Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-27 / 25. szám
XXI. (UH.) évfolyam. 25. szám. Szekszárd, 1911 március 27» TOUIAVflRHEGV E ÉS A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre . . Pél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 16 fillér. Bliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadóéi yatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség: . Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal í Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést eg,ész évre előre beküldik , 8 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőhöz ülése. Budapest, március 27. d. u. 2 óra 35 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Berzeviczy Albert elnökölt. Bejelenti, hogy a Kúriánál petícióval támadták meg Hazai Samu losonci és Andrics Tivadar dr. mohácsi képviselők mandátumát., A költségvetés folytatólagos vitájában felszólalt Szmrecsdnyi György, aki a tót nemzetiségi kérdést annak tulajdonítja, hogy a köz- igazgatás rosszul bánik a tótokkal, akik emiatt kénytelenek kivándorolni. Nem fogadja el a költségvetést. Rakovszky István mindenben hozzájárul Szmrecsányi fejtegetéseihez. Amig becsületes közigazgatásunk nem lesz, nem segíthetünk a nemzetiségi bajokon. A közigazgatást kell megváltoztatni. Nem fogadja el a költségvetést. Ugrón Zoltán szükségesnek tartja, hogy az egyetemen egy nemzetiségi nyelvet tanítsanak és erre vonatkozólag a kultusztárca tárgyalásánál javaslatot fog benyújtani. Héderváry gróf miniszterelnök kijelenti, hogy bármit foglalnak. ..magukban a törvények, ha a végrehajtás nem jó, a legjobb törvény is eredménytelen és hatálytalan marad Helyesli, hogy ezt a kérdést felvetik, igy legalább többször foglalkozunk vele és tisztázódnak az eszmék. Ezzel a vi’a bezáratott és a Ház nagy többséggel általánosságban elfogadva a költség- vetést, áttért annak részletes tárgyalására. Vasúti katasztrófa. Budapest (Érk. d. u. 2 óra 20 perckor.) Georgiában egy személyvonat kisiklott; 40 ember meghalt, 80 megsebesült. Elhunyt püspök. Nyitra (érk. d. u 2 óra 30 perc). Bende Imre nyitrai püspök meghalt. Utóda Batthyány Vilmos gróf, eddigi coadjutor, aki Batthyány Tivadar gróf, szekszárdi országgyűlési képviselő testvére. Ezer tagú küldöttség. Budapest. (Érk. d. u. 2*25 órakor) A községi körjegyzők országos egyesületének ezer tagú küldöttsége tisztelgett ma Héderváry gróf belügyminiszternél, kérve a fize- tésrendezést. — A belügyminiszter kijelentette, hogy okvetlenül megvalósítja a fizetétrendezést vagy a közigazgatási törvény reformja, vagy a községi törvény reformja alkalmával. A küldöttség I örömmel vette tudomásul a belügyminiszter nyilatkozatát. Távirataink folytatása a Hírek között. Főldniiuelésasyi s mis feladatok. — A gazdasági egyesületek támogatása. — irta. Bnday Barna. A megszavaztatott flottaterv és a minden vonalon emelkedő katonai kiadások az országot rendkívüli erőfeszítés elé állítják. Ez a körülmény ?z erőgyűjtés feladatainak fokozott odaaaassal váló munkálását parancsolja. Az ijesztő’ módon felszökött katonai követeléseknek fedezetet találni a löldmivelés produktivitásának emelése nélkül kész lehetetlenség. | Ámde alig győzzük eléggé hangoztatni, hogy a földmivelési politika istápoló beavatkozásai és befektetései igazában csak akkor érvényesülhetnek, ha a szakértelem emelésével a mezőgazdaságban működő erőket a célszerű újítások befogadására éretté és alkalmassá tesszük. A magyar föld nagyobb és legértékesebb része immár a kisüzemeké, ami szociális szempontból kívánatos állapot, egyébként azonban azt jelenti, hogy az ország igen nagy területén hátramaradt, analfabéta gaz- gálkodást folytatnak. Ily körülmények között a gazdasági intelligencia emelése az alsó kategóriákhoz tartozó gazdák között belát- hatlan fontosságú és minden komolyabb sikernek elemi feltétele. Nálunk a nép gazdasági oktatásának ügyét nemzeti feladatnak kellene tekinteni. Ezt a feladatot nagy eszközökkel és egész lélekkel kell szolgálni, különben a mezőgazdaság intenzitása érdekében kiadott milliók jórésze egyszerűen kárbavész. A szakértelmet azonban nemcsak a parasztgazdaságok éhezik. Óriási birtoktestek vannak Magyarországon, melyeket szakmabeli hozzáértés nélkül kormányoznak. Már magában véve az ország mezőgazdaságának kormányzó szervezete: á közigazgatás is a jogász-intelligencia kezén van. A központi közigazgatásban csak újabban vívott ki vezető állást néhány szakképzett gazda. Ettől az egy-két kivételes karriértől eltekintve a földmivelésügyi minisztérium lényegében éppen úgy jogászminiszterium, mint az igazságügyi vagy a belügyi. A helyi közigazgatás pedig tisztán jogász- i szervezet. A mezőgazdasági törvényeket a köz- igazgatási tisztviselők, a szolgabirák hajtják végre, kiknek emellett mintegy hét millió katasztrális holdat kitevő községi és köz- birtokossági birtok kezelésénél ellenőrző és irányitó hivatásuk van. Óriási kitérjeTÁRCA. A tolnai reformáció történetének vázlata. Irta: dr. Holub József. (Vége.) Végezetre, holott a mi prédikátorunkat vetekedésre kévánjátok és abból akarjátok velünk megutáltatni, (hogyha oda nem megyen és a ti kegyelmetek prédikátorával meg nem disputái,) tehát' lássuk, minémű tisztességet adunk néki érette, erre is azt feleljük, hogy ebből mi velünk semmi képen meg nem méltathatjátok s nem is vesszük kegyelmetektől jó néven az ő kegyelmén tött gyalázatokat. Mert ő mindenkor kész volt s mostan is kész volna az igazságnak oltalmazásában előállani, csakhogy mi arra módot és alkalmatosságot' találhassunk. Dp ilyen veszedelmes időben jó mód és nagy ok nélkül efféle vetekedést indítani, (mely csendesen meg nem lehetne, az mint kegyelmetek gondolta,) nem ítéljük illendőnek lenni; mindazáltal, ha Isten Őfelsége időt és jó alkalmatosságot mutat, nagy örömest készek leszünk a kegyelmetek kévánságának engedni. Holott pedig kegyelmetek azon is panaszkodik, hogy némelyek közülünk kegyelmeteket szidalmazzák, arra azokat nem az mi prédikátorunk tanította. Az eretnek nevet is nem mi költöttük először kegyelmetekre, azért csak mireánk igazán nem haraghattok érette. Kivánnók, hogyha kegyelmeteknek efféle név bátor ne adatott volna, mert mi az ti kegyelmetek gyalázatjában nem gyönyörködünk. De mí nem tehetünk róla, és senki száját bé nem dughatjuk. Osztán mi is az kegyelmetek rendiről azon nevezettel illettettünk, kit noha nehezen szenvedünk, de mégis mindazáltal azt is az igaz Istennek Ítéletire kell hagynunk. Isten éltesse és áldja meg kegyelmetekét mind lelki-testi ajándékival és engedje Ő Felsége, hogy az igazság helyén maradhasson, az hamisság pedig elromoljon. Amen. íratott Tholnán, 27. Tulü. 1588. Eotveos Imreh tholnai főbíró, mind az több tanácsbeli uraimmal egyetemben.« Bereki. még Pécsett volt, mikor megjött a tolnaiak válasza; amint arról tudomást, szerzett, rögtön tétovázni kezdett és kijelentette, hogy ha ö ezt tudta volna, hát el sem indult volna Tolnáról. Elárulta így tehát, hogy eddigi viselkedése tisztán számításon alapult, azt remélte ugyanis, hogy nagyobb hájlandóság lesz a tolnai hívekben az unitárius hithez való csatlakozásra s így ő érdemeket szerezhet magának gyors áttérésével. Pedig mindent jól előkészített, már farsangban elkezdett levelezni Válaszútival, majd öccsét, Bereki Istvánt, is elküldte Pécsre, de végre is csalatkozott számításaiban. Mikor azután látta a tolnaiak levéléből, hogy nincs nagy kedvük a vitatkozásra sem, jobbnak gondolta, ha szépen visszatér városába és elfelejti az unitárius hitről tett vallását. — Kicsit mégis röstelte eljárását Bereki uram, s egy percig sem akart fenti kijelentése után Pécsett maradni, hogy vendégszeretetét élvezze azoknak, akiket tulajdonkép rászedett. Szívességet sem akart elfogadni tőlük, s azért nem is várva alkalmatosságra, gyalog indult meg Tolna felé. Válaszúti azonban nem búcsúzott el tőle haraggal, sőt még kocsit is fogadott neki két forintért, s avval vált tőle, hogy ha nem volna kedve Tolnán maradni, ugyanavval a kocsival vissza is jöhet; vagy bármikor írjon is, hogy visszatér hozzájuk, szívesen küldenek érte kocsit. Azt remélte tehát Válaszúti, mint viselkedéséből kitűnik, hogy nem veszítették még el egészen Berekit, pedig csalódott, mert csak egyszer kaptak hírt ezután róla és csakhamar »nyilván értették, hogy megrántotta a zablát és minden jó fogadását elfordította«. Nem sokkal ezután, a város ügyében hárman Budára mentek Pécsről, s itt ráckeviekkel találkoztak, akik ajándékkal jöttek a basához. A ráckeviek megígérték, hogy ha nem lesz*bántó- dása prédikátoruknak, ők rábeszélik Skariczát, hogy menjen el Pécsre, sőt a polgárok közül is többen csatlakoznak majd hozzá. A pécsiek kezüket adták erre s haza térve, elmondtak mindent Válaszútinak, aki nagyon helyeselte a dolgot. Augusztus 27.-én reggel az új bég vajdájánál akart tisztelegni Válászúti s elment hozzá Istvánnal, a katholikus pappal együtt. A látogatás .után Szabó András nevű hívéhez tért be, aki Tolnán járt s tőle Berekiről kérdezősködött; Szabó nem tudott róla semmit, de Rácsai János diák elmondta, hogy ő látta az írást is hitének megtagadásáról, sőt ki írta leveléből a Háromság Isten felől való vallásának summáját. »Ám most is jőve egy pap Tolnáról a kocsimon — folytatá Rácsai — jó volna meglátnod.« Válaszúti a nevét kérdé. »Azt hiszem, hogy Máté« — felelte Rácsai. »Nem a kevi-i prédikátor?« — kérdé Válaszúti. »De igen« — mondá Rácsai. Nagyon megörült e hírnek Válaszúti s rögtön Skaricza felkeresésére indult. Négy napig volt a pécsiek vendége, s a polgárok kéréséré 29.-én es 30.-án vitába is bocsátkozott Válaszútival, amelyben ez ulóbbi szerint — aki megírta az egész vita történetét előzményeivel együtt — Skaricza legyőzetett. ötödnap azután előállt a kocsi, István diák a község nevében megköszönte Máténak, hogy eljött s megkérte, hogy útjában biztassa Tolnán Decsi Gáspárt, ne feledkezzék meg Ígéretéről, hanem jöjjön el mielőbb Pécsre. — Hogy azonban Decsi elment-e Pécsre összemérni erejét Válaszútival, nem tudjuk. Egyáltalában a tolnai unitáriusokról nem találunk később semmiféle említést s így a XVII.
