Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-16 / 5. szám
1911 január 16. 3 huszárkáplárok, csatlósok, hivatalszolgák és ut- kaparók. Baranyavármegye közönségének nobilis felfogását és tisz viselői iránt való gondoskodását ez áldozatkész tettnél még meggyőzőbben es fényesebben bizonyítja az az indítvány, melyet a közgyűlésen Narancsik József dr. ügyvéd tett, amely szerint a működési pótlék céljaira megszavazott 1°/« pótadón felül még V/o pótadó szavaztassék meg, melyből a családos tisztviselők kapjanak gyermekeik száma szerint neveltetési pótlékot, mégis úgy, hogy egy tisztviselő családra 1000 koronánál több jusson. Ezt az indítványt a közgyűlés elvben egyhangúlag elfogadta, úgy Benkő Gyula ügyvéd azon indítványát is, hogy a vármegye hasonló javaslat készítésére a többi törvényhatóságokat is keresse meg és a kormányhoz felterjesztést intézzen, hogy á dolgot a statusrendezés keresztülvitelénél figyelembe vegye. A neveltetési pótlék ügyének keresztülvitelére a főispán elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki, mely az áprilisi közgyűlésnek fog jelentést tenni. Midőn Baranyavarmegye közönségének e nagyszabású áldozatkészségéről, mellyel tisztviselőinek sorsát alapvetően megjavította és biztosította, megemlékezünk, hangoztatnunk kell, hogy Baranya példáját Tolnavármegyének is követnie kell. ^ És pedig nemcsak a szomszédság elvénél fogva. Az a hitegetés és huzavona, mellyel az előző kormány a statusrendezés kérdését kezelte és az a közöny és nemtörődés, mellyel általában a status rendezés kérdését kezelik, egyenesen égbekiált! Nemcsak hogy folyton emelkedik a drágaság, nemcsak kétségtelenül bizonyos, hogy e bajon a kormány segiteni képtelen, de mathematikai bizonyossággal megállapítható, hogy a drágaság az egész vonalon még tetemesen emelkedni és fokozódni fog, amint azt maga a földjnivelésügyi miniszter is jelezte országgyűlési beszédében. Ily körülmények között, ha a kormány nem siet a megyei tisztviselők sorsának régen megígért és törvényes joggal várható rendezésével, — pedig pénze van a kormánynak, mert hiszen csak a napokban ajánlott fel soron kivül 2 millió korona többletet a legelők javítására, a megye közönségének kötelessége tisztviselőinek anyagi sorsát felkarolni és biztosítani, mint azt Baranyavármegye tette és teszi. Pedig Baranyavármegye a legszegényebb megyék közé tartozik és mégis meghozza az áldozatot, mert ez esetben az áldozat — kötelesség. A munkásbiztositás reformja. Munkaadók és munkások egyformán érzik a munkásbiztositási törvény hiányosságait és osztatlan volt az öröm, mikor a kereskedelemügyi miniszter bejelentette, hogy az eddigi állapotokon gyökeresen változtatni akar. A m. kir. Állami Munkásbiztosito Hi/atal- lal, noha a miniszteri hatalommal szemben a függetlenséget képviseli, inkább a munkások elégedetlenek, mint a munkaadók. Ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az államhivatal összealkotá- sában szervezeti hibák vannak, esetleg személyiekkel tetézve, amit mindenesetre fokoz, hogy az egész intézmény uj és gyökértelen. Nincsenek még tradíciói, nem alakult ki egységes szellem, amely az egyéni kellő lapasztalat nélkül szűkölködő önkényt korlátok közé fogja ; nincs gyakorlat, amelyre tétovázás nélkül támaszkodni lehet. Olyan intézmény, amelynek intézkedése ellen jogorvoslat nincs ; első és utolsó fokú felügyeleti és ellenőrzési fórum : hagyomány, gyakorlat, egységes szellem nélkül tökéletesen nem működhetik. — Fokozza nehézségeit, hogy autonóm szervezetekkel áll szemben, az egyes pénztárakkal, amelyek nem egykönnyen nyugszanak bele valamely határozatába, ha jogérzetüket nem elégíti ki. S ha lefelé bőven adódik ekként anyag a súrlódásra, fölfelé a miniszter is nehéz helyTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK zetbe jut, mert nem ő, hanem az Állami Mukás- biztositó Hivatal a döntő fórum. A parlamentben nem képviselhet a munkásbiztositás terén olyan szociálpolitikát, mely meggyőződése szerint való, mert hiába képviselné, ha az Állami Munkás- biztositó Hivatalnak más a hitvallása. Az egészséges fejlődést, a kezdet nehézségeinek leküzdését sokban akadályozzák ezek a tökéletlenségek és a törvénynek elhamarkodott, sokszor homályos rendelkezései. A munkaadók és munkások töméntelen zaklatásnak vannak kitéve, fáradságos és költséget emésztő munkát kell végezniük, a mikor a törvény utasításait hajtják végre. Újra és újra kell kezdeniük, mig sikerrel végezik el s egy nagyobb gyár két három embert foglalkoztat és fizet állandóan, hogy a munkásbiztosito-törvénynek eleget tegyen. Ä biztosítás terhei a kezelés költségeivel ekként fokozódnak, a nélkül, hogy a munkásság hasznát látná. Mennyivel egyszerűbbé vélnék e kezelés, milyen óriási munkát lehetne megtakarítani, ha a baleset- és betegségbiztositás egysége csakugyan megvolna a valóságban, a mint a törvény szelleméből következnék. Mert mi más alapja lehet ennek az egységnek, mint a személy azonossága: ugyan az, aki betegségre van biztosítva, balesetre is biztosítva van. Most pedig nem esik össze személyben a biztosítás két módja: vannak csak balesetre, csak betegségre és végül balesetre és betegségre biztosítottak. Egy csoport helyett három csoportot kell nyilvántartani. És ha meggondoljuk, hogy kerekszámba egy millió emberről van szó, ez az egy millió ismét nagy részben állandó hullámzásban különböző munkadóknál: elképzelhető, mekkora fölös munkától 'lehetne a pénztárakat, a munkásokat és munkaadókat meg- szabaditani, ha egységes biztosítással, egy kategóriába soroznák az egész munkásságot. Jelentős pénzösszeget is takarítanának meg ekként. Nem csak az adminisztráció olcsóbbodásával, de a biztosítás gazdaságosabbá tételével is. S ha az anyagi része a kérdésnek súrlódásra kevesebb okot ad, a hatásköri összeütközéseket is jobban ki lehet kerülni. Justus“ ur ffl u munkűssimnUzluitttfii A Tolnamegyei Közlöny legutolsó számában Justus ur kenetteljes kegyességgel veregeti ugyan meg a munkásgimnázium vezetőségének a vállát azon esetre, ha »valláserkölcsi szellemet, felebaráti szeretetet és hazafis ágot« fog prédikálni, de egyben óvja az iparosokat, nehogy valamiképen holmi »szabadgondolkodó« vagy »titkos társulati» eszméket hagyjanak a lelkűkbe csempészni! ? Megnyugtathatom az előkelő idegent: ne rettegjen annyira tőlünk 1 Nekünk nem az a célunk, hogy ismeret- terjesztő felolvasások örve alatt politikai irányzatokat szolgáljunk, vagy felekezeti gyülőlséget szítsunk, — mi nem fogjuk obskúrus szuveré- nitással Darwint a »majmok királyának« kinevezni, sem az »ördögimádás« hülye meséit terjeszteni, ez igaz ; de viszont, nem kalandozunk hallgatóinkkal az emberi tudás azon határterületére sem, ahol a tudományos kutatás jól felfegyverzett pionérjai végezhetik még csak az előőrsi szolgálatot; egyszerűen adni fogjuk azt, amit a mai tudás pozitív igazságokként már leszűrt és elfogadott es pedig adni fogjuk azt azzal a szigorú tárgyilagossággal, amit viszonyaiknál fogva műveltségűkben hiányosabb embertársaink oktatásának becsületes szándéka kötelességünkké tesz. Mi nem pártembereket és szavazókat akarunk faragni, hanem egyszerűen a műveltségét fokozni, az ismereteiket gazdagi- tani azoknak, akiknek az élet erre módot nem nyújtott. S aki .ezen önzetlen vállalkozással szemben (habár csak irigykedésből is-)- a bizalmatlanság konkolyát akarja elhinteni, az épén azon felébaráti szeretet ellen vét, melynek hirdetését egyik programpontul kívánja! Ami a »valláserkölcsöt« illeti, az tényleg nincs benn a tantervűnkben, mert nem akarunk a templomok dolgába avatkozni; mi maradna azoknak, ha ezt kisajátítani akarnók ? Végül, a »hazafiságot« illetőleg az a véleményünk, hogy annak önzetlen, közhasznú tettekben kell megnyilvánulnia, nem pedig szavakban, Mert sok, hazafias szavalmány hangzik el olyan helyeken is, amelyeknek hazafiságát — igen számos okból — mintaképül el nem fogadhatjuk 1 Akinek pedig netán rosszul esik, hogy ezt az igazságot őszintén kimondjuk, az békitse meg háborgó lelkét azzal a szép mondással, hogy »Oiligite veritatem, filiam Dei 1« — n. HÍREK. Kitüntetés. A k irály a szekszárdi származású Steineker István dr. közalapítványi ügyigazgatósági ügyésznek a jogügyi tanácsosi címet és jelleget adományozta. — Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Gál János, iglói lakost ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokka a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. — Áthelyezés a bíróságnál. Az igazság- ügyminnszter Gottlieb Gyula királyi járásbirósági írnokot a.pécsi királyi törvényszékhez helyezte át. — Kinevezések. Az Esztergom—szászvári kőszénbánya részvénytársaság budapesti igazgatósága Szinger Bálint, főmérnököt, nagymányoki állomáshelyén főfelügyelővé nevezte ki. Unger Kornél, cservenkai lakos soron kivül, a pénz-ügyminiszter által a szekszárdi pénzügy- igaagatósághoz segélydijas számgyakornokká neveztetett ki. — A högyészi uj plébános fogadtatás«. Schaffer Józsefet, az uj högyészi plébánost, szép fogadtatásban részesítették hívei. A hitközség és a politikai község küldöttei a szakály-hőgyészi vasúti állomásig mentek elébe, honnan a küldöttség a templom elé kisérte. A főbejáratánál elődje : Streicher Péter prépost-plébános fogadta és vezette oltár elé. Veni Sancte után Schaffer József meleg szavakkal mondott köszönetét a rokonszenves fogadtatásért. Ugyanekkor vettek búcsút a hőgyé- sziek Streicher Pter, prépost-plébánostól is, akinek tiszteletére fényes bankettet rendeztek. — Eljegyzés. Popróczi és csókakői Pop- ráczy Irmuska urleányt, Vasszentmihályról eljegyezte Angster Oszkár, pécsi orgonagyáros, dr. Éri Márton vármegyei tb. főjegyző sógora. Dr Látrányi Sándor volt dombóvári, jelenleg egri orvos, kinek epilepsziát gyógyító szeréről, a múlt számunkban emlékeztünk meg, eljegyezte Misik Terikét Egerben. Ujváry Imre, a Molnár féle nyomdai intézet és iróalzatgyár rt. gépmestere, eljegyezte Csehi Ilonkát Szekszárdról. — ü] plébános. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, herceg Esterházy Miklós bemutatása után, a pinczehelyi plébániára Francsicz Pál bedegi plébánost nevezte ki. — Hadnagyi kinevezés. A király Várkonyi István bátaszéki jegyzőt, lapunk külmunkatársát, a 69-ik gyalogezred tartalékos zászlósát ugyané gyalogezredhez tartalékos hadnagygyánevezte ki. — Községi orvos választás. Döbröközön dr. Álpár Jánost községi orvossá választották meg. ~ A r. katb. ovoda és gyermekmenhely bálja. A farsangi idény legfényesebbnek és leg- láíogatottabbnak ígérkező mulatságára nagyban folynak az előkészületek. A már megalakult nagyszámú rendezőség mindent elkövet, hogy a mulatság ne csak anyagilag vigye előbbre a jótékony intézményt, hanem olyan is legyen, hogy a tánctól kifáradt hölgyek nagyon sokáig a legjobban gondoljanak vissza arra a mulatságra, ahol oly kellemesen lehetett eltölteni egy egész éjeit. — Pályázat kántori állásra. A bátaszékiek kitűnő hangú kántora, Szende Ferenc lemondott állásáról és visszamegy a színészi pályára, ahol mint karnagy már azelőtt is huzamosabb időn keresztül működött. A bátaszéki róm. kath. hitközség most kántor nélkül van, mely állásra a pályázatot kiirta. KASEL. > «BASEL. aJOnlott :I<itUr,(j szer a Jfcczöszervvk ti--1 njegbefegedésehfl, . Na pi adag; fűzűteknek 3-tí- tcáskanSM .Gymnbkefaxkl-Z * wminwMtotwwhTw (tüdő) köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“ SIROLEN ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása i oly tin szívesen veszik. As összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN ,Roche“ csőmázolást kérjünk és hátié* rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitfnényt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., J Basel (Svájcz). -=- Grenzach (Németország). ;f|U tHosänq »jinlott , '•* K9*«wwk States I "»egbelegedtfseiiiéL IMS: . . | i-- - 4 feáskanalki I *n*kh2 r ' 1 i*uís Ara á Korona.
