Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-22 / 41. szám

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK nyáján ugyancsak egyetértünk és ez a követ­kező : Annektáltuk Boszniát és Hercegovinát, ezt nem fogják visszacsinálhatni. Ezek a tarto­mányok véglegesen a Habsburg dinasztia és jogilag a magyar szent korona a'á tartoznak. Most tehát igen természetes, hogy mindent meg kell tennünk arra, hogy ezen provinciáknak gazdasági értékét Magyarország, a magyar köz­gazdaság szempontjából minél jobban haszno­sítjuk. Már pedig az tény, hogy ha egy terü­lettel közgazdaságilag élénk forgalmat, élénk életet akarunk fejleszteni, ennek előfeltétele a legrövidebb, a legjobb vasúti és hajóösszeköt­tetés. Én keresem azt a vasúti vonalat, amely ennek a célnak megfelel, a Budapest és Serajevo közt a legrövidebb, majdnem geometrice egyenes vonal a budapest—sárbogár d—rétszilas—bálaszék —mohács—eszék—szerajevoi vonal. Én ajánlom a t. kormánynak, hogy ezen vonal kiépítését, amely csak egyes részleteiben nincs még kiépítve, gondoskodása és tervezései körébe vegye fel. A miniszter figyelmébe ajánlom Simonisits Elemér tolnamegyei alispánnak és Bartal Béla földbirtokosnak erre vonatkozó elaborátumát. A menetrendek. Egy egész sereg példát hozhatnék fel, amelyek bizonyítják, hogy az államvasutak a menetrendek megállapítása tekintetében igen sok esetben nem a közérdeknek megfelelőleg járnak el. Csak egy konkrét esetre kívánok utalni. Bár Szekszárd, Tolnavármegye központja, a főváros­hoz aránylag igen közel fekszik, 167 kilométer csupán, ma Budapestről két és félszer olyan messze eső vidékekre hamarabb el lehet jutni, mint a sárbogárd—bátaszéki vonal mentén lévő községekbe és helységekbe és pedig kizárólag a menetrendnek lehetetlen beosztása következtében. Kossuth Ferenc, mint kereskedelmi miniszter igyekezett annak idején ezen a bajon segíteni, amennyiben, gondolom, 1908. végén, vagy 1909. tavaszán, beállított egy uj vonatot. A jelenlegi kormány azonban ezt az egyetlen egy kedvező vonatösszeköttetést is megszüntette. Élismerem, hogy május 1-e óta egy vonatot tényleg át­helyeztek, de ez még egymagában nem ér sem­mit, vissza kell hozni azt a vonatot, amelyet Ko suth Ferenc állított be s amelyet a mostani kormány beszüntetett; egyáltalában ezen az egész vonalon az európai forgalmaknak meg­telelő összeköttetést kell létesíteni, egyrészt gyorsvonatok beállításával, másrészt a menetrend helyes beosztásával. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az érdekeltség folyton kéri a bajok orvos­lását, de eredmény nélkül. Az ősszel az elhunyt kereskedelmi miniszternél ez ügyben egy munka­párti küldöttség tisztelgett, melyhez ő nem csat­lakozott, nehogy azt kompromittálja (derültség), de ezen küldöttség eljárása sem vezetett ered­ményre. Lakács Lásiló miniszter azonnal felelt Batthyány beszédére és annál a súlynál fogva, amellyel Lukács miniszternek minden szava bir, nyilatkozatai megnyugtató hatással bírnak. — A boszniai vasút és a mi menetrendünk ügyé­ben a miniszter következőket válaszolta ; A boszniai vasutakat illetőleg a legkülön­bözőbb tervek merültek fel már a korábbi és a legújabb időkben is, amelyek tárgyalás alatt van­nak. Ezzel a kérdéssel természetesen ma már, mivel Bosznia időközben bizonyos alkotmányos berendezkedést nyert, fokozottabb mértékben és fokozottabb figyelemmel kell a kormánynak foglalkoznia, mint foglalkozott vele eddig. A kérdés eldöntése azonban azért ütközik bizo­nyos nehézségekbe és azért nem mehet olyan gyorsan, mint az kívánatos volna, mert hiszen itt nem egy faktornak, hanem tulajdonképen három faktornak az elhatározásáról van szó, amennyiben nemcsak a monarchia másik álla­mának beleszólása forog fenn, hanem a sztra- tégiai szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindenesetre helyes eszme az, hogy lehetőleg Budapest és Szerajevó között létesíti essék a lehető legegyenesebb összeköttetés. E tekintetben folynak is a tanulmányok és a tárgyalásik és én nem mondok le a reményről, hogy ezek sikerre is fognak vezetni. T. képviselőtársam felemlítette azokat a bajokat, amelyek a menetrendekben mutatkoz­nak és specialiter felhozta a szekszárdi vonalon mutatkozó hiányokat. Én azt hiszem, hogy itt nem bizalom kérdéséről lehet szó, midőn ezek a kér­dések tárgyaltatnak és épen azért, ha t. képviselő- társam részt vett volna is abban a deputáció- ban, amely különben munkapárti képviselőkből állott annak idején, az semmiesetre sem rontotta volna le azt a hatást, amelyet a deputációnak elérnie sikerült. (Élénk derültség a jobboldalon és a balfelől.) Nem akarom azt a kifejezést hasz­nálni, amelyet a t. képviselőtársam használt, hogy ő nem akarta kompromittálni a deputác.ót, de semmiesetre sem rontotta volna a hatást, (Helyeslés és derültség a jobbfelől) mert meg vagyok győződve arról, hogy boldogult elődöm nem személyes, hanem objektiv alapon vette volna akkor is tárgyalás alá ezt a kérdést. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A dolog egyszerűen úgy áll, hogy ez a vasút Rétszilastól kezdve Szekszárdig államvasut ugyan, de meglehetősen gyenge alépítménnyel létesített államvasut, Szekszárdtól kezdve Báta- székig pedig vicinális vasút, tehát sem az állam­vasut, annál kevésbé a vicinális vasút sincs úgy építve, hogy nagy gyorsaságú menetekre lenne berendezve. Szükséges lesz kétségkívül foko­zatosan, ha más vonalokon is, az alépítmények és a felépítmények megerősítése; ugyanezen akciót kiterjeszti erre a vonalra is. Azon beadvány alap­ján, amely e tekintetben a kormányhoz jutott, a tárgyalás, gondolom, már meg indíttatott és a kor­mány törekedni fog lehetőleg mielőbb ezeken a ba­jokon segíteni. Az akácfa virága. Irta: Szabolcska Mihály. Valami kész csoda esett minálunk: Csupa merő gondtalanság a házunk, Mint valami szerelmes pár háztája ... — Ablakunkon bebólintgat Az akácfa virága. Feleségem felhőtelen vidámság, Szellőzteti a menyasszony-ruháját, S rá-rákezd egy régi, meleg nótára... — Ablakunkon bebólintgat Az akácfa virága. Nagyanyó is, nyolcvan éve súlyával, Bíbelődni elfelejt a halállal. Emlékeztet eladólány-korára . . . — Ablakunkon bebólintgat Az akacfa viraga. Én magam is— ezer gondom mit bánom! Minden virág nekem nyit a határon. Bolond, aki gondol is a gondjára, — Ablakunkon bebólintgat Az akácfa virága. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán a múlt héten Budapesten időzött és részt vett a főrendiház igazoló vá­lasztmányának ülésén. Forster Zoltán megyei főjegyző ma Paksra utazott, ahol a katonai sorozásoknál mint pol­gári elnök fog működni; — Előkelő látogatók a selyem gyárban. Emlitettük már, hogy Erdély Sándor volt igaz­ságügyminiszter és Pirkner János nyug. minisz­teri tanácsos, országgyűlési képviselő csütör­tökön reggel Hidjáról, hol Bezerédj Pál vbtt., selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott ven­dégei voltak, Szekszárdra is ellátogatnak. — A két előkelő vendég Bezerédj Pál vbtt. kísére­tében csütörtökön csakugyan berándult Szek­szárdra, hol a selyemgyár elepet tekintették meg. Minden iránt a legbehatóbb érdeklődéssel voltak, különösen figyelemmel hallgatták a vetí­tett képekkel bemutatott selyemtenyésztési elő­adást. Szekszárdról a déli vonattal Tolnára mentek, szintén a selyemgyártefep megtekinté­sére. Itt valóban meglepte a magas látogatókat a munkásotthon, amelyben ezidőszerint 60 leánygyermek van elhelyezve. Tolnáról ismét Hídjára és innét Budapestre tértek vissza. id 11 május 22. — Kämmerer Ernő, a pincehelyi kerület nagyérdemű képviselője, mióta csak bekerült a képviselőházba, igen intenzív képviselői tevé­kenységet fejt ki. Mint a pénzügyi es közokta­tásügyi bizottságok tagja, nagyon erős és alapos munkát végez. A Sió hajózhatóvá tétele érde­kében ő indította meg a képviselőházban azt a mozgalmat, amely ezen nagyfontossagu ügyet újabban annak érdeme szerint felkarolta.^A kep­viselőház pénteki ülésén pedig mint eloado, o nyitotta meg a közoktatásügyi tárca fölött a vitát és szakszerű, tömör beszédével általános tetszést keltett. — Angyal Pál dr. a budapesti büntető­jogi tanszéken. Egy Budapesten megjelenő jogi folyóirat kitűnő forrásból arról értesül, hogy az egyetemi büntető jogi tanszékre dr. Angyal Pál, pécsi jogakadémiai tanárt hívják meg. Angyal Pál neve nagyon jól hangzó jogi irodalmunk­ban. Fáradhatatlan szorgalmú munkás ember, a múlt ízben Doleschallal szemben maradt kisebbségben. — Kinevezés. A király Laky Sándor fóldin- ket, állami számvevőszéki főtanácsost, az állami számvevőséghez osztálytanácsossá nevezte ki. — Német gazdák Tolnamegyó en. Német­ország legelőkelőbb gazdasági egyesületének a »Deutsche Landwirtschafts- Gesellschaft« tagjai hazánk mezőgazdasági viszonyainak és főleg lótenyésztésünk tanulmányozására Magyaror­szágba érkeztek. Budapestre 15-én érkeztek a gazdák, ahol az Omge elnöksége fogadta őket. Péntek este Fehérmegyéből Fonyódon át Kapos­várra érkezett a társaság, ahol a mezőgazdasági iparrészvénytársaság béruradalmait tekintették meg. A kirándulókat a somogymegyei gazdasági egye­sület nevében Hoyos Miksa gróf elnök és Som- sich László gróf alelnök fogadták. A társaság szombat este Kaposvárról tovább utazott Uj- dombovárra, ahol Eszterházy Miklós herceg látta őket vendégül. A tolnamegyei Ga dasági Egye­sület nevében : Széchenyi Domokos gróf elnök, Kovács Sebestyén Endre és Molnár József titkár fogadta őket. Vasárnap reggel özv. Döry Vil­mos n é leperdi ménesét és gazdaságát látogatták meg, majd átrándultak Ujdalmandra és Süt- vényre, ahol a kincstár katonni csikótelepét tekintették meg, délután pedig Pincehelyre men­tek, ahol Gyérey Richárd ozorai ménesét nézték meg. A tanálmányut junius 2 án ér véget. — J-tékony adomány a kölesdi vízkár o sáliaknak. Báró Schell József Katalin-pusztai földbirtokos, a kölesdi szegényebb sorsú viz- károsultak javára 100 korona segélyt adomá­nyozott, amely összeg az elöljáróság által, ren­deltetésének megfelelőleg már felosztatott a ká­rosultak között. — Esporesi látogatás. Pártos Zsigmond szekszárdi kerületi esperes, a múlt héten a szekszárd-ujvárosi római katholikus népiskolát látogatta meg. A napokban pedig a szekszárd- belvárosi római katholikus fiúiskolát fogja meg­látogatni. — A tankerületi főigazgató székhelye Pécs lesz. A Dunántúl cimü lapban azt olvassuk, hogy a tankerületi főigazgatóságnak Pécsett lesz a székhelye. Várady Károly főigazgatónak is ez volt az óhaja, utódjának kinevezésével megoldást nyer ez a kérdés is. — A kormány az állategészségügyért. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter az állategészségügyi intézmények körül a jövőben nagyobb gonddal és szigorral jár el. Ugyanis az országban előfordult sajnálatos és káros esetek arról győzték meg, hogy szigorúbb ellen­őrzést kell gyakorolni, mert a felmerült vissza­élések kiszámíthatatlan nemzetgazdasági károkat okoztak az országnak. A kormány május elseje óta nagyobb felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. A kerületi központokból s magából a minisz­tériumból küldenek ki vizsgálóbiztosokat, akik bejárják a községeket s ellenőrzést gyakorolnak. Tolnavármegye a Budapesten létesített kerületi felügyelőség alá tartozik. — Névmagyarosítás. Dr. Gredberger Hugó földink, tekintélyes budapesti nőorvos, a Charite Poliklinika főorvosa, nevét belügyminiszteri enge­déllyel *GáU- ra változtatta. Egyedüli biztos szer peronospora elleni védekezésben, s-s PERONOSPORIN (peronospora ellen.) Egy adag IOO litei^ vizre 50 fillér. ----­SS L LORÁND DEZSŐ Minden dobozhoz uta­sítás. — 10 doboznál ingyen szállítás. :-s Telefon szám 175—52. Budapest, III. kerület, Flórián-tér 3. szám. Telefon szám 175—52.

Next

/
Thumbnails
Contents