Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-03-13 / 21. szám

. - : — ■ ; \—; :---------;------------------------:—;-----------2 T

OLNAVÁRMEGYE és a ROZERÜEK 1013 március 13.

kitől eredő — mondásra gondolok, hogy „égy kis vizcseppben éptítgy meglátszik, épuay vissza- tiik.rözik a nap, mint egg nagy víztükör felületén

A mi kaszinónk is csak egy ilyen kis vízcsepp az emberiség hullámzó tengerében ; de az egész nagy emberiséget éltető, hevítő, lelkesítő eszmék ragyogása épenugy felcsihámlik benne, mint. a nap a szerény vizcseppecskében.

Az emberi társadalom alakulását, fokozatos kiépítését hatalmas tényezők, gigászi erők szabályozzák. Ilyenek a lisztes hagyományok, minden továbbépítés legbiztosabb fundamentumai ; ilyen a fejlődés energiája, mely a szunnyadó csirákat életre kelti; ilyen e két erő eredője, a rendszeres, folytonos haladás, mely a tökéletesedés felé vezet. Mindezen erők teremtő szellemének maradandó kéznyomait meglátjuk a ka szinőn is és az előző három évben ezeket fejte gettem. Legyen szabad ezúttal — szintén a kaszinó vízcsépptiikrében nézve — az emberi lelkűiét azon értékeit felemlíteni, melyek az előbb jelzett alkotó és fentartó erők készenálló müvét, büszke épületét melegebbé, ottlioniasabbá teszik és a nemesebb, tisztult felfogású együttélésnek szentélyévé avatják. Vagyis — jobban mondva — nem is magokra ezen értékekre kívánok rámutatni, hiszen azokkal tisztában vagyunk, mint inkább a módra, ahogyan azok nálunk elhelyezkedve, erősségünket növelik.

M. t. Uraim ! Az az előbb emlitett vízcsepp voltaképen sokkal nagyobb, sokkal intenzivebb optikai munkát végez, mint a nagy víztömeg. Mert a nagy víztömeg vakít ugyan szélesen elterülő felületének egyenletes ragyogásával, de az a kis vízcsepp prizmaként elemire bontja szét a nap ráeső sugarát és az azt alkot ő hét féle szili tarka fényében csillog.

Minden egyes taglársnnkat, aki közibénk jön, egy-egy ilyen fénysugárnak tekintek, melyet ar társadalom nagy, izzó tömege lövel közénk. A l műveltség és kifogástalanság egyforma, feliér .fényben jut ide; de a mi kaszinói vizcsepp- prizmánk felbontja egyéniségét alkotó színeire. A fesztelen érintkezés közvetlensége valóságos spedrálanalyzisét adja lelkületének, jellemének, világosan megmutatva azt, hogy melyik színben, az erkölcsi és szellemi értékek melyik szinámya latában gazdagabb? Hogy a szeletet vörös sávja, vagy a legerősebb vegyületeket is elemiekre bontó, felbomlasztó ibolyántuli sugarak domi nálják az ő lelkülete színképét?

És mégis, ba jobban szemügyre veszem a kaszinót, magam sem egészen találónak érzem hasonlatomat! Nem pedig, mert a kaszinó ilyen féle prizma ugyan, de megfordított szerepe is ván. Hiszen a társadalom legkülömböző szinü és színárnyalatú sugarai röppennek id.e hozzánk ; de a mi prizmánkon, a mi hagyományos demokrata és szabadelvű felfogásunk prizmáján átszürődve, egy egységes, fehér jénykévévé fonódnak össze. Eggyé, egy egységes fénykévévé fon mindnyájunkat egv demokrata erő, az egyenlőség azon legnemesebb faja, mely a műveltségben és a minden meggyőződést tisztelő jinotnlelhűségben rejlik. És ezen fénykéve, ezen fényforrás már helvenkél éve világítja be a mi kis közéletünk körülötte morajló vizeit. Bevilágítja a minden egyoldalú irányzaton felülemelkedő, nobilis türelem szelíd, nyugodt fé nyével s nem egyszer voltak borús, sőt viharos éjszakák, melyekben világítótoronyként mutatta a kölcsönös megértés és egyéni megbecsülés békés révébe vezető utat!

Ezt az irányitó, vezető fényforrást a lelkesedésnek, a beléje, a hivatásába vetett erős hitnek friss olajával évről-évre megtölteni és a .kaszinó felvilágosult és emberszerető haggo- mányaira baráti egyetértésben uj fogadalmat tenni; ez a mi márciusi ünnepünk feladata!

Ez a mi ünnepünk, melynek eszmeköre .őszinte és meleg kegyelettel öleli ugyan magába ,a nemzeti történelem emlékeit is, de melynek szélesebbkorii, általános emberi suluát és álfoglaló társadalmi irányzatát alig emelheti, ha a múlt idők bebérkoszorujának egy levelével ékesítjük !

Hiszen az oltáron álló áldozali kehely sem lesz szenlebb azáltal, ha azt a szent bibliai történet egy kitépett lapjába güngyülget jük!?

A kaszinónak hagyományos, sohasem aggressiv, de törhetetlen demokrata és szabadelvű szellemére s e szellemben való további virágzására emelem poharamat! Éljen !

A szűnni nem akaró éljenzés és taps elhangzása után aztán megkezdődött a félköszöntök hosszú sora. Kramolin Gyula dr. felelevenítette a Kaszinó nem is olyan régi múltját, megemlékezett a szerdai vacsorákról, melyek melegágyai voltak sok, azóta már megvalósult nemes ideának, valóra vált társadalmi alkotásnak. E szerdai vacsorák egyikén érett meg többek közt a Simontsits- köny vtár eszméje is. Poharát Simontsits Elemér főispánra, a könyvtár megalapít ójára ürítette, kit a

megjelentek lelkesen ünnepeltek. Dr. Kiss Ernő a megjelent tisztikarra ürített poharat, amelyért Ziák Hugó őrnagy, majd később Seidl Károly százados mondott köszönetét.

Ezután sorban szólásra jelentkeztek az aposztrofáltak. így többször is szólották : Pesthy Pál, ki egyik beszédjében általános helyeslés és éljenek közt Bezerédj Pál v. l>. t. tanácsost, a kaszinó vidéki igazgatóját éltette. Továbbá Tóth Henrik műszaki tanácsos, Bodnár István h. igazgató, Edvi Illés Béla csendőrszázados, Göd° Lajos, Rácz József k. pénztáros, Simon Rudolf kir. ügyész, Spányi Leó ügyvéd, Kamarás Béla v. felügyelő, Perlakg József vasúti osztályvezető főmérnök, kinek igazán a közhangulatot tolmácsoló felköszöntőjére aztán Simontsits főispán is tultéve magát minden orvosi ellenkezésen, gyönyörű beszéddel ragadta el a megjelenteket. Kramolin Gyula dr. beszédjéből indulva ki, a nemzeti életet a mindenség, a világegyetem önálló életet élő sejtjeként mutatta be, amelynek megvan a maga külön organikus életfolyama, erőt fejt ki, küzd, fejlődik, terjeszkedik, szaporodik, bár taián ismét kisebb sejtparányokra oszlik, de végeredményében harmonikus egész. Ilyen öntudatos életet élő atom a dolgozó társadalom, mely megfeszített izomerejével termeli a nemzet javait, de egyenértékű tényező vele a hadsereg is, amely minden körülmények között megvédelmezi ezeket a nemzeti értékeket. A kettőjük közötti békés harmóniára ürítette poharát.

A főispán gyönyörű beszéde óriási hatást tett. Még ezutáh is több beszéd hangzott el. A társaság egy része éjfélig együtt maradt a fehér asztaloknál, — egy jelentős rész pedig a 7— játékasztaloknál kereste a további szórakozást.

HÍREK.

— Bíróság koréból. Az igazságügyminiszter Rihmer Aladár tamásii kir. járás bírót — saját kérelmére — kir. törvényszéki bírói minőségben a pécsi kir törvényszékhez áthelyezte.

Az igazságügy miniszter a pécsi munkás- biztositási választott bíróság helyettes elnökévé Szendrődy Dénes pécsi kir. törvényszéki bírót ljárom évi időtartamra kinevezte.

— Megbízás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Eber Sándor, bajai állami tanitóképző- intézeti rajztanárt és neves festőművészt megbízta, hogy a képzőművészeti főiskolában, Budapesten a rajztanár jelöltek számára értekezést tartson és ismertesse meg eredeti rajztanitásmódszerét. Eber Sándor a legutóbbi londoni rajztanári kongresz- szuson eredeti módszerével nagy aranyérem kitüntetést szerzett. Ennek a módszertani rekordnak elismerése volt Apponyi volt közoktatásügyi miniszternek intézkedése, hogy Éber Sándor a londoni kiküldetés s kitüntetés után s a rajzoktatás terén kifejtett eredeti, úttörő munkásságára egy évi szabadságot kapott teljes illetménynyel s helyettesítéssel, hogy Rómában pályázat utján megnyert művészi ösztöndíját a festészet terén gyümölcsöziesse.

— A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Boda Vilmos ügyvédet, Szekszárd szék hellyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette.

— Március 15. A szabadság ünnepét, március idusát Szekszárdon a szokásos módon ünnepli az ifjúság az idén is. Délelőtt 9 órakor dr. Fent Ferenc apát-plébános ünnepi misét celebrál, amelyen úgy a hivatalok képviselői, valamint az ifjúság is résztvesz. Utána hazalias iskolai ünnepélyeket rendeznek az iskolákban.

— Batthyány gróf betegsége. Batthyány Tivadar gróf, kerületünk képviselője, még a múlt évben influenzában megbetegedett. A makacs betegség homloküreggyuladást okozott, ami ezelőtt pár héttel operativ beavatkozást tett szükségessé. Ez az operáció azonban, sajnos, nem hozta meg a várt gyógyulást, s vasárnap Batthány grófon Lenárt Zoltán dr. egyetemi magántanár újabb operációt végzett a Pajor szanatóriumban. Az orr eldugulása miatt a gumók eltávolítása céljából a homloköblöt meg kellett nyitni. Az operáció narkózis nélkül történt s utána a gróf két órát aludt, ami igen jótékony hatást gyakorolt szervezetére. A beteg állapota kielégítő, teljesen láz- mentes s remélhető, hogy egy két hét múlva egészségesen hagyhatja el a szanatóriumot.

— Személyi pótlék. Mözs község képviselőtestülete Pápay István ottani főjegyzőnek hosszú, kiváló szolgálatának jutalmául 600 korona évi személyi pótlékot szavazott meg.

Kajdacs község képviselő-testülete az ottani aljegyző részére 600 korona évi személyi pótlékot szavazott meg.

— Sorozás. A központi járás községeinek hadköteleseit szombat, hétfő, kedd és szerdán sorozták Szekszárdon. A 686 állítás kötelesből megjelent 575, kik közül 191-et soroztak he.

— Köszönetnyilvánítások. A „Szekszárdi Takarékpénztár“ igazgatósága a rótn. kath. Óvoda és gyermekmenhely céljaira 30 koronát volt kegyes adományozni. Ezen adományt köszönettel nyugtatja az egyesület nevében : Schneider János egyesületi gondnok

A „Szekszárdi Takarékpénztár“ a református elemi iskola szegény tanulói részére 30 kor. jótékony célú adományt volt kegyes kezemhez jut-, tatni. — Midőn a kegyes adományt nyilvánosan nyugtázom, azért e helyen is hálás köszönetét mondok. Szekszárd, 1913 március 12 én. Gödé Lajos ref. lelkész, iskolaszéki elnök.

— Hirdetmény. Dr Szentkirályi Mihály polgármester a vörheny nagyobb mérvű fellépte alkalmával a következő hirdetményt tette közzé: „Figyelmeztetem a város közönségét, hogy ha valamely iskola vagy annak egy osztálya ragályos betegség miatt bezáratik, annak az iskolának vagy osztálynak a tanulói, ezek szülői illetőleg lakásadói a zárlat tartama alatt semminemű olyan összejövetelekben részt nem vehetnek, ahol a netán bennük lappangó ragályt tovább terjeszthetnék“.

— Tavaszi lószemle. A bajai honvedhuszár- ezred tisztikarából alakult bizottság előtt kedden volt Szekszárdon a használatra kiadott kincstári lovak tavaszi szemléje.

— Aki magáról nem sokat tud. Egy értény i

atyafiról szól az ének, aki hihetetlenül keveset tud a saját maga dolgairól. Útlevélért jelentkezett és 42 évesnek mondotta magát. Az útlevél még a múlt év őszén kiállíttatott, de az újabb rendelkezések alapján a székesfővárosi rendőrség által bevonatott. — Az erre megindult tárgyalás folyamán kitűnt, hogy az illető nem tudja, hogy hány éves. (Az anyakönyvi lejegyzésből állapíttatott meg, hogy 53 éves.) De nem ludta azt se, hogy hogyan hívták az apját, vagy az anyját. Azt se tudta, hogy milyen vallásu, mert eddig mint római katholikus élt, hoiott anyakönyvi adatai szerint református. — Hát bizony az ilyen munkáselemre nem nagy jövő vár az „uj hazában“, de az „ó-hazában“ se mehet valami sokra.

— Nyilvános nyugtázás. Gróf Batthyány Tivadar kerületünk orszgy. képviselője a szekszárdi I. magyar asztaltársaságnak 10 koronát, az ipartestületnek pedig jegymegváltás címén 20 koronát küldött, mely adományokért lapunk utján mond köszönetét a két egylet elnöksége

—' Léghajó a város fölött. Kedden délután nagyon sok szemlélője volt egy, a város fölött elvonuló katonai léghajónak, amely északnyugati irányból jött és délkelét felé tűnt el. Szekszárd fölött háromnegyed óra hosszat lebegett és szabad szemmel ki lehetett venni, hogy ketten ülnek benne,

— Drága^ági pótlék Paks község képviselőtestülete a szegényházi gondnok özvegyének egyszersmindenkorra 200 korona segélyt szavazott meg.

— Nagy tűzvész. Nagydorőgon szerdán délután tűz ütött ki, mely a nagy szélviharban ellenállhatatlan erővel terjedt Rövid idő alatt 45 ház hamvadt el. A kár 180,000 korona.

— Az útlevél forgalom vármegyénk területén februárban sem hanyatlott, sőt tekintettel a szigorú korlátozásra, aránylag nagynak mondható. Beadatott 140 útlevél kérelem és kiadatott ugyanannyi. Útlevelet kapott kiskorú fiú 2, kiskorú leány 16; önálló férti 5, önálló nő 4; férfi a családjával 9, nő a férje után családjával 44 ; férfi a családja hátrahagyásával 62, mindannyi 42-ik éven felül korban. Á kísérők száma 72, ezek közül 9 nagykorú és 63 kiskorú. Külföldről kéretett 2 útlevél. Amerikába ment 121, Németországba 18, Afrikába 1. Legtöbb útlevél adatott ki Bitaszékre (10).

— Fizetésemelés. Bölcske község képviselőtestülete a községi biró fizetését 250 koronáról évi 500 koronára, a másodbiróét 100-ról 200-ra, az óvónő fizetését 600 ról 800-ra, a rendőrök és kézbesítőét 400-1 ól 480-i a, a husvizsgáló fizető sét 400-ról 500-ra, a 12 esküdt fizetését 40 koronáról 80 koronára emelte.

— A jegyzői nyugdíj-választmány ülése.

A községjegyzői nyugdíj alapra felügyelő választmány ma délután 3 órakor a vármegyei székház kistermében dr. Eri Márton elnöklesével ülést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. Hőgyész községnek kérvénye 180 000 korona kölcsön felvétele iránt. 2. Popovits Gyula paksi községi főjegyzőnek kérvénye, nyugdíj tartozásainak lefizetésére halasztás iránt. 3. Kaszás Sándor döbröküzi III. jegyzőnek kérvénye, hasonló tárgyban. 4. Űznek Jakab nyug. kalaznói községi jegyzőnek kérvénye, nyugdijának felemelése iránt. 5. Időközben beérkező tárgyak.

— Baleset. Paksi István 39 éves bogyiszlói lakosra szombaton a trágyával megrakott szekér rációit és oly súlyos zuzódásokat okozott, hogy he kellett szállítani a szekszárdi „Ferenc“ köz- kórházba.