Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-16 / 5. szám
2 TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK ban nem részesülnek. Négy évén át, a hadköteles korig 60.000 ilyen fiatal segétj van Magyarországon, ajcik közül legfeljebb 3CÖ0 hallgat valanjjféje esti, vagy más tanfolyarjjot. A többi 57.000 et pedig elnyeli a zajos epet forgataga s egy bizonyos hányadát végképpen el is meríti. Hazai közoktatásügyünk e tátongó hézagának kitöltését célozza az > Uránia« tudományos egyesületnek, most már elmondhatjuk, sikeres kísérletezése a munkásgimnáziumokkal. Ezt a nemes célt kívánja szolgálni városunkban a vármegyei muzeumegyesület is, amely kibővítve a programot, tovább ment egy lépéssel s a nem sokára itt is megnyíló munkásgimnáziumban apolgári osztály továbbképzését is előmozdítani kívánja. Ahhoz értő, hivatott, mi fő, lelkes férfiak állanak ez üdvös mozgalom élén, mi tehát a legnagyobb bizalommal nézünk a jövő elébe, annál is inkább, mert az itt tapasztalt nagyfokú érdeklődés már egy maga is bizonyos sikert jelent. Előre tehát e derék, nemzet-erősitő munkában nemes igyekezettel, hű kitartással, nem törődve gánccsal, előítélettel, só't gyanúsításokkal sem. A nemzeti kultúra ápolása, fejlesztése — a legnagyobb hazafiság! — Ezzel átadjuk a szót munkatársainknak, kik tüzetesebben is megvilágítják az itt megindult önzetlen, nemes irányú hazafias mozgalmat, B. * $ * A vármegyei muzeumegyesület választmánya Simonéit« Elemér, egyesületi elnök elnöklésével, e hó 14-én munkásgimnázium létesítése tárgyában tartott választmányi ülést, melyen a választmányi tagok szép számmal jelentek meg. Elnök a megjelent választmányi tagok üdvözlése után s a tárgyalás megkezdése előtt felolvastatta gróf Széchenyi Sándor v. b. t. tanácsos, főrendiházi elnök, egyesületi diszelnök levelét, melyben távolmaradását kimenti és a munkásgimnázium létesítésének eszméjét elis- | méréssel üdvözli. Ezekután áttérve a tárgyalásra, Simontsits Elemér elnök előadta, hogy a munkás- i gimnázium eszméje a muzeumegyesület által, eddig évenkint rendezett felolvasásokon nyert tapasztalatok nyomán érlelődött meg az egyesület kebelében, melyhez hozzájárult még Holub János polgári iskolai igazgató, választmányi tagnak az egyesület 1909. évi közgyűlésére írásban és szóval tett hasonértelmü indítványa, mely azonban csak az Uránia-féle előadásoknak a fiatal iparossegédek számára leendő megtartására szorítkozott. A közgyűlés akkor egy évi kísérlettől tette függővé ennek további folytatását, ellenben a titkári jelentés indítványához képest, a tágabb értelemben vett munkásgimnáMost már rohant vissza. Szédelegve, ahogy a lábai birták . . . Felszakitotta az ajtót. . . Nem tudott semmiről, semmit, csak azt látta, hogy valami feketeség van előtte, fojtogatja, kínozza. Felemelte a kezét, ütött, rúgott. — Csaló, gazember, gyilkos . . . Amint ott hadonászott a levegőben, egyszerre valami sikoltást hallott. Erezte, hogy egy erős kéz megragadja, belemarkol a karjába. Talán arcul is vágta... A fejében iszonyú forróságot érzett. Úgy támolygott ki az ajtón, le a lépcsőkön'. Lenn zaj volt. Cselédek beszélgettek álmosan. Suttogtak, kérdezősködtek. — Ez az áruló ! A tanító. Csend lett egy pillanatra. — Rongyos heptikavirág ! — Mondta az egyik és nagyot lökött rajta. A többiek röhögtek. Ment, ment, egyszer a fejében tompa fájdalmat érzett. Valami fába ütötte s hirtelen eszébe jutott minden . . . A szél zeneszót hozott. Csattogó, vérpezsdítő magyar nótát. Csörrent a réztányér, pergett a dob. Valaki énekelt hozzá sziláján, mámorosán. Még mindig hallatszott a cselédek vihogása . . . Nagyot hördült, beletemette arcát a fűbe, a levelek közé és kínos, fájdalmas zokogás tört ki a szive mélyéből. zium létesítését elhatározta. Ezirányban mar lépések is tétettek s egy szükebb körű előkészítő értekezlet egy bizonyos ideiglenes megállapodásra jutott, mely megállapodásnak ismertetésére ejnök feljcérte dr. Kramolin Gyula választmányi tagot. — Dr. Kramolin G^üia sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a részletes tervei kidolgozó 5 é tekintetben bővebb felvijágósitást nvüjtható j Ács Lipöt főgimnáziumi tanár betegsége miatt I nem jelenhetett meg, — helyette — bár nem oly részletesen, mégis általános tájékozásul előadja a munkásgimnázium célját, mely az, hogy mindazok, kik a körülményeknél fogva középiskolát nem végezhettek, a középiskolai, vagyis a gimnáziumi oktatás keretében meg- I felelő rendszeres oktatásban részesüljenek s igy 1 ismeretüket, tudásukat bővíthessék, a műveltségnek bizonyos fokára emelkedhessenek. Hogy I ez megtörténhessék, elsősorban szükséges, hogy a választmány ennek létesítésére a maga kebelé- I bői egy külön bizottságot köldjön ki, mely | bizottság azután kiegészíti magát az egyesület I kebelébe nem tartozó tagokkal is. Azonban kell, I hogy ez a bizottság az egyesülettel szerves kapcsolatban niaradjon. A munkásgimázium az Uránia-féle irányelvek alapján állana és a fősuly I különösen az előadásokra és a tantervre nézve arra lenne fektetve, hogy előadókul a városunkban fenálló középiskolák tanári testületé meg- nyeressék, akikre számítunk is. A másik kérdés az, hogy minő alakban és kik vegyenek részt az előadásokon; erre nézve az a véleménye az előkészítő bizottságnak, hogy a hallgatóknál legalább is meg legyen a minimális előképzés, ugyanis az írni olvasni tudás és különösen bizonyos életkor, mely kizárja azt, hogy az előadásokon rakoncátlankodások forduljanak elő. Egy harmadik, kérdés, hogy kiknek a részére tartandók: erre nézve az előkészítő bizottság : határozata az, hogy kereskedelmi, ipari és mező- gazdasági munkával foglalkozók részére. — Mindez egyelőre az egyesület kebelében ingyenes lenne. Az előadandó tantárgyak a követ- ; kezők volnának : Kőtelező tantárgyak: 1. Magyar nyelv és irodalom. 2. Földrajz. 3. Természetrajz. 4. Természettudományok. 5. Történelem. 6. Egészségtan. 7. A bölcsészeti alapfogalmak. — Facultativ, vagyis nem kötelező — tehát a hallgatóság által tetszés szerint válogatható — tantárgyak : 1. Számtan, illetőleg kereskedelmi számtan és könyvvitel. 2. Mértan és rajz. 3. Közgazdaság. 4. Mezőgazdaság. Az idén, tekintettel az előrehaladott jd^re, ^csak csonka 3 hónapos kurzus lenne tartandó, még pedig tekintettel e rövid időre, a felsorolt tárgyak közül csak bizonyos tárgyakra nézve, melyek. előadását megfelelő erőkre tudjuk bizni. — A kurzusok rendesen a napi munka után, az esti órákban és vasárnapon a nappali órákban lennének megtartandók. — A szervezet a következőkből állana: A bizottsági elnök, alelnök, a munkásgimnáziumi igazgató, társigazgató, helyettesigazgatóból és titkár-jegyzőből, valamint az előadó tanárok és hallgatók sorából való bizottsági tagokból. Az előadó, dr. Kramolin Gyula egyúttal kijelenti azt, nehogy a munkásgimnázium megalakítására nézve bármiféle balvélemény, téves nézet kerüljön a közönség közé, hogy ez a munkásgimnázium semmiféle politikai avagy társadalmi irányzatnak helyet nem fogadni, tisztán a tudománynak objectiv felfogása és terjesztése lesz az irányadó. Simontsits Elemér szerint ezek után már most az a kérdés, hogy van-e már eddig is érdeklődés a munkásgimnázium iránt és hogy igen fontos az, minő körökből, mert az előképzettség és az illetőknek mai foglalkozása szabhatja meg az irányt és tananyagot, melyen haladni s a melyet tudni kell. E célból külömböző felhívások lettek kibocsájtva s egy iparosnak ki- [ tüntetési ünnepélye alkalmával az aláírási ivet 44 előkelő iparos irta alá, egy másik nyomdai iparostestületnél hasonló számban jelentkeztek, egy olvasókörben 32 egyén jelentkezett, szóval j már ezideig is mintegy 150—160 jelentkező j van. Az előértekezleten felmerült az a kérdés ! is, vájjon nők is lehetnek-e hallgatók. Tekintettel | a jetentkezők nem remélt nagy számára s hogy j az egyesület még nem rendelkezik egy nagyobb I számú hallgatóknak megfelelő helyiséggel, az értekezlet ajánja, hogy egyelőre nők ne vehes- I senek részt. — Holub János csak az iparosiskolát ! végzett fiatal iparossegédek részére és csak az Uránia-féle felolvasásokkal tartja helyesnek az j oktfttást. — Ifj. Leopold Lajos a kérdés-feleten nyilvánuló, szemináriumszerü előadásokat tartja I célszerűnek s szükségesnek véli, hogy előbb a j Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két ózó Viasza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PLRGO-BAYER 1911 január 16 j hallgatók kérdeztessenek meg, vájjon miféle tantárgy iránt érdeklődnek leginkább s e szerint lénnének a£'>!el‘őadandó tantárgyak megállapíthatok. — Wigánd'' János' szerint ekkora hallgatóságtól iránit venni nem lehef, egyébként is a tanárok, min? pedagógusok- ezt jpbban meg tudják határozni. Elsősorban pozitív1 keret kell s ezt azután majd' lehet kibŐvijeni. Simontsits Elemér szerint az Uránia-féle előadások nem minden tekintetben alkalmasak a munkásgimnázium céljaira, az előadó egyénisége változatosságot vihet be az előadásokba s a vetítésre való képeket is csak igy használhatja lel az illető tantárgy keretében igazi sikerrel. A kérdés- és feleletek szerint való tanitás pedig akkor valósítható meg, ha már a tanár az illető tantárgyból egy bizonyos részt elmagyarázott. Ami a hallgatók egész tömegének előzetes megkérdezését illeti, szintén nem tartja helyesnek, annyival is inkább, mivel a munkásgimnáziumot intéző bizottság tagjai közt a hallgatók közül is lesznek bizottsági tagok s ezek tolmácsolhatják a többiek kivánságait. Ifj. Leopold Lajos szerint ha már rendszeres előadásokról van szó, szükséges volna I tudni az óra számot is, mert lehetetlennek tartja, hogy akármelyik tantárgy is néhány órában eredményesen legyen tanítható. Simontsits Elemér szerint az óra szám megállapítása a bizottsági tanácskozáson lenne eldöntendő, mert tekintettel, arra, hogy alig három hónap áll rendelkezésre, ez idő alatt valamely tantárgyat teljes egészében előadni úgy sem lehet. Az iliető előadó meghatározza, hogy tantárgyából meddig haladhat s ezt a részt fogják beosztani bizonyos óramennyiségre. Dr. Bartal Kornél szerint csak a tanterv megállapítása szükséges, az pedig: vájjon az Uránia-féle felolvasási szövegek avagy képek használandók-e ? — az illető előadóra bizandó, vájjon kell-e neki vagy nem kell. Az előadót előadási módjában megkötni nem szabad. Ezek után Simontsits Elemér elnök a vitát bezárván, felteszi a kérdéseket, melyekre nézve a muzeum-egyesület választmánya elhatározta: 1. A munkásgimnáziumot felállítja és ez, működését lehetőleg már a folyó év január havában megkezdi. — 2. Kimondja, hogy a folyó évben a kötelező tantárgyak lesznek : magyar nyelv és irodalom■, természetrajz, földrajz és egészségtan. — Ezek kötelező tárgyak lesznek, s akik ezek hallgatására nem kötelezik magukat, a fakultatív, vagyis szabadon választható tantárgyakat sém hallgathatják. A hallgatók már meglevő műveltségükhöz és a tananyaghoz képest, esetleg több csoportba osztatnak. így például, akiknek a magyar nyelvből a helyesírásra és kisebb polgári iratok fogalmazására nincs szükségük, azok csupán csak a magyar irodalom történetét fogják hallgatni. Nem kötelező, vagyis tetszés szerint hallgatandó tárgyak : a számtan, kereskedelmi számtan, könyvvitel, a mértan elemei, rajz és mezőgazdaság. — 3. A választmány saját kebeléből mindjárt ki is küldte a munkásgimnázium-bizott- ságot, melynek elnökévé megválasztatott: Simontsits Elemér egyesületi elnök, alelnökül Kramolin Gyula dr. egyesületi alelnök, a gimnázium igazgatójává Wigand János főgimnáziumi igazgató, társigazgatóvá Holub János polgári iskolai igazgató, helyettes-igazgatóvá Ács Lipót főgimn. tanár, bizottsági titkár-jegyzővé Bartal Kornél dr. főgimnáziümi tanár. Ezen kívül a bizottság tagjai lesznek a felkérendő előadók és a hallgatóság köréből választandó tagok. A választmány egyúttal felhatalmazza a bizottságot, hogy a további teendőkre nézve saját hatáskörében intézkedjék. Baranyavármegye vezet. Nagy és maradandó érdemeket szerzett magának Baranyavármegye úgy a saját, mint általában az összes vármegyei tisztviselői kar sorsának javítása körül. A múlt hétion tartott megyei közgyűlésen ugyanis egyhangúlag elhatározta, hogy 1 % pótadó kivetésével mindaddig, mig a megyei tisztviselők statusrendezését a kormány megvalósítja, tisztviselői részére, nyugdíjba is beszámítandó működési pótlékot ad és pedig a VI. fizetési osztálytól kezdve lefelé 700, 500, 400, 300, 250 és 200 koron i évi összeget. Ezt a működési pótlékot a közigazgatási gyakornokok is megkapják (fizetésök 15°/o-át), továbbá a vármegyei Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak
