Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-08 / 37. szám

1911 május 8.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

tikár és Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter buzgó segítőtársa értékelni fogja a csatorna kiépité'éhez fűződő fontos kereskedelmi és ipari érdekeket is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérelmem, mely mint a következőkből látható, túlzottnak aligha volna mondható s melyet a leghazafiasabb intenciók hatása alatt teszek, odairányul, legyen kegyes Serényi Béla gróf miniszter ur, aki már eddig is sok tanujelét adta a tárcája körébe tartozó ügyek szeretetének, az 1912. évi költségvetési előirányzatban oly ösz- szeget felvenni, hogy annak alapján a mukála- tok már a jövő év folyamán kezdetüket vehessék s hogy azok további folytatásával pár éven belül legalább a Siónak az év bővizű hónapjaiban kisebb hajókkal való hajózhatása lehetővé tétessék.

Ezt á kérelmet abban a biztos meggyőződésben és tudatban intézem a t. miniszter úrhoz, hogy figyelemmel az ügy nagyszabású és évszázadokra kiterjedő közgazdasági jelentőségére, tárcájának erre vonatkozó tételéhez az igen t. Ház pártkülönbség nélkül hozzá fog járulni. (Helyeslés a jobboldalon.)

Örömmel konstatáljuk, hogy Serényi miniszter felszólalásában hozzájárult ehhez a meggyőző fejtegetéshez s már másfél milliót fel is vétetett a költségvetésbe a csatornák kiépítésénél? megkezdésére.

A ram. Hath, ouodát és syermekmen- helyet fentartó egyesület közgyűlése.

Múlt pénteken folyt le az ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület közgyűlése.

A tagok szép számban jelentek meg, ezzel is jelét adván, hogy ezen közgyűlést és határozatait fontosnak, jelentőségteljesnek tartják az egyesület jövőjére. A közgyűlést Triebler Ilma, az egyesület táradhatatlan tevékenységű al- elnöke nyitotta meg és Szévald Oszkár titkár felolvasta a nagy gonddal összeállított és terjedelmes elnöki jelentést. Lapunk szűk keretei nem teszik lehetővé, hogy egész terjedelmében közöljük azt, de ideiktatjuk azon részét, mely őszinte meleg érzéssel és kegyelettel emlékezik meg az elhunyt érdemes és felejthetetlen elnökről.

»Egyesületünk a társadalommal való érintkezés elevenségét ápolva, folyó évi február hő 1-én tartotta meg XX. évi fennállása emlékére rendezett estélyét.

Csodálatos találkozása a Mindenható kifür- készhetlen rendeléseinek 1 Szivem úgy elszorul,

mikor erre a fordulópontra gondolok

.............

Ör

ömünnepről kellene megemlékeznem annál inkább is, mert forrón szeretett Elnökünket egyesületünk lelkes őrömére és büszkeségére az a nagyon ritka kitüntetés érte, hogy Ő Szentsége a Római Pápa a jótékonyság körül szerzett kiváló érdemeit elismerte és neki az évforduló alkalmából a legmagasabb pápai áldását küldte.

De mikor a mi egyesületünk épületére is csakhamar fekete lobogót tűztek ki, a fájdalom és gyász költözött mindnyájunk lelkére s mikor ezen ünnepségekkel ugyszóiván egybefüggésbe hozható végtelenül szeretett alapitónk özv. Si- montsits Béláné váratlan elhalálozása, akkor megengedi nekem a t. közgyűlés, hogy csak arról a fényes erkölcsi és anyagi sikerről tegyek említést és Wigand János főgymn. igazgató urnák rendezői sikereiről számoljak be, köszönetét mondjak fáradozásáért és elismeréssel adózzak előnyösen ismert irodalmi és történeti tudásának, amelyekkel lehetővé tet'e, hogy az élőképek sikeres versekkel kisérve, korhű alakításokban voltak bemutathatok.

Még feledhetlen elnökünk egész ügyszeretetével és ritka buzgalmával folyt be az előkészítés munkáiba kialvó erejében; — mintha csak érezte volna, hogy az általa nagyon szeretett egyesület XX évi tevékenységének lezárásával, örökre lezárulnak a jóságos szemek is, — melyekből á ritka ész, szellem és akaraterő lángolt.

Nem használt az erőkifejtés, melyet, minden emberit elkötve, betegágyat környező és őt feltő családja a rohamosan fogyó élet megmentésére forditott; mert rövid napok alatt február 21-én csendesen elhunyt.

Minden intézkedést megtettem, mint azt az azonnal egybehívott választmány ülési jegyzőkönyve is tanúsít, hogy nagynevű alapitónk, a mi drága halottunk temetésén az egyesület részvéte a legteljesebb mértékben érvényesüljön.

Szivemet szólaltatom meg, amely annyira az övé volt, mikor a mélyen tisztelt közgyűlésnek tiszteletteljesen javaslatba hozom, hogy az elhunytnak elévülhétlen érdemeit és emlékét jegyzőkönyvünkbe örökítsük meg és határozzuk el, hogy arcképe, mint alapitónak és az első egyesületi elnöknek — amint azt az egyesület anyagi viázonyai megengedik — az ovoda terme részére megfestessék.

Midőn még kegyeletes emlékezetemnek kell adóznom, az egyesületünk első idejében nagy szerepet vitt és kiváló érdemeiért egyesületünk

tiszteleti tagjának megválasztott özv. Theodo- rovits Lajosné haláláról is, kinek ravatalára szintén koszorút helyeztünk s a temetésen testületileg résztvettünk — ezt azon óhajtásommal teszem, hogy egyesületünknek bárcsak mindig ily lelkes támaszai legyenek, akkor az egyesületünk örökké élni és virágozni fog «

Mély meghatottsággal hallgatták végig a tagok az elnöki jelentés ezen végső részét és a jelenlevők nagy részének felcsillámlott szemében a könny, az igaz fájdalom könnye. Miután az elnöki jelentésben foglalt indítványokat a közgyűlés elfogadta, Szévald Oszkár felolvasta a módosításra kerülő alapszabály pontokat, Schneider János pedig az 1910. évi számadást és az 1911. évi költségvetést, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tisztujitás következett ezután. A szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Fent Ferenc apátplébános, tagjai Kovács Dávidné és Bajó Jánosné, jegyzője Eibach Ödön lettek. Dr. Fent Ferenc melegen emlékezvén még Tribler Ilma alelnöknő, a kedves Testvérek és a tisztviselők működéséről, megkezdődött a szavazás. Titkos szavazás utján e.nőkké egyhangúlag báró Schell Józsefné választatott meg, a tisztviselők és a választmány tagjai maradtak a régiek.

Az uj elnöknő meghívására a szavazatszedő küldöttség kéretett fel és á'ddig a közgyűlés felfüggesztetett.

Rövid idő alatt megérkezett az uj elnöknő, Simontsits Elemérék, férje és a küldöttség kíséretében. Az udvaron a kedves testvérek a főnöknével élükön fogadták a szeretetre méltó és mindenkit megnyerő megjelenésű és modorú uj elnököt, a teremben pedig lelkes éljenzéssel a tagok. Dr. Fent Ferenc az éljenzés megszűntével igy köszöntötte :

Méltóságos Asszonyom 1

A legnagyobb örömmel és legmélyebb hálával üdvözöljük Méltóságodat, mint a róm. kath. ovoda-egyesület egyhangú lelkesedéssel megválasztott elnökét. Midőn volt nagyérdemű és nemeslelkü elnökünk mindnyájunkat gyászba- boritó elhalálozása folytán egyesületünk elvesztette lángbuzgalmu elnökét, nem sokáig töprengtünk afölött, hogy kit ültessünk az elnöki székbe, mert a minden oldalról megnyilatkozó közóhaj csakhamar megérlette bennünk azon meggyőződést, hogy az egyesületnek megbecsülhetetlen előnye volna, ha az elnöki tisztségre Méltóságodat lenne szerencsénk megnyerhetni.

Méltóságos Asszonyom 1

A rom. kath. ovoda-egyesület emberbaráti célok szolgálatában áll. Húsz évvel ezelőtt néhány nemeslelkü ember szivében fogamzott meg az a gondolat, hogy a szegény munkásnép apró gyermekeinek nappali gondozására egyesületet alapítanak, mely a szép gondolat megvalósítására az erkölcsi és anyagi eszközök előteremtéséről gondoskodjék. Húsz évi működése alatt az egyesület igen sok szegény szülőnek enyhítette súlyos gondjait, módot nyújtván nekik, hogy kis gyermekeiket megbízható kezek gondozására, aggodalom nélkül végezhessék nehéz munkájukat s ép ezért az egyesület működése helyesen értelmezett socialis szempontból is nagyjelentőségű.

A b. Augusz-család körében, melyhez Méltóságodat szoros rokon? kötelékek fűzik, mindig otthonos volt, mint ezt mi szekszárdiak tapasztalásból igen jól tudjuk, a felebaráti szeretet gyakorlása. Tudva azt, hogy Méltóságod a b. Augusz-család minden nemes tulajdonságainak örököse s tudva azt, hogy azon erények közt, melyek Méltóságod fenkölt lelkét ékesítik, egyik legelső helyet foglalja el a vallásosság által megszentelt felebaráti szeretet, erős bennünk a meggyőződés, hogy egyesületünk senki vezetése alatt jobban meg nem valósíthatja magasztos céljait, mint Méltóságod vezetése alatt.

Midőn mindnyájunk nevében legmélyebb köszönetét mondok Méltóságodnak az elnöki tisztség elfogadásában nyilvánuló jóságáért és áldozatkészségéért — s midőn arra kérem Méltóságodat, hogy az egyesületi ügyek intézését kezeibe venni kegyeskedjék, azon óhajtással fejezem be' felszólalásomat, hogy Isten áldása legyen kifejtendő buzgó működése, nagyrabecsült személye s egész családja fölött.

A lelkes éljenzéssel fogadott szívből jövő üdvözlet után az uj elnök a következő tartalmas beszéddel köszönte meg a választást és jelezte programját:

Tisztelt Közgyűlés 1

Most, midőn itt először van alkalmam mindnyájukat együttesen üdvözölni, szívből köszönetét mondok azon kitüntetésért, melyben engem részesítettek. Biztosítom Önöket, hogy egész erőmből azon leszek, hogy ezen megtisztelő bizalmukat teljes mértékben kiérdemeljem.

Nagyon kedves, de nehéz feladat vár rám. Kedves, mert midőn e szép egylet elnökségét elfogadom, egy régi Ígéretemet váltom be, melyet néhány hónappal ezelőtt tettem Annak, kinek páratlan önfeláldozását és jóságos szere- tetét mindnyájan ismertük és éreztük. Az O áldott emléke mindig élni fog közöttünk, hiszen épen ezen ovoda állott ő hozzá legközelebb, ennek szentelte idejét, evvel foglalkozott mindvégig oly kitartó buzgalommal. Nehéz az én feladatom, mert arról van szó, hogy Őt helyettesítsem itt, őt — akit pótolni nem lehet.

Mi mindnyájan, kiknek szivében a visszaemlékezés fáklyája lobog, kiknek alkalmunk volt őt közelebbről ismerni, az ő áldásos működését szemlélni, mi legjobban tudjuk, hogy mit vesztettünk ő benne. Az Isten végzései előttünk ismeretlenek. Ki tudja, hogy ezen érdemekben oly gazdag, végtelen nemeslelkü boldogult elnökünket nem azért szólitotta-e magához az Ur, hogy O nála egyletünknek hathatós pártfogója legyen ? Tudom és érzem, hogy ő most is ép oly nagy figyelemmel és szeretettel fogja kisérni a mi működésűnket, Isten áldását esdvén arra.

Szebb ígéretet nem tehetek, mint azt, hogy boldogult Elődömnek nyomdokain akarok haladni, az ő szellemében működni, buzgóságát és tetterejét követni az ő szeretett óvodája érdekében. Nagyon számitok ebben a lelkes tisztikar hathatós és szives közreműködésére, sőt mondhatom, hogy ettől várok legtöbbet szép feladatom teljesítésében.

A mi egyletünk a római katholikus ovoda nevet viseli. Miután tehát a mi vallásunk első sorban a szeretet vallása, karoljunk fel itt mindenkit megkülönböztetés nélkül, hiszen épen a legnyomorultabbak szorulnak leginkább' pártfogásunkra. Hitem és erős meggyőződésem, hogy az Önök lelkes támogatásával sikerülni fog egyletünket mostani magas színvonalán fentartani, sőt azt boldogult Elődöm tervei szerint mindinkább fejleszteni.

Az elnök kedves beköszöntőjét nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés, bájos egyéniségével és melegen érző szivéről tanúságot tevő beköszöntője, egyszerre meghódította a jelenlevőket. Ezen kedves és jelentőségteljes jelenetek után a közgyűlés a beérkezett két indítvány tárgyalására tért át.

Szévald Oszkárné választmányi tag a következő indítványát olvasta fel:

Határozza el a mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy nagynevű felejthetetlen alapitónk és elnökünk Simontsits Béláné nevén alapítványt létesít, ahhoz szükséges összeget első sorban a tagjai körében, de azonkívül a jótékony társadalomban gyűjtés utján szerzi meg és mondja ki, hogy az alapítvány kamatait az elkészítendő alapitó okiratba foglalandó módozatok mellett mindenkor alapitónk halála évfordulóján — február 21-én — mindkét nembeli arra érdemes szegény kis óvodások felruházásaira fordítja.

Indítványát a következő meleg érzéssel, lelkesedéssel és igazi szónoki temperamentummal előadott gyönyörű indokolással kisérte.

Mélyen tisztelt Közg> ülés 1

Keveseknek adatott meg a képesség, hogy felismerjék a pillanatot mely elérkezik, hogy a Mindenható által rendelt hivatásukat megvalósítsák — betöltsék.

Nem elég az ész, az emberismeret az éleslátás I

Oda egy magasabb cél felé törekvő erkölcsi alap, végtelen önfeláldozás; a közjótékonyság nemes érzése; nyugodt szívverés kell, mint nyílt tengeren a hajósnak — mert a véletlen helyzet felismerésében rejlik az ember, a nagy egyéniség igaz próbaköve.

Ilyen értékes tulajdonokkal volt megáldva mindnyájunk osztatlan szeretetével tisztelt felejthetetlen elnökünk. Semmi akadályt nem ismerő ritka tettereje szüntelen egybe volt forrva az ő általa nem minden nehézség nélkül alapított ovoda egyesülettel mindvégig — még akkor is, midőn jóságos szive utolsókat dobbant.

Ő irányította, ő v vezette még a XX. évi fennállás ünnepségét. Élénk, jóságos szemeiben utoljára lobbant az igaz öröm, a fényes siker hatása alatt... Lankadó erejében is ragyogó példát nyújtott, miként kell szolgálni még az élet árán is egy nagy eszmét, egy önzetlen célt: a jótékonyságot, az emberszeretetet 1 Friss volt szellemében, lebilincselő az ő kedves egyéniségével. Ő is abból a nemes szívből volt alkotva, mely a nagy társadalom nagy asszonyainak a kiváltsága.

Kihámozta a szunnyadó erőket ebből a társadalomból erős kézzel, bátran, akkor, mikor azt talán sokan korai mozdulatnak tekintették.

És azért mégis úgy volt 5 közöttünk, mint az erős oszlop, melyet mindnyájunk szeretetének repkénye borított.

Az illatos virágok, az őszinte könnyek mindig hirdetői az igaz szeretetnek és annak,