Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-27 / 95. szám

1911 november 27. TOLNAVAK MEGYE és a KÖZÉRDEK 3 akkor bejelentette, hogy a vízvezeték kérdésében legközelebb értekezletre szándékozik egybehívni városunk szakembereit, hogy nehány, a víz­vezeték létesítésének előfeltételét képező, fontos kérdés tisztáztassék s egyúttal az eddig folyta­tott előmunkálatok és a már készen fekvő ter­vekről is tájékozást nyújtson. Ezen értekezlet csütörtökön, f. hó 23-án d. u. 3 órakor ült össze a városház mérnöki hivatalában s az elnöklő polgsrmester és az előadó Szabó János, városi mérnök, valamint Janosits Károly főjegyzőn kívül, mint meghívott tagok drT^Dragits Imre vármegyei t. főorvos, dr. Komáromy Gyula városi t. orvos, dr. Kramo- li/n Gyula tb. főorvos, dr. Tanárky Árpád kór­házigazgató, dr. Herczegh Gyula főorvos, dr. Spitzer Manó körorvos, továbbá Tóth Henrik főmérnök, az államépitészeti hivatal vezetője, Tóth Károly műszaki tanácsos és Becsey mér­nök, a vízvezetéki tervek készítője vettek azon részt. Az értekezlet két és fél órai beható tanács kozás és igen élénk eszmecsere tárgyává tette az eléje terjesztett anyagot, amelyet végre is két főkérdésbe csoportosított. Az első, hogy a rendelkezésre álló artézi-kut egészségügyi szem­pontból jó és alkalmas arra, hogy a tervezett vízvezetéki hálózathoz, a város vízszükségleté­nek ellátására felhasználtassék; a második pe­dig, hogy a víznek a kovácsolt vascsövekkel szemben tapasztalt csőrontó hatása kiküszöböl­hető- e és hoyyan? Az egészségügyi —| első — kérdésre nézve az értekezlet — hosszas és rész­letes megvitatás után-— azon egyértelmű meg­állapodásra jutott, hogy, bár az előttünk fekvő, többrendbeli vegyvizsgálaták és szakvélemények némi percentuális, lényegtelen eltéréseket mutat­nak is: s habár artézi-kutjaink vize az alföldi," lúgos, mélyfúrású kutvizek jellegével bírván, némely tekintetben ideálisnak nem is tekinthető, mégis, egészben véve, igen jó minőségű, az egész­ségre feltétlenül ártalmatlan és minden más, házi és gazdasági célra is alkalmas víznek mondható és mindenesetre a legjobb mindazon vizforrások között, amelyek vízellátás szempontjából, a mi terepviszonyaink mellett számításba jöhetnének s igy a létesítendő vízmüvekhez nyugodtan félhasz­nálhatók. Megállapította az értekezlet továbbá — az összes adatok egybevetésével — azt is, hogy az artézi víznek mindazon tökéletlenségei, amelyek eddig, időlegesen és koronkint jelent­keztek, kizárólag a víznek a kovácsolt vas­csövekre gyakorolt, maró hatásából, illetőleg az erre visszavezethető csődefectusokból eredhet­nek. De épen ezért határozatba ment az is, hogy az érdekelt közönség teljes megnyugtatá­sára és az értekezleti állásfoglalás legszigorúbb tárgyilagosságának a biztosítására az artézi viz és pedig az újabb és jobb karban levő, de két­ség kívül ugyanazon vízmedencéből táplálkozó vasúti kúthól szerzett próbák utján, még három, illetékes helyen sürgősen megvizsgáltassák s ezek között a budapesti tudományegyetem közegészség- tani intézetének a véleménye is beszereztessék, hogy a végleges, döntő szó kimondása előtt ez is rendelkezésre álljon. A második — technikai — kérdés is kedve- zőleg volt elintézhető, amennyiben megállapit- tatott, hogy a víznek a kovácsolt vascsövekre gyakorolt maró behatása ellen is lehet sikeresen védekezni, részben a vastagabb falazatú és anyagában is nagyobb khemiai ellenállóképes- ségü öntött vascsövek alkalmazásával (a kovácsolt vascsövek helyett), részben pedig a vascsövek­nek vörösfenyővel való kibélelése által, amint ezt a hasonösszetételü artézivizzel ellátott al­földi városokban (pl. a szegedi vízvezetéknél) már megbízhatóan kipróbálták. A 28° C. hőfokú viz lehűtésének a kérdése sem okoz leküzdhe­tetlen akadályokat, amint ezt a vízművek és vezetékhálózat terveinek ismertetése keretében Becsey mérnök kifejtette ; de meg ez. nem is olyan fontos és lényeges körülmény, mert a vízhasználat legtöbb esetében (pl. fürdés, mosás, főzésnél stb.) a viz magasabb hőfoka inkább csak előnynek tekinthető, az ivásra szánt nehány liter vizet pedig, mindenki igen könnyen lehűt­heti, nem lévén olyan — legszegényebb — ház sem, ahol legalább pince ne volna. Hiszen nyá­ron még a nagy városok, hideg forrásból táp­lálkozó vezetékeinek a vize is rendesen oly meleg, hogy külön lehűtésre szorul 1 Végül Becsey mérnök még az elkészített terveket mutatta be és a csatornázás kapcsola­tosan felvetett kérdéséről nyújtott igen tanulsá­gos, szakszerű tájékoztatást. Tudósításunkat őszinte örömmel zárjuk, mert az értekezlet igen érdemes és komoly munkát végzett és a vízvezeték ügyét egy nagy lépéssel vitte előre. Vajha, mielőbb a megvaló­sulásról számolhatnánk be ! De megjön az is, mert meg kell jönnie: hiszen egy tizenhatezer lakosú város közegészségügye es tűzbiztonsága egyaránt szomjuhozza! I Dömök Péter halála. | Vármegyei közéletünk egy ismert alakját, a tolnai református egyházmegye egyik oszlopos tágját ragadta el a halál. Dömök Péter, volt esperes, a dunamelléki egyházkerület tanács- birája, Tolnavármegye bizottsági, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgató tanácsának tagja hunyt el hosszas szenvedés után Őcsényben, hol mint a református hívek lelki pásztora 1870-től kezdve teljesítette szép és nemes lel- készi hivatását. Mintaképe volt a puritán magyar papoknak. Hatalmas alakja, patriarchális tisztes őszfeje akaratlanul is tiszteletet parancsolt. S ebben csakugyan bő része volt, mert minden­felé becsülték, szerették. Az elhunyt Nagy- dorogon született, iskoláit Gyönkön, Kecskemé­ten, a teológiát Budapesten végezte kitűnő ered­ménnyel. Káplánkodott Kilitiben, Alsónyéken, Tolnaváralján, majd Kis-Tótfalu hívta meg lel­készének, hol négy évet töltött. Onnan 1870-ben az őcsényi református egyház választotta meg lelkészének s hívei szeretetétől környékezve ott is maradt haláláig. Nyájának gondos pásztora volt. Az egyház ügyeit békés szeretettel, de ha kellett vaseréllyel vitte, sokszor appellált egy­háza érdekében a hívők áldozatkészségére, de kevés egyház is van, ahol nagyobb rendben volna a templom, egyházi épületek ügye. 1897-ben a tolnai református egyházmegye esperesévé választotta. Mint ilyen, résztvett az 1904—1906-iki zsinaton. Egyházmegyéjében is hű sáfár, gondos építő. Még ereje teljességében volt, amikor ismert szerénysége 1906-ban le­tétette vele az esperesi tisztet, visszavonulnia azonban nem lehetett, mert ekkor meg az egy­házkerület választotta tanácsbiróvá, amely tiszté­nek minden erejével igyekezett megfelelni, részt vett minden ülésén, szókimondását, egyenes, puritán jellemét ott is megbecsülték. 41 évvel ezelőtt nősült. Házas élete maga volt a leg­szebb harmónia. Gyerekekkel nem áldotta meg ugyan az ur, ritka nemes szive, áldott lelke azonbafi az igaz atyai szív melegével árasztotta el kiterjedt egész rokonságát. Temetése ma dél­után óriási részvéttel történt, ott volt az egész környék intelligenciája és a falu népe. A teme­tési szertartást Szabó Károly alsónyéki ref. pap, volt országgyűlési képviselő s Bus Lajos decsi, Babay Béla pilisi lelkészek végezték. A lelkészi kar részéről jelen voltak még Szakách Ernő, Bálint Imre, Gödé Lajos stb. Az egyház­megye részéről Tóth Károly, Szondy István tanácsbirák, Bodnár István főjegyző, Bajó János aljegyző, a vármegyét Forster Zoltán főjegyző, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot Leopold Kornél dr. vezérigazgató és Bodnár István igaz­gató képviselte.. Haláláról a következő gyász- jelentést|vettük: özv. Dömők Péterné született Somogyi Julia, testvérei, sógornője és az összes rokon­ság nevében fájdalomtelt szívvel tudatja a szere­tett férj sógor és rokon : Nagytiszteletü Dömők Péter őcsényi reformátns lelkész, a tolnai refor­mátus egyházmegye volt esperese és tanács- birája, a dunamelléki református egyházkerület tanácsbirája és Tolnavármegye törvényhatósá­gának bizottsági tagja folyó évi november hó 25-én este 10 órakor, lelkészi szolgálatának, úgyszintén boldog házasságának 41-ik, — éle­tének 76-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott hült. tetemei folyo évi november hó 27-én délután 1 és fél órakor fognak egyháza szertartásai sze­rint örök nyugalomra tétetni. Őcsény, 1911. évi november hó 26-án. Á'dás és béke lebegjen porai felett! Somogyi Teréz férj. Kátai Endréné, Somogyi Mária férj. Dömötör Lajosné sógorok és sógornők. Bun Anna, özv. dr. Somogyi Zsigmondné, Somogyi Lajos, Somogyi Kálmán sógorok és sógornők. HÍREK. — Elnevezés. A kereskedelemügyi minisz­ter Alacs Zoltán kir. műszaki tanácsost volt szekszárdi államépitészeti hivatali főnököt, a kőműves-, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Pécsett szervezett bizottság el­nökévé nevezte ki. — Kurz Vilmos kir. tanácsosi kitünte­tése. Simontsits Elemér alispán időszaki jelentésében a következőkép emlékszik meg Kurz Vilmos árvaszéki elnök kir. tanácsossá történt kineveztetéséről: Örömmel jelentem ezt, mert Kurz Vilmos árvaszéki elnök ur­nák királyi tanácsossá történt kinevezteté- sével a legfelsőbb elismerés vármegyénknek egy olyan tisztviselőjét érte, aki Tolnavár­megyének immár 35 év óta választott tiszt­viselője s aki a vármegye közönségének több ízben megnyilatkozott osztatlan bizal­mából több mint húsz esztendeje tölti be példás lelkiismeretességgel, lankadatlan köte • lességtudással és puritán önzetlenséggel az árvaszék élén nagy felelősséggel teljes állását. Teljes mértékben meg vagyok ennélfogva győződve arról, hogy a Tekin­tetes Törvényhatósági Bizottság is őszinte örömmel fog az őt ért legfelsőbb királyi kitüntetésről tudomást venni, mert hiszen ez a kitüntetés a vele szemben immár egy emberöltőn keresztül méltán megnyilatkozott közbizalomnak mintegy legfelsőbb megerő­sítését és igazolását képezi. — Csizmadia Alajos dr. ezQstmlséje. Dr. Csizmadia Alajos kárászi plébános háromszoros doktor a kitűnő iró és zeneművész f. hó 28-án, kedden tarja ezüstmiséjét Kárászon. — Rovancsolás. A múlt héten a tamásii kir. adóhivatalnál tartott vizsgálatot Somossy Lipót pü. számvizsgáló, a gyönki adóhivatalnál Fodor Gyula, a bonyhádinál Gzillinger Lajos számviszgálók és végül a dunaföldvári adóhiva­talnál Kontskó Andor számellenőr. Mind a négy adóhivatalt teljes rendben találták. — A dunaföldvári bukás következményei. A Dunaföldvári Leánykiházasitó Egyesület bu­kása nagy riadalmat és elKeseredést idézett elő a vármegyében. Legközelebbi lapszámunkat, amelyben Sztolpa Károly budapesti felsőbb ke­reskedelmi iskolai tanár bővebben tájékoztatta a nagyközönséget az ügy állásáról 50 példányon­ként rendelik meg az érdekeltek. Különösen nagy az ijedelem Tolnán és a szomszédos Mözs köz­ségben. Tolnán — hirszerint — mintegy két­százezer koronával van érdekelve a lakosság. Vannak olyan gazdák is, akik a leánykiházasitó egylet bukása által teljesen tönkremennek. Siroliiv" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyüladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. iX'IiW

Next

/
Thumbnails
Contents