Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-02 / 18. szám

4

— Köszönetnyilvánítások. A róm. kath. ovoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület céljaira a Szekszárdi Takarékpénztár 30 K, azaz harminc koronát volt szives adományozni, amelyért ezúton is hálás köszönetét mond az egyesület nevében Tribler Ilma alelnök, Schneider János gondnok.

A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, mint évek óta minden esztendőben, úgy most is 20 koronát küldött a szekszárdi polgári leányiskolának, amely adományért köszönetét mond e helyen is Kovácsné Nagy Lujza igazgató.

A Szekszárdi Takarékpénztár a Szekszárdi önkéntes Tüzoltóegyletnek 30 koronát, — a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank pedig 20 koronát adományozott, ezen nemesszivü adományokért ezúton mond köszönetét a Parancsnokság.

— Házvétel. A Molnár-féle* nyomdai r -t. megvette Szekszárdon 85 ezer koronáért a Széchenyi utcán levő Molnár Bernát-féle házat.

— Megégett leány. Dunaföldvárról irja tudósítónk : Borzalmas halállal múlt ki Dunaföld- váron Tanner Juli nevű cselédleány, aki Jäger János nagyvedéglős szolgálatában állott A petróleum lámpa felrobbant és a szerencsétlen leány ruhájára ömlött az égő petróleum. Tanner Juli annyira összeégett, hogy másnap iszonyú kínok között meghalt.

— BlOSkázÓ tanuló. A szekszárdi erkölcsöket bizony nem a legelőnyösebb világításba helyezi az a sok bicskázás, veszekedés és verekedés, mely a vármegye központján csaknem napirenden van. És ezt nem a férfiak cselekszik meg, hanem a suhancok, éretlen legénygyerekek, sőt legújabban iskolásgyermek is. Szerdán mise után a gyermekek csoporba verődve, beszélgettek, miközben Aszalai József újvárosi IV. o. tanuló, összeveszett Tóth János

V. osztályúval, kit .eleinte papuccsal ütögetett, mikor pedig ez őt visszaütötte, kést rántott és Tóthot, a békés természetű kis árva gyermeket, szive táján megszurta. Tóth János a sok vérvesztés következtében többször elájult, mig a Ferenc közkorházba szállították, ahol ápolás alá vették.

— Nőm talált haza. Gábor Ferenc regölyi gazda, amint szőlőjéből mámarosan tért hazafelé, eltévesztette a sötétben lakását s Dávid Gergő Mihály házába ment be, ahol a gazdasági eszközöket dobálta ide-oda. Dávidnak ez persze nem tetszett, miért is egy karóval biztatva Gábor, kitessékelte az udvarából. Gábor Ferenc a goromba fogadtatásért Dávidot feljelentette a tamási járásbíróságnál.

— A Slrolin. Újabb időben ezen szer sok barátot szerzett magának orvosok és betegek körében, mert az összes hurutos bántalmaknál bevált. Mondhatjuk, hogy ma már annyira elterjedt, hogy a »Sirolin Roche« egy házban sem hiányzik, ahol a meghűléseket, a légzőszervek betegségeit, a skrofulózist elhárítani akarják. Kellemes izü és szivesen használják.

— Egy nagyobb szőlőbirtokos az Érmeiiék- ről és a Delawareról igy nyilatkozik: Úgy tapasztaltam szőlészeti és borászati nagygyülé seken, hogy nagy ellensége ennek a zöld asztal körül ülők serege és leginkább azok, akik elméletileg foglalkozva a szőlőműveléssel, azt sem tudják, milyen fán terem a Delaware, ez a szép, aranysárga szinü bor. Én állítom : igenis megvan benne mind az a jó tulajdonság, aminek egy finom és erős borban meg kell lenni — Legutóbb ültettem egy táblába 5000 darab piros Delaware sima vesszőt, az 5000 tőke 30 hektoliter bort adott, most is minden tőke rakva van szőlővel, többet várok mint tavaly. Mustja a klosterneuburgi mérő szerint eddig 2/°/0-nál kevesebb nem volt, a múlt évben 30°/0-ot ért el és igy akinek legalább is 10°/0-nyi Delaware- szőlője terem, annak rósz bora sohasem lehet, mert ez még rósz esztendőben is megjavítja a többi fajta szőlők borait.

— Gazdaközönségünk figyelmébe IJfz 1880. óta fenálló kitűnő hirnevü Szűcs Ödön féle mezőgazdasági és ipari gépkereskedelmi vállalat (Budapest, VI.^ Nagymező-utca 66.) szivesen küldi meg az érdeklődőknek árjegyzékét és költségvetését díjtalanul. Ezen szakkörökben rég ismert és népszerű cég üzembiztos gazdaságos- és motoros-cséplőkészülékeket előnyös árban szállít és igy legmelegebben ajánlható.

— Ragályos betegségek terjesztésében nagy szerepe van a házi poloskának. Ha ezen veszedelmes férgektől meg akarunk szabadulni, úgy csak a Löcherer Climexint használjuk, mert a Climexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak ; petéik pedig a Climexin hatása folytán kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt kapható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. — Kapható : Szeghy Sándor gyógyszertárában Szekszárdon és a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán.

— Bámulatos gyors és sikeres eredményt ér el, aki a BOROLINT használja hülésbíll ered"» bántalmak ellen. Egyebekben utalunk a mai számunkban közzétett BOROLIN hirdetésre.

— Állatbetegség. Kistápé községben a ragadós száj • és körömfájás megszűnt.

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

A népszámlálás eredménye.

Község

Jelen volt

Távol volt

fl

©

C

B

o

N

00

GO

o

1900-ban

volt

Szaporulat

| Fogyás

Fels

őnyék —• — —

1324

59

1383

1317

66

_

Ké

ty-------------------1083

51

1134

1078

56

—

Sárpilis — — — — j *

881

'

6

887

791

96

_

Ezzel az összes tolnamegyei községek népszámlálás eredményeit közreadtuk. — Legközelebb feldolgozzuk a községek népszámlálás eredményeit járásonként csoportosítva.

MULATSÁGOK.

Dal árdaestély.

A »Szekszárdi Dalárda«, melyet dr. Szent királyi Mihály polgármester és Diczeniy Lajos törvényszéki irodaigazgató ráztak fél hosszú álmából, immár rövid idő alatt a második fényes estélyét rendezi. A Szekszárd Szálló csinosan feldíszített, villanyfénytől ragyogó nagytermét hétfőn este a város különböző társadalmi rétegei zsúfolásig töltötték meg. 9 óra után lelkes taps között elfoglalták helyeiket a színpadon a dalárda tagjai. A közönség lélekzetét visszatartva várta be a kezdetet, miután Hiller Gyula karnagy megadta az első akkordot. — Az első ének a »Laura dalok«-bői való volt. Ezt a nehéz, végtelenül kellemes, dallamos nótát oly tökéllyel adta elő a dalárda, hogy még a karnagy is megelégedéssel mosolygott. Ezt követte az Uribanda nénány tagja által előadott »IntermezzoSimfonico« (Quintett). Előadták : Kenézy Endre és Berényi Győző (I. hegedű), Hiller Gyula (mély hegedű), dr. Abay János és Kenézy László (gordonka), Jásek Sándor (nagybőgő), végül Moudry Hugo (zongora). Hogy milyen szépen játszottak, leg jobban bizonyítja az, hogy a közönség csaknem tombolva követelte a megujrázást. Alig tűntek el a színfalak mögött az előbbi szereplők, ismét a dalárda lépett a színpadra a következő hölgyekkel : Egri Beláné, Hi ler Gyuláné, Jakab Lászlóné, Kristofek Gizella, Mattioni Jánosné, Mirth Lászlóné, Demetrovics Mimi, Haugh Margit, Kálmán Riza, Keller Irma, Kristofek Margit, Kovács Mariska, Krammer Zsófi, Mehrwerth Erzsiké, Orbán Juliska, Szendrey Zsófia, Stann Mariska és Sárika, Tumó Mariska, Treer Ilonka. Az igy megalakult hatszólamu kar Beethoventől adta elő »A hit« cimü műdalt, majd pedig a »Kossuth«-ot. A lágy, finom női hang és a mély férfihang oly elragadóan, oly felejthetetlenül szépen juttatta érvényre a két gyönyörű dalt, hogy ennél szebbnek még a szerző sem képzelhette Ezután ismét az Uribanda játszott, dr. Bartal Kornéllal (flóta) szaporodva, művésziesen. A műsort a »Zrínyi« cimü operából a »Finálé«- val zárta be a dalárda. A nagyterem zúgott a sok éljenzéstől és tapstól, majd később pedig a jókedvtől. Alig végződött a magas nívójú hangverseny, máris megkezdődött a tánc, mely csaknem reggelig tartotta ott a díszes közönséget. Jelenvoltak a következő hölgyek :

Asszonyok: Alacs Zoltánné. dr. Beöthy Károlyné, özv. Babits Mihályné, Brebovszky Elemérné, Braun Sándorné, dr. Csizmadia Gézáné, özv. Csizmazia Józsefné, Dörnyei Ferencné, Dőry Lászlóné, Egri Béláné, Erdős Nándorné, Gödé Lajosné, Hiller Gyulané, Haypál Sándorné, Holub Jánosné, Hámory Antalné, H»adek Józs fné, Haugh BéMné, Hoffmann Sándorné. Jakab Lászlóné, Jánosits Károlyné, Johannidesz Gézáné (Duna- szekcső , Kálmán Károlyné, Keller Sebestyénné (Zomba), Keller Mária (Zomba), Kristofek Béláné, Kristofek Gizella, dr. Káldi Gyuláné, Kovács Dávidné, özv. Korbonits Dezsőné, Kaminszky Jánosné, Kovács Mihályné, dr. Kalmár Vilmosné, Kövessy Ödönné, Kelemen Károlyné, Kamarás Béláné, Kis Jen'.né, Lencz Károlyné, Mirth Gyuláné, Mirth Lászlóné, dr Mayer Gyuláné, Mahlicstk Mariska, Mattiony Jánosné, Matzon Béláné, Matzon Kálmánná, Nikitits Imréné, Pápay Istvánné (Mőzs), Pataki Jákóné, Perlaky Józsefné, Pa/.ár Dezsőné, dr. Pirnitzer Béláné, Rill Józsefné, dr. Rubinstein Mátyásné, Szendrey Lászlóné, Schultz Gusztávné, Steinsdörfer Józsefné, Szegedy Józsefné, Szfits Ferencné, dr. Szá zy Endréné, Szeghy Sándorné, dr. Szentkirályi Mihályné, Stann Istvánné, Stann Anna, Székelyi Józsefné, Tihanyi Domokosné, özv. Tőrök Józsefné, Untermüller Alajosné, Vargha Ferencné, Vadász Lajosné, Wolf Arnoldné, Zsigmond Dezsőné.

Leányok : Babits Angyalka, Drevey Erzsiké, Demetrovics Mimi, Haugh Margit, Hámory Irénke és Ellácska, Hradek Paula, Herczegh Mariska, Hoffmann Edith, Johannidesz Lenke (Dunaszekcső), Kálmán Gizella (Bonyhád), Kálmán Rizi, Kovács Mariska, Keller Irma (Zomba), Kristofek Margit, Krammer Zsófika, Kayos Böske, Klieber Gizi, Kövessy Böske, K elemen nővérek, Kamarás Jolán és Józsa, Lencz Ilona, Mehrwerth Erzsiké, Müller Mariska, Nieder Mariska (Zomba), Orbán Julia, Pápay Teréz, Rill Mariska, Szendrey Zsófika, Somogyi Paula, Sternfeld Mariska, Stann Mariska és Sári, Szondy Böske és Kata, Székelyi nővérek, Tumó Mariska, Treef Ilona, Tóth Annuska, Wigand Hedvig és Eci.

1911 március 2.

Jegyeiket megváltották: gróf Apponyi Géza 20 kor., Örffy Lajos 10 K, Adler N. János 6 K, Sztankovánszky János (Kajdacs), Török Béla, Ipartestület 5 —S K, Kaszás Sándor, dr. Müller Ferenc, dr. Spányi Leó, Tomcsányi Lajos, dr. Leopold Kornél, Leopold Lajos 4—4 K, Konstancer László 3 K, Rácz Gyula és özv. dr. Sass Istvánné 2 boronával.

Felülfizettek: dr. Kiss Ernő, Tóth Károly, - Johannidesz Géza (Dunaszekcső 5—5 K, Gödé Lajos, Jakab László 4—4 K, Wolf Arnold, Diczenty Lajos, dr. Fent Ferenc, dr. Horvát jfnő, Szeghy Sándor, Krammer József 2—2 K, dr. Herczegh Gyula 3 K, Szabó János, dr. Dobrescu Aurél. André István, Spitzer Sándor és Rill József 1 — 1 koronával.

— Tánckoszoru. Edelényi Vilmos szek- szárui tánctanitó múlt szombaton tartotta meg a helybeli 'főgimnáziumi és polgári iskolai növendékek részére szokásos évi tánckoszoru ját a »Szekszárd-Szálló« dísztermében, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt. A táncpróba első száma magyar tancszóló volt, melyet igen szépen lejtettek: Meyer Mártuska és Margitka, Mirth Margitka és Wolf Ellácska. Nagyon sok, tapsot kaptak s azonkívül szép cukor-csokrokat. Később romántáncot jártak, melyért külön elismerést nyertek. Majd a szokásos boszton, francia négyes, csárdás következett, melyet az összes növendékek igen graciózusan táncoltak. Szóval úgy a szülők, mint a jelenvolt vendégek legteljesebb megelégedésüknek adtak kifejezést a fáradhatatlan és ügybuzgó tánc tanítónak.

— Farsangi estély. A dunafóldvári Egyen- lőségi Kör, február 25 én, erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült farsangi estélyt rendezett. A Kör vigalmi bízott ága másodízben mutatta be nemes munkásságának eredményét s a nagyszámú közönség teljes elismeréssel adózott érte. A farsangi estélyt megelőző kabarét egyes pontjai lelkes tapsokat arattak s igazi jókedvnek vetették meg az alapját, melyre a világos reggelig tartó táncmulatság vidám és boldog hangulatot, ritka jókedvet varázsolt elő. A kabarét műsorán Holczer Rózsika, Kungel Erzsiké, Tálig Irenke és Schvartz Annuska, nemkülönben Horváth József, Nagy Béla és Orosz László tudás és tehetséggel párosult kedves jeleneteket mutattak be a közönség óriási tetszése és teljes megelégedése mellett s a kritika, mely következett, mindnyájukra felmentő volt. Köszönet a szereplőknek, a lelkes műkedvelőknek a mielőbbi viszontlátásig !

VIDÉK

Tolnaozora.

Jr*ártoljuLc a hazai ipart!

Igen pártoljuk, de nem csak üres szóval, hanem szorgalmas cselekedetekkel. A hazai ipar támogatása olyan kötelessége volna minden magyar honpolgárnak, mint a saját vagyonának megőrzése. Mert valamint a haza minden előtt, úgy ebben a haza ipara is benn foglaltatik, tehát az is minden előtt.

Kik vannak hivatva a magyar ipart támogatni ?

A magyar nagykereskedők első sorban!

Ők volnának első sorban a magyar ipar úttörői, ha ők felkarolnák iparunkat és utazó- jaikkal a magyar iparnak ,nyújtanának segedelmet, úgy tán nem volna az utazó sem oly gyűlöletes személy. Ha a nagykereskedők úgy felkarolnák a magyar ipart, mint az idegent, úgy iparunkra szebb jövő virradna.

A magyar nagykereskedők azonban csekély súlyt helyeztek eddig még iparunkra. A magyar ipar támogatás hiányában marad hátra. Mert a fogyasztó hiába támogatná az ipart, ha a kereskedő nem ad erre neki alkalmat. A magyar ipar támogatásához Ciak egy kis jóindulat kell és annak jövője van.

íme közlöm annak illusztrálására az ozorai önsegélyző szövetkezetnek kimutatását, hogy tekintélyes forgalmából mennyit juttatott idegen iparcikkekre és mennyit a hazai iparra.

A nevezett szövetkezet forgalma az 1910. évben 102,386 K 77 fillér volt. — Ezen forgalomból kifizetett különböző árukért 86,927 kor. 43 fillért.

115 iparos és, kereskedővel volt összeköttetésben, közöttük 63 budapestivel, kiknek kifizetett különböző cikkekért 64,381 korona 43 fillért.

Összeköttetésben volt ezenkívül 39 különböző iparossal, az ország minden részében, u, m.: Pécs, Veszprém, Székesfehérvár, Gyöngyös, Szekszárd, Kaposvár, Szeged, Orosháza, Dunacséb, Némedi, Szlanica, Szentgál, Solt, Magyaregregy, Keszthely, Zelestye, Győr, Sopron, Zágráb, Újpest, Németboly, Sepsiszent- györgy, Alsólendva, Gyönk, Dunaföidvár, Debrecen, Pápa, Tatatóváros stb. stb.. — Ezen 39 iparosnak kifizettetett termékekért 17,766 koronát.

Külföldön 13 összeköttetése volt (nélkülözhetetlen), u. m.: Bécs, Tirol,. Aussig, Fran-