Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-08-31 / 70. szám
lrfí augusztus 31 2 e kínos állapotok megszüntetésére. A föld- mivelésügyi miniszter a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalt bizta meg a tervek elkészítésével, majd később, a terv jóváhagyása után a kivitellel is. E szabályozás és töltésépítési munkálatokat a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal mérnöki kirendeltsége 1909-ben indította meg; az építés még ma is nagy apparátussal folyik. A kirendeltség székhelye Sióagárd. Évekig tartó munkálat van még vissza, de nem szabad sokallani sem a fáradságot sem pedig a nagyobb költséget e szép mérnöki idea vég befejezésére. Az elhelyezendő emlékkő voltaképpen diadaloszlopa a nemzeti kultúrának, amely ha lassú tempóban is, de okos, tervszerű munkájával hova-tovább értékesít minden eddig parlagon hevert területet, teremni, szolgálni kényszeríti az igazi nemzeti nagyság, az általános vagyonosodás előmozdítására. A gyönki ref. gimnázium áthelyezésének ügye. (Folytatás.) A tanári kar azonban az intézetnek nem megszüntetését,hanem felvirágoztatását óhajtotta, mikor az áthelyezést ajánlotta a fentartó testületnek. Lássuk tehát azokat az akadályokat, amelyek miatt njm remélhetjük iskolánknak Gyönkön való felvirágoztatását! összes helyiségeink szükek, földszinten levő tantermeink nedvesek és sötétek, úgy hogy bennük a reggeli első s a délutáni utolsó órákon Írásbeli dolgozatot készíteni vagy olvastatni igen sokszor lehetetlen. Rajztermünk, tornacsarnokunk, torna- és játszóterünk nincs. Ezek miatt nemcsak a tanítás szenved hiányt, nemcsak az órabeosztás pedagógiai elveit kell figyelmen kívül hagyni, hanem testi nevelésünk is igen fogyatékos. A tornázás télen néha 5—6 hónapon át szünetel, sőt nyáron is sok óra elmarad az időjárás szeszélye szerint. Másik, ennél még sokkal nagyobb baja a gyönki gimnáziumnak, hogy nagyon nehéz megközelíteni a községet, majdnem teljesen ki van rekesztve a vasúti forgalomból. Vasúti állomásunk 7 kilométernyire van s ez aránytalanul megdrágítja s megnehezíti a Gyönkre való jutást. Maga a község kicsiny, lakosságának szaporodása sem üti meg a rendes mértéket, mert 1890-ben 3371, 1900-ban 3198, 1910-ben 3400—3500 között volt a lakosság. Székhelye Tolnavármegye simontornyai járá.sának, van járásbírósága, adóhivatala, közjegyzősége. Némunkához hozzájutni. Ritka gonddal kezelt levéltára tele van nevezetes emberek kézirataival. Lekötelező szívességéből magam is most dolgozom fel a Bezerédj emlékkönyv számára az ő tulajdonát képező Bezerédj leveleket, amelyeket Bezerédj István Csapó Dániel alispánhoz, volt követtársához, rokonbarátjához s mondhatni ifjúkori tanítómesteréhez irt. De nemcsak levéltára kincsesbánya a kutató számára. Nagy olvasottsága és összeköttetése révén ő maga is kimerethetetlen adattár a történetírónak. Tolnavármegyében ma nem hiszem, hogy volná még valaki, aki a múlt század és a közelmúlt társadalmi és családi viszonyaira vonatkozólag értékesebb és jellemzőbb adatokkal szolgálhatna. Most megjelent könyve is éppen ezért kétszeres értékű reánk, tolnamegyeiekre és különösen szekszárdiakra, mert sok olyan értékes adatot tart fenn, amelyék már is kimosódtak az emberek emlékezetéből. Liszt Ferenc leveleinek kiadóját tehát, ki megmutatta, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, e kiválóan értékes és -becses könyv megjelenése alkalmával a legmelegebben üdvözöljük, s azt óhajtjuk, hogy a vármegye muljtja iránt ’őt vezérlő lelkes szeretet ihlesse meg — többi nagyjainkat is-. -• , A könyv egyébként szép kiállításban Kilián Utódánál,' a Franklin-társülat nyomdájában, Budapesten jelent meg. Ára 6 körona. Közli Liszt arcképét is, továbbá a mesternek Gsapiláa. részére irt pár taktusos szerzeményét s Csapó Vilmosához intézett levelét facsimilében. Á bevezető részt a szerző utólagos engedőimével már most közöljük, legközelebb pedig kivonatolva hozni fogjuk a zeneművészet világhírű mesterének, Liszt Ferencnek leveleiből a bennünket, toíhamegyeieket s főleg szekszárdiakat érdeklő' részieteket is, amelyek nem egyszer érdekes megvilágításban mutatják be a vármegyének egyik, .kétségtelenül . szép korát s annak ■szereplő emberéit. ,, í i B. I. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK hány éve erős mozgalom indult meg a szolga- • bíróságnak elhelyezése iránt úgy, hogy csak nagy anyagi áldozat, építkezés árán sikerült a a hivatalt idekötni. Ugyancsak ezzel kapcsolat- | ban merült fel a járásbíróság elvitelének gondolata. A hivatalok ugyan megmaradtak, de a velük járó intelligencia Gyönköt ma is csak átmeneti állomásnak tekinti. Az ország összes középiskolái közül a miénkben van a legkevesebb helybeli tanuló ; számuk 20—24 között ingadozik. Ugyancsak ez az oka annak, hogy vidéki növendékeinket nem részesíthetjük megfelelő el- szállásban. 10—15 olyan szállásadó család van, ahol szülők és tanári kar nyugodtak lehetnek a tanulók , környezete, felügyelete és szállása felől, a többi helyet csak szükségből kénytelenek elfogadni. Föltétlenül szükség volna interná- tusra. Van ugyan konviktusunk, a tanári kar felügyelete alatt, de a 8—10 tanuló befizetése egyáltalán nem elegendő arra, hogy minőségileg és mennyiségileg is elfogadható kosztot lehessen belőle adni. Addig, mig Tolnában csak a bonyhádi algimnázium létezett a miénken kívül, még csak lehetett remény a miénknek állandó fellendítésére, de mihelyt Szekszárd uj áll. főgimnáziumot, Paks. áll. polg. iskolát kapott, Bonyhád pedig főgimnáziummá fejlődött, egymás után vesztettük el lábunk alól a talajt. Gyönk, kicsiny, elzárt voltából, forgalmának, kereskedelmének, iparának majdnem teljes hiányából, intelligenciájának állandó és gyors változásából, a község szegénységéből önként következik az, hogy lassankint mindinkább és inkább elmarad azoktól az áramlatoktól, amelyek között ma él az emberiség. Gyönk akciója a glmnázlnm megtartásáért. Bármennyire szükségesnek látjuk is iskolánknak Gyönkről való elvitelét, tisztelettel állunk meg az előtt az igyekezet előtt, amelyet Gyönk annak megtartásáért kifejt. Tudjuk, mily érzékeny veszteség volna egy 99 év óta meglevő intézet áthelyezése s tudtuk, hogy a község mindent el fog követni mozgalmunk meghiúsítására. A múlt iskolai évre összegyűjtött adományokkal és a felajánlott kókviával körülbelül 30 tanulót részesítettek segélyben s éppen ennyivel iratkozott be több 1910-ben, mint 1909-ben. Ez a létszámszaporulat körülbelül 3000 koronába került a községnek, a lakosoknak, illetőleg az adakozóknak. Ekkora összegre azonban minden évben szükség volna, de minden évben megújítandó közadakozással, hangversenyrendezgST, sei, tiszteletjegyekkel nem lehet előteremteni, — ez legfeljebb néhány évben járhat eredménnyel. Gyönk képviselőtestülete első 2000 koronás ajánlatával a gimnázium terhein, vagy néptelen- ségén akart segíteni. A tanári kar kimutatta, hogy ennek a folyó szükségletek fedezésére Emlékeimből. — Irta: CSAPÓ VILMOS. — Nagy emberek kiváltsága, hogy emlékük kimeríthetetlen. Kutatás és véletlen mindegyre újabb adatokat hoznak felszínre és csak kötelességet teljesítenek, kiket körülményeik nagy emberekké! érintkezésbe hoztak, midőn életük legcsekélyebb mozzanatait is a hivatott életrajzírók számára megmentik a feledéstől. Legrégibb emlékem Liszt Ferencről az 1846. évből ered, midőn a már európai babérral elhalmozott világhirü művész — ki akkor másodízben tért vissza hazájába — mint Augusz Antal vendége Szekszárdon,* a megyeház nagytermében hangversenyt adott és az eseményszerű zeneünnepélyen résztvevő szülőim elragadtatásának még évek múlva is, kis gyermek létemre tanúja lehettem. Tolnamegye összes előkelősége Liszt ünneplésére sereglett és a társaságból Salamon Palochay Cornélia bárónő versekben dicsőité és gróf Zichy Lászlóné zongoráját péli birtokáról Liszthez hozatta, hogy reá írassa nevét. Szekszárdról ellátogatott Scitovszky pécsi püspökhöz, kinek kérésére, megígérvén egy ünnepi mise írását, beváltotta szavát, egy évtized múlva Scitovszky prímásnak »Esztergomi miséjé«vel. Művészi útját Dél- magyarországnak irányítva, felkereső Karátsonyi Guidót, kihez korábbi barátság fűzé és évtizedek múlva is gyakori vendége lön budai krisztinavárosi palotájának, melyet a mácenás háztartássál, fogattal rendelkezésére bocsátott a művésznek.-Temesvár lön azután kiindulási pontja keleti diadalutjának, mely Konstantinápolyon át Kievvig vezetett, hol megismerkedvén herceg Wittgenstein-Sayen Miklósné szül. Iwanovszka Carolinával,1 életének legjelentősebb korszakába lépett. * A helyi tradíciók fennmaradáiának szempontjából is feljegyzett minden Toltavármegyére vonatkozó adatot .-1 Woronince Podoliában fekvő birtokáról jött L. F. hangversenyére. t-.,a ,> fordítása után is 3913 korona évi deficit marad. Második ajánlatában' az első helyett égyszer- smindenkorra 70,000 koronát szavazott meg, nyilván az uj épület költségeire. Itt elsősorban is alkalmas telekre van szükségünk, de a köz- okt. kormány által megjelölt nagyságú telek Gyönkön egyáltalán nincs. Még ha ingyen juthatnánk is hozzá, — bár erről a képviselőtestületi határozat nem szól — 80,000 korona államsegélyt feltételezve is, 40—50,000 K-val, ebből a gyönki adományból kellene hozzájárulni. Mi marad tehát akkor, ha még a telket is magunknak kell szerezni ? Bízvást elmondhatjuk, hogy az uj épületnek államsegéllyel való feL építésén kívül Gyönk ajánlata semmit sem biztosított a gimnázium szamára. Református vidékeinktől éppen úgy el leszünk szigetelve;- a forgalomtol éppen úgy elzárva maradunk, tanítványaink segélyezése lehetetlen lesz, elhelyezésükről ezután sem gondoskodhatunk, az egető szükségként jelentkező internátust, vagy legalább konviktust meg nem teremthetjük s a haladás, az élet nagy feladatai - felől éppen oly kevés fogalmat alkothatnak tanítványaink, mint ma. Ne is szóljunk mozgalmunk végső céljáról :, a főgimnáziumról — hiszen az itt, úgyis örökre lehetetlen! Fájdalmasan éreztük a köröttünk támadó és kifejlődő iskoláknak reánk nehezedő versenyét ; Szekszárd, Bonyhád egyedül csak nekünk ártott. Ehhez hasonló veszedelmet jelent ránk nézve a rövid idő alatt megnyitandó szekszárdi internátus és Dombóvár újonnan felállítandó kath. főgimnáziuma Szekszárd internátusát a város építi s az állam fogja fenntartani. 60 tanulóra tervezik s az előirányzott költség 170,000 korona. Dombóvár Szekszárdnál is veszedelmesebb. Dombóvár a jövendő városa. S képzeljük már most el; mit fog jelenteni a gyönki gimnáziumra egy tőlünk 40 kilométernyire levő modern városban egy uj főgimnázium ! A dombóvárin kívül a pécsi püspöki főgimnáziumnak s 200 tanulóra tervezett interná- tusának megnyitása is érezhető lesz nálunk. Kilátástalan ez a helyzet, kétségbeejtő lesz, ha véletlenül be talál következni. Iskolánknak nem lehet fenmaradni itt Szekszárd, Bopyhád és Dombóvár között. Mint gyűrű fogják ezek körül Gyönköt, hozzánk képest mind bennünket messze meghaladó anyagi és erkölcsi erővel — el kell itt sorvadni — vagy menni kell 1 A gimnázium alapítványai. Iskolánknak alapítványai: I. Közszükségletekre összesen 262,472'33 K. II. Segélyalapitványok 8,02670 K. összeg 270,499 03 K. Jövédelmeinket ezen alapítványok kamatai, az egyházkerület évi segélye, a tandíj és az államsegély teszik. , > Liszt Ferenc az 1839. évben, a pesti árvíz alkalmából, gyermeksége óta először ‘ jelent meg hazájában és honfitársai körében is azonnal felkölté az őt európaszerte kisérő lelkesedést. Január 4-én ment végbe a »Nemzeti Színházban egy diszkard átnyujtásának ünnepélye és azon lendületes francia beszéd eredeti szövegét, melylyel Liszt a maga nemében egyetlen kitüntetést megköszöné, Augusz fogalmazta magyar nyelven. 1 A pesti emlékezetes napok lezajlása után Pozsonyba rándult Liszt, hol a »diéta« ^Sayes keretében találta az ország szine-javát. fj^iszt Ferenc megjelenése olvassuk egy élénk közvetlenséggel irt egykorú napló 2 feljegyzései közt — igen nagy mozgást hozott a társaságba; engem már ismert Fiúméból,8 most egy kicsiny, pár tactusból álló darabot irt4 emlékül számomra ; minden matinée-n és soirée-n, midőn játszék, résztvevék. Ő nagy művész, talán zenei bűvész, a hon méltó büszkesége ! Áz öreg gróf Esterházy Kázmérné tiszteletére egy mulatságot adott, mely csupa hölgyekből állott ésr hol Hermine főhercegasszony is, ki nyilvános mulatságban gyöngeség miatt részt nem vesz, eljövetelével mindnyájunkat megörvendezteteít. Onnét gróf Széchényihez mentünk Lisztnek átadni a billikomot, mely tiszta aranyból van készítve. Széchényi István sajátkezű levélkében hitt meg engem, ezt írván: »Heute Abend gegen 9 Uhr wird dem Liszt der Becher bei meiner Frau übergeben; bitte gewiss zu kommen«. A billikomot,5 melyre neveink, tizenkét adományozó hölgy neve be van vésve, meghatottan fogadta el Liszt, mondván, - »hogy e pohárból csak nectárt inni méltó, azért is ő más itallal soha 1 A fogalmazvány kézirata, Liszt- áugusz-iratok közt. 3 »Tagyosi Cs pó Ida Neméskéri Kiss Pálné »Naplójából«. (Megjelent mint kézirat Budapesten »Pátria«, 1904.) 3 Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzó-Volt 1838—1848. 4 Liszt emlékek közt Tengelicen. 9 Szinsranyból, a Nemzeti Múzeumban őriztetik.
