Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-01-16 / 5. szám

4

— »Országos Magyar Nemesi Lexicon.»

cim alatt több kötetre terjedő müvet adtak ki a magyarországi megyei levéltárnokok, melybe az ország összes nemesi családjait felveszik. Ügyvezető szerkesztőül Pálmay József, Marostorda- megye főlevéltárosa, ismert családtörténetirót választották meg a levéltárosok, aki mellé még más négy szerkesztőtárs adatott. A munkatársak között számos előkelő iró, miniszteri és megyei tisztviselő, egyetemi és gimnáziumi tanár, könyvtáros és 48 vármegyei levéltáros foglal helyet, köztük, Tolnavármegyéből Földvári Mihály^és Kovách Aladár vármegyei levéltárosok Az előfizetési felhívás a napokban hagyta el a sajtót. A mü 10 kötetre terjed és ára 200 K, mely 25 koronás negyedévi részletekben fizethető. Ez a munka jól megkülönböztetendő a Grill cég által »Magyar Nemesi Családok« cim alatt hirdetett műtől, mellyel a magyarországi levéltárosi kar nincs semmi szolidaritásban. Aki -Tolnavármegyében a magyarországi vármegyei levéltárosi kar közremüküdésével mejelenendő »Országos Magyar Nemesi Lexicon«-ra előfizetni akar, forduljon e célból Földvári Mihály vármegyei főlevéltároshoz, vagy Kovách Aladár vármegyei levéltároshoz. .

— Egyházmegyei hírek, a pécsi püspök Varga Kálmán ta'másii káplánt Bedegre küldte adminisztrátornak, Tamásiba Vörös Kristóf naki vikárius káplánnak,, Nakra Fodor József pincze- helyi adminisztrátor küldetett vikáriusnak, Koch Alajos Szakosról Pinczehelyre, Seleznik Ferenc Vásárosdombóról Szakosra, Röszler Ferenc Kő- vágszőllősről Vasárosdombóra, Bende József Nagynyárádról Zombára, Fehérvdry József Zom- báról Abaligetre, Grauman Imre Abaligetről Nagy- nyárádra küldetett káplánnak. A kövágószőllősi káplánállomás egyelőre betöltetlen marad.

— Halálozás Egyik régi, érdemes gazdatisztje hunyt el Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispánunknak, Kieszling Ferenc pusztatormási kasznárbán, Kieszling kasznár még egy évvel ezelőtt is vasegészségü, acélizmu férfiú volt s nehány hónap alatt a pusztító kór tönkretette az erős szervezetét. Temetése vásárnap ment végbe nagy részvét mellett. Halálát gyászolják: Kiesling Ferencné, szül Stocker Vilma, neje. Laczkovics Rezsőné, szül. Kiesling Vilma, Adler Sándorné, szül. Kiesling Irma, leányai, Kiesling Géza fia, Laczkovits Rezső, Adler Sándor, vejei. Laczkovits Gizella, Adler Melánia, Adler Iván, Adler Ilona, Adler Margit, unokái.

Lunova János zombai jegyzőt mély gyász érte, neje Lunova Jánosné szül. Hofner Mária folyó évi január hó 15-én este fél 11 órakor, életének 51-ik és boldog házasságának 82 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor a róm kaíh. egyház szertartása szerint a zombai temetőben helyezik örök nyugalomra. — Halálát gyászolják : Lunova János férje. Willinger Mártonná sz. Lunova Anna, Schlegel Ferencné sz. Lunoval Ilona, Gockler Györgyné sz. Lunova Mária, Lunova Jenő gyermekei. Hofner Franciska, Hofner Antal testvérei. Willinger Márton, Schlegel Ferenc, Gockler György vejei. Schlegel Micike, Schlegel Ottó, Gockler Mariska, Gockler Endre unokái.

— Korcsolyázás. Az utóbbi napok kedvező időjárása immár lehetővé teszi, hogy a korcsolya pálya a legközelebb megnyittassék s átadassák rendeltetésének. Ha ez éjjel is a hőmérő fagy pont alá száll, úgy holnap már a sport kedvelő közönség élvezetes és egészséges mulatságát megkezdheti. A pálya ezidén a kedvező vízmennyiség folytán a legszebb karban van, amilyen évek óta nem volt. Minden intézkedés meg van téve, hogy a pálya a használatnak bármely percban átadassák. Az igazgatóság ez utón is kéri mindazokat, akik ez évre szóló jegyeiket még ki nem váltották, azt saját érdekükben is mielőbb pótolják, mert jegy nélkül az egyesület helyiségét és a pályát használni nem lehet. Ez évben hajtatik végre az újítás, hogy felnőttek este 5 órától (20 fill, dij ellenében) a pályán villágitás mellett korcsolyázhatnak.

— Színház. Fehér Vilmos színtársulata napról-napra jobban hódit. Uj jeles tagokkal szaporította társulatát, igy színháza már látogatottságnak örvend. Legkedvesebb és legkép zettebb tagja a társulatnak Fehérné Peéry Uus, ki kedves, eleven játékával, jó hangjával, szere- tetreméltóságával a közönség kedvence lett. Zajos tapsokban mindig van része és énekeit mindig meg kell ismételnie. Kitűnő tagja : Fehér Vilmos, ki jó énekes, komoly játékos. Azután a komoly darabokban első Arany Olga, ki nehéz játékait teljesen átérzi, kifogástalanul adja elő. xSok tapsban van része. Jó még mint komikus Feleki László, ki folyton kacágtatja a hallgatóságot. Galicky Etel énekes, Boros Gizi, Nádasi, Biharijó tagok. Kitűnő darabok voltak raüTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK______________________1911 január 16.

soron e héten is, igy a Tolvaj, Taifun, Muzsikusleány és vasárnap az Obsitos. Az Obsitosban Fehér Vilmos, F. Peéry Ilus, Feleki László, Galiczky Etel, Sziklai J. tűnt ki.

TÁVIRATOK

(Folytatás.)

Meglepetés a népszámlálás körül.

A népszámlálás eredménye meglepetést kelt annyiban, hogy Budapest lakossága alig haladja meg a 900.000 rét és hogy Arad lélekszáma a 60.000-et sem lépte túl, mindössze 59.375.

— Nagy orosz cigány karaván Budapesten. Ma reggel Budapest közélébe, Oroszországból nagy,, cigány karaván érkezett. Azt adván elő, hogy Budapesten házakat akarnak venni, körülbelül 200,000 koronát mutattak fel aranyban, azt mondva, hogy a pénzt munkából szerezték. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy bűnös utón jutottak a pénzhez, ezért megindította ellenük az eljárást.

— Iparhatóság! megbízottak választása. Szekszárdon a múlt vasárnap ment vegbe az iparhatósági megbízottak választása a következő eredménnyel: Mutschenbacher Lipót, ifj. Glantz Miksa, Laskó Károly, id. Fischhof Jakab, Bajomi Ferenc, Papp István, Hradek K. Lajos, Zámbó János, Tóth János, Horváth József cipész, Simonberger Péter, Pettrics István, Herman Ferenc, Hevesi Pál, Geipl Károly, Martin Jakab, Termel Ferenc, Öllé Lajos, ifj. Rabelhoffer Antal, Horváth János.

— Lopás. Nagy József kajdacsi lakos a csendőrségnél panaszt tett, hogy a szobájában a mestergerendára. elhelyezett 50 korona készpénzét el lopták. A csendőrség megállapította, hogy a lopást neje, szül. Kovács Erzsébet követte el és a pénzt elkövette.

— Halál pinceásás közben. Ferger József szekszárdi lakos, dr. Albersz Rezső vincellérje, többedmagával vállalkozott arra, hogy Albersz ügyvéd pincéjét mélyebbre fogja ásni. Folyó hó

14-én reggel már korán hozzáfogott a munkához, hogy mielőbb elkészüljenek vele. Szorgalmas munkájával s buzdító szavaival társait is serényebb munkára ösztönözte. Az öreg mindig legelői járt. Most is amint azon fáradozott, hogy felülről nagydbb földtömeg alá ásson, nem volt elég elővigyázó, mert a föld nyakára esett és az aránylag csekély mennyiségű föld azonnal kioltotta életét. Társai rögtön kiszabadították a ráesett föld alul, de már élettelen volt.

— Hirtelen halál az erdőben. Kiss Péter szekszárdi lakos, magánzó, ki huzamosabb időn keresztül Bez&rédj Pál vbt. tanácsos, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott inasa volt és. aki Bezerédjnek vadászatai alkalmával is állandó kisérője volt,, szombaton a gemenci erdőben arcra fekve, halva találtak. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, hogy Kiss Pétert szélhűdés érte.

— Megrongált távlrdavezeték. Korbrcz József és társai kiskajdacsi lakosok a távirda- vezetéket megrongálták, miért is a csendőrség a paksi királyi járásbíróságnál feljelentette a tetteseket.

— Súlyos testisértés. Heizler Mihály paksi lakost Vitt József és Jantner Ádám paksi lakosok megtámadták és egy karóval súlyosan megsebesítették. A csendőrség a tetteseket a paksi kir. járásbíróságnál feljelentette.

— Felderített lopások. Az utóbbi időben Pakson igen sok ludlopás történt. A csendőrség a tetteseket Hegedűs Mári és Erdélyi Erzsébet személyében kinyomozta és a paksi kir. járásbíróságnál feljelentette. A lopást azért követték el, hogy kenyeret vehessenek.

— Megszűnt takonykor. Stem és Schossberger kiserdei (posta Dunaszent- györgy) gazdaságában a takonykor megszűnt. 56 darab lovat malleniroztak és mind az 56 darab egészségesnek találtatott.

Rovatvezető: Schneider János.

A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1910. évi mérlege.

A lefolyt év főként vidékünk gazdasági életében határozottan kedvezőtlennek mondható és ha'e tőke szegény időben a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága és igazgató- választmánya mégis az intézet tőkéinek emelését határozta el, az annak a nagy forgalomnak és egészséges fejlődésnek természetes következménye, amely az előttünk fekvő mérlegből kitűnik.

Amint hátrányos a részvényesek érdekeire az, ha az intézet saját tőkéi oly időben fokoz- tatnak, amidőn arra szükség nincs, igy határozottan valamely intézet és részvény tulajdonosai ’ érdeke ellen van, ha még kedvezőtlen konjunktúrák között is, nem gondoskodik az intézet vezetősége arról, hogy saját tőkéinek erejével is tekintélyesen hozzájáruljon a,már. meglevő és évről-évre egészségesen fokozodó hiteligények kielégítésére. Egy laptársunk bővebben foglalkozott a Tolnamegyei Takarék ésHiteU bank ezen részvény kibocsátási mijveletével. Nem tartom illetékesnek magam arra, hogy ezen kibocsájtási tervezettel hosszabban foglalkozzam, nem is akarok ismétlésekbe esni, de e tervezetből mint szemlélőnek két momentum ragadta meg figyelmemet. Az első az a nyíltság, a részvényesek tájékoztatására kellő időben közzétett tervezetnek minden részében való világossága és egyszerűsége, amely egyedül helyes a vidékén, ahol a részvényesek a gazdasági és pénzviszonyok, valamint a pénzintézeti számadások ismereteiben nem oly jártassak, mint a fővárosiak.

A máőodik Az a megállapodás, amelyet az intézet igazgatósága a Hermes általános váltóüzlettel kötött. Az ilyen fajta szerződéskötések alkalmával rendszerint az erősebb szerződő fél nem egyenrangúan megy a szerződésekbe, anyagi és személyi előnyöket köt ki magának. A részvényeket jóval olcsóbban veszi át, - mint ahogy azt más részvényes kapja és azt is kiköti, hogy az igazgatóságban, vagy legalább is a felügyelő- . bizottságban képviselője részére hely biztosit- tassék.

Mindennek az ellenkezőjét látjuk a világos és- nyílt tervezetben- és ezek tudatában laptársunkkal egyetértőleg konstatálhatom, hogy ezen megegyezés a Hermes tekintélyes budapesti pénzintézettel leginkább bizonyítja, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank fejlődése reális, egészséges, részvény kibocsátása ebben az időben is nagyon indokolt és szükségszerű.

A pénzintézet múlt évi zárszámadása az intézet élénk forgalmát bizonyítja és a fokozatos fejlődés képét tárja elénk.

Összes forgalma 20,804.862 K 04 fillér emelkedést mutat a múlt évivel szemben, váltóállománya 538.999 K 77 fillér, visszleszámitolása 279.147 K 32 fillér és betétállománya 404.395 K. Az évi tiszta nyereség 6379 K 40 fillérrel nagyobb mint a múlt évben, mert bár a betétkamatok 16 988 K 79 fillér, a visszleszámitolási kamatok 23.409 K 67 fillér em-lkedést mutatnak az eredményszámlán, a tőkék nagy és kedvező elhelyezése a váltóknál 39.848 K 32 fillér, jelzálog kölcsönöknél 3718 K 48 fillért eredményeznek és az értékpapírok kamatozása is 6241 K 80 fillér jövedelememelkedést jelent.

A részvények osztalékát az igazgatósági javaslat a múlt évi 34 koronában javasolja megállapítani, amely osztalék a jelenlegi kibocsájtási érteknek, 550 koronának, 6 18°/0-át teszi ki. A tartalékalapok gyarapítására fordítandó 16000 K, nyeremény-átvitel különbözet 6717 K és a nyugdíjalapra fordított 2476 K, összesen 25193 K figyelembe vételével az osztalékon felül a részvények az 550 koronás kibocsájtási értéknek 229 százaléka, vagyis a részvények összes kamatozása a kibocsájtási érték 8 47 százaléka. Ezen eredmény is fényesen bizonyítja, hogy az igazgatóság szakképzett ügybuzgalommal teljesíti kötelességét,, a részvényékbe fektetett pénz pedig nemcsak biztos, de igen jó elhelyezés is.

A mérleg főbb adatai a következők : Összes vagyon 6,877.873 K 91 fillér, amelyből váltókban 3,061.706 K 54 fillér, jelzálog kölcsör ök- ben 1,740.205 K 95 f., folyó számlán 1,134.262 K 67 fillér, értékpapírokban 457.514 K 64 fillér, idegen pénzintézeteknél 150.997 K 49 fillér van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 800.000 K, általános tartalékalapja 200.000 K, egyéb tartalékai 183.179 K 70 f., betétállománya 4,486.518 K 98 fillér, visszleszámitolása 856.041 K 48 fillér. Az 1910. évi nyereségfelosztás folytán a tartalékalapok 16000 koronával szaporodnak. A nyereség 138 359 K 77 fillér felosztására vonatkozólag az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti az e hó 28-án tartandó közgyűlés elé:

Adassék az alapszabályok 80. §.

megjelölt célokra . . . . 25.995 K 62 f.

Nyugdíjalap gyarapítására . . 2475 « 77 «

Osztalékra 2000 részvény után á 34 K . . . . . . . 68.000 « — «

Jutalmazásokra

............ 1300 « — «

Ti

sztviselők drágasági pótlékára 1200 « — «

Jótékony célra............ 1000 « — «

Be

zerédj szoboralapra . . . 100 « — «

Gróf Széchenyi Sandor-féle alapítvány II. részletére . . . 1000 « — «

Házfentartási alap................... 3000 « — «

Os

ztalékalapra........................ 3000 « — «

Re

ndkívüli tartalékalapra . . 10.000 « — «

És vittessék át 1911. évre . . 21.288 « 38 «