Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-21 / 23. szám
ry akkor hamarabb meglesz, mert Héderváry éppen nincs ellene. El lehetünk reá készülve, hogy a Désy-féle vizitelésnek folytatása lesz. Héderváry tudja, hogy a látogatást vissza is illikadni. Könnyen megeshetik azonban ő vele is az a kis tévedés, hogy Désyt keresi s véletlenül Kossuth Ferenchez, Apponyi Alberthoz, vagy Andrássy Gyulához nyit be. A magára maradt Justh Gyula, vagy Vázsonyi Vilmos előszobájában aztán még a névjegy leadása is felesleges lesz . . B. A Tolnamegyei Gazdasási Egyesület közgyűlése. Folyó hó 18-án tartotta a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűlését, amelyen a megjelenésben akadályozott Széchenyi Domokos gróf elnök helyett Süss László egyleti alelnök elnökölt. Az alelnök konstatálván a hatá- rozatképességet, üdvözölve a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta. Megnyitó beszédében szép és kegyelétes szavakban emlékezett meg arról a súlyos veszteségről, mely az egyesületet és a vármegyei közéletet általában Széchenyi Sándor gróf elhuny- tával érte, aki az egyesületnek egyik alapitója és mindenkor lelkes, áldozatkész tagja volt. -— Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki mély sajnálatát az egyesületet ért fájdalmas veszteség fölött. Siniontsiis Elemér főispán csatlakozván az elnök indítványához, azt emelkedett szavak kisé rétében azzal egészítette ki, hogy a közgyűlés intézzen részvétiratot az egyesület közszeretetben álló elnökéhez, az őt elsősorban ért súlyos veszteség alkalmából, mely indítvány közhelyeslés között, a legélénkebb viszhangra talált. A jegyzőkönyv hitelesítésére Pesthy Pál és Pnly Iván egyleti tagok kérettek fel. Az egyesület 1912. évi működését ismertető, ezúttal nyomtatásban megjelent és a tagoknak kézbesített kimerítő elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúlag helyesléssel vette tudomásul. Az igazán nagy gonddal és lelkes ügyszeretettel összeállított elnöki jelentésből kiemeljük a következőket : „Gazdasági egyesületünk feladatának tér mészete ugv szabja meg a mi szerepünket, hogy amikor működésűnk határozottan megvont körében : vármegyénk területén a mezőgazdaság érdekeit szolgáljuk, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a mozzanatokat sem, amelyek hatása nagyobb körre, esetleg az egész országra kiterjedő vonatkozásban érinti a mező- gazdaság érdekeit. S amikor látjuk, hogy a köz- gazdasági helyzet mind fokozottabb és fokozottabb munkára hívja azokat, akiknek feladatát a mező- gazdaság : állami háztartásunk eme legelsőrendü tényezője érdekeinek istápolása képezi, uiegnyug futására lehetőleg alkalmas időpontot válasz- szanak ki. Ez az időpont nem is késett sokáig. 1880-ban Napoleon nagyobbszabásu válogatott hadsereggel a fellázadt Spanyolország leigázására ment, hol már ekkor a spanyol guerillák az angol hadsereggel együtt, Napoleon- tábornokain nem egy jelentős sikert arattak. Miután a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a landwehren kivül 350.000 embert fegyverbe állítani s amellett Angliának különösen pénzbeli szempontból értékes szövetségét biztosítani s amellett a magyar országgyűlés a nemesi felkelést a háború tartamára megszavazta, a fegyveres közbelépéssel nem is kestek soká. Nehezítette még a monarchia helyzetét, hogy számolnia kellett a Napóleoni erőkön kivül még azzal is, hogy Oroszország, mely az erfurti kongresszuson Franciaországgal véd és dacszövetséget kötött, tekintélyes haderővel fog részt venni a háborúban a monarchia ellen és igy a harcot tulajdonképpen két ellenség ellen három kiterjedt fronton kell majd megvívni. Legnagyobb reményüket abba helyezték, hogy az uj'ászervezett nagy haderővel megle- petesszerüleg lépve fel két különböző harctéren Olaszországban és Délnemetországban egyszerre sikerül az ellenséget mielőtt tekintélyesebb haderőt egyesíthetne, súlyos vereségekkel sújtani. Különösen a Delnémetországban végrehajtott támadás kecsegtetett szép eredményekkel. Az itt elhelyezett francia hadtestek az erőarányt tekintve, nagyon elmaradtak, az osztrákmagyar sereg mögött. De a Spanyolországban küzdő imperátor sas szemeit a kelet felől közeledő nagy zivatar nem kerülte ki. Kitünően szervezett kémrendszere által még TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK vassal állapíthatjuk meg, hogy serény munka folyik az egész vonalon. A mulasztások pótlásán, a bajok orvoslásán és a tisztességes megélhetés biztosításán ma már nem csupán a gazdatársadalmi szervezetek fáradoznak és a közvagyonosodás előmozdítását célzó nemes törekvésükben nincsenek csupán a, saját erejükre utalva. A mezőgazdaság érdekeinek képviseletére az országos kormányban hivatott szakminiszter.um úgy törvényhozási, mint rendeleti intézkedéseiben számos bizonyítékát adta annak, hogy a gondjaira bízott ügyek iránt élénk érzéke van, amelyből folyólag a társadalmi tevékenységet is nemcsak méltányolni, hanem erkölcsi és anyagi támogatásban is részesíteni kész. Egyesületünk múlt évi működéséről szólván, a földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak több olyan intézkedéséről kell megemlékeznem, amelyek nem csupán belső életünket érintik közvetlenül, hanem a jövőben kifejtendő tevékenységünknek is részben irányt szabnak, részben anyagi eszközeit biztosítják annak. A mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912 évi XXIII. t.-c. életbeléptetése a f. é. január elsejével megtörtént. A mi belső életünket különlegesen is érinti eme törvény ; mert azzal a rendelkezésével, amely a mezőgazdasági ügyek előadói tisztségére a földmivelésügyi minisztérium szakközegét viszi be a közigazgatásba, reménnyel biztat bennünket az iránt, hogy egyesületünknek a közigazgatásnál ebben az irányban lekötött tisztviselője felszabadulván, munkaerejét teljesen és kizárólag a gazda sági egyesületnek szentelheti. A gazdasági egyesület ügyforgalma a svájci szarvasmarha import révén jelentékenyen megnövekedett, amennyiben a beérkezett ügyiratok száma az előző évi 943 drbról 1152-re emelkedett. Kisgazdáink közül, akik. pedig a teherviselésben távol tartották magukat az egyesülettől, a lefolyt évben számosán léptek ennek kötelékébe, aminek folytán tagjaink létszáma 275 ről 347 re emelkedett. Jelentésem ezen pontjánál hálás köszönettel kell adóznom Simonísils Elemér főispánnak, akinek — még mint vármegyei alispánnak — a községekhez intézett lelkes hangú felhívása azt eredményezte, hogy községeink közül 72 a rendes tagok sorából az alapitók sorába való átlépését határozta el, 14 pedig uj tag gyanánt jelentkezett az alapitók közé. A földmivelesügyi m. kir minisztérium a gazdasági egyesületek cselekvőképességének biztosítását célozólag, költségvetésében gondoskodott arról, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek ügykezelési költségeinek részben való fedezetéhez 10 éven át évenként jelentékeny összeggel hozzájárulhasson. Egyesületünk számára ilyenképpen évenként 5000 korona állami segély biztosíttatott, amelynek egyik feltétele az, hogy a titkár más hivatalt ne viseljen, hanem egész munkaerejét a gazdasági egyesületnek szentelje A Bischitz János egyesületi tag nagylelkű idejében értesült a nagy osztrák hadikészülődésekről és arról, hogy déli Csehországban a bajor határhoz közel egészen tekintélyes osztrák haderőt vontak össze, mely összevonásnak offenzív karaktere még laikusabb szemlélő előtt is nyilvánvaló volt. Villámgyorsan Párisban termett, megtenni előkészületeit a közelédő vésszel szemben. És valóban március 4-án megjelent Ausz- tria-Magyarország párisi követe herceg Metternich Champagny francia külügyminiszternél es a császári udvar nevében magyarázatot kért Napoleon Párisban való hirtelen megjelenésének, valamint a rajnai szövetség fejedelmeihez, csapataik összevonása céljából intézett felhívásnak, úgyszintén a francia haderők különböző mozdulatainak okai felől. A francia külügyminiszter és az osztrákmagyar követ közölt megindult tárgyalások azonban nem voltak alkalmasak a kölcsönös bizalmatlansag és a két állam horizontján mutatkozó fellegek eloszlatására. Sőt egy váratlan incidens még csak súlyosbította a helyzetet. Egy francia futárnak, aki a bécsi követségtől a müncheninek vitt izenetet Braunauban az osztrákok áltál való feltartóztatása a legnagyobb haragra lobbantotta ^Napóleont és elrendelte, hogy ezután az osztrák követeket, ahol érik, fogják el. A strassburgí utón elfogott osztrák futároknál talált levelek tartalmából Napoleon arra a meggyőződésre jutott, hogy a két állam között a fegyveres összeütközés már nem lesz elkerülhető. Vezérkari főnökének Berthiernek parancsot küldött, hogy haladéktalanul utazzék Donauwortbe és ha még lehetséges a szétszórt hadtesteket Regensburgnal egyesítse, ha pedig erre mar nincs idő, akkor a Lech folyó mögé 1913 március 21. adományából 100 métermázsa superfosfáttal 16 községben megindított tnütrágyázási kísérletek első éve 1912-ben letellett. Sajnálatos és hasonló akciónak a folytatására egyáltalán nem biztató jelenség, hogy a kísérletek vezetésére vállalkozott egyesületi tagoktól — felhivás dacára sem — érkeztek olyan adatok, amelyekből bármely irány • ban következtetni lehetne. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával 1912 ben bekövetkezett annak lehe tősége, hogy a vármegye mindegyik járásában ren- deztessék állatdijazáa cs a dijak mind ahhoz a feltételhez legyenek köthetők, amely a díjazott állatot 3 évig a vármegye területéhez köti. A díjazások eredménye alapján megállapít- ható, hogy a népies tenyésztés anyaga a dombóvári és tamási-i járások területén szépen fejlődik ; a központi és a dunaföldvári járásban is mutat némi fejlődést; a völgységi és simontornyai járások területén ellenben némi hanyatlás mutatkozik a minőségben. Aminek természetes magyarázatát adja a bonyhádi tájfajta' máskülömben is élénk keresletének az 19 L1. év első felében egészen a kivásárlásig fokozódott fellendülése, amely a vármegyének a fejlettség legmagasabb fokán álló eme két járásában valósággal ostromolta a népies tenyésztést. Á kiadott dijak összege 6600 korona. A szarvasmarhatenyésztésnek import utján eszközlendő fejlesztése iránt az 1911. évben megindított mozgalmat, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával, 1912-ben is folytatta a gazdasági egyesület A két kiküldöttje és a m. kir. gazdasági felügyelő 1912 augusztus elején indult ki Svájcba, ahol Fribourg, Bulle és Payerne környékén 144 darab tehenet, illetve hasas üszőt és 14 darab bikát, összesen 158 darab tenyészállatot szerzett be 172,691 korona 78 fillér összes vételárért, amelyből a szállítási költséggel 1128 korona 58 fillér jut egy-egy darabra átlagban. A keresletnek az a rendkívüli élénksége, Schweiznak a simmenthali fajtát tenyésztő vidé kén természetszerűleg fel hajtotta az állat árakat, aminek következménye, hogy az 1912. évi import anyagának minősége mögötte van az előző évi importénak s tekintve, hogy az import céljaira kötött hitelműveletben kénytelen volt a gazdasági egyesület a felek fizetőképességéért szavatosságot vállalni s már 2 esetben került olyau kényszer- helyzetbe, amikor a fizetésképtelen felek kötelezettségéért helyt kellett állania : nagyon meggondolandó tehát, hogy vájjon folytattassék-e a legnagyobb önzetlenséggel megindított és intézett mozgalom abban a rendszerben, amely csak kellemetlenségeket és anyagi veszteségeket okoz az egyesületnek azért a jóakaratu igyekezetért, amely a szarvasmarhatenyésztés ügyét ezzel az eszközzel is előbbre vinni akarta. A szarvasmarha köztenyésztés fejlődésének útjában nehéz akadályt képez a közös legelőknek silány és elhanyagolt állapota, sok községben pe dig teljes hiánya. Örömmel ragadta meg tehát a gazdasági egyesület a földmivelésügyi magy. kir. minisztérium, másrészt a vármegye törvény hatóDonauwörth irányában vonuljon vissza. Regensburg biztosítására pedig csak egy divizót hagyjon, hátra a kipróbált Davonst-marshall alatt. Napoleon maga minden előkészületeit megtett arra, hogy az ellenségeskedések kitörésének első hírére a németországi harctérre utazhassék. Lássuk már most röviden az erők csoportosítását nagyjában és a katonai műveletek terveit mind a két részen. A helyszűke természetesen csak nagyon vázlatos ismertetését engedheti meg azoknak a hadmozdulatoknak, melyeket ez az egymással szemben álló két óriási, hadtömeg közel 400 000 ember a délnémetországi harctéren végzett. A francia haderőnek három hadtestét Da- vont, Lannes és Massena marschalok az Auer- städti Montebellói és Rivolii hercegek vezényelték. Körülbelül 150.000 emberből állott ez a hadsereg. Napoleon haditerve volt a Duna mentén előrenyomulva haderejét Regensburgnál összpontosítva, az osztrák délnémetországi hadseregre döntő csapást mérni és elválasztva ezt az Észak-Olaszországban küzdő hadaktól, benyomulni Wienbe az osztrák birodalom székvárosába. Az osztrák vezérkar pedig hosszú vita után a következő tervben állapodott meg. A körülbelül 200.000 főnyi osztrák-magyar hadsereg előnyomulásának két irányból kellett történnie. Mig a nagyobb, kerülbelül 150.000 főnyi hadsereg Felső-Ausztriából az Inn mentén nyomult volna előre, addig a Csehországban hagyott két hadtest Bellegarde és Kollowrath vezénylete alatt mintegy 50.000 embernek Bayreuth irányában Észak-Bajorországon át kellett volna előnyomulni. Az összesen hat hadtestből
