Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-13 / 21. szám
r XXM11. IX. évfolyam. 21. szám. Szekszárdi 1913 március 13Etöfizetési ár: tgész évre . .16 korona. <' il évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ ^cy szám ára . . 16 fillér. ■Iöfize:»>8eket és birdstáseket a kiadó- hl—talon.' kivül nlfogad a Molnár fél. könyvnyomda és i apirkereskedés r.-t. Szaki- árdon. Egvn* számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kit*, selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik helenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szam: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szam : 18 és (L Szerkesztőség : "Bezerédj István-utca 5. szám. Ida küldendők a lapot érdeklő közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ifi* küldendők. Néptanítóknak, t ha az előfizetést égés/, évre előre i e küldik, fi kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a- szerkesztők. Gazdasási munKásházaK. Az utolsó évtized törvényhozásának egyik nagyjelentőségű és korszakos intézkedése, hogy a mezőgazdasági munkásoknak, állami segéllyel, saját hajlékot teremtsen. Ahány munkáscsaládot sikerül emberszeretettel saját hajlékához segíteni, annyi munkáskézzel szereztünk többet magunknak. Morális, szociális, egészségügyi és nagy nemzeti szempontok régen eldöntötték a kérdés ilyen megoldásának nagy horderejét, éppen azért, ahol szükség van reá, határozott akarattal a legjobb szolgálatokat tehetjük vele a munkásságnak. A gazdasági munkásházakról szóló 1907. évi 46. törvénycikk szerint gazdasági munkásházak mindazon községekben és városokban építhetők államsegély igény- bevételével, ahol legalább tiz családos munkás folyamodik a községi képviselőtestülethez az ilyen telepek létesítése, céljából. A törvény szerint a községi képviselőtestületnek az ilyen kérelmet okvetlen tárgyalnia kell és ha tényleg szükség mutatkozik, ha a kedvező előfeltételek, a háztelekre alkalmas terület megvan, a község, mint erkölcsi testület, vagy maga veszi kezébe a dolgot, vagy a vármegyéhez teszi át jóindulatú pártolással a jelentkező munkások kérvényét. Kedvező a helyzet, ha a községnek van belsősége és ezt méltányos áron adhatja. Bizony sok községben annyi jóindulattal találkozott a munkásnép, hogy ahol a községnek épületanyaga volt, vagy téglagyára, az épületfát, téglát is kedvező áron engedte át. Nem tartozik ezzel a község, de ha megteszi, méltányos, szép dolgot cselekszik s csak ott teheti meg, ahol a község anyagi helyzete ezt megengedi s magának is van erdeje, téglagyára. Hogyan épülhet fel mégis a munkások háza ? Úgy, hogy a törvényhozás minden évben egy bizonyos összeget szavaz meg a földmivelésügyi miniszternek arra a célra, hogy ezt a munkásházakra felvett kölcsönök kamatterheinek enyhítésére fordítsa. A törvény lehetővé teszi, hogy a földmivelésügyi miniszter legfeljebb száz félévre a törlesztési összeg egy részét, legfeljebb egy harmadát vállalja. De a munkások házai egyúttal 20 évi adómentességet is élveznek s ezen idő alatt az állami, megyei, sőt még a községi adó fizetése alól is mentessek. Mind olyan előnyök ezek, mely ^nek fel nem használása a legnagyobb nyelmüség. Hiszen ha már egyébért de azért is meg kell tenni e dologi szükséges teendőket, hogy a mezőg ság részére biztosítsuk az állandó mi erőt. A munkásházak építésével azt a vező tapasztalatot tették, hogy akinek hatósági segítséggel saját hajlékot eme az nem vándorolt ki Amerikába, az ei az országnak állandó s hasznos munl maradt, aki előtt nem maradt üres szó a költő szava, hogy itt élned s halnod k A munkásházak kérdése vármegyé ben is aktuális, nálunk is sok mezőgazdasági munkáscsalád hajléktalan s igazán ideje volna, hogyha e tekintetben tennénk valamit. Pár évvel ezelőtt mostani főispánunk kezdeményezésére egyes községekben, sőt Szekszárdon is nagyobb mozgalom indult meg ez ügyben. A hivatalos aktákat azonban elnyelte a miniszteri s más hivatalos büró. A vármegye ugyan több határozatot hozott már ez ügyben, a miniszter azonban nem engedélyezte hogy a 750 ezer koronás építkezésre a vármegye egyes alapjai használtassanak fel. így a törvényhatóság 1910. évi közgyűlése egyelőre csak a magyarositási alap 123 ezer koronás nyugvó tőkéjét jelölte ki e célra, ez a határozata azonban még mindig a jóváhagyást várja oda fenn. A minisztert bizonyára nyomós okok, talán a zavaros helyzet, az általános pénzügyi feszültség tartja vissza attól, hogy az építkezésre nagyobb összeget vonjon el az amúgy is szorongatok vidéki pénzpiactól, de ha ez az ok, oly nagy a kormány összeköttetése, hogy a pénzviszonyok némi javulásával, a vele összeköttetésben álló nagyobb fővárosi intézetek bevonásával is dűlőre juttathatná ennek a sok szegény, hajléktalan embernek megfeneklett ügyét. Érdemes lenne tehát ezt az egész dolgot elől kezdeni. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szerdán délután tartotta márciusi rendes havi ülését Simontsits Elemér főispán elnöklődével. Jelen voltak : dr. Eri Márton főjegyző, Szé vald Oszkár tb. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Gallér János kir. pénz- ügyigazgató helyettes, Padányi Andor kir. tan- felügyelő, dr. Kiss Ernő tiszti ügyész, Puly Iván gazdasági felügyelő, Orffy Lajos, Szabó Károly, Török Béla, Bernrieder József, báró Schell József, Fekete Gusztáv, Tóth Henrik műszaki tauácsos, dr. Kozacsek József kir. ügyész. Elmaradásukat igazolták . Kovács S. Endre, Bernrieder János, Perczei Dezső vbt. tanácsos, Forster Zoltán alispán. A főbb határozatok a következők : Simontsiis Elemér főispán az igaz kegyelet meleg érzésével emlékezett meg Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Tolnavármegye nyugalmazott főispánjának elhunytáról. Indítványára a közigazgatási bizottság részvéte jegyzőkönyvileg megörökittetm határoztatott. Döbrököz és Ozora községek felebbezése elutasittatott, Tamási, Tevel és Kovácsi, Uzdbor jád, Gerjen községek közmunka váltságra vonatkozó határozata jóváhagyatott.. Szekszárd rt. város ujrafelvételi kérelme itca-terület megszerzése tárgyában elutasittatott. A Mőcsényben felállítandó postaügynökség réleményeztetett. Diszberger József kalaznói lakos felebbezése 2gyvertartási ügyben elutasittatott. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az irodai unkálatokon kivül az elmúlt hónapbau 18 na- )t tültöttek el iskolalátogatással : ezen idő alatt szesen 50 tanerő működését figyelték meg. A meglátogatott iskolák közül elhelyezés ■mpontjából kifogásolandó a bedegi róm. kath., aci róm. kath:, belecskai ág, ev., felsőiregi i. kath., kakasdi róm. kath., magyarkéri ev., ódi róm. kath., tengődi ref., és zombai róin. kath. egyik osztálya. Az ez irányban már régeb; | ben folyamatba tett tárgyalásokat az illető iskola; fentartóknál ez alkalommal me sürgették. Tisztaság szempontjából is voltak több helyen kifogások és íigyelmeztették az iskolafentartókat a közegészségügyi követelmények pontos teljesítésére. Jelentette továbbá a kir. tanfelügyelő, hogy a siraontornyai járásban szervezendő állami kisdedóvó intézetek ügyében folyamatba tett eljárás eddigi eredménye a következő : Diósberény, Felsőnána, Miszla, Udvari Ó3 Varsád községekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajlandó megszervezni az állami óvodákat azon feltételekkel, ha a községek az elhelyezésen kívül az épület nyári nagy tisztogatását s az óvónői állások után esedékes 24 koronás uyugdijintézetj járulékot is biztosítják. Amennyiben pedig az építkezés kölcsön igénybevételével történik, a törlesztés tartamára a miniszter visszaengedi a 3 °/o os óvodai pótadót és fizeti a községnek az óvónő lakbérét. Kalaznón az óvókötelesek csekély száma miatt nem szervez óvodát, ugyanezen okból függővé tette még a kistormási óvoda szerződését is. Ugyanezen ügyben újabb határozatot hoztak Belecska, Keszőbidegkut, Szakadát és Szárazd községek képviselőtestületei. Ezeket, valamint Nagyszékely, Kéty és Murga községek határozatait külön-külöu terjesztette elő a kir. tan- felügyelő. Áz elmúlt hónapban a miniszter korpótlék cimén újabban 800 kor. drágasági pótlék cimén 100 kor. és fentartási költségek cimén 600 kor. segélyt folyósított. A szekszárdi kaszinó társaslakomája. A Szekszárdi kaszinó tegnap este tartotta meg évente szokásos, márciusi halvacsoráját. A tagok sorából mintegy 70 en vettek részt s emelte az estély fényét, hogy azon bár gyengélkedve, Simontsits Elemér főispán és a sorozáson itt levő tisztikar is teljes számban megjelent. — A halpaprikás saván-borsán kivül az est fűszerét az elhangzott számtalan felköszöntő adta meg. Legelsőnek Kramolin Gyula dr. intéző igazgató - fejtegette a kaszinó élethivatását, nemes feladatait. Gyönyörű beszéde igazán költői eszmékben és gondolatokban gazdag szónoki mű, miért is megpróbál juk egész terjedelmében itt visszaadni-. M. t. Uraim ! Az Önök jóvoltából immár negyed Ízben háramlik reám a megtisztelő kötelesség, hogy e márciusi ünnepünk alkalmából Önöket e helyről, elsőként üdvözöljem ! Igaz örömmel teszem ezt és örömömnek több forrása van. Örvendek először is annak, hogy az egymás társaságát kereső, ünnepi közhangulatnak kifejezője, mintegy hivatalos szócsöve lehetek. Örömöm második oka az, amit az emberi lélek nagy szerencséjének tartok, hogy t. i. az élet komoly, görnyesztő munkája sem képes kiölni lelkűnkből a társas kedélyességre szomjazó vágyakat. Sőt ellenkezőleg ; a munka olyan, mint a konyhasó: minél többet veszünk belőle magunkhoz, annál jobban szomjazunk, annál inkább sóvárgunk barátaink üdítő társasága után. De örömöm iegíöbb oka mégis az, hogy e szinte szertartásos hagyománnyá fejlődött kaszinói szokásunk kultuszában az idén is, ilyen szép számmal találkozunk. Van ugyanis ezen évenkinti összejövetelünkben valami, ami messze túlmegy, mondhatnám — messze felülemelkedik egy közönséges társasvacsora jelentőségén és szives eDgedelmökkel ezt szeretném pár szóval megvilágítani ! Igen t. Uraim! Annyi hatalmas és fényes elme példája után, akik szónoki megszorultságuk- ban régi, elhasznált hasonlatokhoz folyamodnak, ne tessék az én. tehetetlenségemnek se rossz néven venni, ha a helyes kifejezést kereső vergődésemben egy közismert mondás, egy költői kép mentődeszkájára menekülök. Azon — nem tudom
