Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-12-25 / 103. szám

19il. dédember 23:

4 TOLNAVÁRM EG YE és' á KÖZÉRDEK

'Nézzük e birtokoknak tulajdonosok és kezelés sgerint .való megosztását í f l

r"1”

Házi

tözeié

8' alatt

■ n .. jl,. ..

Haszon berkén

\ H I*}*.* Tulajdonos

j Ö

, N 1 2)

jS ■'

T.

00

03

Á -V 1 ®

I«l- | .

50 . ®

, Í'S1 \ ,*:0 © ’

■ bp- p>

í^P

. "A

ns :

• A í3l

ÍS £1. © ®

1 d

« . •rs ■©.•- J.ti

' Ti

1

xA í • _ .

' k a

tf SÍ H '/.

t' r á í t s- • h c

r Vi .

<K inest Aa,

varosok és

I

1. —'** •

20

21- .

• —

É|

'tim

I

2-1

tőisvényhatóság

1049

7

1860

14

2883

' 250

14

11100

17658

2777

fe

419

14

30.)

A3554

Váltós és tanulmányain]»

20

5.

4p3

.

,:3

/ 818«

—. “

'689

: V31 ®

£502

2Í5;

.2500

3834

85

1440.

. 4159

20553

29372

Ktilpftféle alapítványok ’ ’ Hóm. kath. érsekségek

■ 4

■ c- ■

• «S'

* '-—

«8*

« w '

■ :»

...

'10

éó püspökségek Rom. kath. káptalanok

ti

—

1835

14

I860

1240

8

L08

389

219

31

1998

és papnevelő intézetek líóni. kath. apátságok, prépostságok ós szerze16 y

1

97

•

263

26S

tesrendek

4

I

—

—

~L

—2

8

. —

—- |-—

. - TTIsr»

—

Rón. kath. .templomok

'

2899

és lelkészek

1118

44

97

29

4--968

2260

5

9 4

1

26

—

p

—

• 3

639

Rom. kath. tanítók, kántortanitók) iskolák Görög keleti szerzetes457

13

31

4

5

’

15

525

196

— '

. 2

—

1

°

20 >

730

rendek

Görög keleti templomok ,

53

0

' |£

#

i

. —

o

67

53

9

—

10

“ .

78

145

és lelkészek

—

4

_

1

• 5

80

!

_-2

1

—

• —

3

86

91

Görög keleti tanítóság és

.iskolák

—

—

—

—

_

_

_ •

• —

28

—

1

• ■ —

.: —

" *

' -20

í 29

Agobtai egyházak, tömplomok és lelkészségek

2 80

7

1 1

10

5

_

_ .

35

3

11

118

_

5

S»

—- —

1

126

467

Ágostai egyházi tanítóságok és iskolák

125

4

13

3

i

7

15S

26

__

4

2-• — •--- ’

'. ér: •

32

185

Református cgvh. templomok és lelkészek Református egyházi tani5:93

10

50

11

2

6

—

51- 729

2104

22

9

1

j—

4

213

973

* lóságok és iskolák

178

4

5

■2

1

■

. §§ -,

4

194

'51

1

9

—

—

_

61

255

Zsidó hitközségek

■

1-—

' — '

—

_

8

9

_ ;

_

_L

—

■■ . —

0

Községi iskolák Egyletek, tá rsuatok, részvénytársaságok, testűié42

1

o

1

46

137

—

4

|

1ST

tok, vasutak

178

2

62

1

96

10

—

286

575

170

1

24

8

1

1

. —

7

212

787

Hitbizományok Közbirtokosságok és volt

—

14

—

—

—- TT.

6

20

4F-196

149

5418

' 10

15607

127

199«

77340

77360

26972;

úrbéresek

203

9

005

7

10976

3994

—

2048

26235

284

1

20

jgjt

402.

—

_ 15

f:

Bár e kimutatások adataiból kétségén kivül az állapítható meg, hogy a korlátolt forgalmú birtokok legnagyobb területekkel rendelkező s igy legnagyobb jelentőséggel biró része a köz- gazdasági tekintetekben inkább méltánylandó haszonberbeadás, mint házi kezelés utján hasz- nosittatik, mégis e körülményből nem következtethetünk ama tényre, mintha e birtoktestek az azokon meghonosított bérleti rendszerek következteben kifogástalanul töltenék be ama gazdaságpolitikai jelentőségű szerepet, melyre e nagy- kiterjedesü uradalmak első sorban lennének hivatottak.

E közgazdasági szerep pedig, ha nem is a müveit nyugaton gyökeret vert kis és örökbér- I leti rendszert, de legalábbis az erre alkalmas birtokteste ■ en megteremtendő kis- és középbér- lcti rendíZereket gondolom.

rv" feyobb bérletek közgazdasági jelen- íj ^adható, sőt egyes uradalmi gazdaságok geographiai fekvésük é; belterjes nevelésre alkalmas voltuk miatt erre egyenesen praedesztináltak, mégis úgy vélem, hogyanagy uradalmak egyes birtokrészeinek hosszabb idő tartamra terjedő kis bérletekké való átalakítása jelentős szolgálatot tehetne vidékeink' elnéptelenedésének hatékony ellenszere gyanánt.

Népünknek földehessége, a földmunka iránt való előszeretete, a kisbérietekben részére rejlő gazdagodási lehetőség egyaránt állítaná meg^a hazai jogtól búcsút ve-vő értékes munkáselemet, I sőt tán az asztalos műhelyekben felhalmozott | koporsódeszkákat is bö'csőkké alakítaná. Újabban azonban egyes uradalmakban már jelentkezik e bérleti irányzatokhoz való hajlandóság, melynek terjedése és minél szélesebb körben való megvalósítása vármegyénk gazdasági és népesedési viszonyainak fejlődésére feltétlenül kívánatos.

K3S

Előfizetési felhívás!

1912. évi január hó 1 -ével uj előfizetést nyitunk a Tolnavárrnegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék

Előfizetési feltételek |

Egész évre . . . 10 korona, Fél „ ... 8

Negyed évre .4 ’ „

Hazafias tisztelettel

a „Tolnavármegya és a Közérdek“

politikai hetilap kiadóhivatala.

'‘i; A Széchényiek ősei*

írta : ffolllb József dr. v..

■ ■' Hogy a díszes1'KÖtét, melynek njeéhelénése' alkalmából Írjük e. sorozat, mily tléfhes indító^ okoknak köszöni létrejöttét, azok a n gy nemzetséghez' méltó szavak mutatják, amélyeket a • grófi'-'Család tgazgáfótanácsa irt a monográfia, megiratásánaíc tervezetébén: »Nemzetségünknek^ nevünknek, de főleg utódainknak tartozunk1 azzal, hogy avatott tollal megrögzitsük mindazt, ami utódainkra értékkel bírhat. Dé nemcsak saját vérségünknek teszünk szolgálatot, egyszersmind a haza oltárán is áldozunk, hisz őseink története oly szorosán össze vem fonódva, a magyar nemzet históriájával, hogy történetét hozván, hazai történelmünket gazdagítjuk uj, intim és értékes darabbal.«

Hogy mepnyi sok okból.üdvözöljük örömmel e munkát, azt fölösleges is bővebben fej-, tegetnünk s csak azt említjük meg, hogy a te!-, jes monográfia révén majd alaposabban megismerkedhetünk avval az érdekes jelenséggel,- amely már rég feltűnt a családdal foglalkozóknak s ez a »lelki tulajdonságoknak és hajlamoknak átöröklődő azonossága a Széchényiek családjában, amilyenek a hazaszeretetnek a kétségbeesésig leszálló mélysége, a benső vallá-* sósság, a haza javára, különösen kultúrái' színvonalának emelésére irányuló áldozatkészség1-s.- a roppant becsvágy melleit az a inegmagyaraz- hatatlan törekvés, hogy minden párttól elszigeteljék magúkat, föl és lefelé egyformán meg- j őrizzék függetlenségüket.«

. A hatalmas s díszes kötet Bártfai Szabó László tollából látott napvilágot, akinek a Forgách-család szép monográfiáját is köszönhetjük. A S'écnényieknél azónban sokkal nehezebb feladattal kellett megbirkóznia, már itt az első kötetben is, mert mig. a Forgáchoknak á Nemzeti Múzeumban őrzött levéltára re ídkivül gazdag eleikről szóló korai oklevelekben, addig a Széchényi nemzetség hatalmas levéltárában, mely szintén a Nemzeti Muzeum; családi levél-; tarai sorában foglal helyet,.', mindössze három, a család régebbi .múltjára vonatkozó oklevél akad s ezek közül is a legrégibb csak a XVI. század derekáról való. Széchényi István, lelkében erősen -élt az a sejtés, hogy a magyar földbe mélyen lenyúló .ősi fa hajtása, - de. a messze múltról semmi bizonyosat nem tudtak akkor még: »Hogy nekem okvetlen a legősibb hun fajból kell származnom irta 1814 bm Naplójába — az már abból is kitetszik, hogy a helvét Alpok legszebb vidékein, vagy Olaszország leggazdagabb völgyeiben sohasem tudtam úgy. felbuzdulni-, átmelegülni s lelkesülni, mint hazám kopár szikláin.«

Mindazok, akik eddig a család történetével foglalkoznak, vagy nem tudtak tovább jutni

* Bártfai Szabó László : A Sárvár—FelsSvidéki gróf Széchényi család története. I. kötet. 1252—1732. Bu lapest Stefaneum nyomda rt. Ara 2).

Oh! Tolna boldog dísze! hi a Magyar Hongnak nemesebb csidagi közit ragyogsz, Meddig repülsz még a Magasság Lángba hozó kies ernyőjében ?

Midőn hazádnak hä szeretőije nagy Szivedben égvén dücssei közt ragyogsz, Midőn az elhalt bás szegénység Árva nyögéseiket deríted.

Midőn miként a fellegeken Csapó Sas, a dicsőség lakhelyihez Csapódsz 'S Megszerzed azt a drága kincset Melly sokakon megasabra fel lép.

Élsz, élsz közöttünk míg ama Hónnusok Dicső hatalmát érezi. eggy magyar lí^á'"N(iytj Árpád 's Attilának Érdemi Pannon' Egén ragyognak.

A Múzsa.

Jó Múzsa! éltem' szép öröm-angyala!

Te! a ki bájos rózsa bilincseken Vezetsz magadhoz, áld meg, a mit Nékem addl mosolyogva: Lantom,

Erőt, verőfényt, hogy legyék érdemes Bölcs társaságod' sorsosa lennie —

Lelkem magánosságot óhajt Messze a fentre ható szelektől.

A csendes erdők' ernyein is lelünk Mi Tempe-Édent, ’s a violás mezők ’S szép völgyek édes ideákat Hintenék érzeteinkbe mindég. í

Itt énekellyünk barna leányka hát!

Elég'lyük ittenn eggyügyü létélünk',

Mert a valódi versélésnek

Szent tüzelési csak itt lakoznak.

*v

'Már is körültem Paradicsom terem Képzellek a hol Téged', 's öröm lepék Környékezik gondos valómat.

S Isteni boldogulásba dűlök.

Oh ! boldogíttsál szép szűz ezentúl is,

Véled kívánom tölteni éltemet, ■

S szép bölese'iéged' szeld) kecsébe Kis koszorús kobozom feresztni! —

||| _____ GARAY JÁNOS.

Mi

kor ünnepelték az első karácsonyt.

irta: Kardos Ferenc.

Ma, mikor a karácsony oly kedves ünnep minden családnál, különösnek látszik, hogy az egyház valami Ö00 esztendeig nem is ünnepelte a karácsonyt. Jézus születésének napját: külö'n- fjleképen próbálták megállapítani. Pogány ünnepekkel akarták összhangzatba hozni, mások úgy gondolták, hogy a karácsony megfelel a zsidó sátoros ünnepnek, azonban egyik vélekedés sem állta meg a helyét. Különféle nemzetbeli tudósok számították az időt, hogy mely napon születhetett Jézus. Sextus Julius Africanus már 221-ben abban állapodott meg, hogy Jézus december 25-én született; ezen időpontot ugyancsak a harmadik században élő Hippolytus római egyházatya is elfogadta.

A római egyház tradíciója szerint I. Gyula pápa, ki szent Peter trónján 337—352 ig ült, mondta ki végérvényesen, hogy Jézus december 25-én született és január 6-án kereszteltetett

meg; ezen napokat aztán ünnepnapokká is rendelte és igy kétséget nem szenved, hogy az első karácsonyt legelőször Rómában ünnepelték. Későbbi kutatások a 354-ik évet állapították meg, amely év decerhber 25 en tartották meg először egyházilag a karácsonyt.

Ambrozius egyházatya mondotta, hogy Liberius, ki 352-ben római ptisp >k vo’t, nővérét Marcellinát Krisztus szü etése napján szentelte apácává Ambrozius Liberius püspök beszédjét is megörökítette, melyet nővéréhez-a felszentelés alkalmával intézett. A kérdés csa'k az, Ambrozius szerint, hogy a felszentelés december 25 én vagy . januar. 6 án tortent-e ? Miután Liberius beszédjében megemlékezett Jézus azon csodatételeiről, mely szerint a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta és a pusztában 5000 embert öt kenyérrel jól tartott, mery cső da te tértekről rendesen három királyok napjan emlékeztek meg," pater Rietschel ebből következteti, hogy ezen apácasijentelés! ünnepély január 6 ár. volt.

Rómából terjedt el aztán a többi ncpekre is a karácsony megünneplésének a szokása, még pedig először keleten.

Konstantinápolyban 379-ben ^tartották meg először a karácsonyt. Amiöchiában. 388 ban nagy ünnepélyek mellett a hires Chrizoztomus hozta be a karácsonyt Egyptomoan az első karácsonyi prédikációt Pál pii-pök Emezából tartotta 432 ben az alexandriai főtemplomban.

Palestinában regebben december 25-en egy másik ünnepet ültek, Jézus hozzátartozóinak az emléknapjai.

így aztán a karácsony megünneplésének a szokása Európában is mindenütt elterjedvén, a harmadik főünnep lelt, melyet három napig tartottak. A protestánsok későbben a három főünnepet kettőre redukálták.

A reformáció az evangélikus istentisztelet-