Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-27 / 95. szám
TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. november 27. nem rendelkezik, felerészben a vármegyei nyugdíjalap nevelésére fordittassék, felerészben pedig a közegészségügyi alapítvány kamatjövedelmének gyarapítására. A pénzügyi szakosztály nemcsak köszönettel adózott az alispánnak előterjesztéseért, hanem az elnök javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy az alispánnak évi 3600 K személyes pótlék adassák, ami nemcsak méltányos hanem illő is, mert eltekintve attól, hogy az alispáni fizetés aránylag csékély, akárhány kisebb város polgármestere is nagyobb fizetésben részesül, mint Tolnavármegye alispánja, akinek vállaira az egész megye minden ügyének gondozása nehezedik és akinek nemcsak reprezentálnia, de dolgoznia is kell a megyéért, akinek kezében futnak össze a vármegye ügyszálai és akire hárul nemcsak az intézkedés joga és kötelessége, de az ellenőrzés és a felelősség terhe is. Ily aránytalanul nagy elfoglaltság és munkakör megfelelő dija-' zást is érdemel és mi csak helyeselhetjük, hogy a pénzügyi szakosztály az alispáni állás nagyobb javadalmazásának biztosítására az időt elérkezettnek látta, mert meg vagyuna arról győződve, hogy ez a javadalmazás nemcsak az állás fényét fogja emelni, hanem annak viselőjét is arra fogja buzdítani, hogy az elismerésből fakadó melegség sugaraitól megedzett lélekkel, ambitiőval és akaraterővel tudását és energiáját kifejtve Tolnavármegyét nagyá, gazdaggá, igazi kulturterületté. tegye. A alispán kezdeményezését különösen a közegészségügyi alapítvány létesítésében látjuk alapvetőnek. Oly novum ez, mely nemcsak a hazában hanem a külföldön is követendő például fogja feltüntetni Tolnavármegyét. Ily példából látjuk, hogy miként válik egy ember agyának munkája megyéjének és nemzetének, sőt az egész emberiségnek javára és egyúttal dicsőségére is, amely dicsőségből az oroszlánrész Tolnavármegyét illeti. Az alispáni időszaki jelentése. SimontsitsElemér, Tolnavármegye nagyérdemű alispánja a csütörtöki közgyűlés elé terjesztendő jelentésében mindek tekintetben hű képét adja a vármegye utolsó pár havi közállápotának. Érdekes és értékes jelentésének országos fontosságú részleteivel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán csak a jelentés egyes kimagasló részleteinek közlésére szorítkozunk: A külső közigazgatás legfőbb gondját a vármegye területének az ázsiai kolera be- hurcolása ellen való megvédelmezése képezte. S bár nem tagadhatom, hogy az evégből életbe léptetett különféle preventív intézkedések a közönség cselekvési szabadságának többféle korlátozásával a közjó érdekében egyeseket anyagi károkkal is sújtottak, nagy örömmel konstatálom, hogy amig a velünk szomszédos Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Bácsbodrog, Baranya, Veszprém és Fehér vármegyék területén az ázsiai kolera a folyó évben is meg tudta vetni a lábát, a mi vármegyénkben egyetlen egy eset sem merült fel. Nem üres hiúság ébreszt örömet bennem ennek a ténynek konstatálása nyomán, hanem a dolog jelentőségének s a valóban feltűnő siker forrásának helyes felismerése; mert csak a vármegye területét érintő és átszelő vasúti és vizi utakat s a mi földrajzi fekvésünket, mint a kolera terjedésének a szomszédos törvényhatóságokéval hasonló viszonyainkban adott azonos feltételeit szem elől tévesztő felületesség tudhatná be ezt az eredményt a puszta véletlen javára. Nem •a véletlen, hanem a vármegye Jközlakosságá- nak magasabbfoku intelligenciája és közigazgatásának ébersége és lelkiismeretes, ernyedetlen kötelességtudása a forrása ennek a sikernek. Maga a nagyközönség nemcsak a köztisztaság széliében való megjavítása utján, de a belátás által irányított célszerű magatartásával is hatékony tényezője lett a sikernek. A vármegye tisztikara pedig, s itt különös nyomatékkai a járási hatóságokra kívánok reá mutatni, valamint a községi elöljáróságok, értékesítve azokat a bőséges tapasztalatokat, melyeket a múlt évi kolera elleni védekezés rendjén szereztünk, nemcsak, hogy a kolerafertőzés szokásos időszakának egész hosszú tartama alatt rögtöni beavatkozásra képesítő állandó készenlétben vob tak; hanem a kiadott rendeletek pontos végrehajtásával s azok intencióinak az életbe való átültetése és érvényre emelése körül kifejtett buzgalmukkal, egyenesen ezt az eredményt célozták és szolgálták. Amidőn tehát e két tényezőnek egymást erősitő össze- müködésében jelölöm meg az okát annak, hogy ebben a vármegyében — amelyik területével az ázsiai kolera magyarországi felvonulásának útjába esik] '— ugyanakkor, amikor a szomszédos törvényhatóságok mindegyikében volt kolera, egyetlen egy eset sem fordult elő, egyúttal a jövőnek még megoldandó feladataira gondolva bizalommal mutatok reá arra a nagy nemzeti erőfor rásra, mely a hivatása magaslatán álló köz- igazgatásnak a nagyközönség belátása által [támogatott példás kötelességtudásában rejlik. A drágasági pótlék megállapítása és felosztása tárgyában kidolgozott javaslatom azon az alapelven épül fel, hogy a drágasági pótlék nem fizetésjavitás, hanem az alkalmazottaknak az életviszonyok megdrágulásával szemben fizetési osztályaik szemeiéit tattásával lehetőleg olyan arányban való segélyezése, aminő arányban ez a drágaság a maga hatását az alkalmazottakkal szemben azok családos vagy családtalan állapotához képest nagyobb vagy kisebb suly- lyal érezteti. Az a megoldás tehát, melyet javaslatba hozok, családi pótlék jellegével biró drága sági pótléknak lenne leghelyesebben nevezhető. A pótlék az alkalmazottak Összjavadal- mának 20 százaléka s a gyámpénztári tartalékalap megtakarított jövedelméből nyer fedezetet; s igy legnagyobb örömömre kitérhettem azon már már kikerülhetetlennek látszó - kényszerűség elől, hogy erre a célra megyei pótadó igénybe vételét hozzam javaslatba. Minthogy most már a drágasági pótlékra vonatkozó concrét javaslat előterjesztésével eleget tettem a tekintetes Törr vényhatósági Bizottságtól e részben nyert megbízatásomnak, melyet úgy fogtam fel, hogy a megoldásnak a tényleges viszonyokkal számolva olyannak kell lennie, mely ha, — mint aféle emberi alkotás, — nem is tökéletes, a méltányosság és osztó igazság követelményeit mégis a lehető _ legjobban megközelítse: úgy a tisztikar, valamint a többi vármegyei alkalmazottak nevében hálás köszönetemet nyilvánítom az erre vonatkozó indítvány megtételéért Szinger Bálint megyebizottsági tag urnák, s a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak a valóban nagy szükséget enyhíteni hivatott drágasági pótlék felajánlásáért. A pénzügyi szakosztály által tárgyalt és fentebb már említett másik javaslatom, melyet a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság elvben már a mull évi koleravédekezés alkalmával szerzett tapasztalataim felől beszámoló jelentésem kapcsán elfogadott, lényegében abban áll, hogy ugyancsak a gyámpénztári tartalékalap megtakarított jövedelmeiből egy 125000 koronás alapítvány létesittessék arra a célra, hogy ennek- kamataiból részben ragályos betegek elkülönítésére szolgáló épületek létesítése körül megyebeli községeink anyagilag támogatassanak; részben azon napi keresetre utalt szegénysorsuak kártalaníthassanak, akik a családjukban előforduló ragályos betegség miatt a másokkal való érintkezéstől elzáratván, a betegség tartama alatt keresetüktől hatóságilag megfosztatnak, akiket tehát igy a törvény érvényesülése megélhetésük tekintetében veszéllyel fenyeget. Hogy az alap szolgáltatási képessége az első időkben különösen nagyra tehető szükségletnek megfelelhessen, előterjesztésem alapján a pénzügyi szakosztály a Vármegye Közegészségügyi Alapítványának még külön évi 9500 koronával való támogatását hozza javaslatba. Ezen összegnek és az alapítvány évi kamatainak lelkiismeretes és céltudatos felhasználásával olyan eredményeket vélek elérhetni, melyek úgy a gyermekhalandóság csökkenése, valamint .a különféle járványok visszaszorítása által s mivel ezen az utón a jelenleg úgyszólván mindennapos iskolabezára- -tások is feleslegessé válnak, a népoktatás fellendülése által is, a tekintetes Törvény- hatósági Bizottság ezen intézkedésének gyakorlati értékét és céltudatos voltát már néhány év leforgása alatt igazolni fogják. De nem becsülhetem kevesebbre ezen intézkedés várható erkölcsi hatását sem. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a családjával egy szobában élő' szegény ember vagy akként fosztatik meg keresetétől, hogy a ragályos betegségek esetében érvényesített hatósági rendszabálynak magát a betegség tartamára aláveti; vagy amennyiben ezeket a rendszabályokat kijátsza, akkor akként, hogy a reá kirótt pénzbüntetést megfizetni képes nem lévén, azt elzárásra, változtatják át. Holott ha a közérdeket szolgáló törvény által okozott ezen károsodások közpénztárból ellensulyoztatnak, akkor ezen esetek egyikének sem kell 'szükségképen bekövetkeznie. Akiknek tehát most a szegény és gazdag között különbséget nem ismerő törvény szigorú érvényesítése a nélkülözéssel olyan könnyen társuló elkeseredést teszi sötét tanácsadójává, azoknak lelkében ez az intézkedés, mint minden igazságtétel, a kiengesztelés munkáját hajtja végre, melynek eredményeként megszűnvén az az igazságtalanság, mely ma a törvény előtti egyenlőségből fakad, a létért való küzdelemben amúgy is elég próbára tett szegény- sorsú polgárokat a törvényes renddel »való megbékélés s az' ő érdekeiket is szolgálni hivatott törvény tiszteletben tartásának útjára vezeti. Nemzeti erőgyarapodás szempontjából nagy horderejű hatásai e kezdeményezésnek természetesen csak akkor lehetnének, ha ugyanilyen intézkedéseket minden törvény- hatóság, vagy ezek összesége helyett maga az állam léptetne életbe, de minden körülmények között elvitázhatatl an marad, hogy e téren a kezdeményező lépést Tolnavármegye közönsége tette meg. A szekszárdi vízvezeték. A folyó hó 16-iki város.i közgyűlésen, a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával, dr. Kramolin Gyula interpellációt intézett a polgár- mesterhez az utcaöntözés és ezzel kapcsolatban a közel három éve vajúdó vízvezeték, illetőleg vízvezetéki tervek ügyében is. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester -— tudomásul vett, megnyugtató válaszában — már „CLIMAX“ nyersolajmotor. Legolcsóbb, legbiztosabb üzemerő. Versenyképes árak. Elsőrangú minőség. Több ezer referencia. = Pénzt = takarít met! Bach rich és Társa motorgyári fióktelep Budapest, V/40., Szabadság-tér 17. sz. (Tőzsde-palota). Telefonsz.: 71—01. Sürgönyeim: „CLIMAX“.
