Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-27 / 95. szám

4

1911. november 27.

— Tolnára huszárok jönnek. Tolna ismét visszakapja huszárjait. Alispánunk időszaki jelentésében a következőket olvassuk erre vonatkozólag: Amint azt annak idején, mikor a kisebbik tolnai lovassági laktanya bérletét a katonai kincstár fölmondta, jeleztem, minden lépést megtettem arra a végre, hogy a 12-ik uhlanus ezred, mint amelyiknek egyik százada Boszniában állandóan le van kötve s ezért Tolnára csak két századot juttathat, innét elhelyeztessék és helyébe olyan lovas ezred helyeztessék át, amely teljes létszámmal bírván, a vármegye összes kaszárnyáit igényelni fogja. Az illetékes helyekről nyert hivatalos válaszok alapján azt kell jelentenem, [hogy a szóban forgó ezred áthelyezésére kilátás nincs. Ez azonban, hogy úgy mondjam, csak papiroson áll igy. Mert hitelt érdemlő magán értesülésem szerint az ezred áthelyezése rövidesen meg is fog történni és a cs. és kir. 13. számú huszárezred fog Galicziából Székesfehérvárra, illetőleg Tolnára áthelyeztetni. Ezen magán utón szerzett értesüléseimet inég inkább megerősíti az a tény, hogy a 13-ik számú cs. és kir. huszárezred egyik tisztje közvetve már lépéseket is tett nálam a volt laktanya felügyelői lakás bérbe vétele iránt. Ezek szerint tehát rövid időn belül ismét abban a helyzetben leszünk, hogy az összes laktanyáinkat értékesíthetjük.

— Államsegélyek Iparfejlesztési célokra.

A Kereeskedelmi miniszter tárcája a jövő évi költségvetésének indokolásában kimutatást közöl az iparfejlesztési akció keretében nyújtott állami kedvezményekről. E kimutatás az 1910. évi szeptember hó 1-től 1911. évi julius 1-ig terjedő időszakra vonatkozik. Ezen idő alatt uj gyárák létesítésének biztosítására 1,295.000 korona segély engedélyezett, mely összeg négy gyár és pedig ólom kohó, egy speciális üveggyár, egy fagombgyár és egy len es kender szövő és kikészítő gyár között oszlik meg. Ezekbe a gyárakba 3,550.000 K álló tőke és 2 540.000 forgó tőke fektetendő be.

— Ág. hitv. evang. templomavatás Hangospusztán. Egy kicsit elkésve vettünk tudósítást a Hangos-pusztán lefolyt templomavatásról. De ez a kis fiók-egyház oly nagy áldozatot hozott a hazai kultúrának, hogy elkésve is illik róla megemlékezni. Folyó hó 5-én avatta fel Horváth Sándor főesperes a hangosi fiók-egyházközség uj templomát. A felavató beszéd bevégeztével az ünnepi szónoklatot Reichert Gyula kistormási — mint e filiának is lelkésze,' az urvacsorai beszédet pedig Hanzmann Károly varsádi lelkész, tartotta. A 14 családból álló fiókegyhaz 28,000 korona költséggel csinos templomot épített és vallásos buzgóságának párját ritkító jelét adta az által, hogy minden egyes család önként ezerezer koronára adóztatta meg magát. A még hiányzó összeget részint egyes gyülekezetek kegyes adományaiból, valamint gyámintézeti segélyekből és felvett kölcsönből törlesztette. — Az ünnepélyen a kölesdi, az uzd-b.orjádi intelligencia, Lágler Sándor nyugalmazott, Fábián Imre kölesdi ev. lelkész, a vidékről egybegyült megszámlálhatatlan sokaság, vett részt. E lélekemelő ünnep még sokáig élni fog a hangosi hívek emlékében, de kitörölhetetlen nyomot hagyott a vendégek lelkében is. Lakozzék a hangosi Sionban az a szellem, amelynek létét köszönheti !

— Rendelet a katonai tisztelgésről. A honvédség Rendeleti Közlönyének mai száma érdekes rendeletet közöl, amely szerint a katonaság, csendőrség és a határvidékeken a pénügy- őrség egymásnak kölcsönösen tisztelegni tartoznak. A rendelet erre vonatkozó része igy szól:

A király október 3-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a fegyveres erő és csendőrség tagjai, valamint a katonai határőrizetben (tengerpartvédelemben) közreműködő magy. kir. pénzügyőrségi alkalmazottak egymásnak kölcsönösen tisztelegni tartoznak.

— A nov 29-ikl fényes estél} főszereplői, a 36 tagú pécsi jogászdalárda részere, Rácz József rendőrkapitány utánjárása folytán az elszállásolás is a befejezés stádiumába jutott. UriTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

családoknál nyernek elhelyezést a fiatal joghallgatók, kik viszont kitünően betanult kardalaikkal igyekeznek nekünk feledhetetlen műélvezetet nyújtani. Az előjelekből Ítélve már most megállapítható, hogy alig volt Szekszárdnak olyan mulatsága, mely iránt közönségünk ily nagy fokú érdeklődést tanúsítót volna.

— Zár alól feloldott dunamenti községek.

Annak idején, amikor a kolera ismét felütötte a fejét a Duna mentén, a parti községek csendőrségeit létszámon felül jóval megerősítették. Most azonban, hogy ez a veszedelem elmúlt és' a Duna vize többé nem fertőzött, mindenünnét visszarendelik a csendőrlegénység feleslegét. Tolnamegye területéről egyszerre nyolc község bői vezényelték vissza a Duna vizére vigyázó csendőröket, vagyis 32 csendőr hagyta el a Duna mentét.

— Dr. Somogyi Zsigmcnd emléke. Tolnavármegye alispánja gyönyörű szavakkal emlékezik meg időszaki jelentésében dr. Somogyi Zsigmond paksi tb. főorvos elhunytáréi. E hó 22-én helyeztük örök nyugalomra dr. Somogyi Zsigmondot a dunaföld- vári járás járásorvosát és vármegyénk tiszteletbeli főorvosát. A munkaerejének teljességében másvilágra költözött, 18S3, év óta állott a vármegye szolgálatában; A közel 30 esztendős közpálya, melynek hosszú tartamán legféltettebb kincse gyanánt tudta megőrizni hozzáférhetetlen tiszta jellemét, működése körén túl is tekintélyt, közbecsü- lést és tiszteletet szerzett, nevének. Egyike volt azoknak, akik boldogulásuk egyetlen lehetséges útját a becsületes munka teljesítésében látják és akinek éppen ezért a kisértésekkel teljes pálya reputációját nem hogy megőrölte volna, hanem egyre gyarapította s akit a mindenek fölött álló közérdek önzetlen és odaadó szolgálatában határozódó nehéz hivatás lelkiismeretes betöltése a tisztikarnak díszévé avatott. Tárgyilagos igazságérzettel értékelve őt mint köz- tisztviselőt, halálát a közszolgálat súlyos veszteségének kell tekintenem s azért indítványozom : becsülje meg a vármegye közönsége az ő erre valóban méltó emlékét azzal, hogy a közgyűlésről felveendő jegyzőkönyvben elhunyta felett való sajnálkozásának kegyeletes érzéssel adjon kilejezést.

— Borzalmas szerencsétlenség. Régi közközmondás, hogy a részeg ember kezébe nem való a gyeplő, de igaz is. Csaknem napirenden vannak azok a balesetek, melyek abból erednek, hogy a kocsis felöntött a garatra. Ennek lettáldozata TTomfosi/József sióagárdi lakos kocsisa is, aki egész nap bort szállított. Schrammel György kocsis a kínálkozó alkalmat felhasználva, úgy tele szívta magát, hogy amint kocsija egyet zökkent, lebukott az ülésről, mire a lovak megbokrosodtak s vad futásnak eredtek. A szerencsétlen kocsist magukkal cipelték, mert egyik lába beleakadt az oldal és felhágó közé. — Sióagárdon aztán elfogták a kocsival megszökött lovakat s a kocsist kimentve rettenetes helyzetéből, beszállították a Ferenc közkórházba, ahol este 8 órakor belehalt sérüléseibe. A szerencsétlen embert amint a lovak magukkal vonszolták, a fején szenvedett borzalmas sérüléseket, amelyek feltétlenül halálosak voltak.

— Letartóztatott leánykereskedő. Kalmár Róza 25 éves dunaföldvári asszony Budapesten csábitó . Ígéretekkel Dunaföldvárra vitte Német Róza kapolcsi leányt és ott egy nyilvános háznak adta el. A leány megszökött onnan és feljelentette a leánykereskedőt, akit a csendőrség letartóztatott.

— Lövöldözés. Krisztián József bölcskei lakos tulajdonát képező kosárfonó műhely ablakán keresztül forgópisztollyal 3-szor belőttek. A műhelyben tartózkodott Becht István és Tóth Mihály kosárfonó tanonc, de szerencsére nem sebesültek meg. A csendőrség kinyomozta, hogy a lövéseket id. Komáromi József és ifj. Komáromi József követték el. A csendőrség szándékos emberölés kísérlete miatt a szekszárdi ügyészségnek feljelentette.

Spiegelberg tanár Írja: A breslaui kir. nőgyógyászati klinikán szerzett tapasztalataim alapján szívesen bizonyítom, hogy á természetes Ferenc Jó*sef"keserűvizet huzamosabb időn át is lehet használni, anélkül, hogy bajt okozna, vagy biztos hashajtóhatását elvesztené. — Kapható gyogy- tárakban és füszerkereskedésekben. A Szét- kiildési-Igazgatóság Budapesten.

— Felolvasások. A szekszárdi római katholikus Olvasókörben a szokásos ádventi felolvasások vasárnap veszik kezdetüket. A felolvasó estélyek sorrendje a következő : December

3-án (124. felolvasás). Beszámoló a katholikus nagygyűlésről. Irta és felolvassa : Szabó^ Géza hittanár. December 8-án (125. felolvasás). A családi nevelés és az iskola, irta és felolvassa: Haug Béla főgimn. tanár. December 10-én (126. felolvasás). A felolvasásokról. Irta és felolvassa: Kálmán Károly tanító. December 17-én (127. felolvasás). Nagy Napóleonról. Irta és felolvassa: Zsigmond Ferenc dr. ügyvéd. 1. A felolvasó estélyek kezdete d. u. fél 5 órakor. 2. A felolvasó estélyeket szavalatok, énekek és zeneszámok fűszerezik. 3. A felolvasó estélyeken belépődíj nincs. 4. A felolvasó estélyeken 15 éven aluli családtagok nem vehetnek részt.

— Halálos lövés a nászmenetben. Halálos végű szerencsétlenség zavarta meg Bátán, folyó hó 20-án, egy fiatal pár: Sümegi Anna és Szabó Mihály esküvőjét. Amikor a násznép elhagyta a templomot, fiatal legények körül fogták a menyasszonyt, kurjongatták, énekeltek s Berényi József 17 éves legény pedig revolverből lövöldözött. A menyasszony József nevű testvérje kérte Berényitől a forgópisztolyt, hogy ő is lőhessan egyet. Berényi óda Ígérte neki, előbb azonban még ő akart egyet durrantani. Ekkor történt a szerencsétlenség, mert amint lövésre emelte kezét, hátul egy legény meglökte karját, mire a pisztoly elsült és Sümegi Józsefet, a menyasszony testvérjét találta a golyó. A fiatal legényt azonnal átszállították Bajára, ahol a kórházban megoperálták, de hiába, mert a súlyos sérülés következtében szerdán reggel meghalt.

— Meglopott szakácsnő. A budapesti rendőrségen Simonek Józsefné azt a panaszt tetté, hogy az Akhilles nevű gabonaszállító hajón ellopták négyezerötszáz koronáját és ezer koronáról szóló adós leveleit. Simonek Józsefné harminc év óta szolgál a hajón, mint szakácsnő. A pénzt ezalatt az idő alatt keresetéből takarította meg. A múlt héten a hajó Orsováról Re- gensburgba indult, ahová gabonát szállítottak. Pakson kikötöttek és amikor innen tovább folytatta útját, Simonek Józsefné észrevette, hogy a ládáját feltörték és kilopták belőle a pénzét. A hajótól eltűnt egy hajóslegény és Kovács Julia cseléd. Ezeket gyanúsítja a lopással. A rendőrség megindította a nyomozást és tegnap Kovács Júliát egy külvárosi szállóban megtalálta. A leány bevallotta, hogy a hajóslegénnyel együtt lopták a szakácsnő megtakarított vagyonkáját, Buda pestre ütazták, ahol a hajós egy szállóban hagyta Kovács Júliát, a pénzzel pedig megszökött. A rendőrség nyomozza.

— Szurkálás Iíj. Komáromi József bölcskei lakost az utcán ifj. Krisztián József bölcskei lakos zsebkésével többször megszurkálta és élet- veszélyesen megsebesítette. A tettes a dunaföldvári kir. járásbíróságnak átadatott.

— Lopás. Rohács Mária nagydorogi lakostól Jaksa Ferenc 26 éves nagydorogi lakos egy drb. ezüst órát ellopott 50 korona értékben. A tettes a királyi ügyészségnek fel jelentetett.

— Verekedés. Benács István madocsai lakost az utcán ifj. Kovács István madocsai lakos I egy karóval fejbe vágta és súlyosan megsebesítette. A tettes a dunaföldvári kir, járás- biróságnajk feljelentetett.

— Öngyilkos csendőr. Szombat délelőtt 8 órakor a szekszárdi városi csendőrség egyik tizedese, Balázs István, szolgálati fegyverével szivén lőtte magát s azonnal meghalt. A csendes természetű, józan életű csendőr nem árulta el sötét szándékát bajtársai előtt, pedig napok óta szinte szótlanná és buskomorrá lett és ugylát- szik az öngyilkossági szándék ekkor érlelődött meg agyában. — Tettének oka gyógyíthatatlan betegsége volt, amely erős szervezetét mindjobban megőrölte. — Temetése ma délután mant végbe.

Csak a

minőség

révén lett

világhírű

a valódi

PALMA

kaucsuk-cipösarok

A hygienikus

Palma kaucsuk j ágybetét I

minősége I

elsőrangú nnr