Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-15 / 39. szám

4

A kistormás! vidék pusztulás. Kistormás községben folyó hó 6-ikt zápor- és jégeső következtében 21 ház részben összedült, részben tetemesen megrongálódott, 111 juh és 11 sertés elpusztult. Egyes utcarészeken az összes hidakat, kerítéseket elvitte, a kutakat betemette a vizár. A diónagyságu és egy órán keresztül folyton eső jég a konyhakerteket, gyümölcsfákat, őszi, tavaszi vetéseket, réteket, szőlőket, egyszóval minden élő növényzetet teljesen elpusztított, ugyannyira, hogy újra kell a földeket megmunkálni és elvetni. — További értesülésünk szerint Varsád községben eszközölt becslések szerint az árvíz által a község belterületén okozott kár 4500 koronára rúg, az árviz a házakban, egyéb épületekben s különböző házi dolgokban, továbbá állatokban tett kárt. — Kistormás községben történt becslések szerint az ár által a község belterületén okozott kár 8640 koronára rúg. Állatok elpusztulása következtében előállott kár 1360 koronát tesz ki. Kötesd községben a kár lakóház és gazdasági épületben 50,890 korona, melléképületekben 4360 kor., házi berendezésekben (bútorokban stb.) 2910 kor., élelmiszerekben 1864 korona, tűzifában 723 kor. árukban 29.767 kor. (üzleti berendezés stb.) egyebekben 1341 korona. A vízbe fűlt állatok között volt 5 szarvasmarha, ló 1 drb., sertés 11 drb., juh 5 drb., szárnyasok 685 drb., a kár értéke 3889 korona s igy az összes kár 95,744 koronára becsültetett.

— Nagylelkű segély. Apponyi Sándor gróf vbt. tanácsos, a kölesdi és kistormási vizkáro- sultak segélyezésére Simontsits Elemér vm. alispán kezéhez 500 koronát küldött.

— Gyógyszertár vizsgálat. Dr. Drágíts Imre főorvos május 3-án a felsőiregit, 4-én pedig a tamásii gyógyszertárt megvizsgálta s min- kettőt rendben találta.

— Halálozás. Szalag László Nagyszokoly községnek volt érdemes jegyzője, 48-as honvéd a napokban elhunyt.

Herezegh Gusztáv szepesváraljai püspöki urad. számtartó neje, szül. Simon Mariska, földink, életének 38-ik évében hirtelen meghalt. Az elhunytat férje és 8 kiskorú gyermeke gyászolja.

A Molnár-féle nyomdai r.-t. művezetőjét, Ráez Pált súlyos csapás érte édesatyjának hirtelen elhunyta alkalmából. A kiadott családi gyászjelentés a követke’ző: »RáczPál és neje szül. Regölyi Mariska, továbbá Rácz Incike az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a szeretett és felejthetetlen apa, após, nagyapának Rácz Máténak folyó évi május hó 13-án, délután fél 5 órakor, életének 84-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 15-én délután 4 órakor fognak a szekszárdi Ferenc- közkórházban beszenteltetni s a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint az alsóvárosi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelkiüdveért 15-én reggel 8 órakor fog a szekszárdi belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutat- tatni. Szekszárd, 1911. évi május hó 13-án. Áldás és béke hamvaira!«

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— flymen hír. Lukács Ödön fővárosi posta és távirda főtiszt május hó 16 án vezeti oltár elé Fodor Etelka fővárosi tanítónőt, Fodor Aladár polgári fiúiskolái tanár húgát.

— Községi választás Simonmajor községben a Fördös Gyula községi I. biró és Cztriák Frigyes községi II. biró lemondása folytán megüresedett állásokra, az I. bírói állásra Cziridk Frigyes, a II. bírói állásra pedig Orbán János választatott meg,

— üzlethelyiségek bérbeadása. A Szek- szárd-Szálló épületében levő négy üzlethelyiségre ma délelőtt tartotta meg Nagy György gazd. tanácsnok és Mikecz Endre számvevő az árverést a következő eredménnyel: az első helyiséget ismét Henczel Péter vette ki 401, a mellette valót Hirschfdd Mór 610, a Bóday-féle cipészüzletet Erdős Nándor 265 és végül a negyediket Lencz Károly 371 koronáért.

— A megye album. Ismét visszatérünk a Tolnavármegye egyik tisztviselője által tervezett speciális vármegyei jellegű gyűjteményre. Egy levelet közlünk, mely egyik legszebb méltatása a tervnek. A levél igy szól: »Bernecze, posta Hont-Kemencze, vasút és távirda Ipolyság, 1911 május 6. Tisztelt Barátom! Hont vármegye alispánja folyó évi március havában kelt leveledet én hozzám tette át. Tekintettel arra, hogy a vármegye sem fényképpel, sem színes képpel cimere, zászlója s huszárjait illetőleg nem rendelkezik és a Te általad tervezett, oly igazán nemes célú emlék támogatására áldozatot nem koz a képek elkészíttetésével, én magam vállalkoztam arra, hogy mindezt saját költségemen elkészíttetem és minden egyes képből két példányt, azaz egy fényképet és egy színeset beküldjek. Rövid idő alatt mindez elkészül s beküldhetem, örömeiéi támogatván e hazafias, mütörténelmi vállalkozást. Fogadd szívesen! Kiváló tisztelettel Berneczei Szokolyi Alajos, nagybirtokos és Hontvármegye levéltárnoka.« Az ily meleg érdeklődés teljes idegentől, igazán jól eshetik a gyűjtőnek. Az anyagot a minap dr. Kämmerer Ernő szépművészeti kormány- biztos megtekintette s igen biztatólag nyilatkozott. Megjegyezzük, hogy Tolnavármegye nem bocsátott képeket a szerző rendelkezésére. Az összegyűlt anyagból igen érdekes dolgokat tudunk meg, igy pl. hogy egyes vármegyék huszárjai nem a kenyéradó megye, hanem örökös főispánjuk színeit viselik egyenruháikon. Vagy azt, hogy egyik vármegye, melyet pedig ugyancsak nem lehetett soha » schwarzgelb«- nek csúfolni, mégis a feketesárga szint hordja zászlóján. És még számtalan, speciálisan magyar dolog, de amelyeket közölni a könyv hivatása lesz. Megjelenése természetesen pénzkérdés. Ha sok vármegyében, úgy mint Tolnában, a szerzőnek saját költségén kell már az anyagot is előállítania, ez a müvet óriási módon megdrágítaná. Hont vármegye gavallér levéltárnoka előzékenységéért természetesen tiszteletpéldányt fog kapni, ha megjelenik a mü, amit remélünk és érdeklődéssel várunk. Miután dr. Kämmerer Ernő támogatását és tanácsát kilátásba helyezte, az album bizonyára művészeti becsű lesz s annál érdekesebb, mert hasonló könyv eddig nem létezett.

1911 május 15.

— Fölvétel a pécsi honvédhadapródiskolába.

A pécsi és nagyváradi honvéd hadapródiskolába az 1911 — 12. tanév kezdetén (szeptember hó 21-én) a magánalapítványok egész sora kerül újból betöltésre. Tandijfizetéses helyekre fölveendő növendékek eltartásának és kiképzésének költségei az állami költségvetést, illetőleg a honvédelmi tárcát terhelik s a növendékekért csak az évi tandíj fizetendő, mely a viszonyokhoz képest időről időre újból állapittatik meg. Jelenleg a kedvezményes tandíj 160 korona, a rendes tandíj 300 korona. Az alapítványi helyek után járó tandíj az ezen célra létesített ^alapítványok jövedelméből fedeztetik és ebből még 100 kor. zsebpénzzel is láttatnak el a növendékek. A felvételi kérvények julius 10 ig a pécsi honvéd hadapródiskola parancsnokságánál nyújtandók be. A fölvételi vizsgák szeptember 16-tól

20-ig tartatnak meg.

— Pénzintézeti! tisztviselők köréből. A Nógrádi, ^Honti és Gömörmegyei Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete Gömörmegyében, Rozs- nyófürdőn julius hó 23-án kezdődő háromhetes továbbképző pénzintézeti szaktanfolyamot létesít. E pénzintézeti szaktanfolyamon vidéki pénzintézeti igazgatók, fővárosi banktisztviselők, pénzügyi szakírók s bankjogászok fognak aktuális szakkérdésekről előadást tartani. A tanfolyam megtartására Rozsnyófürdő, mely klimatikus gyógyhely, üdülő és nyaralótelep, jó vasúti összeköttetése van, nem drága, nem zajos — kiválóan alkalmas. A tanfolyamon résztvevő pénzintézeti tisztviselők a lakás, étkezés és a fürdőárak tekintetében nagy kedvezményeket kapnak. Nagyon kivánatos lenne, ha a pénzintézeti tisztviselők minél számosabban vennének részt a tanfolyamon, ahol a kellemes üdülést a hasznossal köthetnék össze.

— Esküdtszék! tárgyalások A szekszárdi esküdtbiróság előtt folyó hó 29-én veszik kezdetüket az esküdtszéki tárgyalások. Az első napon Gyorsok András volt városi hivatalszolga bűnügye kerül tárgyalás alá. Megírtuk annak idején azt a gyilkossági kisérletet, amit Gyorsok András tervezett bátyja, a polgármester huszárja ellen, mivel szerelmes volt annak feleségébe, amit bátyja észrevett és öccsét kitiltotta a lakásából. A testvérek ezután, amint a városháza folyosóján találkoztak, pár pillanatig farkasszemet néztek egymással, majd pedig Gorsok András revolvert vett elő és többször bátyjára lőtt. Két lövés talált, azonban a sérülés nem volt életveszélyes.

— Sohaumann Gyula gyógyszerész gyomorsója több mint 30 év óta, mint diétikus készítmény a legjobb hírnévnek örvend, amit számos elismerő oklevél igazol. Előnyösen és megbizhatőan hat az emésztési folyamatnál, gyomorbajnál, savképződésnél, felböffőgésnél stb. úgy, hogy ez mint legrégibb háziszer, nagy elterjedtségnek és közkedveltségnek örvend. Előnyős hatását, rácionális összetételének köszönheti. A kényelmesebb és kellemesebb felhasználás végett Schaumann gyógyszerész a gyomorsón kivfil gyárt még gyomorpasztilát is, mely a gyomorsónak hatásával teljesen egyenlő. Az ára mindkét készítménynek ugyanaz, mint eddig: 1.50 korona dobozonként.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni.

műveltség híjával levő eljárása azonban veszedelmesen határos a Balkánnal.

De kifogtam azért rajta. A Julián-iskola udvarán, tehát intra dominium, nem egy, hanem két magyar szentbeszédet mondtam. A nép, melyben sokan voltak a szomszédos Tordincé- ről is, a szentbeszédek után énekelt és imádkozott. Igazán soha úgy nem markolt a lel kembe az »Isten áldd meg a magyart«, mint itt, a diasporában, ezeknek a jólelkü, békés népeknek ajakáról.

Marínéiban van 440 magyar, 310 szerb és 70 horvát lakos, mégis ez utóbbiak terrorizálják a magyarokat. Pedig ha Novák Frigyes magyar tanító nem orgonálna nekik ingyen, még nem is tarthatnának horvát istentiszteletet, nem.lévén külön tanítójuk. Mégis arra vetemedtek legutóbb is, hogy megzavarták a magyar litániát, anélkül,

hogy az egyházi helyhatóság ezért elégtételt szerzett volna a magyaroknak.

A szlavóniai magyarság legnagyobb, szinte túlnyomó része már ott született. Van, akinek nagyapja már ott élt Akadt olyan is, kinek őse Jellasich alatt harcolt — a magyarok ellen 48-ban 1 És ez a nép mégis megtartotta magyarságát, nyelvét, szokásait, nem házasodik össze a horváttal, bár folyékonyan beszél a nyelvén s mindenkor és mindenben büszkén vallja magát magyarnak. Intellektuális szupremáciáját a Julián-iskola biztosítja, gazdasági haladásán nagyot lendítenek a hitelszövetkezetek, melyeknek élén szintén a Julián-tanitók, a magyar nemzeti eszmének e fiatal, fáradhatatlan apostolai állanak. Ellenben a szláv elem keleti tunyaságával, gazdasági elmaradottságával, szellemi kisebbségével, melyhez a >raki«-nak, a

pálinkának mértéktelen fogyasztása járul, lépés- ről-lépésre kénytelen átengedni a teret a szivó- sabb, józanabb, takarékosabb és szorgalmasabb magyarságnak.

A szlavóniai magyarság százéves múltja gyönyörű perspektívát nyit meg a gondolkodó ember előtt. Herder, a német költő »Zur schönen Litteratur und Kunst« cimü müvében, éppen a magyar kivándorlás kezdetének idején, azt jövendölte rólunk: Századok múltán nyomukra is alig akadhatni s íme, erre a kasszandrai jóslatra gyönyörűen cáfol rá a magyar-fajnak életrevalósága, mely idegen helyen, ellenséges érzelmű népek sodrában még sokkal szembeötlőbb, sokkal biztatóbb, mint régi otthonában.

Bajai.

Röhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a

SIROLIÜ „Roche“-t.

SIROLEN „Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása idytán szívesen veszik Az Összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN ,Roche“ csomagolást kérjünk és határozottan uta^itsnnk vissza minden pótkészitményt.

F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co.,

Basel (Svájcz). Grenzach (Németország).