Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-31 / 70. szám

3

galma ég bennünk, mely hódítani mégy és harcot támaszt maga körül, hanem a mindenki meggyőződését tisztelő, magáéhoz ragaszkodó türelem.

A felsorolt morális előnyökhöz oly biztos vagyoni alapot nyerünk iskolánk számara Du- I naföldváron, hogy nemcsak az algimnázium felvirágzását, korszerű színvonalra emeléséi teszi lehetségessé, hanem a főgimnáziummá való fejlesztést is. Dunaföldvár elfogadván a fenntartó testület feltételét, 300,000 korona készpénz adományon kívül 4000 Q öles beltelket is megszavazott iskolánk számára. Ez ajánlattal a mai 270,499 korona 3 fillér vagyonunk helyett a Hajós-alap felett rendelkező bizottság kedvező határozata esetén 550,527 korona 3 fillér, kedvezőtlen határozat esetén nekünk 443,'87 korona 88 fillérünk lesz s ha más református gimnáziumnak átengedünk 107,339 korona 15 fillért, meg ez utóbbi esetben is 172,689 korona 85 fillérrel lesz több vagyonunk, mint ma van. Az uj épület építésére igénybe vehetjük Dunaföldváron is a sehol sem nékülözhete 80,000 korona államsegélyt s azt a magunk erején 130.000 K-ra egészítvén ki, még mindig 122,689 kor. 8o fillérrel nagyobb a tőkénk a mainál s van azonkívül egy hatalmas 30—40,000 K-át érő telkünk,, rajta az uj iskolaépülettel mai 6—700 Q-öles telkünk és 40,000 K-ra értékelt ósdi, nedves, sötét épületünk helyett

Ez azt jelenti, hogy a 80,000 K kamatjára szükségünk nincs, az a főgimnázium céljaira állandóan tőkésíthető. Ez évi felesleg tőkésítése, a vármegyei alapítványnak az alapítólevél értelmében való növelése két évtizeden belül újabb

100,000 K gyarapodást jelent a dunaföldvári gimnáziumnak s ekkora erővel már lehetséges megkezdeni a főgimnáziummá fejlesztését.

Ezután rátér a memorandum a vármegye 100 ezer koronás alapítványára s idézi a vármegye határozatát »ha t. i. a gyönki gimnázium megszűnik, vagy állami kezelésbe jut, akkor az alapítvány eredeti összege visszakerül a vármegye rendelkezése alá, de köteles lesz azt a közgyűlés valamely más közművelődési célra átadni, saját szükségleteire nem .fordíthatja«. S azt a kérdést teszi fel:

Lehetséges e a vármegye ilyen intenciói mellett ennek az alapítványnak elvesztése. Amikor a vármegye egyik községe helyett, — amelyben az iskola a saját és a vármegye által is megjelölt célját elérni nem tudta —- ezután egy másik községében akarja ugyanazokat a célokat, ugyanazon eszközökkel, ugyanazon szellemben, de erőben meggyarapodva nagyobb munkakörben, hatványozott erőben szolgálni ?

S ezzel fejezi be. Elmondottunk mindent! Nyugodtan, bizalommal bocsátjuk ez ügyet társadalmunk, vármegyénk, egyházi hatóságainak bölcs Ítélete alá, mert tudjuk, hogy ott ugyanazon tekintetek döntők, melyek miatt az áthelyező határozatot fenntartó testületünk meghozta : iskolánk, egyházunk és hazánk nagy érdekei. (Folytatjuk.)

HÍREK.

— Látogatás a római kathollkns óvodában és gyertaekmenhelyben Báró Schell József né a római katholikus óvoda és gyermekmenhely elnöke üdüléséből haza térvén, folyó hj 30 án Triebler Ilma alelnöknő kíséretében meglátogatta az óvodát és gyermekmenhelyet, a kisgyermekek közt cukorkákat osztott szét és végignézte a kis napközi gondozottak (80-an voltak) étkezését.

— Porozol Dezső gyengélkedése. Percsel Dezső vbtt., munkapárti elnök egészségi állapotáról riasztó hírek járták be a fővárosi sajtót. Örömiftel konstatáljuk, hogy a hírek túlzottak, mert bár P e r c z e 1 Dezső még ma is gyengélkedik — különösebb aggodalomra nincsen ok. Perczel Dezső gyengélkedésének igazi oka voltaképpen a munkában való kimerülés. Reggel 6 órától esti 11-ig szakadatlanul dolgozik ő. A most folyó parlamenti harc természetesen méginkább fokozta pártelnöki teendőit s hogy ezeknek, a nála megszokott lelkiismeretességgel megfelelhessen, hetenként kétszer, háromszor is megtette Budapest és Bonvhád között a fárasztó éjjeli utat. Az utóbbi hetekben már bizonyos fáradtság jelei mutatkoztak rajta. A múlt vasárnap azonban, mivel a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület őt kérte fel elnökül a bonyhádi állatdijazás jutalmainak szétosztására kiküldött bizottságba — gyengélkedése dacára is kikocsizott Béla fiával, az állatvásár megszemlélésére s még kocsiját is mindjárt visszaküldte Alig időzött ott azonban egy kis félórácskáig, az óriási melegben elszédült, összeesett. Nemsokára azonban ismét magához tétt, amikor tüstént lakására vitték, hol a leggondosabb ápolás mellett ereje egyre javul. Családja azonnal táviratozott Ritook dr. fővárosi orvosért, ki már lenn is járt Bonyhádon, megnyugtatva a családot s a nagyszámú érdeklődőket, akik között úgyszólván, a legelső Héderváry Károly gróf miniszterelnök volt. — Az orvos pár heti feltétlen nyugalmat ajánlott a betegnek, aki ha ereje visszatér, huzamosabb ideig valamelyik fürdőhelyre megy pihenni.

— Egyházmegyei képviselők. A tolnai református egyházmegye az őszi egyházkerületi közgyűlésre rendes képviselőkül; Szűcs Endre cecei lelkészt és Kovács Sebestény Endre föld- birtokost, világi tanácsbirót, pótképviselőkül pedig Szakács Imre lelkészt és Hagymássy Károly tanácsbirót küldte fel.

— Esküvő. Bihar Alajos üszögi vas ut tisztviselő, a napokban tartotta esküvőjét Losoncéi Irén kisszékelyi rk. tanítónővel.

— MÖZS kérelme. Mözs község képviselőtestülete elhatározta, hogy a Palánk-puszta melletti vasúti őrháznál feltételes vasúti megállóhely létesítését kérelmezi.

1911 augusztus 3i.

.' a^í'pilóleveleket az egyházkerület jog- ügyi bizottsága múlt év december 5-én megvizsgálta s úgy találta, hogy átvihető 135,58118 korona fenntartási alap, 7606 70 korona segélyalap s a jogosítottak kedvező rendelkezése esetén a 107,33915 koronát tevő Hajós-alap, tehát kedvező esetben 250,527 03 korona, kedvezőtlen esetben 143,187-88 korona s akkor a Hajós-alap más ref. gimnáziumoké. Az elvesző alapítványok összege pedig 15,072, vagy 21,072 korona.

E számadatokra támaszkodva mondta ki a fenntartó testület március 16-án a Dunaföld- várra való áthelyezést, itt látván legjobban biztosítva a gimnázium anyagi és, szellemi alapját.

Dunaföldvár és a gimnázium jövendőle.

Dunaföldvár közönségének már régi és általános óhajtása a középiskola; megtett érte minden lehetőt már a múltban is, de a maga erején nem volt képes felállítani, külső segítséget pedig nem kapott. Két évvel ezelőtt fokozatosan fejlesztendő magánjellegű polgári fiuisko lát nyitottak, melyhez a város 3000, pénzintézetek és egyesek pedig 1000 koronával járulnak évenkint. Dunaföldvár lakosságának számát tekintve Tolna vármegyében Szekszárd után második helyen áll; a legutóbbi népszámlálás 13.108^ lakost és az utolsó 10 év alatt 1000 szaporodást mutatott ki. Budapesttől deli irányban a Duna mentén az első jelentékeny város. Közhivatalai és a mellette elterülő nagy uradalmak nagyszámú intelligenciát biztosítanak. Iparos, kereskedő és hivatalnok osztálya az ajánlattevő községek közül, a jelenben Dunaföldvárnak van a legnagyobb. A katholikusság nagy többségben van ugyan, de van reform, és ág. h. ev. anyaegyháza is.

Ilyenformán megtalálná iskolánk Dunaföldváron azt, amit mindeddig nélkülözött, az eleven, pezsgő életet iparban, kereskedelemben, forgalomban, kultúrában egyaránt.

A helybeli tanulók létszámát állandóan biztosítja a 2300-at meghaladó elemi iskolás.

A vidéki tanulók elhelyezésére alkalmas helyekül kínálkoznak az-intelligens családokon kívül a jómódú iparosok és kereskedők.

A legutóbbi időben a fővárosi sajtót is bejárta egy hír, amely szerint Dunaföldvár kath. népe ellenszenvvel fogadta volna a református gimnázium odatelepítésének tervét. Nem a gyönki gimnázium kereste a Dunaföldvárra jutást, nem tőlünk indult ki az odahelyezés gondolata. Maga a nagy többségében róm. kath. lakosságú város lépett fel hatalmas ajánlatával. Lehetséges lett volna oly nagy többséget nyerni a képviselő- testületben, ha az a szavazás nem a község közhangulatának kifejezése ?

Dunaföldvár közönsége a ref. gimnáziumban a magyar művelődés zászlóvivőjét látja és keresi, mi a nemzeti művelődés szeretetét, nagy nemzeti feladataink iránti igyekezetei, vallásunkhoz, egyházunkhoz varó ragaszkodáson kívül a kálvinista magyar ember egyenességét, nyílt őszinteségét visszük. Nem a hittérítő tulbuznem fogja profanáim e drága kincset*. Tiszteletére Batthyány Lajosnál tartott nagy táncvigalom után hagyta el e fénycsillag városunkat.«

Az esztergomi bazilika felscentelési ünnepélye 1856-ban hozta Liszt Ferencet harmad- izben Pestre; melynek utcáin gyakran láttam, mindég többek társaságában, sebes, ruganyos léptekkel, emelt fővel és állandó mosolylyal ajakáo, megrázva időnkint magas, selyemkalappal fedett barna, válligérő haját és mélyen csengő bariton hangján szakgatott megjegyzéseket ejtve. Olyan megjelenés volt, hogy mindenki önkéntelen szögezte tekintetét reá. Esztergomban miséjét vezényelve, mellén vörös selyemvérten tündököltek számtalan rendjelei.

De a primási udvar rendezői elmulaszták a diszebédnél a király asztalához ültetni, helyét a kiséret és többi meghívottak közt jelölvén ki, a megbántódott nagy művész inkább leszállt a zenekar Duna-útjára bérelt gőzhajóra és ő maga vendégelte meg a misében közreműködő zenészeket. 1

Az esztergomi és később a »koronázási misék« körül Augusz Antal jelentős érdemeket szerzett a mesterrel szemben, kinek megbízatása e müvek alkotására és váratlan, — mert ármánykodásból eredő nehézségekbe ütközött — előada- tása Augusz következetes, erélyes és kitartó buzgalmának köszönhető, mit a mester barátjával szemben e gyakran ismételt szavakban: »unsere Messe« ismert el. Szoros baráti frigyük 2

1 A mise szerzéséért és a művészek közreműködéséért a jutalom elmaradt ; Lisztnek a prímás egy imakönyvet küldött.

2 »Entre nous il y a une loglque de coeur d’intelligence et de faits, púi ne c’est jamais montrée fautive.« (L. F. levele A. A.-hoz 1871.)

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

már 1839-ben verve gyökeret, felujult 1846-ban, hogy az 1851-ik évtől, mint levélváltásuk is tanúsítja, meg ne szűnjék 1878-ig, Augusz haláláig^ és ha kezdetben a- művészet jelében találkoztak lelkeik, későbbi években a magánélet legbensőbb kötelékei egyesiték őket, mely minden önző érdektől ment, valóban magasztos viszony a sirig kitartott. »Egyike volt — mondá nekem a mester Auguszról — azon nagyon kevesek közül, kiket valódi barátaimnak nevezhettem.» Szintén jelenlétemben adá válaszul Augusz politikai haragosának megrovásaira: »Mit Politik befasse ich mich nicht, auch lasse ich mir durch Politik die Freundschaft nicht vergällen !«

Egyetlen kis felhőről tudok csak, mely barátságuk derült egén, de szintén nyomtalanul elvonult. Midőn Augusz, a mester Pesten leendő téli időzése alkalmából lakást keresett számára és Wittgenstein hercegné szorgalmazására nagyobb igényű lakosztályt ajánlt: Liszt, a puritán életmód kedvelője, hevesen ellenszegült és Augusz érzése szerint neki »scénát« csinált, miért a jószivü mester sietett bocsánatot kérni!

Említést igényel a mesternek gyakori szekszárdi tartózkodása, mely valódi üdülésszámba ment; leveleiben, mint jövőt és mint múltat, szeretettel említi a szekszárdi napokat, melyek csaknem minden második évben hetekre, sőt hónapokra terjedtek. Az akkor még csupán gőzhajókkal megközelithető csendes városkában kényelmes, kedélyes otthont lelt Augusz házánál, 1 melyben egy árnyas kertre néző emeleti

1 A szekszárdi Casinó tulajdona; épület és kert gondoztatnak.

lakosztályt (u. n. »torony«) birt. Korán reggel kelve, a hosszú néptelen utcán haladt egyedül, hóna alá nagy imakönyvét szorítva, az »Újvárosi« templomig, melyet Augusz építtetett a reábizott Rhabovszky alapítványból; stilszerü szép imaház, a kórus homlokzata Liszt dombormű arcképével (Rietschel től) díszítve, de melynek fogyatékos orgonájáról mégis tréfásan mondá barátjának: «Nur die Orgel hast du verbummelt 1«

A délelőttöt, miután a figyelmes báróné vendégével az ételsort a magyar konyha Ízlésében megállapitá, Íróasztalánál tölté, melynek művészi rendetlenségét nem volt szabad megbolygatni.

A délután kirándulásokkal telt el, a hires szőlőkhöz, melyek termékének a mester európai propagandát csinálva, elismerést szerzett fejedelmek, bibornokok, sőt a pápá asztalán is. Néha felkeresték a Sárközt,1 mert habár Liszt a tájak szépsége iránt kevésbbé érdeklődött: a néprajzi sajátságok felkölték figyelmét. A szekszárdi sejour-ok fénypontját az 1870. év őszi hónapjai képezék, midőn az egész kastély és átellenes szálloda telve volt Liszt-vendégekkel, köztük Menter Zsófiá, Janina Olga, Servais, Mihálovich és Reményi, ki a társaságot művészi hegedüjátéiíával és bohóságaival egyaránt szóra- koztatá. A mester szekszárdi időzésének szelíd varázsa mindannyiszor gyógyhatást gyakorolt egészségére és kedélyére; még az illetékes Wittgenstein hercegné beismerése szerint is.

1 Az őcsény—decsi falubeliek dicsekedtek, hogy Liszter, (így!) »az a híres ember« sem kerülte ki őket. Ismertetésem a »Fővárosi Lapok «-bau 1886.)

Szekszárdon, a fő-utcán, Széchenyi-utca 169. sz. házban egy nagyobb üzlethelyiség, október hó 1-ére kiadó. — Értekezhetni ugyanott.