Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-26 / 51. szám
TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 junius 26. 3 Eljegyzésük. Ifj. Bemrieder József hídvégi nagybirtokos, ismert kitűnő sportsman eljegyezte Szitányi Ella urhölgyet, Szitányi Ódon a Hazai bank vezérigazgatójának leányát'. Dénes Mihály szabadkai lakos vonatvezető, jegyet váltott Angyal Dezső szekszárdi géplakatos leányával Emmuskával. Papszentelés. A pécsi szeminárium végzett növendékeit most rendelte fel a megyés- püspök. A tolnamegyei felszenteltek uj miséinek sorrendje a következő. Fauszt Antal Apar julius 2. Manuduktor Bitter Illés igazgató, szónok Weisz János esperes plébános. Kaufmann János Sza- kadát (Tolnamegye) julius 2. Manuduktor Pelcz Árpád szakadáti plébános, szónok Müller Péter verrődi káplán. — A péos—bátaszéki vasat tisztviselői. A legközelebbi napokban benépesülnek a pécs— bátaszéki vasút csinos állomás épületei. Pécs— Gyárváros állomásra Görgő Fülöp kerül, mint kiadó, Mecskeszabolcs állomásra Fricker Antal, mint elöljáró. Somogy—Vasas állomásra Puskás Elemér, mint elöljáró, Hosszuhetényre Zsifkovits Róbert, mint elöljáró, Pécsváradra Bolin Kálmán állomásfőnöknek, Mihók András, állomási felvigyázónak. Nagypallra Kocsis József kezelő őrnek, Rácmecskére Bischof Boldizsár, elöljárónak. Palotabozsókra Vadász Antal elöljárónak Véméndre Bercsényi Gyula állomási elöljárónak, Báta állomásra Gyorsok József elöljárónak. Bátaszéken a személyzetet már előzőleg szaporították. A pécs—bátaszéki vaisut osztálymérnökévé Bertalan Imre neveztett ki. — Elnök választás. A szekszárdi gazdapárt elhunyt elnöke Főglein Ferenc helyére egyhangúlag Hermann Frigyes szekszárdi birtokost választották meg. — Adományok a Slmontslts Béláné alapítványra. Simontsits Béláné alapítványra újabban a következő adományok érkeztek : Bezerédj Andor Jegenyés 100 K Dunaföldvári Takarékp. SO K Dunaíóldvári Hite.bank 25 K Dunaföldvári- Népbank Niefergall Nándor GQns Béla Niértit Béla Dr Lévai Dezső Stauber Sándor Df. Polgári Takarékpénztár Gauzer Ignác 20—20 K Szévald Móric Frank Gusztáv Dr. Schützenberger Endre, Krausz Gyula Geblusek György Zlinszky József Dr. Schóber László Schmidt László Bodor György Krausz és Dénes Révész György Kovács Jenő 10—10 K 'Huber Ferenc Kelemen Izsó Gazdag Dezső Borovitz (ózseí Bozár József Vlzslovszky László Ifj. Kobn Mór Dr Szakách János Niefergall János Niefergall Imre Fischer Jenő Biró Imre Újhelyi Béla Somló Manó - Veisz Ignác Strausz Mihály Spitzer A. Józsel Török Béláné Baumgarten Antal 5—5 K Borovitz Samu Nyulasi Mór Fein Márkus 2—2 K Grósz Mór Kramer Dezső 1—1 K Ezen adományokat köszönettel nyugtatja Schneider János, gondnok. — Hitközségi gyűlés. A szekszárdi rom. kath. hitközségi tanács és iskolaszék vasárnap tartott ülést dr. Fent Ferenc apát elnöklete alatt. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az elnöklő apát meleg szavakkal aposztrofálja/íoruííf/l Ignác tanítót, igazgatóvá történt kinevezése alkalmából s a püspöki kinevezés egy érdemes s minden tekintetben kiváló paedagógusra esett, ki úgy a nevelés és tanítás, mint a kath. hírlapirodalom terén maradandó nevet vívott ki magának. Az üdvözlő beszédre Horváth Ignác meghatott szavakban válaszolt, megköszönte _gy az elnöknek, mint a hitközségi tanácsnak spontán megnyilatkozott jó kivánatait. Jelentette az elnök továbbá, hogy a vallás és közoktatásügyi Miniszter tandijpótlék címen évi 2447 korona állami segélyt utalványozott. Ugyancsak elnök jelentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi Miniszter átirt a pécsi püspökhöz s ennek kapcsán az egyház megyei főtanfelügyelőség felhívta az iskolaszéket, hogy egyes osztályokban már most intézkedjék a túlzsúfoltság megszüntetéséről; minek következtében az elnök javasolja, hogy a;.belvárosi fiú- és leányiskolában az V. és VI. osztály megszüntetendő s a béri Balogh Ádám-utcsi iskolában állít tatnék fel az V. és VI. osztály, minek következtében az alsóvárosi iskolában a Hl. és IV. osztály egyesítendő. Az újvárosban megmaradna a IV., V. és VI. osztály, de a túlzsúfoltság elkerülése végett a gyöngébb tanulók visszatartandók a III osztályban. A hitközségi tanács elnök javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az évzáró vizsgák megtartásáról 8 annak fényes eredményéről elnök örvendetes módon tesz jelentést s a tanítóság iránt mindenkor érzett szeretetén<»k és becsülésének adott kifejezést jelen alkalommal is, miért is a hitközségi tánács lelkesen megéljenezte a közszeretetben álló apátot, aki a tanügynek mindenkor lelkes barátja. Madárvédelem Tolnamegyében. Az állami madárvédelem megyénkben is megtette az első lépést: Csörgey Titusz, a «M. kir. Ornitológiái Központ» tudós titkára folyó hó 21. és 22-én Tamásiban járt, hogy a madárvilágot tanulmányozza és a földmivelési miniszter által adományozott etetők és fészekodvak elhelyezése végett intézkedjék. Egyben az állami fészekodúgyár készítményeiből raktárt létesített Weisz Adolf vaskereskedésében. Kilátásba helyezte, hogy a vadaskerti ezeréves tölgyes meghagyása érdekében lépéseket fog tenni s e célból kérte, készíttessenek fényképfelvételeket az őserdőszerü részletekről, hogy az illetékes tényezők a történelmi, irodalmi, természetrajzi és művészeti- szempontból egyaránt értékes erdőről legalább fogalmat nyerjenek. A tamásiak bíznak abban, hogy Esterházy herceg a miniszter méltányos kérelme elől nem fog elzárkózni. — A szombat esti hangverseny iránt oly szokatlan nagy az érdeklődés, hogy a Molnárféle könyvkereskedésben már is tömeges helylefoglalás történt, miért is ajánlatos a jegyeket előre megváltani, mert a helyek számozva vannak s a számozott jegyek előre át is vehetők a Molnár-féle könyvkereskedésben. — Közegészségügyi felügyelőnk. A köz- tisztaság ellenőrzésére a belügyminiszter vármegyénk területére Holländer Hugó dr. közegészségügyi felügyelőt küldte ki. — Egyleti ügy. A dunaföldvári «Kegyelet» temetkezési egylet módosított alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyta. — Vizsgálati növendék hangverseny a polgári fiúiskola tornacsarnokában. Folyó hó 29-én, csütörtökön Péter és Pál ünnepén délután l/i6 órakor vizsgálati-hangverseny lesz a polgári fiúiskola tornacsarnokában, melyre az érdeklődők, a zenebarátok szívesen láttatnak. Belépti- dij nincsen. Műsor: 1. Wagner: »Gebet« Lohengrinből, négyhegedüre játszák : Haidekker I., Áldor Gy., Kramolin Gy. és Kiss I. 2. Hoh- mann Bloch : Etude, játsza Krausz S. 3. Pleyel dur., játszák Kramolin Gy. és Kiss I. 4. a) W. t. Mozart: Entführung, Zauberflöte, Titus, hegedűn játszák: Haidekker János, Áldor György. Zongorán kiséri: Áldor László. 6) Losi fan tutte, Don Juan, Figaro’s Hochzeit, hegedűn játszák: Haidekker J. Áldor Gy. Zongorán kiséri Áldor S. 5. a) Cs. B. Pergolesi: Ária. b) La Romanesca. Hegedűn játsza: Áldor Gy., Zongorám kiséri Áldor L. 6. Schumann: Träumerei. Hegedűn játsza: Haidekker J. és Áldor György. 7. Mozart: Phantasie. Zongorán előadja: Áldor L. 8. a) L. M. v. Weber: Freischütz, Sylvana, Eurganthe. b) Preciosa, Aberon: Hegedűn játszák: Haidekker J. és Áldor Gy. Zongorán kiséri Áldor L. 9. a) Gavotte: J. Ph. Rameau, b) Deutscher Tanz: V. t. Mozart. Hegedűn játsza: Haidekker J. és zongorán kiséri Szondy Kata. 10. Franz Drdlä: Tarantelle. Hegedűn játsza: Haidekker J. és Áldor Gy. Zongorán kiséri Áldor László. — Irodalmi estély. A dunaföldvári »Egyen- lőségi Kör« 1911. julius 1-én családias jellegű irodalmi estélyt rendez. Műsor: 1. Versek. Irta és előadja: Kövy Árpád. 2. A vén cigány (Melodráma) Kungel Erzsiké. 3. Boszorkány dala (Szavalat) Szirtes Ferenc. 4. La Moscovite danse Nationale (J. Ascher). Zongorán előadja: Güns Margitka. 5. Magyar nóták (zongora kísérettel): Kövy Árpád, Nagy Béla. Kleinwaechter tanár, az európai hirü nóorvos a következőket állapította meg: A természetes Ferenc József keserüviz mindig pontos és huzamos időn át is hatékony hashajtónak bizonyulj Mivel semmiféle kellemetlen melléktünet nem észlelhető, a Ferenc József viz méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. Kapható a gyógytárak- ban és füszerkereskedésekben. A Szétküldés: Igazgatóság Budapesten. — Gyorsvonat megállítása Érd állomáso n A Bosznabródból éjjel 3 óra 18 perckor induló és Budapest keleti pályaudvarra délután 1 óra 40 perckor érkező gyorsvonat t. évi julius hó 1-től kezdve Érd állomáson l óra 1 perckor utasok fel- és leszállása céljából egy percnél rövidebb időre rendesen meg fog állíttatni. Mind a hat kormozott volt. A gazda családját bezárták a mindig használt szobába, az ajtónál egy ember vigyázott a négy tagból álló családra, öt ember bevitte a gazdát a tiszta szobába és kérték akarom mondani követelték a pénzét. Tudja már, hogy szokták a pénzt követelni ; mert bolond az ember, hogy egy szóra nem adja oda, hanem megköveteli, hogy ha nem is az életét, de egészségét á'dozatul dobja. De előadta a pénzt. Lehetett 1—2000 pengő forint. Persze kevés volt. Sokkal többet gondoltak. Folytatták tehát a pénzkérést. De hogy adjon a nyomorult, ha nincs. Végre az egyik, akit az asszony, há ugyan az ijedt asszony leírásának hinni lehet, magas, erőteljes embernek ir le, lelőtte az amúgy is holtra kinzott embert, aztán elmentek. Mind a hat ember itt van. Abban a házban mind arra a helyre tudom állítani, ahol akkor voltak, de ezek közül egyik sem lőhette meg úgy az elhaltat, amint azt az akkor felvett jegyzőkönyvben leirt lőcsatorna mutatja. És mind a hat tagadja, hogy ő lőtte le s a hat ember közül egyik sem mondja a másikra sem. Hát mit csináljak ? — Maga kérdi ? Mintha nem tudnám, hogy maga most á hetedik embert keresi. Laucsik elnevette magát. — Igaza van. Akár tanúja lehet, hogy megtalálom-e. Akarja ? — Miért nem. És Tóth Mór bement abba a kis szobába, ahol pár hét múlva, nemes Nagy Pál, a Csillagbörtön Izsója gyúrta kenyérbélbőj a szobrocskáit. * Az öreg Tőrös Mikó János lépett a vizsgálóbíró szobájába. — Öreg Jánosom ! szólt Laucsik — megmondtam magának, hogy én nem tartom magát nagy bűnösnek, ellenkezőleg egy orgazda sincs, akinek oly kevés terhelné a lelkiismeretét. Igazán kevés. Mert amit tett, talán az élete veszélyeztetése nélkül meg sem tagadhatta volna. — Tetszik látni. — Jó, jó, de ez nem elég. Maga tudja azt, hogy az a banda, amelyik 1859-ben ott a halasi határban működött, nem hat, hanem hét tagból állott. . — Hétből ? — Nem szeretem János, hogy teteti magát öreg ember létére, akkor inkább hallgasson, nehogy rosszabbat gondoljak magáról. Áz öreg János lehajtotta a fejét. — Tehát hét volt. Maga megnevezte ezt a hatot, igaz, hogy csak azután, amikor azok maguk is beismerték. Ezek bemondták azt, hogy maga ismerte mindnyájukat. Nevezze meg a hetediket, a leggonoszabbat. — Nem tehetem uram . .. . — Értem. Pedig az unokája három nap óta itt sirdogál a kapu előtt, magát szeretné látni, magával beszélni. Vele van egy két éves fiú is, aki mikor látja az anyját sírni, mindig vele sir, p-dig az a 21 éves asszony sokat sir... Látom rosszul van egy kicsit, üljön le. ki öreg beleroskadt a székbe. — -Oh Istenem, nem tehetem, megígértem. — Az a kis fiú, csinos kis gyerek, hallottam, amikor mondta az anyjának : a nappapa, a nappapa nincs itt ? Talán maga is szeretné őket látni ? Az öreg nyögött, de nem felelt. — Na, nem szeretné látni ? Az öreg lerogyott. — Én nem akarnám ? A két unokámat ? Oh csak nekik élek. Isten ! . . . Nem szólhatok. — Ki mondja, hogy szóljon Én megengedtem, hogy beszéljen velük, a nagy meg a kis unokájával. Már jönnek is. Belépett a siró asszony, mellette döcögött a kis fiú. Az asszony remegve állt meg, nem mert mozdulni, de a kis fiú odaszaladt a térdelő öreghez, a nyakát átölelte, csókolta, kacagott, az öreg. pedig reszkető kezével tartotta a kicsit s nézett, nézett könybe borult szemmel a nagyra. — Öreg János 1 Ez az asszony mondta nekem, hogy maga tudja a hetediknek a nevét, de maga is elárulta már. Ő nem tudja az illető nevét, csak a leírását. Most már úgyis mindegy. Tudja, tehát mondja meg. Az az ember az, aki megütötte a nagy unokáját. — Engem, engem ütött meg .. . Sirdogála Anna, mondja meg apám, mondja meg s menjünk haza. Az öreg körül nézett. A többi, kevésbé bűnös bent van és az maradjon kit amiatt szenvedjenek ők ? Nem, nem. Magához ölelte a kis fiút, felnézett Laucsikra s azt mondta, — A neve Vér György 1 * Hogyan került hurokra Vér György, azt már valahol elmondtam. Emlékezzünk regiekről... . . . Régi írások, dohos papirosok között kutatok. Megcsap a múlt: a régi idők, dicső napok láza. És amint csillogó szemmel, remegő ujjakkal forgatom a sárgult lapokat, megelevenednek a fekete betűk előttem s meséket mondanak letűnt napok dicsőségéről, .régóta porladó hősök fényes tetteiről. És ez emlékezésre nekem, késő utódnak is, kiül arcomra a lelkesedés pírja s úgy érzem, köztük élek, velük harcolok s ott — esem el velük .. .
