Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-20 / 15. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 15. szám. Svekszárd. 1911 febpuai* 20 Előfizetési ár: Egész évre . . Fél évié . . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ I „ . 16 fillér. ■liüfizet^seket és hirdetéseket a kiadó- h vatalou - kívül elfogad a Molnár-fóie könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Eflye* Biáinok ugyanott kapható*. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kin. selyemtenyéáztéai felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — tCia.dohiva.tali telelon-száni^É8 és II. Szerkesztőség: Bezerédl lstván*utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő Össze»' közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide • küldendők.. 11 Néptanítóknak, ha az előfizetési eg-ez évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. I Felelős szerkésztő: BODNÁR ISTVÁN, j Főmuokatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY^ Laptulajdonosok a szerkesztők. Tfiuirnt. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Képviselőház ülése. Budapest, február 20. d. u. 2 óra. A képviselcház ma délelőtt tartott ülésén Kabos Ferenc elnökölt. Elnök bejelenti, hogy Kovács Gyula a fehérgyarmati csendőrvérengzés ügyében sürgős interpellációt jelentett be. Következett a bankvitában benyújtott határozati javaslatok feletti névszerinti szavazás. Először Kelemen Béla határozati javaslata tűzetett ki, de konstatáltatok, hogy a Ház nem határozatképes és elnök az ülést felfüggesztette. Később a képviselők határozatképes számban lévén jelen az ülésteremben, elnök elrendelte a névszérinti szavazást és a Ház töbsége a határozati javaslatot elvetette. Kőelemen Samu, Lovásty Márton, Somssich Tihamér és Kovács Gyula határozati javaslatai névszerinti szavazással szintén elvettettek. Az ülés megkezdése előtt Kovács Gyula jelentést tett Berzeviczy Albert házelnöknék a fehérgyarmati választási előzményekről, ahol JármyMiklós Kossuth-párti áll SzúnyogMihály Justh-párti képviselő jelölttel szemben és ahol tegnap a Kossuth párt óriási zavargást és véres verekedést provokált a Szúnyog-párt .ellen. A csendőrség sortüzet adott és 3 ember meghalt. Erre terjesztette elő Kovács Gyula interpellációját. Visszavont petíció. Balassagyarmat. (Érk. d. u. 2 ó-a?a p.) Wickenburg Márk gróf képviselő válasZr tása ellen a beadott petíciót visszavontak. Megégett tsírleány. Keszthely, (Érk. d. ú. 2 ó. 20 p.) , Sármelléken Major Ferenc földbirtokos házában nagy szerencsétlenség történt. 16 éves ritka szépségű Ilona leányának szoknyája a kályhából kipattant szikrától tüzet fogott és lángba borult Kiáltozására a házbeliek segítségére siettek ugyan, de már tneg nem menthették, mert a fiatal leány teljesen összeégett és meghalt. Pusztító Vihar. Becs. (Érkezett d. u. 2 óra 20 p.) Tegnap oly óriási szélvihar dühöngött itt, minőre évtizedek óta nem emlékeznek. A vihar számos ház tetejét lehordta, sok kocsit feldöntött, minek következtében a forgalom fenakadt. 150 ember megsérüft:' y A Teresianum bótaszéki birtokának visszaszerzése. A Budapesti Hírlap abból kiindulva, bogy a Teresianum bécsi barokk-palotaját, amelyet még III. Karoly magyar király, a Habsburg-ház utolsó férfisarja építtetett, lebontják s a Teresianum uj palotáját á regi telekért bevasalandó kerek 25,000.000 K- ból a schönbrunni császári fácánkertben építik meg; tegnapelőtti számában: »Azuj Teresianum« címmel nagyon is figyelemreméltó cikket közöl s ebben többek között szószerint a következőket irja: »Minket, magyarokat, annál inkább is érdekel ez a változás, mert a Teréziámra fen- tartására Mária Terézia az elpusztult bátai cisztercita apáti ág javait rendelte, vagyis a Tolnamegyében Bátaszéken és a környéken elterülő uradalmat eme bécsi nevelőintézet javára kötötte le, jóllehet a magyar törvények tilalmazzák, hogy magyar egyházi javak idegeneknek, külföldieknek adományoztassanak. A jezsuita- rendnek 1764-ben Ausztriából való kitiltása és 1773-ban a pápa által történt feloszlatásakor a nyilvános élet nem birt orgánumokkal s mert a javak egyik részéből a Budán felállított egyetemet javadalmazta Mária Terézia, másik részéből a tanulmányi alapot szervezte, azért a közvélemény jóformán észre sem vette, hogy a nagy királynő 1784-ben a bátai apátság javait kiszakította a magyar szent korona alá tartozó egyházi javakból a nemes ifjak részére alapított bécsi ifjak számára. Azóta a magyar földbirtokok jövedelméből osztrák professzorok, osztrák szellemben nevelik Bécsben az ifjúságot. Igaz hogy a Teréziánumnak egy-két magyar tanára s néhány alapitványos magyar növendéke i van, de az is igaz, hogy Magyarország és Ausztria között az oktatásban semmi közösség nincsen, ilyen közös ügyet törvényeink nem ismernek s egyébként is a Teréziánum oktatási színvonala nem áll a magyar iskolák fölött. Tudjuk jól, hogy számos magyar egyházi javadalom került osítrák kézre. A Zirccel egyesített cisztercita apátságok — ilyen cisztercita apátság volt a bátai is — sokáig tartoztak osztrák rendfők alá. A szentgotthárdi apátságot csak húsz év élőtt sikerült visszaszerezni az osztrákoktól és a zalavári bencésapátság is csak a múlt század utolsó-negyedében került vissza a magyar főapátsághoz. Sopronmegyében máig is vannak cisztercita birtokok a lilienfeldi apátság keze között. Ezek a javadalmak is királyi adományozás folytán jutottak osztrák kezekbe s a magyar törvény erejével vétettek onnét vissza. Teljesen analóg ezekkel a bátai apátság, illetve a bátaszéki uradalom dolga A magyar kormány kötelessége az elidegenített „magyar TÁRCA. A magyar kocsis. * Irta: Perezel Dezső 1852. évben tette Őfelsége első körútját Magyarországon. Bár akkor csak ötödik évemben voltam, élénken emlékszem ez eseményekre, de természetes, hogy ily részletességgel csak azért vagyok képes elmondani, mert boldogult édes atyámtól többször, ismételten hallottam elbeszélésüket. Az időben hazánkban csak két igen rövid vasút volt kiépítve, a pest—váci és a pest—r szolnoki vonal, így tehát természetes, hogy Őfelsége körútja túlnyomó nagy részét kocsin tette meg. Őfelsége és kísérete négy zöíd hintón utazott, melyekbe minden nagyobb helyen váltott lovakat fogtak. Tolnavármegye székhelyére : Szekszárdra Székesfehérvárról jött őfelsége, 1852. évi junius hónap 27-én; az éjszakát ott töltötte és junius 28-án, reggel, jókor; indult el Szekszárdról Pécsre, de miután a szekszárdi— pécsi ut három katonai menétnapot tett, a helytartóság úgy intézkedett, hogy Bonyhádon és Pécsváradon frissen váltott lovakat fogjanak őfelsége kocsija elé. Nagy Lajos megyefőnök gondoskodott négy négyes fogatról, melyek Szekszárdról Bonyhádjg vétettek igénybe, a bonyhád—pécsváradi útszakaszra hézve pedig felkérte Apponyi József grófot, Sina Simon bárót, nagybátyámat Dőry Frigyest és édes atyámat, hogy: egy-egy négyes fogatot . bocsássanak rendelkezésre; Díry Frigyest, kinek az * Megjelent a Magyar Figyeld legköaelebbi számában. időben és a megyében legjobb lovai voltak, egyenesen azzal, hogy fogata fogja Őfelségét vinni. A völgységi járásnak, melyet a Bach-kor- szakban bonyhádi járásnak neveztek, járási főnöke az időtájt egy Herbst nevű osztrák ur volt, fivére a későbbi osztrák miniszternek, egy jókedvű, magyarul egy szót sem tudó és energikusnak éppen nem mondható úriember. Ez fölkérte atyámat, engedné meg, hogy a Bonyhádra már előző napra berendelt fogatok udvarunkban jöjjenek össze és éjjelre istállóinkban helyeztessenek el. Még is érkeztek junius hónap 27-én a fogatok. Kis vártatva utánnuk feljött Herbst járásfőnök, a Bonyhádon állomásozó dzsidás-divizió őrnagyával és ennek segédtisztjével; felkérték: atyámat, fogassa be o is lovait. 0 ' Fölvirradt junius 28-ika; talpon volt mar kora reggel mindenki. Öt órakor reggel, tehát alig egy órával a felség érkezésére kitűzött idő előtt, behajtatott udvarunkba három egyenruhás ur • egy furvézer ezredes, főhadnagyi rangban levő segédtisztjével és egy főállatoryossal. Előr szőr körül járták a fölállított négyes fogatokat, majd mégfögnak minden gyeplőszárat, istrángot, tartószijat; megnéznek minden csattot. Azután kis körbe bújva, pár percig suttogva tanácskoznak ; magukhoz véve az időközben megérkezett járásfőnököt , is ; végre kilép a seged- tiszt s kiadja a rendelkezést következokep. az első kocsiba fog az Apponyi-téle Jógát, a másikba tehát, melyben a Felség ül, a Sina-fele, a harmadikba atyámé és végre a negyedikbe őőry Frigyesé. Amint ezt meghallja Pere Marci, Dőry Frigyes kocsisa, egész határozottsággal kije enti ^ ha a császárt nem vihetem, magát az Atya Ur Istent sem viszem; hanem rögtön haza megyek. (A köznép az ötvenes években mindig csak a császár szó kifejezést használta.) ... ..... »t Ljk Általános bámulat és osszetekintes ; Herbst járásfőnök, aki egy szót sem értett magyarul, tollnokától kérdi, mit mondott a kocsis, ez lefordítja neki, mire még nagyobb lett a szornyu- ködés. Az ezredes rögtön be akarja csukatni a renitens kocsist és kérdi, nincs-e a csendőrök közt vagy tüzérségnél szolgált egyén, hogy az a letartóztatott kocsis lovait elhajtsa, Pere megértve a német szót, azt válaszolja: En lovaimat senki kezére nem adom ; jaj annak, aki gyep- lőmhöz nyúl! Az ezredes és járásfőnök össze- néznek; nem tudják mitevők legyenek, érzik, hogy az idő gyorsan pereg, alig félóra múlva ő felsége itt le z. Herbst járásfőnöknek nagy zavarában eszébe jutott, hogy atyám sógora Pere gazdájának, Dőry Frigyesnek; a hajdú által kikéreti az udvarra. Amint kijő, a? ezredes és Herbst elébe sietnek és elmondva a történteket, fölkérik, hogy parancsoló szavával bírja rá Perét az engedelmességre. Atyám kijelenti, hogy ő bár sógora Dőry Frigyesnek, mégis cselédeinek nem parancsolhat; de azért jószerével meg fogja kísérelni Perét rábeszelni, hogy alkalmazkodjék rendelkezésükhöz. Ezt rögtön meg is teszi és k^zdi Perét kapacitalni. Alig ejtett ki azonban pár szót, Pere igy felel: u .hé — Tisztelem, becsülöm a nagyságos urat. de az én uram azért küldött engem bej hogy én a császárt vigyem és én sem az uramat, sem magamat falu csúfjává nem teszem; becsukhatnak,. kerékbe is törhetnek, de sem én, sem lovaim mást nem viszünk, rhint a császárt. Pere ezt oly elszánt határozottsággal mondta, hogy atyám tüstént átlátta, hogy itt
