Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-22 / 41. szám
rXXL (VII.) évfolyam. 41. szám. Szekszárd, 1911 május 22, T0UIAVÄRHEG8E ÉS A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: —— — —- —' — -' '— Egész évre . . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 1 4 „ 16 fillér. füHofizetéseket és hirdetéseket a kiadóid vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felSgyelöség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Eflye, azémok „aph.töt. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. - Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezeréd) IstvAn-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide- 'küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL, Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Túüirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Répuiselöhúz ülése. Budapest, május 22. d. u. 2 óra 25 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésén Berzeviczy Albert dr. elnökölt. A kultusztárca tárgyalásának folytatásánál Szász Károly munkapárti a budapesti egyetem túlzsúfoltsága ellen ajánlja numerus clausus behozatalát, vagyis, hogy a felesleges számú hallgatók tereitessenek el az egyetemről. Ajánlja, hogy a harmadik egyetem Budapesten állíttassák fel, Szegeden pedig egy második műegyetem létesittessék. Szász József után Molnár János néppárti beszélt hosszasan, a társadalmi téren mutatkozó bajokért a polgári házasságról szóló törvényt okolva. Sürgeti a kath. autonómia létesítését és a felekezetnélküliség eltörlését. Lukács György munkapárti megszavazza a költségvetést és ezzel az ülés véget ért. Képviselöjelölés. Békéscsaba. (Érk. d. u. 2 óra 40 perc ) Achim Andvás megüresedett kerületében a Justh-párt Ursziny János dr. ottani ügyvédet léptette fel, a parasz-párt Kristóffy József dr. volt belügynr'nisztert. Óriási léghajó katasztrófa parisban. Párisban tegnap reggel óriási léghajó katí SZtrÓfa történt, amelynek hire a hozzánk érkezett távirat nyomán csakhamar elterjedt az egész városban. A rémes katasztrófa után ugyanis alig pár órára a következő táviratokat vettük : Páris, május 21 délelőtt II óra. Párisban óriási léghajó katasztrófa történt. Ma reggel a Páris melletti mezőn nagy léghajó versenyt rendeztek, amelyen ott volt mondhatni az egész Páris előkelő világa, igy többek között Monis miniszterelnök, Bertaux hadügyminiszter stb. A versenyzők repülőgépeiken a páris— madridi távolsági útra indultak. Alig emelkedtek azonban a levegőbe, a legnagyobb repülőgép hirtelen a tömegre zuhant. Számosán halálosan megsebesültek, köztük Monis francia miniszterelnök, ki belehalt sebeibe. Bertaux hadügyminiszter haldoklik. A lezuhant léghajó utasai is meghaltak s ezen felül is számos sebesülés történt. Budapesti tudósítónk a rémes katasztrófáról ma még a következőket jelenti: PáriS, május 22. d. u. 2 6ra 54 p.) Monis miniszterelnöknek mind a két lábát eltörte a lezuhant léghajó és arcát borzasztóan összeroncsolta. A miniszterelnök haldoklik. Bertaux hadügyminiszternek karjait törte le a gép és fejét összezúzta. A hadügyminiszter nyomban meghalt. Béke és kultúra. A világ haladásának egyik legfontosabb feltétele: a béke. A világtörténelem megtanít bennünket, hogy csak a tisztult fölfogás mellett és szeld békés harmónia közepette jöhetnek létre azok az intézmények, amelyek az emberiség haladását előbbre viszik és jólétét előmozdítják. A teljes béke a nemzetek és felekezetek egymást szerető és egymást megértő békéje juttathatja az emberiséget folytonosan előre abba a korszakba, amelyben a megélhetés jobb és az emberi életnek, a tudásnak, a munkának nagyobbodik az értéke. A felekezeti békénék, mint a művelődés leghatalmasabb mozgató erejének egyik hirdetője gyanánt mutatkozott be ma a képviselőházban Zichy János gról közoktatási miniszter. Zichy János az egész parlament nagy érdeklődése közepette adta elő programját. A kultuszminiszter igen nehéz és kényes feladat előtt állott, mert a legutóbbi hetekben épen a felekezeti kérdésekben olyan nagy feszültség és ingerültség gyűlt össze, hogy a miniszternek valósággal arany mérlegre kellett tenni minden szavát, hogy a felgyülemlett feszültséget** ne íokcxz??, sőt épen higgadt szavával lecsendesitse. Zichy Jánosnak — bár beszédének némely része jogos félreértésre nyújt alkalmat — nagy sikere volt, melynek értékét csak az kisebbíti, hogy a helyeslés elemi erővel elsősorban a néppárt soraiból tört ki. Beszédében kifejezésére jutott az a hazafias igyekezet, hogy a magyar nemzeti kultúra emelésének munkájában egyesítse az összes nemzeti erőket. A miniszter a legtöbb esetben mesterségesen konstruált felekezeti és társadalmi politikai jelszavakkal alig foglalkozott, hanem ehelyett nagyon részletesen kifejtette a maga konkrét munkaprogramját és terveit tárcájának minden fontosabb ágazatáról. Bejelentette, hogy a jövő költség- vetésben félmillió koronát vesz fel a tanítók lakbérének megjavítására. A miniszter általános helyeslés közepette adta azután elő, hogy a középiskolai tanárok szolgálati idejét külön törvénnyel fogja rendezni és ha a teljes nyugdíjra igényt nyújtó szolgálati időt harmincról harmincötre fel is emeli, ez a rendezés csak a jövőben alkalmazandó tanárokra fog vonatkozni s igy szerzett jogokat nem fog sérteni. Emelt hangon jelentette ki a miniszter, hogy állását köti hozzá, hogy a népiskolák legnagyobb mérvű szaporításához a törvény- hozástól a megfelelő anyagi eszközöket megkapja, igen jó hatást tett a miniszternek az a kijelentése, hogy a katholikus autonómiáról szóló javaslatot mihamar beterjeszti és hogy az autonómiát, mint igazi önkormányzatot készül megalkotni. A protestánsok támogatását az 1848. 20-ik törvénycikk értelmében a kormány tovább fogja folytatni és a törvény szellemé értelmében segélyezni fogja a későbben fecipiált izraelita fele- kezetet is. Végezetül kijelelhette a kultuszminiszter, hogy a felekezeti békét minden rendelkezésére álló eszközzel' megóvja. Az egész Háznak az volt a benyomása, hogy Zichy János a jelszavak politikájába elegyedni nem akart, hanem pozitív munkában a nemzeti kultúra erős megalapozásában látja a magyar közoktatásügy vezetőjének igazi hivatását. A jövő tényei mutatják majd meg, hogy mennyiben fogja a nagy tehetségű kultusz- miniszter éppen az ő tárcája körében, bizonyára az ő szándékán kívül fölmerülő ama jelenségeket és áramlatokat, amelyek a felekezeti békét veszélyeztetik, elnyomni. A vallási békének mindenáron vald megvédelmezése őszinte örömet kelthet az összes felekezetek között. A legszebb államférfiul feladatok közé tartozik a polgárok lelki békéjének ápolása és szellemi gyarapodásuk elősegítése. Csak abban az államban élhetnek jólétben a polgárok, ahol nem törődnek azzal: ki milyen módon imádja istenét. Ahol a felekezeti gyűlölködés lángja fölcsapott, ott a művelődés folyamata megakadt, a nemzet visszasülyed az évszázadok előtti korszakba, amikor a különböző felekezetek képviselői — egy-egy nemzetnek különben egyformán jó fiai — gyilkos haraggal álltak szemközt. A pusztulás s a bomlás csiráit hordja magában az az ország, amelynek nem az a princípiuma, hogy polgárai képességük szerint/ hanem a hitük protekciója révén jussanak előre. A kultusz- miniszter nagyjelentőségű beszéde megnyugtathatja mindazokat, akik Magyarországot attól féltették, hogy Polónyi Géza és társai fekete karjai között roppan össze. Batthyány Tivadar gróf és a helyi érdekek. Mindenkor azt vallottuk, hogy a választások lezajlása után, a pártszempontok félretevé- sével, vállvetve és összetartó munkával kell a helyi érdekeket ápolni és előmozdítani. A megválasztott képviselő a parlamentben nem egy pártot, hanem az egész kerület egyetemes érdekeit képviseli. Készségesen elismerjük, hogy a szekszárdi kerület képviselője megválasztatása óta nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a mi helyi érdekeinknek ne legyen lelkes szószólója és támogatója. Ennek nyilt konstatálásától semmiféle párttekintet sem tarthat vissza bennünket, így a múlt héten két Ízben is behatóan foglalkozott Szekszárd és a kerület gazdasági érdekeinek lanszirozásával. A földmivelésügyi tárca költségvetésének járgyalásánál felhivta a miniszter figyelmét a Szekszárdon létesítendő borközraktárra, a Sió csatorna szabályozására és hajózhatóvá tételére, a tolnai holt Dunaág szabályozására és a bátaszéki terezianumi birtokoknak kisebb parcellákban való bérbeadásra. A kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál pénteken szintén nagyobb beszédet mondott és annak keretében felhivta a kormány figyelmét a vármegyénk és lapunk által is annyiszor sürgetett Budapest és Szerajevo között Szekszárd-Bátaszék—Mohács és Baranyavár érintésével létesítendő közvetlen vasúti összeköttetésre, úgyszintén a sárbogárd—szekszárdi vasút menetrendjének hiányaira. Beszédének erre vonatkozó részéből a következőket idézzük: A boszniai vonal. A nagyobb vasúti kérdésekről még csak két irányban kívánok megemlékezni. Az egyik, azt hiszem, olyan kérdés, amelyre nézve mind-
