Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-15 / 39. szám

1911 május 15.

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

végeztessék oly hosszban, amennyire az a mint* egy 70,000 K időközi kamatokból telik, tehát csak mintegy 3'5 km. hosszúságban; a vármegyében végzett házi kezeléses beruházási útépítkezéseknél elért megtakarítások felhasználását a miniszter nem engedte meg.

Az állategésiség állapota kedvezőtlen. A tolnamegyei szarvasmarha iránt az egész országból, sőt a külföldről is nagy a kereslet. A völgy- ségi és simontornyai járásokból ezrével veszik állandóan a szarvasmarkákat és az eladottak helyébe^ a gazdák másokat vesznek, minek következtében a ragadós száj és körömfájás mintegy állandósul.

VÁROSI ÉLET.

Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 13-án dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen dr. Tanárky Árpád és Uj János képviselőtestületi tagoknak jegyzőkönyv hitele- sitőkül való felkérése után a következő határozatokat hozták.

1. A Béri Balog Ádám-utcai menedékház elhelyezésére szolgáló épület megvétele tárgyában május hó 31-éré tűzték ki közgyűlést, mert a képviselőtestület tagjai a törvény által megkívánt számban nem jelentek meg.

2. A szemét kihordásról szóló szabályrendeletet Török Béla és dr. Dragics Imre hozzá szólása után az első osztályba tartozó lakások utáni kihordási díjnak 2 K-ról 1 K 60 fillérre történt leszállítása után elfogadták.

3. A községi menedékházak 1911. évi költségelőirányzatát 4244 K kiadással és 3960 K bevétellel s tehát 284 K, a házi pénztártól felveendő hiánnyal elfogadták.

4. Az önnálló gazdasági ismétlő 1911. évi költségelőirányzatát 1789 K 80 fillér bevétellel és 1620 K kiadással s ehhez 169 K 80 fillér reménybeli felesleggel megállapították.

5. Duna-utca még kikövezetlen részének a második vasúti hozzájáró útig való kikövezését, a csapadék viz elvezetésére szolgáló vízlevezető létesítését, az átjáróknál beton csövek alkalmazását s egy vasbeton lemezes hid megépítését elhatározták, a kőszállitásra tett ajánlatok közül a Roheim cég ajánlatát elfogadták s az 13712 K 78 fiillér költségnek pótköltségvetés utján való fedezését elhatározták.

6. A Szekszárd Szálló bérletének odaítélésénél nagyobb vita indult meg, melyben részt vettek dr. Zsigmond Ferenc, Janosits Károly, dr. Leopold Kornél, Török Béla, Szabó Géza, Kamarás Béla és Tóth Károly. A vita befejezése után, amely az ügy tárgyalhatása és a vállalkozó kiválasztása körül forgott végül, elfogadták, a tanács azon javaslatát, hogy a szálló Bérdi Józsefnek adassék bérbe 13700 K évi haszonbérért. Szabó Géza indítványára a fizikai és morális tisztaság biztosítására kötbért kötöttek ki s Tóth Károly indítványára kimondották, hogy a

hogy a szerémi templomok szertartáskönyve horvát és nem latin. Tudvalevő, hogy XIII. Leó pápa kereste a közeledést az orosz egyházzal; nagyszabású terveinek pionírjai gyanánt a katolikus délszlávokat ajánlotta 'neki Strossmayer püspök s ezért engedte meg vagy tűrte e lényegtelen, de érdekes nemzeti koncessziókat a latin liturgiában. Mi több, magában a nagymisében is horvátul éneklik az evangéliumot. Szerencsére akadt a templomban egy régi latin szertartáskönyv, különben meg lettem volna akadva a szenteléssel. Ennek végzetével ismét gyóntattam, majd magyar szentbeszédet mondtam és elvégeztem az ünnepi nagymisét, melyre a szomszédos Opatovác magyarjai a szükebb földi, szekszárdi születésű Báder tanítóval élükön tizennégy kocsival jöttek át.

Délután azzal vettem búcsút a derék csa- kováciaktól, hogy másnapra visszatérek. Házigazdám elkísért, a fuvart az egyházfi szolgáltatta. Útközben még sok érdekes dolgot és tanulságos apróságot hallottam tőlük. Agyeletováci állomáson levő sokác fiatalság ugyancsak megbámult bennünket, én is őket tarka hímzésű, horvát szabású sajátságos viseletűkben.

Gyeletovácról Jankovácra vitt a vasút, ez a hatalmás szálkája a horvát szemnek, melynek magyar voltát Strossmayer püspök annyira perhorreszkálta, hogy holta napjáig nem engedett vasutat építeni Diakovárra. Hiába ez ennek a népnek átka, hogy a fanatizmusig fokozott nemzeti érzület lépten-nyomon szembe kerül a kulturális haladásnak tényezőivel, melyeket a magyar elem nyújt számára.

Jankovácon vagy hatszáz főnyi tömeg fogadott lelkes éljennel a Julián-iskolának tágas udvarán. Tóth Sándor igazgató-tanítónak kíséretében mindenekelőtt átmentem a plébániára. Laszovits plébános udvariasan bár, de határoszallóban vörös bort csak jóminőségü szekszárdi vöröset szabad mérni. A szálló többlete a múlt évi haszonbérhez képest 5600 K-t tesz évenkint.

7. A vadászati jogot a határ alsó részében 900 koronáért Szabó Jánosnak és a felső részben 401 koronáért Zsigmond Dezsőnek adták bérbe. Ennél a jognál a béremelkedés évenkint 536 koronát tesz.

8. A tanács előterjesztésére a városi alkalmazottak fizetését betegség esetén 20 hétre biztosították, ami által ezek a munkásbiztositó- pénztárba való belépési kötelesség alól mentesit- tettnek.

9. A községi közmunka összeírást az 1912. évre a képviselőtestület elrendelte s annak mérvét és pedig igás közmunkáért 2, kőből épült ház után 4, minden emelet után további 2, lakókért 1 napban, a váltság árat egy-egy állat után 3, a kézi napszámét 1 koronában állapították meg s kimondották, hogy a közmunka tartozás fele pénzben megváltandó.

10. Frank Miksának az ártézi viz használatát további 5 évre megengedték s a vizdijat 1000 koronában állapították meg.

11. TJj Jánosnak a Sió medri kubikgödröket legeltetés céljára kiadták.

12. Sterner János és társai utcanyitás iránti kérelmét elutasították.

13. Perler Keresztély kérelmét rózsamályi fáskert árverés nélküli bérbeadása iránt elutasították.

14. Sárközy Istvánné és társai kérvényét a Séd partjainak helyreállítása iránt elutasították, mert a part jókarban tartása a parti birtokos kötelessége.

15. Hahn József és társai utcaterület vétele iránti kérvényét elutasították.

16. Wendl Alajos illetőségét elismerték.

HÍREK.

— Miniszteri biztosok — érettségi vizsgálatoknál. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a csurgói ref. főgimnáziumhoz Szabó Péter budapesti tanárképző intézeti gyakorló főgimnáziumi tanárt, a bonyhádi ág. h. ev. főgimnáziumhoz Keválovszky János budapesti VII. kér. állami főgimnáziumi tanárt küldötte ki az érettségi vizsgálatokhoz kormányképviselőnek.

— Elnevezések. Oszetszky Györgyöt, Zichy Nándor és Aladár grófok egreszentmiklósi uro- dalmainak segédállatorvosát Apponyi Géza. gróf nagybirtokos Hőgyész székhellyel urodalmi állatorvossá nevezte ki.

Oyörffy József volt paksi állami polgári iskolai tanár kir. segédtanfelügyelővé neveztetett ki s a homonnai kirendeltség vezetésével bízatott meg.

— Választás. Ozorán a községi irnoki állásra Szabó Lajos választatott meg.

zottan tudtomra adta, hogy hívei mind tudnak horvátúl, magyar lelkipásztórkodásra tehát semmi szükség, ha volna is, előbb őt kérdezzem meg máskor. Engedtem, hadd öntse ki keservét. De azt, hogy mit szólnék, ha ő egy szép napon eljönne Bajára bunyevác prédikációt mondani, már nem hagyhattam szó nélkül.

— Tudomásom szerint főtisztelendőséged ismerős a bajai viszonyokkal, hisz növendéke volt az ottani Szent Ferencrendi kolostornak, tehát tudhatja, hogy Baján a bunyevácok éppen annyi prédikációt hallanak anyanyelvükön, mint a magyarok, pedig azok is mind tudnak magyarul, mint az itteni magyarok horvátul. Ez a találó argumentum ad hominem lefegyverezte a jó urat, ki aztán nem is akadékoskodott többet. Úri embernek találtam: elmondta a magáét, de egyébként mindenben a kezemre járt.

A plébánostól visszatérve a Julián-iskolának tágas, világos, modern berendezésű egyik termében prédikáltam, majd sétát tettem a községben. Itt is szebbnél-szebb magyar nevekre akadtam: Balázsy, Becsvárdy, Edelényi, Eper, Magyar, Magyaros, Pap, Sallay, Sáfáry, Tóth stb. A községekben van hét felekezet: római és görög katholikus, görög keleti, ág. evangélikus, református, nazarénus és baptista. Ez utóbbi felekezetet, papja nem lévén, találóan nevezi az ottani magyar nép etimológiája »paptiszta« vallásnak. Mindkét felekezet a római katholikus magyarokból rekrutálódik. Négy nyelven beszél a község 1350 lakója: magyarul, németül horvátul és ruténül, felénél több, 720 a magyar lélekszám. S mig a Julián-iskolának három tanítója, Tóth Sándor, Tóthné Vincze Matild és Balogh Károly alig győzik a munkát, addig a horvát iskolába beiratkozott tizennyolc gyerek közül is csak tizennégy járt rendesen iskolába.

Lapnak felelős szerkesztőjének Alkonyat című könyve f. hó 16-án jelenik meg s az előfizetőknek 18-án küldetik szét. Előfizethetni a szerzőnél s a Molnár-iéle nyomdai részvény- társaságnál Szekszárdon, ezen kívül a könyv megszerezhető a budapesti Singer és Wolfnsr cégnél s az összes hazai könyvkereskedésekben is.. Ára diszkötésben 4, fűzve 3 korona.

— Szabságolt főszolgabíró. Széváld Móric tamásii főszolgabíró május 10-től junius 7-ig szabadságot kapott karlsbadi fürdő használatra. Távollétében a hivatalt Reich Oszkár vezeti.

— Hivatal vizsgálat. Hazslinszky Géza szekszárdi kir. törvényszéki elnök, e hó 11, 12 és 13-án megvizsgálta a gyönki kir. járásbíróságot s a tapasztalt rend fölött megelégedésének adott kifejezést.

;— Eljegyzés. Dézsy István kiskunhalasi tanító eljegyezte Vida Ferenc gerjeni ref. tanító leányát, Erzsikét.

— Áthelyezés. A tolnamegyei származású Dr; Künsztler Károly turócvármegyei kir. tan- felügyelő Kecskemétre helyeztetett át.

— A Henose-pnsztal birtokosok kérelme. A Fadd községhez tartozó Hencse-pusztai birtokosok Bartal György és dr. Gőzsy Tibor azon kérelmét terjesztették a paksi főszolgabíróhoz, hogy Hencse-puszta kisközséggé alakuljon át.

— Elbocsátás. Ifj. Wéber János bérlő, volt orszgy. képviselő, tart. hadnagy a 19-ik honvédgyalog ezredben, védkötelezettségének teljesítése után, a kir. hQnvédség kötelékéből elbocsájtatott.

Pap Péter bonyhádi születésű bécsi lakos háziszolga a magyar állam kötelekéből elbocsáttatott.

— A VIII. osztály vizsgál. A szekszárdi főgimnázium VIII. osztályú tanulói f. hó 11-én kezdték meg évzáró vizsgájukat, amely ma délelőtt nyert befejezést. Az érettséginek írásbeli részét az ifjak 17., 18. és 19-én végzik. A szóbeli érettségit a kormánybiztos junius hó L, 2. és 3-ára tűzte ki, azonban a tanári kar kérte annak későbbre való halasztását, tekintettel arra, hogy az idei tanév csonka volt és igy nem tudtak annyira előkészülni egyes tárgyakból a maturanduszok, mint más években.

— Megszűnt napilap. A Pécsett megjelenő szélsőradikális irányú «Pécsi Hírlap» folyó hó 15-ével megszűnik.

— Nyugdíjazás. Nagy József volt leperd- pusztai tanítót, később Somogyvármegye kir. segédtanfelügyelőjét — hosszas betegeskedése miatt — a kultuszminiszter nyugdíjazta.

— A sorozás. Tamásiban a sorozás május 3-tól 6-ig ejtetett meg. A bizottság elnöke dr Kämmerer Ernő volt, polgári bizottsági tagok Kac8kovics Antal és dr. Debreczeni József, polgári orvos Dragits Imre főorvos.

— Uj postahivatal. Máza községben posta- hivatal szervezését határozta el a kereskedelmi miniszter s e hivatal működését folyó hó 16-án meg is kezdi.

WM

Husvét másnapján reggel beültem a gyón- tatószékbé és meggyóntattam ötvenkét hívőt;" utána prédikáltam és nagymisét mondtam, délután litániát tartottam.

Litánia után két kocsin elhajtottunk Csáko- vácra, hol parasztlegényekből és leányokból álló műkedvelő társaság meglepő ügyességgel adta elő a Gyimesi vadvirág-ot, Lénárth Imre Julián- egyesületi igazgató rendezésével. Bámulatos és minden elismerésre méltó az a kulturmisszió, melyet a Julián-egyesület kiváló tanítói kara az iskolán kívül is végez. Nincs olyan tagja ennek az érdemes testületnek, aki ne rendezett volna pásztorjátékokat, szinelőadásokat, fölolvasásokat, analfabéták oktatását stb. Egynek dicsérő megemlítése szolgáljon mindnyájuk fáradozásának elismeréséül.

Éjnek évadján, kimondhatatlanul rázós utakon tértünk vissza Jankovácra. De megérte a kirándulás a velejáró kínokat.

Kora reggel jött értem a harmadik helynek, Marínéinak egyesületi igazgató-tanítója, Barta József. A jankováci direktor és a felesége, továbbá hűséges kísérőim, Sallay és Ujlakós gazdák szintén kocsira kaptak s úgy vonultunk a görög katholikus Petrovcin át a tizennégy kilométerre eső Marínéiba, melynek lakói a község határán vártak, üdvözlő beszéddel fogadtak és processzióban, húsvéti énekeket zengve kisértek a faluba.

Itt azonban nagy meglepetés és bántó csalódás várt. A nustári pap, hovaMarinci tartozik, nem eresztett be a templomába, melynek ajtajában vigyorgó képpel adta át egy horvát paraszt a plébánosa öles horvát levelét, hogy nem enged fungálni. Én idejében értesítettem őt jöttömről; ő nagy diadallal megtiltotta funkciómat, hiába tétetve meg paptársával a hosszú és fárasztó utat. Ez az ur római doktor; európai