házi lelkész végezte. A tanuk a menyasszony részéről : Jankovich-Bésán Gyula és Fiáth Elemér báró gyönki tb. főszolgabiró ; a vőlegény részéről: Semsey László gróf és Sennyei Béla báró voltak.

—. Számvevőségi tisztviselők mozgalma.

A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségek tisztviselői tegnap tartották Budapesten országos nagygyűlésükéi, melyen anyagi helyzetük javítását tárgyalták. A szekszárdi számvevőség részéről Kontskó Andor számvizsgáló és Háry Béla számellenőr vettek részt a gyűlésen.

— Köraliatorvos választás. A gindlicsaládi körállatorvosi állást folyó hó 15-én töltötte be a község képviselőtestülete, melyre Markouics Áron cecei maganállatorvos választatott meg. Tolnán pedig 18-án volt a választás, hova Karsay Valér büdszentmihályi állatorvos került körállatorvosnak. Mindkét válazztásnál Bajó Pál főszolgabiró, tb. főjegyző elnökölt.

— Kezelői tanfolyam. Pécsett folyó hó 16-án nyilt meg újból az igazságügyi tisztviselők számára a kezelői tanfolyam, mely tiz napig tart. Vármegyénkből a tanfolyamon Beke József és Lakatos József gyönki, továbbá Földes Antal tamásii járásbirósági Írnokok vesznek részt.

— Lemondó tűzoltó-parancsok. Csik József, a bonyhádi önkéntes tüzoltó-testület parancsnoka e tisztségéről lemondott.

— Iskolaszéki tagok választása. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács 3 éves mandátuma lejárt. Dr. Fent Ferenc apátplébános, az uj iskolaszéki tagok választását jövő vasárnap délelőttre tűzte ki. Szavazati joga van minden 24 éves kath. férfiúnak, aki hitközségi adót fizet. A választás a belvárosi elemi iskola tanácstermében lesz.

— Elveszett aranyóra és lánc. A szekszárd- bátaszéki vonalon folyó hó 20-án egy női aranyóra lánccal együtt elveszett, a megtaláló illő jutalomban részesül. Cim a kiadóhivatalban.

— Adomány a tüzkárosultaknak. Tűnj Lajos szekszárdi származású, pozsonyi erdész 20 koronát küldött a szekszárdi tüzkárosultak segélyezésére, mely összegből özv. Bodri Mihályné 6 K, Szeremlei Szabó Gábor 5 K, Jáger Erzsé® bet, özv. Rudolf Mártonná és Tóth István 3—3 koronát kaptak. A kegyes adományért lapunk utján mondanak hálás köszönetét a segélyezettek.

— Csőd A szekszárdi kir. törvényszék Németh Ilka felsőireghi be nem jegyzett kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Tömeggondnok dr. Király Géza tamásii ügyvéd, helyettese dr. Marxreiter Alajos szekszárdi ügyvéd.

— Lopás. Holácsék Anna alsónyéki lakos Pető Pálné leperd pusztai lakostól fát és téglát lopott, amiért a csendőrség feljelentette a szekszárdi kir. járásbíróságnál.