Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-06 / 19. szám
TOLNA VARMEGYE é* a KÖZÉRDEK 1913. március 6. — Iskola bezárás. A szekszárdi polgári leányiskola 111. osztály növendékei között egy vörheny eset fordult, elő. A baj meggátlása végett ezen osztálynak 10 napra való bezáratását a polgármester javaslatba hozta. — A Sió töltése Szekszárd alatt. A Siócsatornának a szekszárdi vámhidtól lefelé húzódó balparti töltése még a múlt század hatvanas éveiben épült s azóta fentartására, gondozására vajmi kevés gonddal voltak, úgy hogy ezen említett töltésrész «lég rossz állapotban van. De sok vitára adott okot a fentartás kérdése is. Ezen a bajon segíteni akarván, több szekszárdi lakos az ügy rendezése iránt kérelemmel fordult a föld mivelési miniszterhez. A miniszter a jövőbeni fentartás körül felmerülő kérdések rendezése végett helyszíni tárgyalás megtartását s ezen helyszíni tárgyalásra a szakközegek és érdekeltek meghívását elrendelte és a tárgyalás vezetésével Szalay Dezső min. osztálytanácsost, az országos vizépitészeti igazgatóság vezetőjét bizta meg. xl helyszíni táryyalús folyó hó 15 én délelőtt 9 órakor a uármeyyei széház kistermében fog megtartatni. Az érdekelt Mözs és Szekszárd, valamint a magánérdekeitek dobszó utján fognak meghivatni. — A tolnanémedii hetivásár. Tolnanémedi község képviselőtestülete elhatározta, hogy minden hét kedd és szombat napjain tartható heti vásárra engedélyt kér a kereskedelmi minisztertől. A kérelem indokául felhozza, hogy a község lakossága utóbbi időben tetemesen megszaporodott, a községben sok vasutas él és azonkívül 4 posztócipőgyár van. Így a község lakosságának nagyrésze a piacra van utalva szükségleteinek beszerzése végett, de miután hetivásár nincs, a község lakosságának jó részét ez hátrányosan érinti. — Lopás. Simon Ferenc tótvölgyi lakos a szálkai erdőből 60 korona értékű fát lopott. A csendőrség följelentette a szekszárdi kir. járásbíróságnál. — Zsaroló cigányasszony. Sárközi Mari, decsi cigányasszony átrándult Ocsénybe, hogy ott kártyát vessen s a hiszékeny népet becsapva, megzsarolja őket. Néhány helyről elkergették a tolakodó asszonyt, de azért ő nem csüggedt. Végre is sikerült neki két asszonyra akadni, Rakostuán Ferencnére és Farkas Györgynére, akik elhitték neki üres beszédét s fölülve hazu- dozásainak, pénzt is adtak át neki. Csakhamar azonban észrevették, hogy a cigányasszony becsapta őket, mire feljelentést tettek ellene a csendőrségen. — Hangverseny. A szekszárdi filharmonikusok 1913. évi március hó 9-én, vasárnap délután 5 órakor a polgári leányiskola tornatermében felolvasással összekötött hangversenyt rendeznek.- Belépődíj személyenként 1 korona. Tanulóknak 30 fillér. Jegyek a számozott helyekre a Molnárféle könyvkereskedésben előre is válthatók. A fő próbát szombaton, március hó 8-án délután egynegyed 5 órakor a polgári leányiskola tornatermében tartják. Belépődíj a főpróbára tanulóknak 20 fillér, felnőtteknek 1 korona. Műsor: 1. Az olasz opera Mozart idejében. Don Juan opera is mertetése. Mozart: „Don Juan“ nyitánya. Előad ják 4 kézre: dr. Bartal Kornél és Moudry Hugó. 2. Rubinstein és zenéje. Rubinstein : „Dallam“, vonós quintett zongorakisérettel. 3. Rameau és a 18. század francia operája. Rameau: Két menüett. Zongora quartett. 4. Mendelssohn élete és müvei. Mendelssohn: Nokturno a „Szentivánéji álom“ operából. Vonós quartett 4 kezes zongora kiséret tel. Szünet. 5. Schubert élete és müvei. Schubert ,,Ave Mária“. 4 hegedűn, zongorakisérettel. 6. Chopin költészete. Chopin : Nokturno. Op. 9 es dur. Előadja Berényi István zongorakisérettel. 7. Mendelssohn : a) „Duo“, b) Früslingslied. — 3 hegedűn zongorakisérettel. Előadók: 1. Hegedűn : Berényi István és Berényi Győző. 2. Hegedűn : ! Kenézy Endre. 3. Hegedűn: Danielovics Ernő. Violán: Hiller Gyula. Cellón : Mück Albert. Zon gorán : dr. Bartal Kornél és Moudry Hugó. A zeneszámokat megelőző ismertetéseket irta és felolvassa : Moudry Hugó. — Agyonvertek egy emberi. Szegedi József 40 eves szekszárdi földmives tegnap kiment szőlőjében dolgoztatni, honnan még ma hajnalig sem tért vissza. Szegediné kiküldte fiát a Német János völgyben fekvő szőlőbe, hogy nézze , meg miért nem jött apja haza. Amint a fiú megy a szőlőn keresztül, borzalmas látvány tárult szemei elé : apjának vérben Jagyott holttestére bukkant. Feje össze vissza verve, fölismerhetlenségig véres arccal és fejjel feküdt a tőkék között. A megrémült gyermek hazaszaladt és elmondta anyjának a szomorú hirt. A rendőrség azonnal felvette a tényállást s megállapította, hogy Szegedit megtámadták és dorongokkal vagy szőlőkarókkal agyonverték. A tettesek után nyomoznak most és valószínűleg már pár óra múlva kézre kerülnek az emberi mivoltukból kivetkőzött gyilkosok. — A Sió kibővítése. Siófokról jelentik: Á Sió csatorna kibővítési munkálatai serényen folynak, bár a földmunkálatok a nagy hideg miatt eddig szüneteltek. Siófok csatornázási munkálatai is előrehaladtak, úgy, hogy mire a szezon megkezdődik, a munkálatokat befejezik. — Betörés. Vorsliger Ádám, Schmidt János és Szabó Sándor kistengeliei lakosok bemásztak Braun Ádám udvarába s ott feltörték a baromfiólat s onnan 15 korona értékű szárnyast emeltek el. Feljelentették az ügyészségnél. — Verekedés. Müller József és Peimcz János kövesd-pusztai lakosok, kik egy idő óta ellenséges viszonyban éltek egymással, a napokban véletlenül találkoztak Bátaszék határában. Csakhamar összeszólalkoztak ismét, amit verekedés követett. Müller úgy elverte Peinicz Jánost, hogy annak az orvosra volt szüksége. A verekedőket följelentették a bíróságnál. — Elfojtott tÜZ Nagy rémületet okozott kedden este a Pozsonyi György Alkotmány utcai házában kiütött tűz. Ugyanis a kémény közelében levő gerenda kezdett égni s a padlásból kiszálló füst tette figyelmessé a ház lakóit, akik csakhamar hozzáfogtak az oltáshoz és sikerült a tüzet csirájában elfojtani, mielőtt még nagyobb károkat okozott volna. színház és művészet. Színészet Szekszárdim. Hétfőn, március hó 3-án Szigeti Ilonka és Szigeti Annuska vendégfelléptével az „Obsitos“ került színre. A vendégeket, mint fiatal ambiciózus kezdőket a kis számú közönség rokonszenvesen fogadta. A keretből kivált azonban Bihari, ki nemcsak megkapó alakitásával, hanem „Borul az ég is“ és „Bus a csatatér“ kezdetű énekszámaival frappáns hatást ért el. Igen jó volt Lányi Szidi, kitűnő Mátray és Endrődy. Kedden Lengyel Menyhértnek „Róza néni“ című legújabb vigjátékác adták elő. Kelen Rózsi szokatlan szerepében (Róza néni) jól megállotta a helyét, azonban visszatetszőén hatott, hogy úgy ő, mint társnői Serfőzy Ilonka és Lányi Szidi igen sokszor elnevették magukat. Igen jó volt Mátray, Kertész Zsiga rövid szerepében is ügyesen és jól alakított, Lenkey pedig ismételten nem tudta szerepét. Szerdán a „Limonádé erzede’s“-1 ismételték meg elég nagy számú közönség jelenlétében. Legközelebbi műsor: a szabadkai 86. gyalogezred zenekarának közreműködésével csütör tökön a „Bőregér“, pénteken a „Leányvásár“, szombaton a „Kis gróf“. J. Apró fölületességek. A cim után mondanom sem kell, hogy magyar dolgokról akarok írni. Azt mondják, hogy a németet a pedantéria jellemzi. Nem tudom, mi a pedansságnak ellenkezője, ha van, ez a speciális, jellemző magyar tulajdonság. Mindez azért jut eszembe, mert véletlenül magyar tankönyv került a kezembe: „Tolna vármegye rövid földrajzad1 A tolnavármegyei népiskolák III. osztálya számára. írták : Győr ffy János és Kircz István. 1910-ben kiadta a Szent- István társulat. Kiváncsi voltam,_ hogyan tanítják megyénk földrajzát dióhéjban. Es egészen meglepő dolgokat fedeztem fel. A kis könyv hemzseg a tévedésektől. Csak nehányat sorolok fel, a melyek úgy futtában feltűntek. Szakember alapos vizsgálat mellett, bizonyára többet is találna benne. Nem remélem, hogy cikkem folytán azt a könyvet talán revideálják, átdolgozzák, csak azért hozom ide ezt az ügyet, lássák, a kik még nem tudják, hogy nemcsak sok fölösleges dolgot tanítanak az iskolákban, hanem — ami igazán fölösleges ! — téves adatokkal terhelik a gyermek elméjét. És csakis nagyfokú fölületességből ! Az első rész földrajzi előismereteket tartalmaz. Ezzel nem foglalkozom, mert ne.n szól Tolnamegyéről. II. Rész. A járás. Itt mindjárt arra a kis furcsaságra akadok, hogy a gyermekbe nagyobb tiszteletet oltanak az egyház, mint államhatalom irányában. Ugyanis az első fejezetben az esperes „Esperes urunk11, a főszolgabíró * pedig csak „A mi főszolgabiránkli szavakkal van említve. Csekélység, de sokat mond. Ebben a fejezetben az is előfordul, hogy a szabad királyi városok nem tartoznak a főszolgabíró hatásköre alá. Ez Tolnavármegye földrajzában felesleges, mert itt szabad királyi város nincs. A központi járás fejezetében Szekszárdról szólva a szerzők az igazán magas színvonalon álló Kaszinót az összes intézmények közt utolsó helyen, a katholikus kör után emlitik fel. — A Balogh fánál pedig nem mondják meg, kik fogták el Balogh Adámot, pedig CBak egy szóba kerülne és tudom, hogy minden gyereket érdekel. A központi járás vizei : A Duna, „Sió Sárvíz és a Siő-Sárviz-Kapos csatorna“. Ez meglepő ! A völgységi járásnál csak egy kis stilus- hibát találok: „Készítenek belőle vajat, túrót és sajtot, a melyet drágán el eladják11. Helyesen : Eladnak ! A dombóvári járás ismertetését azzal kezdi a könyv, hogy Dombóvár második o betűjére ékezetet nem tesz, pedig 1910 ben már nem Dombóvár volt a neve, hanem Dombóvár. Mert nevét Dombó-várától kapta, a mely a Dombay családé volt. A vár neve volt Dombó, nem a családé, mint a könyv mondja. „Kocsola, Nak, Lápatő, Várong népes magyar községek“ ezt olvasom továb , pedig Kocsola erősen vegyesajku s vele összehasonlítva a kis Várong alig mondható „népes“-nek. Mindjárt ez után következik, hogy Leperd, Dalmand és Sütvény pusztákon állami mén- telepek vannak. Ez vastag tévedés. Leperden magán ménes van, Dalmandon katonai csikótelep, Sütvényben pedig katonai ménes. Állami méntelep alatt magyar királyi, a magyar polgári lótenyésztés érdekében fennálló intézmény értendő, ilyen Tolnamegyében nincs, mi a palini állami méntelepről kapjuk a méneket. Ezt ugyan felesleges tanitani, de ha már tanitjuk, tanítsuk helyesen. Az e fejezetben emlitett vasúti csomópont nem Dombóvár, hanem [//-Dombóvár, bonnet a vasút nemcsak Budapest, Fiume, Pécs és Veszprém felé ágazik el, hanem Bátaszék felé is. — Ezt annyival kevésbé lett volna szabad kihagyni, mert ez valamennyi vonal közül a legrégibb. A tamási járás székhelyéről csak annyit mondanak a szerzők, hogy igen csinos, népes magyar község. Pedig ha Gyünkkel vagy akár Hőgyésszel, a mely nem is járási székhely, egyformán ismertetnék Tamásit, el kellett volna raondaniok, hogy van járásbirósága, adóhivatala, három iskolája, három temploma, két takarék- pénztára stb. Ellenben elhagyhatták volna a járás községei közül Görböt, a „népes“ községek közül pe* dig Magyarkért, amely még kisebb mint Várong. A simontornyai járást is illetéktelenül ajándékozza meg a kis könyv Csibrák községgel, mert az már jó régen Dombóvárhoz tartozik. A „Gyünktől Tamásiba menő szárnyvonat“ sem csatlakozik a „Székesfehérvár felé siető vonathoz, hanem a Győr-Veszprém-Dombóvári vonathoz.— A ki Székesfehérvár felé siet, annak át kell szállnia Lepsényben. A dunaföldvári járásnál nem tűnt fel semmi lapszus. A III. Részben azt olvasom, hogy a vármegye feje a főispán, ki mellé a vármegyei képviselők több tisztviselőt • választanak. Ilyen választott tisztviselő az alispán is, ki az összes megyei tisztviselők feje. Szóval olyan irodaigazgató-féle ! Választott tisztviselők még a könyv szerint a főorvos és a levéltáros is. „És ezek alkotják a főispánnal együtt a megyei hatóságot“. Annyi bizonyos, hogy a megye fogalmával a népiskolában senki sem fog tisztába jönni. Elismerem, hogy a tanulóra nézve teljesen mindegy, kik a választott, kik a kinevezett megyei tisztviselők. De akkor ne tauitsák, mert ha a gyermeknek meg kell ezt tanulnia, csakis helyesen szabad megtanulnia. Tolnavármegye vizeiről a következőket olvashatjuk : A Sárvíz Fehérmegyéből jőve Mözs és Szekszárd között a Dunába ömlik. A Sió Veszprémmegyéből jön és a megye északi részén folyik. A Kapos Somogymegyében ex-ed, Dombóvárnál lép a megyénkbe és Simontornya és Németi (igy) között egyesül a Sióval. Helyesebb és egyszerűbb volna ez a következő kép . A Sió Veszprémmegyéből jön és eleinte a megye északi szélén folyik. Tolnanémedinél a Kapos szakad bele, amely Somogymegyéből Dombóvárnál lép a megyénkbe. Sióagárdnál egyesül a Fehérmegyéből jövő Sárvízzel és Szekszárd közelében a Dunába ömlik. A megyebeli nagy erdők közt említi a könyv az ozorait, pedig Ozorán egyáltalában nincs erdő. A lakosokról konstatálja, hogy mindannyian jó hazafiak. (Ezt a lakosok aligha írják alá, mert a hatvanhetes pártiak a negyvennyolcasokat, emezek meg azokat bem tartják hazafiaknak.) A vallásfelekezetek közt a görög keletiek előtt említi a görög katolikusokat. Volnának ilyenek említésre méltó számban ? Foglalkozásra nézve az emberek földművesek, iparosok, kereskedők és tanult emberek. Az én fűszeresem kereskedelmi akadémiát végzett j.
