Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-26 / 51. szám

— A pécsi tannló-lnternátns fennállása óta oly mérvben megfelelt hivatásának s oly kitűnő eredményekft mutatott fel nevelési téren, hogy, amint azt nemrég jeleztük, az ország egyik legnagyobb s legtekintélyesebb szervezete, az «A i >ldi Gazdasági Egyesület«, melynek élén Ambrozovics Lajos dr. nyugalmazott főispán és Pod nan'cky Endre báró orsz képviselő föld- birtokosok, mint elnökök állanak, indíttatva érezte magát az intézetet jelenlegi tulajdonosától átvenni, hogy azt a legmagasabb színvonalra eme je s fejlessze. Az egyesület, mely Szabadkán is fényes berendezésű internátust tart fenn, főképen azért választotta Pécs városát, mivel el«ő sorban Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, másrészt Pécsnek mindennemű kiváló iskolái, főgimnáziuma, főreáliskolája, felső kereskedelmi s polgári iskolája, tanitóképezdéje, rövidesen fémipari szakiskolája is lesz stb. Nem kevésbé alka’mássá teszi erre a várost a vidék egészséges kiimája, a város kies fekvése a Mecsek alján, kitűnő ivóvize, szép kiránduló helyei, melyek mind a gyermekek egészségére és testi fejlődésére nézve nagy fontossággal bírnak. Az egyesület rövid időn belül külön épületet emel az intézet számára, ahol 150-200 növendék talál elhelyezést. Egyelőre az intézet megmarad a régi épületében, mely 70 tanuló számára van berendezve s úgy egészségügyi, valamint tanügyi szempontból a célnak teljesen megfelel. A főfelügyeletet az egyesület vezetősége fogja gyakorolni kiváló tanférfiak közreműködésével. A jelentkezések már mostan is folynak s tekintettel aira, hogy most még csak korlátolt számú növendékek vétetnek fel, a szülők helyesen cselekednek, ha gyermekeik számára minél előbb biztosítják az elhelyezést. Prospektust készséggel küld az intézet gondnoksága, Pécs, Malom- utóa 1 í. szám< ;

! — TŰZ. Szekszárdon vasárnap virradóra a felső városrészen özv. Céh Jánosné háza ki- gyuladt és leégett. Ez alkalomból szerencsétlenség is történt, amennyiben az égő ház közelében levő villanyos oszlop kidült és Szőke István 23 éves fiatal földmivest súlyosan megsebesített.

— Községi Választás. Szedres községben pénztárnokká Molnár József, esküdté Kuti János választatott meg

— Waldmann Rózsa zongora tanárnő nővén dékeivel 1911 junius 27 én, kedden délután fél 4 órakor a polg. fiúiskola tornatermében nyilvános előadást rendez, melyre a közönséget tisztelettel meghívja. Belépődíj nincs. Műsor : Nyitány. Véber. Előadja: Kliegl Anna és Pécsy Mariska. Dallamos gyakorlatok. Előadják az első éves növendékek : Mayer Márta, Mayer Manci, Wolf Ella, Molnár Ilonka. Etűd. Burgmüller. Előadja: Rácz Ilonka. Rondo. Hundroek. Előadja: Matzon Anna. Gavotte. Lavek. Előadja: Elkán Pista. Jagd lied. Rohde. Előadja : Schmideg Juliska. Albumblatt. Rohde. Előadja: Schmideg Juliska. Rondo. Heller. Előadja: Schlosz Klotild Ballade. Burgmüller. Előadja: Schlosz Klotild. Keringő. Siklós. Előadja: PécBy Mariska. Gondoladal. Roliae. Előadja ; Pécsy Mariska. Rózsadal. Morley. Előadja: Kliegl Anna. Air de Balle. Cohaminade. Előadja: Kliegl Anna. Nocturno. Schopin. Előadja : Fischhoff Sárika. Rococo. Bodo Alajos. Előadja: Fischhoff Sárika. Felhivás a keringőre. Yéber. Négy kézre előadja: Fischhoff Sári. Kiséri : Waldmann Rózsa.

A____________________________

De nemcsak a harcmező termett babért, hanem a szabadság költészete is virágzott a fényesen dicső, de gyászosvégü időben, Ha elült a csatazaj, lantot ragadott a hős s az a kéz, mely előbb még halálmegvetéssel, vértől csepegő karddal osztogatta a halálos csapásokat, most gyújtó dalokat pengetett, hogy lelkesedjen és lelkesítsen.

Egy ilyen szabadság virág, egy ilyen lelkes dal akadt kezembe most, mely úgy tartalma, mint lángja, szépsége és szerzője miatt megérdemli, hogy napfényre kerüljön és megismerjék számosán, minthogy eddig sehol közölve nem lett. Közlöm szószerint.

Kossuth Lajos indulója.

Fegyverre fiuk!

Hős harcra int a tárogató.

Bűnhődjék az,

Ki országháborgatő !

Rabbilincs,

Szolgaság,

Arra, kit Gyávaság Tart vissza Küzdeni,

Hazáért

Vérzeni.

Megvetés,

■ Utálat,

Átok rá:

l Gyalázat I

Őseinek hantjait —

Ki rest védni hamvait.

Előre I Vitézül,

Hát győzni, vagy halni. Hozzánk nem illenék Kudarcot vallani.

— Halálozás. Királydaróci Darócy Zsig- mond, volt paksi közbirtokos, a 80-as években a «Paksi Lapok» szerkesztője, 66 éves korában hirtelen meghalt Pakson. Temetése általános részvét mellett ment végbe, özvegye szül. Három- házy Katalin és Amerikában élő János nevű fia és nagyszámú rokonsága gyászolja az elhunytat.

A régi jegyzői karnak egy érdemes tagja halt meg. Csikszentkirályi Lestyán Dezső nyug. községi jegyző hunyt el f. évi junius hó 23-án d. e. 10 órakor életének 73-ik, boldog házassá gának 38-ik évében Pakson. A megboldogult hült tetemeit f. hó 24. szenteltek be a gyászháznál és f. hó 25-én d. u. 3 órakor helyeztek nagy részvét mellett a pálfai r. k. temetőben örök nyugatomra. Halálát nején Sinkovich Malvinén kívül gyászolják: Lantos Ferencné sz. Lestyán Mariska, Kenései Vilmosné sz. Lestyán Sarolta, Lestyán Lajos, Lestyán Malvin gyermekei. Lantos Ferenc, Kenesei Vilmos vejei. Lantos Erzsiké, Kenesei Jancsiba, Sárika, Pistika unokái Özv Salamon Sándorné sz. Lestyán Etelka, Lestyán Ilona özv. Laki Gusztávné sz. Lestyán Róza testvérei.

— A paksi gyermeknap. Pakson e hó

18-án tartották meg a gyermeknapot, a gyűjtés eredménye 120 korona 03 fillér. Az egyes urnáknál fiatal leányok eszközölték a gyűjtést. A következő összesek folytak be; Kocsis Juliska

I és Kern Mariska 44 kor. 71 fillér, Weisz Kató és Hermann Melani 44 kor. 37 fillér Kakstetter Erzsi és Spigl Éva 3 kor. 28 fillér, Almási Mariska és Dömötör Zsuzsa 6 kor. 11 fillért gyűjtöttek az emberbaráti célra.

— Hozzák a góbékat. A selyemhernyó tenyésztésben elérkezett az aratás ideje. A nagyra felhizott hernyók begubóztak. Általános a panasz, hogy az idén a hernyók aránylag későn kezdték a begubózást, ami a rendkívül hideg, esős májusi időjárásra vihető vissza. Rendesen a kikeltéstől 32 napra végbemegy a begubózás ; az idén 34—36 nap kellett a hernyóknak, amely késedelmet a nedves hideg időjárás okozta, nem kis bosszúságára a tenyésztőknek, akiknél 3—4 napi lombszedés és etetés bizony nehezen eső munkatöbblet, melynek dija soha meg nem térül. A tenyésztés az idén a mi vidékünkön elfordult a tarka selyemhernyóktól, pedig azokat. a tenyésztők igen kedvelték. Az idei hernyók szép tiszta fehérek voltak és finom, hófehér selymet adtak. Óhajtandó, hogy a selyemtenyésztés mentői nagyobb elterjedést vegyen városunk környékén és általában vármegyénk területén. A rendelkezésre álló szederfák szerint gubó- termelésünket még tetemesen fokozhatnánk. Népünkben a kedv a selyemhernyó tenyésztésére határozottan megvan. Ezt a kedvet minden módon növelnünk kell és az eredmény nem fog elmaradni.

— A bárfás család. A csendőrség titokzatos ügyben nyomoz és kutatásában a budapesti rendőrség segítségét is igénybe veszi. Olyan bűnjelekre bukkantak, amelyek valószinüvé teszik, hogy ismeretlen gyilkosság történ. A gonosztettel egy hárfás családot gyanúsítanak, amelynek egyelőre nyoma veszett. Az esetről a következőket írják, a tolnamgyei Mözs községből. A múlt héten egy hárfás család érkezett oda s a vasúti vendéglőben szálásolta el magát. Junius 15-én történt, hogy az álomásfőnök az urnapi körmenetrn a faluba igyekezett s ekkor

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

Előre hát neved halhatatlanságaért I Harcra rokonid, hazád léte s szabadságáért 1

Rohanunk! Foszlik Remeg és oszlik,

Fut az ellenség!

Ránk mosolyg az ég.

Üres a letarolt

Csatatér, Viruló örökünk

A babér.

Mentve a magyar igaza: Éljen a haza I

Porrá zúzza karunk a Durva erőszak harcosait,

Kardunk sújtsa agyon a Kényuralomnak zsoldosait!

Csillag lesz belőlem Ha hősként elesem; Szerelemmel kacsint fel Büszkén rám kedvesem!

Rohanunk! Foszlik Remeg és oszlik Fut az ellenség.

Ránk mosolyg az ég!

Üres a letarolt

Csatatér. Viruló örökünk

A babér.

Mentve a magyar igaza: Éljen a haza I

Schöner Imre, legkedveltebb barátjának emlékül:

Cholnoky.

(Cbolnoky Imre, dunaíöldvári volt neves ügyvéd.)

. . . Gondolataim szárnya visszasuhan a múltba, keresek tovább és álmodom, álmodom régi dicsőségről, letűnt csillagokról.

Várkonyl István.

1911 junius 26.

észrevette, hogy a hárfás család két tagja a vasúti átjárónál a földre kuporodva, valamit fa .argat Megvárta amig etlávoztak, azután oda sietett. Ásni kezdett s tizenöt centiméternyire a föld alatt egy véres zsebkendőre bukkant, amelyben egy hosszú, női aranylánc, aranyóra és egy kisebb aranylánc volt. Úgy látszik, a komédiás banda észre vett valmit, mert amire az állomásfőnök a tolnai csendőrségen jelentést tett a dologról s onnan csendőrök érkeztek a vasúti vendéglőbe, a hárfás család már tovább- állott. A csendőrök tovább ástak az állomásfőnök által megjelölt helyen s még egy ezüst láncot továbbá eqy arany amulettet taldttak; amelyben egy tizenkét-tizennégy esztendős urilányka arcképe van. Junius 16 án reggel egy vasúti szolga az állomástól nem messze a mezőn egy Tás kereszttel megjelöl dombot vett észre, ami a korcsmához is közéi volt. Fölásta a dombocskát s alatta egy véres zsebkendőbe takart cssomagot talált, amelyben tizenkét darab különféle arany- és esüst gyűrű, egy hosszú női ezüstlánc és óra, továbbá több melltü volt. A csendőrök kiderítették, hogy a hárfások egy antíknyelü gyönyörű tőrt tisztogatták, amelyről a vérnyomokat távolították el Azt is megállapították, hogy Űrnapján kora reggel a hárfás család egyik asszonytagja megjelent a plébánián s misét akart szolgáltatni valakinek a lelkiüdvéért. A csendőrség midenfelé keresi az eltűnt karavánt, de még nem akadt a nyomára. Az esetről azonkívül értesítette á budapesti rendőrséget is, megküldvén a talált tárgyak jegyzékét.

— Ékszer lopás. A tolna—mözsi állomás elöljáró foíyó hó 15-én a' vasútállomás közelében egy zsebkendőbe csomagolt több darab aranyékszert talált, mit átadott a tolnai csendőrségnek, mely a nyomozás során megállapította, hogy azok Peller József és Kovács Mari tolnai lakosoké, kiktől a múlt héten Tolnán átvonuló kintornás cigányok lopták el. A tolvajokat a tolna—mözsi vasúti vendéglőben elfogták és átadták az ügyészségnek.

— A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a leheteti én dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Climexirínel törtéhték próbák, beigazolódott, hogy a Climexin nemcsak az élő poloskát pusztítja el nyomban, de a Climexin hatása folytán a peték rögtön kir száradnak és többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. — Kapható: Szeghy Sándor gyógyszertárában Szekszárdon és a készítőnél : Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán.

— Cselédek bérel Iskolamulasztásért le- foglalhatók. A m. kir. vallás- és közoktátásügyi miniszter 1887 február 9-én 4957. szám alatt kelt rendeletében kijelentette, miszerint az 1868. évi 38. te. 4. §-a a tanköteles gyermekek iskolamulasztásaiért büntetendő szülők, gyámok vagy gazdák közt, azoknak polgári állása tekintetében különbséget nem tett, hanem rájuk a pénzbírságot minden kivétel nélkül rója ki. Az 1881. évi LX. te., mely a polgári törvényhozás terén foganatosítandó végrehajtás szabályait állapítja meg és 62 § ban a gazdasági cselédek béreit és élelmi járandóságait a foglalás alól felmentetteknek nyilvánítja, csupán a magánjogi követelések és közadóbeíi tartozások behajtása módozataival foglalkozik ; de az említett gazdasági cselédség illetményeit fel nem menti és fel nem mentheti a polgári törvénykezés körébe nem tartozó oly foglalások alól, melyek a rájuk büntetésképen kimért bírságok kielégítése céljából intézendők és pedig annál kevésbé, mert az idézett törvénynek ily értelmezése nem volna egyéb, mint az illető egyéneknek a törvényben világosan kimondott rendelkezés, megszegésére való feljogosítása, mely értelmezést a törvénynek adni nem lehet. Ezekből következik, hogy a cselédek bérei ezen uj cselédtörvény ellenére is gyermekeik igazolatlan iskolamülasztásaiért lefoglalhatok és behajthatok.

— Tanulmányi kirándulás. E hó 18. és 23-a között a paksi polgári fiúiskola 25 növendéke Günsz Gábor és Király Ferenc tanárok vezetése mellett a Tátrába rándultak ki és megnézték Tátrafüredet, a csorbái tavat, a dobsinai jégbarlangot, Poprádfelkát és a Tátra egyéb nevezetességeit. A kirándulás 5 napot vett igénybe.

— Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Engelmann Ignác be nem jegyzett bonyhádi kereskedő ellen csődöt nyitott. Csődbiztos: Joób Imre kir. törvényszéki biró, tömeggondnok: dr. Müller János bonyhádi ügyvéd. A követeléseket julius hó 20-ig lehet bejelenteni.

— Fiatal tolvaj. Holczmann Mihály 11 éves fiú nagynénje, Holczmann Jozsefné bátai lakos biztatására folyó hó 21-én Bátán Frőlich Adolf dunaszekcsői lakos házalótól egy porcellán tálat ellopott. Holczmannét az ottani csendőrség e tettéért feljelentette a kir. bíróságnak.